Nintendo 3DS: Sikeres rajt Japánban


Tegnap jelent meg Japánban a Nintendo új kézikonzolja, a három dimenziós felső kijelzőt és alaposan felturbózott hardvert tartalmazó Nintendo 3DS – a Nikkei jelentése szerint brutális volt a launch

A Nikkei jelentette, hogy a 400 ezres Nintendo 3DS nyitókészletet a várakozásoknak megfelelően már az első nap, (a legtöbb üzletben “percek alatt”) elkapkodták – gyakorlatilag teljesen elfogyott tehát az induló mennyiség, a Nintendo nagy örömére.

Hogy mikor érkezik a következő szállítmány, az egyelőre kérdéses – a Nintendo márciusban Amerikában és Európában is lezavarja a handheld masina rajtját: ebben a két régióban is hasonló teljesítményre lehet számítani a géptől.

Forrás: Gamer365
A cikk eredetiben itt olvasható.

Tegnapi Mario Kart Wii online módozat


Tegnap 21 órára beszéltünk meg egy közös játékot az egyik mexikói lánnyal. Igazából nem is tudtam figyelni, hogy játszik, mert mindig vártam, hogy mikor jön fel egy “Lydia” nevű lány, de az már csak utólag derült ki, hogy “Mela” néven játszott! Élvezte a játékot, annak ellenére, hogy nem a legjobb – elmondása szerint – bár neki nem is annyira létszükséglete a Nintendo, mint egy pár embernek, a baráti körömből, csak szeret vele játszani.

De én már lassan az egekbe emelem a pontszámomat, ugyanis egyszer már sikerült elérni a 8500 pontot is. Ez többek között annak is köszönhető, hogy többször megtörtént az, hogy én azt láttam, hogy mindenkit ledobott, engem meg váratlanul kiír 1. helyezettnek, és azokat a pontokat valóban megkapom. Szóval így vagyok én ilyen magas pontszámon. Ez azért érdekes, mert egy pár barátom azért hagyta abba a Mario Kart Wii online módozatot, mert őket úgy dobta le a rendszer a netről, hogy egy hirtelen pillanatban eltűnt előttük a játék. Mi meg azt láttuk, hogy utolsó helyezettként x pontot vesztett. És ezen a mai napig nem segítettek különösebben, vagy pont, hogy azzal segítenek, hogy visszájára fordították, és inkább azt lássa a delikvens, hogy ledobott mindenkit, ő meg örüljön az első helyének? Ki tudja.

Egyébként ez a lány nagyon aranyos. Annyi idős, mint én, pszichológus, és ahogy beszélgettünk, azt kell mondjam róla, hogy nagyon jól lát dolgokat. Látszik, hogy érdekli őt, és szereti csinálni. Ő is Okui Masami rajongó, így ismerkedtünk meg. Mexikónak a “Baja Caliornia” részében lakik, és mondta, közel az Amerikai határhoz, és mondta, hogy néha átjár San Diegóba, és Los Angelesbe. Mondtam magamban, hogy oda én is átjárnék. ^^’

Sony CD lejátszó


Sony CDP-195-ös modell

Amit múlt héten írtam, az mára megvalósult. Képet is tettem ki, minden rendben működik vele. A 19. kerületben volt a termék, úgyhogy személyesen vettem át. Kicsit meg voltam illetődve, hogy megadta a lakcímét, és az otthonában átvehetem, de úgy voltam vele, hogy ha neki megfelel, akkor nekem is nyolc. Elmentem érte 19 óra után, ahogy kérte, kicsit furcsa… Ilyen jellegű társasházzal még soha nem találkoztam. Kicsit megszeppenve mentem fel az emeletre. Becsöngettem, beengedtek, kipróbáltuk, átvettem, és elmentem. De eléggé kelemetlenü éreztem magam, mert ott a hölgy már az esti ruházatában csinálta a vacsorát, de úgy voltam vele, ha a srác ajánlotta fel az időpontot, hát nem én vagyok a hibás érte, ha rosszkor mentem. ^^’ Visszafele elmentem a 99-es busszal a Határ útra, itt még elmentem az Europarkba, a Saturnba vettem ilyen 6,3 mm-ről 3,5 mm-re Jack-adaptert, aztán az InterSparba mentem vacsorát vásárolni, és jöttem haza. És kipróbáltam. Az Okui Masami: God Speed CD-jét tettem be, nálam ez az album 40/40-es, úgyhogy még szép, hogy ezzel avatom fel. ^^ Minden rendben van. Egyelőre beérem a fejhallgatós megoldással, most nincs is pénzem erősítőre, meg hangfalra, meg hely sincs neki. Majd, ha új albérletbe megyek. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy szólhatnak az Okui Masami dalok igazi, Hi-Fi minőségben, biztos vagyok benne, hogy büntetni fog!

Animefarsang


Most esik le, hogy még nem írtam az Animefarsangról, pedig jelen voltam. Február 13-án volt, egy számomra lelkileg viharos hétvége után jól esett levezetni a feszültséget. Még itthon összekészülődtem, megcsináltam mindent, amikor elindultam. Szerencsére nincs messze a helyszín, így gyorsan odaértem, kíváncsi voltam a karaoke részlegre. Nagyon nem volt hangulatom most énekelni, de azért felírtam magam. Final Approach 2: 1st Priority Portable – Starting Over. Okui Masami, ahogy tőlem illik. De végül nem mentem ki. Nem is voltam ott, amikor sorra kerültem volna, inkább az emeleten néztem az Activityt. Játszottam volna, ha lett volna rá lehetőség, viszont a zenekvízben már részt vettem. Mac vezette, és bagszival voltam egy csoportban. Ha jól emlékszem azért, mert nem volt elég toll, így ő nem tudott volna külön játszani. Nekem eléggé furcsa volt, hogy csak 5 másodperces blokkok voltak a zenéből, még ha háromszor is volt játszva, szerintem az 5 mp csak arra elég, hogy valami derengjen. Többször voltam így, hogy ismerős volt a dallam, de az istennek se akart eszembe jutni. De mint kiderült a megoldásból, igazából nem is ismerem azt a zenét, biztos valami másik anime zenéjére hasonlított. De, hogy az 5 mp mennyire nem volt elég, arra bizonyíték, hogy a számomra legismertebb dalt a 15-ből is csak nehezen ismertem fel. Kaleido Star: Tattoo Kiss (r.o.r/s) De akkor minden infót papírra vetettem. :D De azért is volt nehezen felismerhető, mert az egyik legjelentéktelenebb 5 másodpercet sikerült Mac-nek kinyesnie a dalból, mely dallamrészletet száz másik dalhoz is simán be lehetett volna illeszteni. Csak a gépies “Tattoo Kiss” hangzás mondta meg a megoldást, de ha nem jövök rá, szerintem a fejemet vertem volna a falba, hogy egy számomra alapművet nem felimerni bűn. Amikor vége lett, akkor már nem volt több esemény az emeleten, így lementünk, így bagszival a karaoke terem hátsó soraiban figyeltük az eseményeket.

Árus volt egy kevés, a tombolára beneveztem. Elég érdekes volt, ugyanis 11 tárgy (vagy 10?) volt, és mindegyik ki volt állítva, beszámozva. Abban reménykedtek, hogy így talán népszerűbb lesz a tombola, ha látják, hogy miket lehet nyerni. Az ötlet nagyon jó, de csak a 4-es számmal ellátott Ranma 1/2 figurát tartottam említésre méltónak, úgyhogy a 4-esbe dobtam be a számomat. Piros 10-es. Természetesen nem ez nyert. De az a poén, hogy bagszi 5 tombolát vett, és mindegyiket a Ranmásba tette bele, és még neki sem sikerült. Eredményhirdetések és tombolahúzás után a Yamada családot lehetett megnézni. Érdekfeszítőnek tűnt, de nem akartam már maradni, de mindenképp meg fogom nézni.

Öszességében jó volt, ingyenes volt, így nem is lehetett bánni, ha rossz lett volna. De remélem, a MAT még sok ilyen jó rendezvénnyel lát el minket. Nagyon jó volt a tárlatvezetés és kiállítás, a farsanggal méltóképp búcsúztatták azt.

Egy rég keresett kislemez


Tomoe Ohmi: Happy Days kislemez limited edition borító

Végre meglett Tomoe Ohmi: Happy Days kislemeze! ^^ Nagyon szeretem ezt a dalt, de már olyan szinten kerestem, hogy mindenféle kínai, thaiföldi oldalra felmentem, kódokat kerestem, beregisztráltam (mert valahol ezt igényelte), épp, hogy nem kezdtem el kínaiul tanulni, hogy tudjam, hogy mit hova kell írni, de semmi… Mert sok helyre fel van téve, de valahogy nem tudtam elérni. Helyette összeszedtem egy gyönyörű vírust, amitől az egész Windowst kellett anno újra feltenni. Úgyhogy van története a kislemeznek. ^^’

És teljesen ártatlanul felnézek az Okui Masami fórumra ma, és látom, hogy az egyik tag, greenshun feltette. Hát nem kicsit voltam boldog. És majdnem fangirl módjára felkiáltottam, de moderáltam magam. ^^’ Igen, amíg mások shounenekre, yaoikra sikítanak, és Okui Masami, Tomoe Ohmi és társai zenéire sikítanék. XD De nagyon jó érzés hallgatni ezt a kislemezt. Három dal van rajta.

Happy Days: Nagyon egyedi stílusú dal, kicsit ballada, kicsit pop, nagyon nem is tudom hova tenni. De nekem valamiért iszonyatosan bejön a hangulata, pedig isten igazából semmi különös nincs benne, csak Okui Masami és Monta szerzőpáros nagyon jól ért az “egyszerűen nagyszerű” elvhez.

Rock River he: Legalábbis én jobban szeretem a へ jelet “he”-vel írni, de tudom, hogy sokan csak “e”-nek írják, mert a h néma. Ez egy nagyon érdekes dal, nem is tudom, hogy tudták megszerezni a licencet rá, de ez eredetileg egy 1977-es dal, a Rascal the Raccoon anime opening dala. Az anime 30. évfordulójára készült el ez a feldolgozás. De amikor először láttam képeket belőle, először a Nils Horgersson jutott eszembe. Ez is ilyen 11 éves gyerek állatokkal, gyerekeknek szóló alkotás. A dal egyébként gyors, kissé rockos, bár attól azért igencsak távol áll. Kicsit talán idegen Tomoe Ohmi-tól ez az ütemes zene, de jól csinálja.

Junai Hakusho: És akkor egy ballada, ha már ebben van otthon. Kicsit kettős érzelmű dal számomra, mert nem az a könnyfakasztóan szép, mégis kellemes hallgatni.

Úgyhogy most nagyon örülök ennek a kislemeznek. Már csak azt a fránya Girlfriend kislemezt nem akarja senki sem elérhetővé tenni, és akkor teljes lenne a Tomoe Ohmi repertoárom.

Zenei időutazás


Ismét van egy vásárlási tervem. Szeretnék Sony CD-lejátszót venni. Ugyanis az szép és jó, hogy van egy SIGMAtek XM-400 PRO DVD-lejátszóm, mely lejátszik SACD-t is, ezáltal tudom hallgatni a Suara: Yumeji SACD-t. Viszont nem a legjobb, hogy ehhez be kell kapcsolni a TV-t, és hát nem is a legjobb a hangminősége. Nemrég kezdtem el törni a fejem azon, hogy szeretnék egy CD-lejátszót venni. Azért írtam az elején, hogy Sony, mert ilyenünk volt régen. Csak az én nagyon hülye fejemmel olyan 8-9 éve eladtam … Hogy most mit gondolok magamról, azt inkább ne firtassuk, de akkor még nem gondoltam volna, hogy eljön még az az idő, amikor szeretnék ilyet. Az ok egyszerű: Szeretném a japán CD-imet minőségiben hallgatni. Azt a modellt nem találom, ami nekünk volt (Sony CDP-XE210), de lenne egy másik, amit, ha el tudnék vinni kikiáltási áron, az nagyon  jó lenne: http://elektronika.vatera.hu/hi_fi_asztali_audiolejatszo/cd_lejatszo/
sony_cdp_195_cd_lejatszo_1443042970.html
 Budapesten van, így nem okozna gondot a posta sem. Meg most nézegetem, hogy nem is lenne előnyös, hogy olyat vennék, amilyen volt, mert annak nincs fejhallgató kimenete, és hangerőszabályzója, viszont ennek van, és hangerőt is lehet rajta szabályozni.

Nagyon szerettem régen ezt a CD lejátszót, elsősorban a hangminősége miatt, bár tudom, hogy sokan mondják, hogy a CD felett már eljárt az idő, én még nem így gondolom. :) Én komolyan, nem is értem, hogy lehet telefonon keresztül hallgatni zenét, még ha fülhallgatóval is hallgatjuk, kötve hiszem, hogy megközelítőleg képes olyan hangminőséget produkálni, mint bármely CD lejátszó. A Sony meg mindig is a minőségéről volt híres (legalábbis a ’90-es években biztos, hogy így volt), és ha sikerül ezt megvenni, akkor egyelőre beérem azzal, hogy tudom fejhallgatóval hallgatni, aztán, ha megint lesz egy kis pénzem, akkor veszek szintén a Vateráról egy jobb hangfalat, ha találok olcsón. Már csak a nosztalgikus élmény miatt is nagyon szeretnék venni egy ilyen CD-lejátszót, nagyon szerettem régen azt, ami nekünk volt.

Masami Okui: Self Satisfaction II


CD borító

Megjelenés: 2011. február 2.
Kiadó: evolution
EVCA-10002
Ár: ¥3.000

  1. Cosmic Dance (Kozmikus tánc) 6:27
  2. Garden of Eden (Édenkert) 3:12
  3. Fates (Végzetek) 4:49
  4. Beloved (Szeretett) 4:06
  5. Hi no Hana (火ノ花; Tűzvirág) 6:18
  6. Still Love (Még mindig szerelem) 6:02
  7. DEAD or ALIVE (ÉLVE vagy HALVA) 3:43
  8. Happy Days (Vidám Napok) 4:41
  9. GRADUATION (ÉRETTSÉGI) 4:46
  10. Utakata (ウタカタ; Buborék) 4:48
  11. KOHAKU 4:36
  12. Satisfaction (Elégedettség) 3:39

A Self Satisfaction II Masami Okui 3. feldolgozásalbuma, ahol akárcsak a Self Satisfaction albumban, itt is az általa másoknak írt dalokat énekelte fel. Az album a 113. helyet érte el az Oricon listán, egy hétig volt listán, ezalatt 903 példányt adtak el belőle.

Hetek száma H K Sz Cs P Sz V Helyezés Eladás
1. hét 40 113 903

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3 + BK scans