Aki kutyát keres, gyémántot talál


Szeretek vásárláskor jól járni. De hogy az 576-ban is lehet jó ajánlatot találni, hát azt külön ki kell emelni.

Dalmatás Nintendogsot kerestem, elmentem a WestEndben levő 576-ba, és a használt játékok között láttam Nintendo DS-re Pokémon Diamond Versiont 2.990 forintért. Nagyon csábított, de előbb megkérdeztem, hogy van-e nekik Dalmatás Nintendogs. Azt mondták, hogy csak az Allee-ban van, fel is hívta az ottani eladókat, hogy keressék, de nem találták meg. Így megvettem a Pokémont. Teljes, mindene megvan, és nagy meglepetésemre mellécsapták a LeafGreen Versiont is! O_O 3000 forintért két olyan Pokémon játék, amit egyébként is megvettem volna… csípjetek meg, hogy van olyan, ami az 576-ban a legolcsóbb! Remélem, hogy folytatják a tendenciát. Viszont a Nintendogs fúrta az oldalamat, hogy a rendszerben benne van, de nem találják. Úgyhogy felszálltam a 4-es villamosra, és meg se álltam Újbuda-Központig. Utazás közben csodáltam a Pokémon Diamondot. Nagyon jól jártam. Bementem az Allee-ba, és én a DS játékok között egyből megtaláltam a dalmatát. Pedig elvileg mind a ketten keresték, mondta az eladó a WestEndben: Hat szem többet lát. Igaza van, az én ötödik és hatodik szemem meglátta. Meg is vettem. Kipróbáltam, de hát ez a tacskós, nem a dalmatás! T_T Édes Istenem! Visszavittem, természetesen minden további nélkül visszaadták a pénzt, de attól még csalódott maradtam, hogy nincs dalmatám. Elmentem további helyekre megkeresni: Konzolok szervize, PlayMania, egyikben sem volt. Kigondoltam, hogy bemegyek a Duna Plázában levő 576-ba, hogy hozzák el nekem, mert volt még egy Szegeden is. De előtte elmentem a Lehel térre a kedvenc kínai éttermembe ebédelni. Utána mentem el a Duna Plázába. Ott azt mondta az eladó srác, hogy elvileg használt játékoknál csak futárszolgálat van, de megpróbálja megbeszélni vele telefonon. Sikerült. ^^ Jövő héten elhozzák, remélem azzal már szerencsénk lesz.

Egyébként nehéz megkülönböztetni a Nintendogsokat, mert a kazettájukon ugyanaz a logo van, csak más háttérszínnel:

  • Labrador: Kék
  • Chihuahua: Zöld
  • Dachshund: Piros
  • Dalmatians: Lila

Jövő héten kiderül, hogy jót hoztak-e el. Itthon kipróbáltam a Pokémont. Mind a kettő nagyszerű, bár szerintem többet fogok a LeafGreen-nel játszani, mert az első generáció Pokémonjait jobban ismerem.

Motteke! Sailor Fuku JAM Project cover


Beszélgetek az egyik argentin sráccal a JAM Project-ről, és egyszer csak elkezdi nekem sorolni, hogy milyen dalokat dolgozott fel az együttes, mert én csak a GUNDAM TRIBUTE FROM LANTIS albumon hallható feldolgozást ismerem egyedül. Elkezdi sorolni, és amikor mondja a Motteke! Sailor Fuku című dalt, csak így nézek hülyén magam elé, ne vicceljen már! Sok dalról el tudom képzelni, hogy eléneklik, de hogy ezt! O_O Mutatott is YouTube linket:

Ezek öten egyszerűen akármit is csinálnak, nem tudnak hibázni! XD Nem hiszem el, hogy ennyire jól előadták ezt a dalt, hogy az valami hihetetlen. Szerintem bármit el tudnak énekelni. Egyébként az eredeti verziót még soha nem hallottam, még a Lucky Start se néztem soha, csak onnan maradt meg bennem, hogy a 2009-es Animekarácsonyon, a karaokén megpróbálták egy páran elénekelni. Nagyon a maguk módjára sikeredett, és még csak nem is feltétlen negatív értelemben, sikerült maradandó élményt okozni vele.

Az új hely


Jelentem, élek. :) Net egyelőre nincs, ilyen WiFi Zone-os netből táplálkozok. Nem valami erős, de most jó, úgyhogy írok egy keveset. Tegnap megkötöttük a szerződést, most már itt lakunk. Összességében jobban érzem magam itt, és ami az együtt lakást (ezen mi is nevettünk, amikor a főbérlő így köszönt el tőlünk) illeti, azt gondolom, hogy sok minden fog most kiderülni, hogy mennyivel másabb egy baráttal együtt lakni, mint egy idegennel. A ház alakulgat, az biztos, hogy ide egy komplex felújítás elkélne. Ha az enyém lenne a lakás, egy olyan másfél millió forintot rá tudnék szánni teljes felújításra: Ajtó ablak csere, mindent kifesteni, fürdőszobát is teljesen felújítani, új bútorok, és akkor akár elvegyülhetne az újépítésű házak között. A ház szerkezeti felépítése pontosan ugyanolyan, mint amilyenben Mystrával laktam együtt, másfél szobás, kb. 35 m². Most is a kisebbik szobában lakok. De ha saját lakásom lenne, én még azt is megcsinálnám, hogy a kis szobát, és a konyhát elválasztó falat teljesen kivésetném, és egy helyiség lenne, a konyha ugyanis eléggé kicsi. És így a kis szoba étkező lenne.

De térjük vissza a jelenre. A házat egyébként eléggé igénytelen állapotban kaptuk meg. Az előző lakók nagyon nem figyeltek oda a környezetükre. Amikor kinyitottam a hűtőt konkrétan olyan volt, mintha évekig nem használták volna. Rettenetesen penészes volt, és a szag… Ma délután rászántam az időt, és két és fél óra alatt sikerült teljesen kitakarítani úgy, hogy használható állapotba került. A fürdőszobát is ki kell rendesen takarítani, a járókövek nincsenek letéve, a konyhában a csapból nem folyik a víz valami miatt, úgyhogy van mit csinálni, iszonyú ótvar állapotban hagyták itt. És elvileg nők voltak. Most ne értsetek félre, nem vagyok hímsoviniszta, csak azért emeltem ki, mert az albérletek döntő többségében nőket keresnek, mert elvileg igényesebbek magukra. Itt az ellenpélda.

Egyébként önmagában az egész lakás, ahol most vagyok, valahogy kellemesebb számomra, mint az előző. Bár az előzővel az is gond volt, hogy mivel idegenek voltunk egymásnak, (hiába beszélgettünk, azért az csak nem olyan, mintha barátokkal, vagy családdal élsz együtt) ezért olyan elszigeteltnek tűnt az egész. Hogy van az én szobám, és a másik kettőhöz nincs közöm, így olyan volt, mint egy kollégiumban, vagy munkásszállón. Itt meg gondolom más lesz. A kilátás is sokkal menőbb. Kispesten bármerre néztem ki az ablakon, betonház mindenfelől. Itt meg a 10. emeleten sokkal tágasabb, de a környék is nagyon kellemes.

És a lakóközösség is kellemes. Tegnap estem, amikor mentünk zsidával egy kört, hogy elhozzuk a cuccaimat, egy kutyát sétáltató hölggyel beszélgettünk. Nagyon érdekes, mert keverék, de hogy milyen arra nem emlékszem. Csak a törpeuszkár maradt meg bennem, mert arra hasonlított a legjobban. Nagyon jót beszélgettünk a kutyákról, és magamon is totál meg vagyok lepve. Ugyanis kis koromban nem nagyon rajongtam a kutyákért, de a Nintendogs tényleg olyan hatással van rám, hogy teljesen érdeklődve hallgattam, hogy mit mondott a kutyájáról. És nagyon jó természetű nő volt, az ilyeneknek nagyon könnyen megnyílok. Sok kutyás ember is van itt a környéken. Szintén tegnap este, amikor jöttem haza, akkor egy dalmata és egy beagle ment el egymással szemben a szembe lévő utcán, nevettem magamban, hogy a két kedvenc kutyafajtám találkozik. ^^’

Ma egyébként át tudtunk hozni mindent, ugyanis az előző lakótársam felajánlotta, hog van egy szállító munkatársa, és a kisbuszával elhozna mindent. Elfogadtam, délre meg is érkeztünk. De hogy ha még egyszer költözni akarok, akkor pofozzon fel valaki. -_- Valami rémálom volt összecsomagolni, szemeteszsákba tenni, elhozni mondjuk nem, de felcipelni, összepakolni úgy, hogy nagyjából kinézzen az egész valahogy. Rengeteg mindenem van már itt Pesten, így nem vagyok annyira mobilis, hogy csak szólnak, hogy mehetek, aztán magamhoz veszek két utazóböröndöt, és már ott is vagyok. Még nem vagyok teljesen kész, de ha meglesz, akkor meg tehetek fel néhány képet. És egyelőre ennyi. Maradjak itt sokáig.

Újabb két díjnyertes kutya


Sikerült újabb két kutyával megnyerni a Nintendogs Cup-ot a Lure Coursing versenyben. A végére már olyan fürgék lettek a kutyáim, hogy már én nem tudtam lépést tartani velük. Egyszer a villamoson csináltam, és mint az őrült úgy forgattam az orsót az érintőképernyőn, remélem, senki nem nézett hülyének. ^^’ Egyébként amikor nagyon fürge a kutya, akkor már nagyon nehéz lépést tartani vele, mert nem lehet elég gyorsan forgatni az orsót ahhoz, hogy a kutya utol ne érje, és ha már elég közel van, akkor mindig utánaugrik, és ha elkapja, elmegy egy pár másodperc azzal, hogy kiszabadítom a csalit a kutya fogságából. De tegnapelőtt az az érdekes eset állt elő, hogy nemhogy sikerült lépést tartani a kutyákkal, hanem még gyorsabban értünk célba, mint eddig bármikor. Sőt, a Beagle kutyussal sikerült 40 másodperc alatt beérni.

És itt a Toy Poodle is. Nem tudom meddig tart ez a Nintendogs mánia, de azt én se hittem volna, hogy mennyire meg fogom szeretni.

Egy Beagle kutyusról találtam egy nagyon aranyos háttérképet, most ez van kint:

Nagyon szívesen tartanék Beagle kutyát, de nem lakásban, mert azt olvastam róla, hogy nagyon nagy mozgásigénye van. De egyébként gondoltam arra, hogy az új albérletben lehetne-e. Szerintem egy törpeuszkár még elférne, ami hasonlóan néz ki, mint a virtuális mása.

Elvileg ma lesz a költözés (csak akkor mondom biztosra, ha már ott vagyunk. ^^’). Ha pár napig nem adnék online életjelet magamról, az azt jelenti, hogy nincs ott net.

Pokémon HeartGold Version


Pokémon HeartGold Version

Ma visszamentem a játékért, hiszen ilyen áron nekem is nagyon megéri. Amint hazaértem, kicsit jobban megnéztem a pakkot, hogy mi fán terem a PokéWalker, milyen előnyöm származik ebből a kis szerkezetből. Még semmi, mert ahogy elnézem, még egy kicsit játszani kell, hogy legyen Pokémonom a PC-ben. El is kezdtem a játékot. Nem hiába keltette fel az érdeklődésemet, már az első pillanattól megragadott a hangulata, és vágytam is arra, hogy Pokémonnal játszak, de ahogy végiggondoltam, hogy melyek vannak meg, mindegyikben van mentés, de igazából az elejétől akartam kezdeni a játékot, mentést meg nem akartam törölni. Így a legjobbkor jött ez az akció. Most épp csak próba szintjén játszottam vele egy fél órát, mert csak 1 órát aludtam éjjel, és rettenetesen éreztem magam. Akartam most aludni, de negyed óra múlva csörömpölésre ébredtem fel, úgyhogy majd éjjel, de érdekes, hogy mintha ez is hatással lenne rám, mintha éberebb lennék. Úgyhogy majd komolyabban előveszem, mindemellett pakolászni is kéne…

Itt van a szett kibontva:

Pokémon HeartGold kibontva

Szép-szép. ^^

És szerintem ezentúl csak DS Lite-on játszok DS játékot. Eszembe jutott, hogy nekem most már 2 Nintendogsom van, ezért kipróbálom a Bark Mode-ot. Elővettem a 3DS-t, és a DS Lite-ot. Először a látványbéli különbség lepett meg. Azt tudtam, hogy 3DS-en a DS játékok eléggé homályosak, de már megszoktam. De amikor megláttam, hogy DS Lite-on tűéles volt a kép, én elhatároztam, hogy ezentúl csak azon fogok játszani. Hihetetlen a különbség, azóta be sem kapcsoltam a DS Lite-ot, mióta megvan a 3DS, és amikor a Mario Kart 7 után 3DS-en játszottam a Mario Kart DS-sel, akkor lesek, hogy ekkora nagy a fejlődés? És kiderül, hogy a homályos kép zavart össze egy kicsit. A Nintendogs-ban ez az első alkalom, hogy kipróbáltam a Bark Mode-ot. Az a lényege, hogy két Nintendogs tulaj összetalálkozhat. Nagyon aranyos, először kiválasztom, hogy milyen ajándékot vigyek a másik félnek, azaz magamnak, és olyan aranyos, ahogy a kis csomaggal a szájában ugrál a kutya, mint egy lelkes kisgyerek, aki alig várja, hogy átadja az ajándékot. És amikor összetalálkozunk, akkor egy ilyen kerthelyiség-szerűségben vagyunk, és mind a két kutya rohan a másik félhez, hogy átadja az ajándékot. Viszont ami nem biztos, hogy pozitívum, hogy ugye közösen játszanánk egyet, de a két játékban a kutyák totál mást csinálnak. Igazából lehet, hogy nem hülyeség, mert most elképzeltem, hogy ha a két játékban ugyanaz történne, és ha mind a ketten egyszerre dobnánk például a frizbit, akkor melyik után menjenek a kutyák? Így mindketten egyénileg tudunk a kutyánkkal játszani.

Éjszakai kaland


Pokémon HeartGold VADONATÚJ 1.199 forintért? Nagyon jól hangzik. Tegnap mondta Cseri, hogy látott Pokémont ezen az áron. Én és Spartacus lázban égtünk az izgalomtól. Nem vagyok egy nagy Pokémonos, de az a játék amióta ismerem, megmozgatta a fantáziámat. Effektíve nagyon jó a 2. generációs Pokémon játék (Gold / Silver / Crystal), és mindig mondogattam magamban, hogy ha lesz lehetőségem, akkor megveszem. Ennyiért ez a lehetőségek lehetősége. Cseri még az este elment érte, de már csak 2 db. maradt, azokat elvitte. Az egyiket magának akarta, a másikért meg megverekedtünk Spartacusszal, természetesen csak képletesen szólva. Hosszas konzultáció után úgy döntöttünk, hogy az egyik bagszié lesz, a másik pedig az enyém. Viszont még ami érdekel, az a DS-es Nintendogs, ami volt még. Szintén 1.199 forintért. De amiatt már annyira izgatott voltam, hogy nem bírtam ki, és elmentem érte még most az éjjel.

Nintendogs: Labrador & Friends

Ez a második alkalom, hogy éjszakai busszal megyek. Nagyon jó érzés, van egy kellemes atmoszférája az éjszakai buszozásnak. A 950-essel elmentem a Népligetig, majd onnan a 901-essel a Stadionokig. Miközben vártam a 901-es buszra, a menetrendjét szemlélve, amikor megláttam a Gyáli út megállót, egyből eszembe jutott az LGT együttes A rádió című dala:

S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
És ott volt huszonháromban az első stúdió.

A dal már csak abból a szempontból is aktuális, hogy ma délelőtt hallgattam a Kossuth rádiót, és a 11 órai A hely című műsorban (Farkas Erika a kedvenc bemondónőm. Spontán szellemes beszólásaival mindig megnevettet, és a hangjából árad a tiszta, őszinte szeretet) pont erről a bizonyos bútorszállítóról volt szó, mely elvileg a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban volt. Legalábbis a mai iskola “elődjénél”. Érdekes volt hallgatni, mert egyébként is nagy rajongója vagyok az LGT-nek (tervezek jelen lenni a 2013. februári Aréna koncerten), de ezek a történetmesélős dalszövegek, ahogy előadják, mindig is nagy érdeklődést keltettek fel bennem. És a mai nappal fény derült ennek a pontos történetére is. Szóval vissza a buszra, a 901-es busszal elmentem a Stadionokig, onnan elsétáltam a Tesco extrába. Olyan 0:20 fele értem oda, meg is néztem, hogy mi a kínálat a Nintendo játékok terén. Na most ez mi. Van Labrador & Friends 1.199 forintért, és van Dachshund & Friends 11.990 forintért. -_- Miért van 10×-es árkülönbség két különböző verziójú, de lényegében azonos játékokra? Meg is néztem az árellenőrzőn, és valósak voltak az árak. Úgyhogy maradtam a Labradornál. Egy kicsit nézelődtem még, közben kerestem Nightot, hátha épp dolgozik, de nem találtam. ^^’ Közben kigondoltam, hogy melyik lesz a három kutyafajta, ami ebben a játékban az enyém lesz: Labrador, Toy Poodle, és Shiba Inu. Kifizettem, és a Fogarasi úttól a 931-es busszal mentem az Astoriáig, majd a 914-essel haza. A 931-esen hívtam fel bagszit, hogy elmeséljem a fejleményeket. Meg is kérdezte, hogy nem félek éjszaka egyedül Pesten? Érdekes, de egyáltalán nem féltem. 2 éve lakok már itt lassan, és úgy érzem, hogy kellőképp megszoktam azt, hogy sokféle ember van, és azok egy részének életvitele nem feltétlen kompatíbilis az életvitelemmel. Ilyenkor mintha ott sem lennének. Bár az zavart, amikor a 931-esre vártam a Fogarasi úton, akkor a szemben lévő megállóban egy nő ordibált, és az Astoriánál kicsit zajos az éjszakai élet. Ezeket mind meg lehet szokni. Nem mondom azt, hogy ezentúl éjszakai életet fogok élni, de én azt gondolom, hogy nem kell félni attól, hogy hátbatámadnak. Sok normális ember van éjszaka is Pest utcáin, valaki segített eligazodni az Astoriánál, hogy pontosan hogy járnak a buszok. De a lényeg az, hogy élveztem az éjszakai utazást.

1:20-kor értem haza, ettem egyet, aztán megnéztem ezt a Nintendogsot. Először a Kennelben néztem szét. A Labradorok közül sötétbarna színűek voltak, olyat meg nem akartam. Azt hiszem, hogy ezt a világosbarnát hívják a kutyáknál zsemleszínűnek. Viszont a Toy Poodle-nél találtam fehér színűt, abban meg azt szeretem, úgyhogy arra esett a választásom. Előbb megnéztem, hogy a Shiba Inunál milyen fajta van. Abból ilyen narancssárgás színűt szeretnék. Volt is, de most a fehér törpeuszkárra esett a választásom. Nagyon aranyos. ^^ Akárcsak a 3DS verzióban, itt is a Yoshi nevet adtam a Toy Poodle-nak. Eleinte még félénk volt, de aztán ahogy magamhoz hívtam, úgy nyugodott meg. Amikor meg már nevet is kapott, akkor már nagyon boldog volt. Megetettem, megitattam, elvittem sétálni. Fürdetni nem kellett, mert tiszta volt a szőrzete. Ennyi elsőre.

Egyébként pár napja pont azon gondolkodtam el, hogy 2008-ban, amikor olyan nagy sláger volt a BigN-es társaságunk körében az Animal Crossing: Let’s Go to the City játék Wiire, akkor hogy idegesített, hogy állandóan mondták egymásnak MSN-en, hogy ezt meg azt csinálják a játékban. És eszembe jutott, hogy ugyanez lenne a szituáció, ha én is mondanám, mit csinálok a kutyáimmal. ^^’

Mulan 2


Na, még egy blogpost, hogy kiírjak magamból mindent. Ma délután megnéztem a Mulan 2-t. Eredetileg az első filmet akartam megnézni, és ez lenne a negyedik alkalom, mert annyira imádom, egyszerűen telitalálat az egész film! Tegnap bagsziékkal el is nyomtunk néhány poént a filmből:

Bizony van nevem! Méghozzá férfi nevem!

Hogy csak a legnagyobb kedvencemet emeljem ki. Örülök, hogy két DVD-n jelent meg, bár sokkal tartalmasabb extrákra számítottam, vagy csak én nem vettem észre az egészet, de amik a második lemezen vannak, eléggé szegényesek. Az Aladdin második DVD-jéhez hasonlóan reméltem egy kb. 2 órás making of werkfilmet, amiből sokmindent megtudhatok, erre csak több szeletben kisebb morzsákat találtam. Pedig lenne mit mesélni a film készítésének hátteréről, a kínai kultúrának ezen részéről. Majd még egyszer tüzetesen átnézem a második lemezt, de az biztos, hogy a film tekintetében nagyon kitett magáért a Disney stúdió.

Így kíváncsi voltam a második filmre, meg is néztem. Hát amilyen hatalmas volt az első, annyira hatalmas csalódás volt a második. Tizedannyi poén sincs benne, de ami a legjobban kiakasztott, hogy Mushu negatív szereplő volt egy időre. Nem is ez lenne a legnagyobb baj, mert az elején, amikor tesz néhány esetlen próbálkozást Mulan és Shang szétválasztására, abból kisült egy pár vicces jelenet, de a többi részt, amikor Mushu már komolyan gonoszkodik, azt nagyon elszúrták. Idegesítő, semmi poén nincs benne, és az egész csak arra ment ki, hogy aztán beismerve a hibáit, és jóvá téve azokat, ő legyen a legnagyobb hős. Egyáltalán nem sikerült elérni nálam a várt hatást. Maga a történet meg nagyon bagatell az elsőhöz képest. Úgyhogy minden tekintetben hatalmas visszaesés az előző szuperprodukcióval szemben.

De már az első film végének hatásán is elgondolkodtam, akármennyire is szép volt. Mert ugye Kínában, meg a szomszédos Kelet-ázsiai országokban elég kemény hagyományok uralkodnak, és bizonyos kötelességekkel szemben fel kell áldozni a szívünk álmát. És bár Mulan tettekkel bizonyította, hogy lehet másképp is élni, de vajon ezt is elfogadnák a kínaiak?

Talán.