supermario4ever blog – 少年になりたい

Nintendo, Anime, Manga, Jpop, anison, és egy kicsit magamról is.

Kutyamentő akció és karaoke

Posted by supermario4ever - 2012. március 25. vasárnap


Aznap, amikor elővettem 1 hét után a Nintendo DS-es Nintendogsot, akkor előtte a 3DS verzióval játszottam egy kicsit. Úgy voltam vele, hogy leteszem magam mellé az ágyra, majd, ha az asztalra teszem a 3DS-t, akkor majd elteszem magát a kazettát. Persze, mikor felejtsem el, ha nem most, és úgy aludtam, hogy végig mellettem volt, és beesett az ágy és az ágyfal közötti nagyon szűk résbe (aki nem tudná, egy 3DS kazetta alig nagyobb, mint egy SD memóriakártya). Már csak másnap reggel jutott eszembe, hogy hoppá, baj van. Szétnézek az ágyam körül, sehol nincs. Mivel sietnem kellett, ezért nem nem néztem át tüzetesen, majd szombat délután. Már mindent kipróbáltam, belenyúltam késsel, merőkanállal, fakanállal, de csak egy hatalmas porhalmaz jött ki. Szétszedtem az ágyat, közénéztem, az ágy mögé is benéztem, hát sehol. Elkezdtem kétségbeesni, hogy ha elköltözök, ittmarad egy játék…

Ma délután szólt bagszi, hogy készen vannak a PlayIt-re a Pokémon verseny plakátai, egyet félretett nekem. Meg is ragadtam az alkalmat, hogy ne kelljen olyan sokáig féltetennie, ezért hozza el, és mellette segítsen megkeresni a játékot. Valamint hozza el a Pokémon Snap-et N64-re. Ugyanis neki most minden boldogsága, hogy ma volt a bolhapiacon, és talált egy angol Pokémon Snap-et. Aki ismeri a magyar Nintendós körülményeket, az tudja, hogy nagyon ritka angol Pokémon játékot találni, mivel a forgalmazócégünk (a miénk, mi?) osztrák, ezért, hozzánk jóformán német játékok jutnak el hozzánk. A Pokémon esetében meg azért is nagyon fontos az angol nyelv, mert a Pokémonok német nevei totál mások. Így nem csoda, hogy gondolkodás nélkül megvette 2000 forintért, ennyit még én is kiadtam volna érte, pedig nem vagyok egy nagy rajongó. Tehát, eljött. Kőbánya-Kispestre jött vonattal, onnan mentünk a Tescóba vásárolni, majd hozzánk. Első dolgunk volt megtalálni a Nintendogs + Cats-et. Szétszedtük az ágyat, ahogy lehet, mobiltelefon fényével megvilágítottuk a terepet, és nagy nehezen meglett. A legalján volt a szűk résnek. Na onnan hogy szedjük ki? Ha jól emlékszem, megdöntöttük az ágyat, és a földre került, és kihalásztam. Nagyon durva volt. :D

Ilyen kemény munka után csak jól jöhet a játék. Összeszereltük a Nintendo 64-et, és kipróbáltuk a Pokémon Snap-et. (Ja, a posztert persze otthonfelejtette. -_-) Én még soha nem láttam a játékot, és azt kell mondjam, hogy nem is annyira rossz. Nem egy Mario Golf (számomra az a spin-offok etalonja), de nem bántam volna meg, ha én is megveszem 2000 forintért. Az a játék lényege, hogy le kell fényképezni a Pokémonokat, és Oak Professzor bizonyos szempontok alapján értékeli: Mennyire van középen az adott Pokémon, mennyire van közel, van-e mellette más ugyanolyan Pokémon, és csinál-e valamit. Az, ami rá jellemző, például egy támadás. És ha tetszik neki az adott kép, akkor elteszi magának. Persze a játék nemcsak abból áll, hogy lefényképezed a 151 Pokémont, oszt szevasz, hanem különböző dolgokat csinálnak, és elő kell csalogatni őket, hogy ránk nézzenek. Egy almával, egy bűzbombával, hogy csak azokat mondjam, amiket láttam. Ki kell ismerni az adott Pokémon viselkedését, hogyan tudsz róla jó képeket csinálni. Szóval jól megcsinálták a játékot, és bizonyos pályák zenéje nagyon jó lett! Majd megkeresem valahol az OST-t.

Ma is csináltam egy karaoke fájlt, ezt is megmutattam bagszinak, mert annyira büszke vagyok rá, hogy minden bejött, ahogy elgondoltam, szerénység nélkül ki merem írni, hogy az egyik legjobbat csináltam, meg is mutatom:

JAM Project: Ryuusei Lovers.kfn
A fájl megtekintéséhez Karafun szüséges, mely ezen a weboldalon szabadon letölthető.

Ez egy nagyon jó JAM Project szám, igaz kicsit később kaptam rá az ízére, de ahogy egyre többet hallgattam, elgondolkodtam azon, hogy nézne ki a kfn, amit csinálnék belőle. Effektek, képátmenet, hasonlók. És minden bejött, ahogy elképzeltem talán még soha nem élveztem ennyire egy kfn készítését. Maga a dal is tényleg nagyon jó, és ha ráérzek az “ízére”, akkor könnyű elképzeni, hogy mik azok az effektek, amiket beletennék, és miközben készítem, már csak a tervet kell valósággá alakítani, és lám! Szebb, mint gondoltam. Számítottam arra, hogy az időzítésnél lesznek gondok, mivel sok a nagyon gyors rész, utólag igazgatni is kellett, többször kellett meghallgatni, de ez semmiség, mert tényleg nagyon élveztem. És annyira bánom, hogy nem jelent meg kislemezen, és nincs off vocal verziója, ha ilyen hangom lenne, ezzel mennék versenyre. Bagszi újabb tanácsokat adott, hogy ő hogyan díszítené a kfn-t, és így csak még tökéletesebb lett. Ezer jókedvemben el is szállt egy aranyköpés, ugyanis a háttérképeket Laura Ramirez csinálta, és eleinte csak egy közös háttérképet csinált, így megkértem, hogy csináljon még kettőt, mert így a közös, és az instrumental részek eléggé üresnek tűnnek. Meg is csinálta. ^^ A lényeg, hogy én úgy mondtam bagszinak, hogy megkértem Laurát, hogy csináljon még 2 képet róluk. És azon nevettünk, hogy biztosan visszament Japánba, hogy ez nem jó, még két képre álljanak össze. XD

Szóval mostanság nagyon jókedvű vagyok. Hát itt a tavasz, mi kell még? Ki is teszem a háttérképeket, amiket csinált, nagyon örülök neki, hogy ennyire segítőkész, csak a legjobbakat érdemli. Hogy milyen munkái vannak, nézzétek meg a blogját:

Ram’s Corner

És a képek:

JAM Project Best Collection VIII: GOING

JAM Project

Kageyama Hironobu

Okui Masami

Endoh Masaaki

Kitadani Hiroshi

Fukuyama Yoshiki

GOING

JAM Project

Az utolsó két háttérkép volt az, amit külön kértem, azért is raktam külön. ^^’

Chihiro Yonekura: Voyager

Grátiszként Chihiro Yonekura. Két dalából csináltam kfn-t, azok sajnos nem sikerültek olyanra, amilyenekre szerettem volna, egyrészt azért nem, mert nagyon ismeretlen anime és videojáték dalának openingjéből csináltam karaokét, (ezeknek már van off vocaljuk), így csak egy későbbi albumából tudtam képeket kérni, melynek be van scannelve a borítója. Azért esett a Voyager albumra a választásom, mert nagyon aranyos képek vannak ott róla, és ezzel kompenzálok. Chihiro régi kislemezei el vannak felejtve, azok olyan ritkák, mint a fehér holló, nekem is csak nagyon kevés van meg belőlük. Úgy örültem, amikor megtaláltam a FEEL ME kislemezt, az az egyik kedvenc dalom tőle. De nincsenek normálisan bescannelt képek a régi kislemezekről, album scannek sincsenek, így egy megjátszható lap maradt. Öt kép készült, ezeket teszem most ki:





Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: