Link hangjai


Link sajnos nem arról híres, hogy beszéljen a játékokban. A Nintendo Official Magazine 2007. januári számában megbocsájtatatlannak nevezte, hogy a Twilight Princessben nem beszél Link. Ennek ellenére 97%-osnak értékelték a játékot. ^^’ Szó, ami szó a konzoljátékok egy olyan korszakát éljük, ahol már bőven beszélnek a karakterek, érthetetlen, hogy Link miért nem beszél a Twilight Princessben. Link hangját egytől egyig Japán seiyuuk adják (seiyuu japánul szinkronszínész). Odaát a seiyuu szakma nagyon komoly és elismert, csak olyanokat engednek szinkronizálni, akik tényleg tudják. A legismertebb és legközkedveltebb seiyuu Hayashibara Megumi, aki olyan animékben szinkronizált, mint a Slayers, Neon Genesis Evengelion, Saber Marionette, Love Hina, Shaman King, Pokémon. De sok lenne felsorolni azt a 153 animét, amelyekben hallhatók a hangjai. Linknek is ilyen szinkronszínészek adták a hangját. Szám szerint négyen vannak:

 

Takimoto Fujiko

1. Takamoto Fujiko
1967. november 6-án született szinkronszínésznő. Ő kölcsönzi Young Link hangját az Ocarina of Time-ban és a Majora’s Maskben. Szerepelt néhány animében, melyeket nálunk is sugároztak. Ilyen a Gravitation, Pokémon és a Tsubasa Kapitány. De hogy egy Nintendo-animét is mondjak a Hoshi no Kirby c. animében is hallatja hangját. őies megjelenése ellenére nagyon fiús hangja van, és japánban szokás, hogy gyerekeket (fiúkat) fiús hangú lányok szinkronizálnak. Ott van erre példa a Neon Genesis Evangelion és a Fullmetal Alchemist.

 

Nobuyuki Hiyama

2. Nobuyuki Hiyama
Ő az Ocarina of Time Adult Linkje és a Majora’s Mask Zora Linkje. 1967. augusztus 25-én született. Ő is híres anime seiyuu. Olyan animékben hallatta a hangját, mint a Bleach, Yu Yu Hakusho, Cowboy Bebop, Sailor Moon és Yu-Gi-Oh!

 

3. Sachi Matsumoto
Ő felel Toon Link hangjáért. Tehát Wind Waker, Phantom Hourglass, Super Smash Bros.

Sachi Matsumoto

Brawl. 1973. március 29-én született szinkronszínésznő. Ő is szerepelt egy pár anmében, de ezek nálunk nem ismertek.

 

Akira Sasamuna

4. Akira Sasanuma
Ki hinné, hogy ez a fiús arcú seiyuu adja a Twilight Princesses Link igencsak mély, karakteres hangját? Pedig ez így van. 1973. március 25-én született. Ő is sok animében hallatta hangját, de ezek nem közismertek nálunk.

Félsiker


Hát sajnos a tervezett 8 óra leredukálódott 3 órára. Eleve csak 23 órakor tudtam elkezdeni, mert átjött az egyik unokatestvérem, akivel szoktunk játszani. Nyomja a Super Mario Galaxyt, nagyon jól megy neki. Aztán Brawloztunk. A mai nap nem az én napom volt ^^’ Linkkel ma nem ment úgy, ahogy szokott menni. Többször nem sikerült a Final Smash, mert félrecéloztam -_- Aztán elterveztük, hogy megcsinálunk 400 Smasht, hogy megszerezzük Toon Linket. Aztán, amikor láttam, hogy még csak 128 van, na mondom magamban, itt lehetünk reggelig, akkor se lenne meg ^^’ De jókat játszottunk. Szeretek is az unokatestvéremmel játszani, mert nem fölényeskedik, amikor nyer, hanem játszik. És ez nálam nagyon fontos multiplayerben.

Na de a Final Fantasy IX. Sajnos annak ellenére, hogy 3 órát játszottam a játékkal, csak alig több, mint 1 óra mentés került rá. Most négyen vannak a csapatomban: Garnet, Zidane, Vivi és Steiner. És sajnos a 2 lány (szerintem Vivi lány) elég hamar meghalt. És ezzel saját magamnak tettem nehézzé a játékot, mert a lányoknak is volt erejük bőven. Hiányoztak az ő képesseik. Steiner és Zidane is meghaltak, így újra kellett kezdenem az utolsó mentésponttól. A legszivatósabb a jégbarlang, mert ott sehol nem lehet menteni, és elég hosszú. A legszemetebb az egyik mamut, aki HP cserére “invitál”. Volt már olyan, hogy elvette Steiner 305 HP-ját, és odaadta az ő 129-ét. Jobb üzletet is kötöttem már… Ezek szerint a jégbarlangban a legvégsőkig ki kell tudni tartani, mert ha túl hamar töltjük fel a HP-nkat, bármikor jöhet egy mamut és orvul elveszi a miénket. Aztán még ami nagyon nehéz, a Black Waltz no. 1 ellenfél, akinek van egy óriás fókamutánsa (nem tudom a nevét ^^’) és nem szabad eleinte a fókát támadni, mert ez a fekete keringő nevezetű emberke ráfigyel, és HP-val tölti fel. Előbb az embert kell megölni, és utána jöhet a fóka. Elég nehéz, mert itt csak Zidane van, és amikor támadhatna, mindig “megvárja”, amíga fóka támad, és utána jön ő. Ez akkor probléma, amikor Potiont adnék Zidane-nak. Nem egyszer jártam úgy, hogy akkor lett vége. Szóval nem könnyű a játék, DE!

Mégsem készít ki annyira, mint a Super Mario Sunshine anno. Mert itt lehet fejlődni, aztán erősebben visszatérni. Ha nem megy, nem baj. Fejlődünk, és erősebben visszatérünk. És ez azért nem idegesítő, mert annyira jó játék, annyira élvezem, hogy még írni is öröm róla. Ugyanaz a hatás ért el, mint az Ocarina of Time vagy a Link to the Past esetében, amikor először kezdtem el Zeldázni. Amikor még csak hallgattam az OST-t, elgondolkodtam azon, hogy egy 2000-ben kiadott játéknak, nem lesz ez “sok”? Ezt úgy értem, hogy grafikailag még nem tud olyan sokat a játék PSX-es mivolta miatt, és hogy ez a zene nem lesz-e túlzottan giccses? Remélem érthető, hogy mit akarok ezzel mondani ^^’ De a lényeg az, hogy nem érzem annak. Egyébként meg grafikailag sem akármi, amit nyújt a játék. Mert bár maga a játék, sokszor pixeles, de a videók sokszor annyira gyönyörűek, hogy esküszöm, talán még GC-n is szépen mutatnának! Egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen létezik PSX-re! csodálatos! És a karakterek személyiségei is annyira emberiek. Garnet aki annyira naiv, és lelkes, Steiner, aki mindig szkeptikus és távolságtartó, idegeskedik minden miatt, de hamar kiderül, hogy csak Garnet Hercegnőt félti. Vivi az esetlen, és végül Zidane, akinek egyetlen gyenge pontja van, a lányok! Nekik soha nem tud ellenállni!

Szóval iszonyat hangulatos a játék!

Final Fantasy IX ma éjszaka


Final Fantasy IX borító

A bőség zavarában arra is gondoltam, hogy nem jó az, hogy egyik nap az egyik játékot veszem elő, másik nap, meg a másikat. Ezért úgy döntöttem, hogy egy játékot fogok végigvinni, a többi meg vár. A választás meg a Final Fantasy IX-re esett. Mivel aludtam most délután, ezért beiktatok éjszakára egy hosszú FF-ezért, ami 20 órától, akár 4 óráig is tarthat. Egyfajta Final Fantasy IX marathon. ^^ Mondjuk gondolkodtam rajta, hogy meddig bírnám, mert olyan fajta vagyok, aki nem tud egyszerre sokáig egy dolgot csinálni, úgyhogy kíváncsi leszek, hogy meddig bírom, de egy ilyen fantasztikus játéknál nem lehet probléma.

The Legend of Zelda – harmadszor


Nos, ahogy ígértem, amikor hazajövök, előveszem a NES-t, és azon is végigviszem az első Zeldát. Nem felejtettem el, hogy hol tartottam, a 2. Dungeont kellett csinálni. És csináltam is. Aztán amikor azzal végeztem, láttam, hogy már több, mint 150 rúpiám van, ezért úgy döntöttem, hogy mészárlással összeszedem a 250 rúpiát. Már többször játszottam bérgyilkososdit a játékban. Még, hogy nem brutálisak a Zelda játékok! XD Megölsz valakit, még pénzt is kapsz érte. Az elrejtett rúpiákat nem akartam még fellelni, azok maradjanak a végére, mert nagyon fog kelleni a medicin. Végülis összejött a 250 rúpia, és megvettem a kék gyűrűt, amivel világoskék ruhám lett, és így meg van duplázva a védekezési erőm. És ez már a 3. Dungeonra is kell, mert eddig mindig meghaltam egyszer-kétszer, most sikerült elhalálozás nélkül végigvinni. Bár ebbe a gyakorlat is benne lehet. Ismét sikerült egyszeri bombázással megölni a főellenséget, úgyhogy a 3. Dungeonnal is végeztem. Igazság szerint csak arra vártam, hogy meghaljak, és tudjak menteni, de ment tovább a játék. De nagyon jó volt. Komolyan mondom, nem hiszem el, hogy egy ilyen idejétmúlt játékot harmadszorra is legalább annyira élvezem, mint amikor elsőzör vittem végig. És képtelen vagyok megunni! De még csináltam a 4. Dungeont, megszereztem a létrát, és az iránytűt, de már meghaltam, sebaj, elmentettem! De nagyon jó!

Más: Akinek van Wiije, és tudja használni a Virtual Console-t, az most figyelje, mert kaptunk 2 olyan nagy játékot, mely nem jelent meg Európában. Az egyik a japán kiadású Super Mario Bros. 2, a másik a Super Mario RPG. Mindkét játéknak külön története van:

A Super Mario Bros. 2 japánban más, mint Amerikában, és Európában. A Japán korábban jelent meg, 1986-ban. Ezt a játékot mi is megkaptuk Super Nintendón a Super Mario All-Stars játékban, mert ez a Super Mario Bros.: The Lost Levels. Ez a játék a japánoknak nagyon nehéz volt, ezért úgy döntöttek, hogy nem adják ki a szigetországon kívülre. Mondjuk ezen nem csodálkozom. Azon gondolkodtam el, hogy lehetett-e menteni a játékban? Mert ha nem, akkor úgy tényleg kegyetlenség. Volt egy másik játék Japánban, mely csúfosan megbukott. Ez a Doki Doki Panic. Ki akarták adni Amerikában és Európában is, de szinte biztosak voltak abban, hogy itt is bukás lesz, ezért azt csinálták, hogy ismert karakterekkel helyettesítették az eredetieket. És mivel óriási siker volt a Super Mario Bros., ezért úgy döntöttek, hogy Mario karakterekkel helyettesítik az eredetieket, és így kaptuk meg mi a magunk Super Mario Bros. 2-jét. Szerintem jó játék az is. Aki a japán Super Mario Bros. 2-t akarja kipróbálni, az készüljön fel tényleg, hogy a Zelda II nehézségű játékkal fog játszani! Végülis játszhattuk a játékot SNES-en, de eredeti köntösében itt láthatjuk először a játékot.

A Super Mario RPG meg egy 1996-os megjelenés, az SNES késői korszakában látott napvilágot a játék. Nagyon jól ment minden, a játék rendben elkészült. A Nintendo viszont nem egyedül készítette a játékot, hanem a Final Fantasy sorozatért felelős SquareSofttal. És ismert a vita a Nintendo és a SquareSoft között, hogy a Final Fantasyt akarta kiadni a Nintendo japánon kívülre. Ezt elsősorban annak tudom be, hogy a Nintendo úgy volt vele, hogy Japánnak teljesen más kultúrája van, és lehet, hogy ott nagy siker volt a Final Fantasy, de a Nintendo félt attól, hogy az Amerikában és Európában nem lesz nagy siker, és nem vállalták az anyagi kockázatot. Csak akkor koppantak nagyot, amikor a SquareSoftnak elege lett, és otthagyta őket, és az eredetileg Nintendo 64-re tervezett Final Fantasy VII-et már PSX-re jelentették meg. És amikor látta, hogy a PSX-es FF-ek mekkora sikerek még Európában is, akkor döbbent rá, hogy nagy hibát követtek el. De a Final Fantasyt elvesztette a Nintendo. És sajnos a Super Mario RPG-t is elvesztettük, mert megjelent Japánban és Amerikában, de Európában nem. Mert a SquareSoft ekkor távozott el, és már nem járult hozzá, hogy Európában megjelenjen. És most megkaptuk Virtual Console-ra. Én ma le fogom tölteni mindkettőt. Ha érdekel, írok róluk véleményt.

Ocarina of Time GameCube-on


Nemrég eszembe jutott, hogy végülis mentés nélkül is tudok GC-n OoT-zni. Ki akartam próbálni, mert annyira örültem, hogy megvan GC-n is, hogy most már látni akartam, akár tudok menteni, akár nem. Úgyhogy ki is próbáltam. És nagyon meglepett, hogy vannak különbségek az N64-es OoT és a GC-s között. Elsősorban grafikában! Sokat fejlesztették. Szinte tűéles lett! Bár az alapvető grafikai vonalak megmaradtak (gondolok itt az N64-es megjelenítésre) de nagyon éles lett. És még amiben változott a játék, az a játékmenet meggyorsítása. Gyorsabban megy a szöveg, Link gyorsabban teszi el a kardot. Az volt volt egyetlen negatívuma az OoT-nek, hogy mindig meg kell állni, és 2 mp-et állni kell, ha azt akarom, hogy Link tegye el a kardot. Itt ilyen nincs. Link azonnal elteszi, ha “utasítást adok” erre. Ezzel sokkal pörgősebb lett az egész játék.

Ezért érdemes az összes verzióban megszerezni a játékot, mert nemcsak rajongói gyűjtemény, hanem látjuk az esetleges különbségeket, fejlődéseket. Ás az sem utolsó szempont, hogy itt os végigjátszuk, ott is, és így leszünk egy-egy játék mesterei. Bár ehhez nem feltétlen szükséges több verzióban meglenni egy-egy játéknak, de érdekesebbé teszi a többszörös végigjátszást.

Super Smash Bros. Brawl – Subspace Emissary


The Subspace Emissary térkép

Egész éjjel ezt a játékot nyomtam, végig akarom vinni a Subspace Emissaryt, mert akkor megkapom Toon Linket.

De nemcsak ezért csinálom, hanem mert az egész játék valami csoda! Illetve miket beszélek? Tessék megvenni, és megtapasztalod! Csak egyszer, tényleg csak egyszer kell rá kiadni a pénzt, és a játékélmény, amit megkapsz, az egy életre elkísér! Mindenki kineveti a Wiit, mert milyen gyenge. Tessék megnézni a SSBB filmszerű grafikáját, és utána nevetni! Már ha szóhoz tud jutni a delikvens! A zene meg annyira fantasztikus, nagyon megdobja a játékélményt, sőt az egész történetet hatásossá teszi. A grafika csodálatossága, és a karakterek hiteles megjelenése szintén csak jobbá teszi a játékot!

Egyébként most el vagyok akadva a Subspace Emissaryban, pedig már 70%-a megvan a játéknak. Az utolsó pályán a Great Maze-ben már eljutottam egy darabig, de pont ott akadtam el, ahol ez a térkép festi be sárgával.

Vagy ott kéne a másik irányba menni, ahol van a kettős elágazás? Azt hiszem ihletet adott ez a térkép, hamarosan folytatom a játékot, mert ezt a játékot csak szeretni lehet! Nem hiába a 40/40 pont!

Final Fantasy IX folytatása valamint a Zelda játékollekcióm


Ma reggel folytattam a Final Fantasy IX-et. Iszonyatosan élvezem! Szerintem egy RPG játéknak három ismérve van: 1. Jó történet. Hát az itt megvan. Teljesen magával ragadó, hiteles. Nagyon jó érzés ennek részese lenni. 2. Karakterek. Szerintem nagyon fontos az, hogy a karakter, akit irányítasz szimpatikus legyen számodra, mert csak így tudsz azonosulni vele, és így lehet igazán élvezni a játékot. Zidane elég érdekes figura, de szerethető. És mindenki jó, csak más miatt. Csak az az érdekes, hogy mindig mást irányítok. Kezdtem Vivivel, majd jött Zidane és Steiner. A Final Fantasy IV-ben megvolt, hogy a főszereplőt irányítjuk (az Istenért sem jut eszembe a neve T_T), de itt mindig mást, és ez nagyon jó, mert több szemszögből is megismerhetjük a történetet. Nem csoda, hogy a GameRankings 92%-ot hozott ki a FF9-re. A 3. ismérv meg a zene. Hát az itt hatványozottan megvan, de erről már írtam korábban. Hihetetlen jó ez a játék!

 

Zelda gyűjteményem

Egyébként az Angliai kintlétem alatt 6 Zelda játékot vettem, és így már 14 játékom van. Le is fényképeztem őket. Nagyon szép, de most pont az a bajom, hogy túl sok játékot vettem most a nyáron és a bőség zavarában nem tudok dönteni, mert ezzel is játszanék, azzal is. Végülis ma reggel a Final Fantasy IX mellett döntöttem, amit nagyon élveztem, de a többivel is kéne haladni.

Egyébként elkezdtem korábban az utazási élményekről szóló postot, de csak ma reggel fejeztem be. Akit érdekel az itt olvashatja.

Ja és még valami: Tegnap egy nagyon régi vágyam teljesült: Végre kaptam laptopot! Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akiknek vannak. Nagyon jó dolognak tartom a laptopokat, hogy nem tud sokkal kevesebbet, és nagyon kicsi helyet igényel. És szerintem ár-érték arányban nagyon jót választottam:
– Toshiba L300-129
– Intel Premium Dual-Core Processzor T2390
– 1.86 GHz
– 15.4″ TruBright WXGA TFT kijelző (1280X800-as felbontás)
– 160 GByte merevlemez
– 2048 MByte DDR2 memória
– Webkamera és Windows Vista Home Premium op rendszer
És mindez 119990 forint volt. Több helyen is szétnéztem a városban, ennyiért ilyen jó gépet nem találtam. Mert ilyen 100000-120000 forintos árban gondolkodtunk, és lehetőleg 160 gigás legyen, és legyen benne a Vista. Ez mind megvan. Nem érdekelnek, hogy a MacBookok tökéletesek, nekem a Vista kell!