Gombát evett a Nintendo DSi


Nintendo DSi LL

Szerintem aki idelátogat, az tud már a ma hivatalosan bejelentett Nintendo DSi új verziójáról, a Nintendo DSi LL-ről. Amíg a Nintendo DSi Mario gombájából táplálkozva nagyobb lett, addig sokak szerint a Nintendo bolondgombát evett ezzel a döntéssel. Miért kell nagyobb DSi? Szól a jogos kérdés. Egy helyen azt olvastam, hogy azért, mert az idősek panaszkodtak, hogy rosszabbul látják a Nintendo DSi kijelzőjét, és nagyobbat szeretnének. A kérésük meghallgattatott a Nintendo által, és készek egy november 21-ei japán megjelenéssel, 20 000 yenes árral megjelentetni új konzoljukat. Hogy is néz ki majd az új DSi?

Hát itt van őkelme. Ha megnézitek az egész kijelző nagyobb, mint a régi DSi (de furcsa réginek titulálni, amikor idén jelent meg. -_-‘) egész alsó része. Lássuk a pontos méreteket:

DSi: 137×74.9×18.9 mm 214 g
DSi LL: 161×91.4×21.2 mm 314 g

Ami nagy előny, hogy az új DSi akksijának 4-5 órával hosszabb lesz az élettartama: 13-17 óra. Viszont a felbontás marad a régi, így a pixelek nagyobbnak fognak látszani, véleményem szerint így nem fog valami szépnek mutatkozni a játék. De minden más változatlan marad. Még a ceruza lesz nagyobb. Előreláthatóan 220 dollár lesz Amerikában, és valamikor 2010. első negyedévében fog megérkezni hozzánk.

Régi találkozó új köntösben


Ezt a hétvégét a Budapesten töltöttem, október 24-én találkozó volt. De már 23-án mentem, mert volt egy régi álmom, hogy szeretném megint négyesben játszani, csak egyszer az életemben Mario Kart 64-et. Na jó, ez így lehet, hogy erős, de tény, hogy annyi szép emlék köt ehhez a játékhoz multiplayer módhoz meg pláne, hogy csak egyszer átélhessem, perpillanat ez volt minden vágyam. Nos, október 23-án megvalósult. Gábornál voltunk, ott volt még Csabi, valamint Young Link. Nem hittem volna, hogy ennyire szórakoztató lesz. Ennyit nevettünk a játék hibáin, de rettenetesen élveztük. Hát igen, tagadhatatlan tény, hogy a játéknak mai szemmel égbekiáltó hibái vannak, ami (ha hiszitek, ha nem) akkori szemmel nem tűnt fel senkinek, mert ez még kiforratlan volt. Ilyen például a játék sebességének váltakozása. Több játékos módban még nem tudták jól megcsinálni, hogy mindig ugyanabban a sebességben menjen a játék. Gondolok itt arra, hogy például a Rainbow Roadban ahol kevés a megjelenítendő grafikai elem, túlzottan gyors volt. Hisz ezen a pályán csak a fekete messzeség volt, egy pár csillag, és maga a pálya, ami váltakozó színű volt, nevéhez hűen. De van ellenpélda is, pl. DK’s Jungle Parkway, akkor rengeteg minden van a pályán. Megy a hajó, a sok fa, erdő, meg hasonlók, itt kicsit lassabban ment minden, kvázi laggolt a pálya. De csak ilyen másodperc töredékeire kell gondolni, annyira nem zavaró, csak észrevehető. Még ami hiba (mai szemmel), az irányítás kicsit nehéz. Amikor falnak ütközünk, csak úgy lehet könnyen rátérni az útra, ha az R-gomb használatával ugrálunk. A harmadik hiba (ami csak nekem tűnt fel, és erről írtam is korábban), hogy a gépi játékosok, ha elsők vagyunk, akkor ha gombát kapunk (márpedig itt elsőként is lehet gombát kapni) és előnyt szerzünk, akkor 5-10 másodperc múlva visszatér a gépi ellenfél. Ez 4 játékos módban természetesen irreleváns. De az első két hibán megmosolyogtuk magunkat. Nem szép ilyen szituációban, több, mint 10 év előnnyel kijelenteni, de 12 vs. meccsből 10-et én nyertem. ^^ Másnak is hagytam esélyt. ^^’ De a Csabinál mutatkozott meg igazán, hogy nem kanyarodik a Mario Kart 64. Szerintem csak neki volt szokatlan az N64 controller, mert mindenkinek ment rendesen. Meg úgy összességében nagyon élveztük. Utána volt Mario Party 7 GC-n. Végre megláthattam. Nem rossz. Csak hát az extrák mennyisége az előzőkhöz képest… ismerjük a történetet. De egész hangulatos volt. Csak azzal vertem ki a többieknél a biztosítékot, hogy mindig elnyomtam a minijáték-ismertetőt. De szerintem jogos. Utálom a gyakorló-módot. Annyira egyszerű a minijátékok irányítása, hogy seperc alatt meg lehet tanulni. A kvázi követelmény is egyszerű. De jót szórakoztunk. De még mindig a 2. rész a legjobb.

És akkor a találkozó szombaton. Szép volt, jó volt, de volt jobb is. Azért írtam, hogy új köntösben, mert új BigN fórum van: http://newbign.forumx.hu A történet röviden annyi, hogy már 1 éve gyűrűzött az, hogy egyre többen értettek egyet az adminisztrátorral, és szeptember végén betelt a pohár, és elhatároztuk, hogy újra megcsináljuk a BigN fórumot. Éldegél. Ajánlom mindenki figyelmébe, szerintem jó kis hely lett, már toboroztam embereket. A régi BigN fórum, meg ahogy én tudom, már csak 1 ember használja az adminon kívül… Tehát ennyi. A kilencedik, vagy akinek úgy tetszik 1. új BigN találkozón kb. 10-12-en voltunk. A Mario Kart DS buli csak félig jött össze. Ami pozitív értelemben meglepetés volt, hogy össze tudtam hozni egy Tetris DS meccset. 9-en gyűltünk össze (10-en lehet max. játszani offline multiban) egész hangulatos volt. A Zeldás küldetéses extrém nehéz multiban. Olyanokat adott, hogy azt 8-an rábíztuk a Tetris-mesterre, Gáborra, csinálja meg. Meg is csinálta, nehézkesen. pl. ilyen volt, hogy L alakkal kell 3 sort egyszerre kilőni. Vagy úgy kell 2 sort kilőni, hogy közötte kihagyunk 2 sort. Meg ilyenek. De jó volt az egész. Ja igen: És az Árkád étkezőjét kijelentem vagyontárgyak terén különösen veszélyeztett helynek. Tavaly Young Linknek veszett el majdnem a Final Fantasy IV DS játéka, nagy nehezen előkerült. Most meg nekem kelt lába 1 GBA és 1 DS játéknak: WarioWare Inc., és Pokémon Mystery Dungeon: Explorers of Darkness. Az a WarioWare, amire évek óta vágytam! T_T Ha esetleg az ottlevők között valakinek a cucca közé keveredett, könyörgöm, juttassa vissza hozzám. De ez komolyan hihetetlen. 3 éve járok Pestre, eddig mindig 100%-osan tértem haza vagyontárgyak terén, most, pont most, amikor a véletlenre bízom, hogy úgysem vész el semmi… Most járom meg. És egy játékkal, Isten mentsen, egyből kettővel. T_T

Ingyen NES játék Virtual Console-ra


A Nintendónak egyre inkább emberbarátibb lépései vannak. Nemcsak ezek a limitált kiadású játékok, hanem most ez az ingyen NES játék is. Aki nem tudná a következő a történet. Nemrégiben ingyenessé tették az Internet Channelt, és aki anno 500 pontért vette meg, azt azzal engesztelik most ki, hogy letölthet egy NES játékot (az 500 pontosok között) ingyen. Természetesen kapva kaptam az alkalmon, hogy leszedjem a Super Mario Bros. 2-t. Az amerikaira gondolok. Egész jó így játszani, nem szokatlan az irányítás. Ez mindenképp jó döntés volt a Nintendótól, csak így tovább!

Csoda történt!


Milyen érdekes, a Nintendo ráébredt arra, hogy a limitált kiadványokkal kedveskedhet a rajongóikkal. Már a Metroid Prime Trilogy is viszonylag igényes dobozborítással jelent meg. De két új hamarosan megjelenő Nintendo játék is limitált kiadványban fog részesülni: Egyik a New Super Mario Bros. Wii, a másik a The Legend of Zelda: Spirit Tracks.

Hogy a New Super Mario Bros. Wii milyen extrát fog tartalmazni azt nem tudom, itt előrendelhető. 49.99 font lesz, ami jelenlegi árfolyam szerint átszámítva kb. 14.500 forint. A Zelda Spirit Tracks elvileg csak azok számára lesz elérhető, akik a GameStationből rendelik elő, és csak előrendeléssel lehet ehhez a kiadványhoz hozzájutni. Linket mutattak hozzá, de azt a GameStation elvileg törölte, és próbáltam rákeresni, és eddig semmi. Pedig jó lenne, mert ahogy a kép mutatja, 2 figura jár a Zeldás limitált kiadvány mellé. Pontosan nem tudni, hogy mi van vele, de amint megtudok valamit, majd jelezni fogom. Remélem a Nintendónak ezután rendszerré válik a limitált kiadányok kiadása.

Masami Okui: Melted Snow és Tomoe Ohmi: Fuyu no Himawari


Masami Okui: Melted SnowTomoe Ohmi: Fuyu no Himawari

Szerintem a borítóból kitűnik, hogy miért egyszerre foglalkozok a két kislemezzel. De majd látni fogjuk, hogy nemcsak ennem hasonlítanak, hanem a dalok szerkezetében is. És nemcsak azért, mert mindegyiket Okui Masami írta, hanem mert ugyanabból a PC játékból való, melynek neve: Fuyu no Rondo. Még soha nem játszottam vele, csak képekből láttam, annak alapján ilyen RPG-szerű erotikus tartalmakkal fűszerezett játék lehet. Mert bizony látni benne meztelen női testet, pont emiatt 18+ a játék, de hiszen tudjuk, hogy a japánok perverziója végtelen. A Melted Snow a játék openingje, a Fuyu no Himawari pedig az endingje. Mindkét kislemez 2008. november 5-én jelent meg.

Melted Snow dalok listája:

  1. Melted Snow
  2. Shape of myself
  3. Melted Snow (instrumental)
  4. Shape of myself (instrumental)

Melted Snow
Nagyon szép dal, számomra ilyen karácsonyi hangulata van. Csak a zene lenne eredeti vonósokkal feljátszva, nem pedig szintetizátorral. Ez az egy nagy szívfájdalmam, mert sokkal szebb lenne az összkép. De érdekes, hogy maga a dal így sem veszít az értelméből. Aki szereti a szép lassú dalokat, azoknak ajánlott.

Shape of myself
Egy vidám dal, ahogy a címből kivehető Masami magáról énekel. Különösebb pluszt nem kapunk, csak egy jó dalról beszélünk.

Fuyu no Himawari dalok listája

  1. Fuyu no Himawari
  2. Kirari
  3. Fuyu no Himawari (instrumental)
  4. Kirari (instrumental)

Fuyu no Himawari
Hasonlóan a Melted Snow dalhoz, lassú, kellemes. Ez a dal szerepelt Okui Masami: Self Satisfaction albumán. Tomoe Ohmi által énekelt verzió kicsit másabb. Jobban rácsodálkozik az élet szépségeire. A címe egyébként japánul a következőt jelenti: Téli napraforgó. Ennek a vonós zenéje is lehetett volna eredeti, mert sokkal szebb lett volna.

Kirari
Tomoe Ohmi is kap egy könnyed, vidám dalt, melyről szintén az mondható el, hogy nem ad sok pluszt az énekesnő repertoárjához, csak jó. A gitár nagyon jól szól.

Tehát, mint látható, hogy a dalok szerkezete, sémája is nagyon hasonlít. Ez nyilván a PC játék “érdeme”. Meg ennyire egyformává akarták tenni a két kislemezt. A Melted Snow a japán lemezeladási listán a 121. helyet érte el, és összesen 790 példányt értékesítettek az Oricon adatai szerint. Ez még csak a jobbik eset, mert a Fuyu no Himawari nem is került be az Oricon chartba, nem tudni, mennyit adtak el belőle. Nagy kár érte, mert jó lett mind a kettő.

MondoCon 2009. október 17.


Ha már nincs őszi Animecon, akkor legyen MondoCon. Még szép! Bár nekem erről az egész hátteréről van egy hátsó gondolatom, de azt magamban tartom. Egy a lényeg, nagyon jó volt. A BigN-es társaságból senki nem volt. -_-‘ Na mindegy, lássuk, mi történt. Reggel az 5.25-ös vonattal terveztem jönni, de az 60 percet késett. Meg voltam lepve. Olyan volt már, hogy Szolnokon állt 30-40 percet, meg előfordul (sajnos nem ritkán), hogy megáll a vonat. Amivel még nem is lenne gond, de amikor a semmi közepén áll, vagy fél órát, az már nem valami megmosolyogtató. De sebaj, nem maradtam le semmiről. A Hungexpón volt a MondoCon, ott még soha nem voltam. Az volt írva a honlapjukra, hogy a kettes metróval kell elmenni az Örs Vezér Térig, majd a 100-as busszal az Expo térig. De én kinéztem még korábban a térképen, hogy elég lenne csak a Pillangó utcáig menni és onnan el lehet sétálni. Tehát akkor megérkeztem, kettes metróval a Pillangó utcáig, és onnan séta. Nem is tudtam, hogy a metró megállóból látszik a Kincsem Park. Voltak is lovak, egy kicsit nézegettem őket, majd mentem tovább. Természetesen eltévedtem az elején. De én voltam a hülye, mert ott volt a térkép, és eligazodtam rajta, hogy merre kell menni, de miért indulok el az ellenkező irányba? -_-‘ Aztán a végére már bizonytalan voltam, mert annyit láttam, hogy csak a túloldalon van járda, vajon az vezet a jó út felé? Kiderül, hogy nem, vissza. Úgy döntöttem, hogy semmit nem bízok a véletlenre, megyek a 100-as busz megállójához. De az óránként közlekedik, és csak egy irányban az Örs Vezér Tere felé, úgyhogy ez a lehetőség is kiment. Úgyhogy elindultam az általam jónak vélt úton, de valami zsákutcát láttam, vagy az csak építkezés? Kiderült, hogy valami vásárcsarnokot építenek, és jönnek oldalról kocsik. Csak az lehet a jó irány. És ott a megváltó, az Albertirsai út, mely a térkép szerint elvezet a Hungexpo felé. És igaza volt. Innen már simán ment. Beléptem, megkaptam a jegyet. Továbbra is üdvözlöm azt a lányt, aki szorosra tette a csuklómra a karszalagot, alig bírtam leoperálni. -_-‘ Na mindegy, irány a K épület, karszalag bemutat, sima a bemenetel. Elkezdek szétnézni a standok között, mikor eszembe jut, hogy én nevezni akartam a karaoke versenyre. Gyorsan felszaladok, amikor nyugodtan konstatálom, hogy túl korán érkeztem. Még nagyban szerelték össze a cuccost, Tukeinonék meg próbáltak. De már nem volt sok hátra a nevezésig, csak 15 percet kellett várni. Közben beszélgettem az egyik Animecon fórumossal, Leeával. Jó fej volt, örülök, ha ilyenekkel ismerkedek meg. Jött a regisztráció, negyedikként fértem fel, Slayers (pontosabban Megumi Hayashibara. ^^’): Shakunetsu no Koi, feljegyezve. Nem nehéz dal ez egyébként. Kis hangtávokat énekel meg benne Megumi, aki ki tud énekelni egy oktávot, annak nyert ügye volt. A nagy durranást a tavaszi sakuraconra hagyom, mely Okui Masami: Mitsu dala lesz. 11-kor kezdődött a hagyományos karaoke. Nézegettem őket, de inkább a saját gondolataimmal voltam elfoglalva. Amúgysem hallottam sokat, mert kint egy öt tagú csapat bohóckodott… Csak akkor lett csend, amikor bejöttek, hogy karaokézzanak. Maximum the Hormone: What’s Up People? Menten rosszul leszek. -_-‘ Nem a dalt utálom, nekem azzal nincs bajom, olyan, amilyen, de a dal lényegében részükről a hörgésről szólt… Nagy nehezen vége, jönnek a többiek. Vannak itt igazi énekesjelöltek. És feltűnt a színen Lam’O, aki jól nem ismert fel, ami nem csoda, hisz az előző, nyári conon nem találkoztunk úgy, csak később kerültem kapcsolatba vele a con fórumán, és utána MSN-en beszéltünk sokat. Egyébként ő volt az, aki megnyerte a nyári animecon karaoke versenyt. Közben figyeltem a hagyományos karaoke énekeket, most mintha jobb lenne, mint eddig. Vagy csak az én fülem lett toleránsabb? Mindegy. Később megjelent Lam’O öccse, Duong, ő már megismert, vele kicsit többet voltam együtt nyáron, mivel együtt Brawloztunk. És szinte az egész napot együtt töltöttük. Együtt néztük a karaokét, együtt néztük a PS3 játékokat (mivel Nintendo nem volt). Ez volt a két helyszín. Egyébként három PS3 játék volt. Egy Naruto, egy Uncharted, és egy Lost demo. Mivel nem szeretem a Lostot, mint sorozat, ezért maga a játék is teljesen hidegen hagyott. Az Uncharted igen élethű lett, szinte beleborzong az ember. Lehet, hogy elfogult vagyok (sőt, szinte biztos is), de MINTHA a Super Mario Galaxynek szebb lenne a grafikája. De szerintem csak azért látom így, mert a Galaxyt nem láttam még HD TV-n, régebbi TV-ken meg annyira lenyűgöző, tiszta, élénk a grafikája, hogy már csak emiatt is lehet szeretni. Duong csak Narutóval játszott, azzal tud játszani. Mondta, hogy remélte, hogy lesz Wii, mert PS3-mal (enyhe túlzással élve) bármikor tudnak játszani, de Wiivel nem, és azt is szereti. De nem sokáig maradtunk itt, mert 13-at ütött az óra (vagyis, ha üt, akkor 1-et ^^’) amikor is kezdetét vette a karaoke verseny. Tehát negyedikként énekeltem. Jó-jó, csak az a baj, hogy nagyon hallatszik, ahogy izgulok. Én magam is visszahallottam magamat a hangfalból, hogy itt-ott úgy remeg a hangom, mintha vonaton ülnék. De mindenki azt mondta, hogy jó vagyok, amikor végeztem, az egyik zsűritag (mintha elismerően) bólint. Végül ma kikerült az Adarnára a végeredmény, 11. lettem a 15-ből 20,5 ponttal. Kezdetnek jó, mint első fellépés elégedett vagyok, csak tényleg ne hallatszódna, hogy izgulok… Most jut eszembe, hogy lehet, hogy a tavaszi con előtt az animekarácsonyon is lesz karaoke. Ott Okui Masami: It’s DESTINY -Yatto Meguri Aeta- dalt fogom versenyre vinni. Ez egyébként a Tekkaman Blade II OVA valamelyik dala, így hirtelen nem jut eszembe, hogy melyik. De a siker érdekében, már az előtte levő hagyomásnyos karaokéban is fogok énekelni, hogy szokjam a szituációt. Végeztem, utána nem hallgattuk meg mindet, még egy párat, aztán vissza a konzol-részlegbe, én néha benéztem a mellette levő mozi-terembe, hogy épp mi megy, de most nem akartam leülni animézni, bár a Nanát néztem volna. Amikor untam a konzolt, akkor egyedül lementem a karaoke terembe, amit nem is bántam, mert hatalmas élményben volt részem. Legalábbis én annak éltem meg: Az utolsó karaoke versenyző, ha jól emlékszem, Hikari néven futott, és Rie Fu: Life is Like a Boat (Bleach 1. ending) dalt énekelte, de valami gyönyörűen! Úgy kell elképzelni, hogy mindig van egy kis nyüzsgés a karaoke-teremben, de amikor ez a lány énekelt, mindenki csendben lett, és rá figyelt. Nagyon szépen énekelt, vissza tudta hozni a dal igazi hangulatát, és engem nagyon kellemes érzés árasztott el miközben hallgattam őt. Biztos voltam benne, hogy ő fog nyerni, erre megtudom, hogy 8. lett… Most ez engem azért háborít fel, mert abból, hogy mások is akkora figyelemmel hallgatták, mint én, ebből arra következtettem, hogy mindenkinek tetszik. Erre 8. lett. Egyébként egy Vietnami lány lett a 2., ő is nagyon szépen énekelt, jó volt őt hallani. Aki nyert, az is jól énekelt, de nem volt rám különösebben hatással. Aztán, hogy kinek mi a véleménye, nem tudom. A verseny után megint hagyományos karaoke volt. A végefelé kezdtem el beszélgetni Mystrával, aki szintén confórumos. Szimpatikus volt az írásai alapján, néha olyanokat írt, úgy fogalmaz, hogy nevetek rajta, szerethető. Élőben sem okozott csalódást. Nem sokkal ezután Duong hazament, én egy kicsit még szétnéztem, aztán azon gondolkodtam, hogy elérem a 18.13-as vonatot, vagy sem? Felhívtam Trunert, szerinte még maradjak, és várjam meg a 18 órakor kezdődő eredményhirdetést, mert szerinte úgysem érném el a vonatot. Én maradtam volna, de már untam. Kint tanakodtam, hogy mi legyen, amikor meglátom Mystrát, elindult haza. Úgy döntöttem, hogy elkísérem, aztán visszajövök, de egész a Stadionokig mentünk el, úgyhogy mentem utána én is. Pont elment az orrom előtt a 18.13-as vonat, de nem baj, mert kijött a Truner, meg az egyik lánnyal amúgyis megbeszéltünk egy találkozót. Az Index fórum Zorán topicjába ír. Adott nekem egy pár DVD-t, amin régi Zorán koncertek vannak. Aztán a Truner megvárta velem a 19.13-as vonatot. És hazaindultam. Jó volt ez a nap, kicsit ilyen kvázi reneszánsz hangulata volt. Arra gondolok, hogy 2006. október 7-én az őszi animecon is hasonló volt abból a szempontból, hogy azt is egy emberrel töltöttem együtt, az Krisi volt. Tehát jó nap volt, remélhetőleg az Animekarácsony is hasonló lesz.

Ja igen. Szeretném megkérni azt a lányt, aki lefényképezett minket pizzával a kezünkben, hogy valamilyen úton-módon keressen már meg, és küldje már el a képet. Kíváncsi vagyok rá.

Zorán: Tizenegy dal


Zorán az első három albumát három egymást követő évben adta ki, ezután tartott egy kis szünetet. Persze eddig sem vonult vissza, folyamatosan koncertezett. És 1982 elején Liszt Ferenc díjjal tüntették ki. Ezt erősíti meg az ebben az évben megjelent Tizenegy dal lemez.

Zorán - Tizenegy dal

Bár a cím egyszerű, a dalok mondanivalója annál fontosabb. Ez az album az összetartozásról, a szerelem fontosságáról szól, hogy tartozzunk valakihez, együtt könnyebb elviselni az élet nehézségeit. Ez Zorán egyik legbensőségesebb albuma.

Dalok listája

  1. 34 dal
  2. Az ünnep
  3. Szeretnél-e még?
  4. Ugye nem zavar?
  5. Hadd legyen
  6. De nincs béke… (Sed non est pax)
  7. Miért lett másképp?
  8. Coda II
  9. Ne várd a májust
  10. Nálad
  11. Hozzám tartozol

34 dal
Gondterhelt dallal indul az album. Zorán itt mondja ki nyíltan, hogy a társa nélkül gyenge. Az egyre erősödő zongorajáték arra utal, hogy Zorán harcol a kedveséért, semmiképp nem akar magányos maradni.

Az ünnep
Nagyon szép dal, arra hívja fel a figyelmet, ha még ha nehéz is az életünk, ne legyünk restek felfedezni az apró szépségeket, ezek tesznek igazán boldoggá minket. De Zorán máris felteszi a kérdést, vajon meddig tart a boldogság? A zene a boldogságot éli meg.

Szeretnél-e még?
Sok-sok kérdés, biztos, hogy vele tart élete párja, ha sok probléma van? Ha ő nem egészen olyan, amilyennek elképzelte?  Vajon kitart mellette a sok nehézség után is? Ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Ugye nem zavar?
Legyen akármilyen szomorú, és befelé forduló egy Zorán album, soha nem felejt el mosolyogni. Ez a dal vidám, kicsit humoros, hogy tökéletesnek látja a párját. De azért reméli, hogy elnézi a hibáit. A zene vidám és könnyed.

Hadd legyen
Így huszonéves fejjel csodálkozom, hogy ez a dal átment a cenzúrán, ennél nyíltabban kimondani a kommunizmus nehézségeit, erre nem mindenki vállalkozik. Presser Gábor vokálja csak még hatásosabbá teszi a dalt.

De nincs béke… (Sed non est pax)
Szégyen-nem szégyen, ennek a dalnak a szövegét nemigen értem. A körülményét nem értem, hogy miért született meg. Aggódás a jövő miatt? Csak ezt tudom elképzelni. De nagyon hatásos lett. A zene nagyon jó lett.

Miért lett másképp?
Kicsit hasonlít a Felejtsd el dalra, ugyanúgy az elfeledett álmokról szól, amikor semmi nem olyan, amilyennek elterveztük, és nincs erőnk elfogadni az új helyzetet. A zene nyugodt, csendesen beletörődős, felkészült az új, nehéz életre.

Coda II
Egy rövid dal a II. albumon található Coda dal folytatása. Korántsem annyira tragikus hangulatú, sőt, optimista. Senki nem tudja, mit hozhat a jövő, a rövid szöveg egy váratlanul ért vidám életérzést dolgoz fel. A szintetizátor-zene fantasztikus!

Ne várd a májust
Ez volt az a dal, mely épp, hogy átment a cenzúrán. Csak úgy jelenhetett meg albumon, ha egy versszakot ( a legsúlyosabbat) kiveszik a szövegből. A gitárszólam nagyon szomorú a szöveghez hűen a szájharmonika csak megerősíti. Ne várjuk a vidám jövőt, amikor tudható, hogy nem lesz szép a holnap.

Nálad
A kedvenc dalom az albumról, a hangulata miatt. A világon semmi jó nem történik, de a párunk mellett elfelejthetjük a nehézségeket. A dal végén a gitár és szintetizátor-duett eszméletlen fantasztikus!

Hozzám tartozol
Eme dal némi optimizmusa feledteti az album szomorúságát. A zene nagy sebessége határozottságra utal, hogy szerelmét senki nem veheti el tőle. A szöveg sem tűr ellentmondást.

Talán jót tett a három év szünet, sokkal-sokkal komolyabb, és bensőségesebb album lett ez. Mindenképp érdemes beszerezni!