Ahogy megígértem, kész a Mario’s Picross teszt. Továbbra is kötelező olvasmány.

Tegnap próbáltam összeszerelni a Super Nintendót, de nem sikerült, mert az új LCD TV-k valamiért nem akarták bevenni akárhogy csatlakoztattam. Se SCART-kábellel, se a Chinch csatlakozással, se RF csatlakozóval. Régebben is csak az egyik csatlakozással sikerült fogni a SAMSUNG TV-mmel. Ma reggel rákötöttem az egyik régi TV-re, azon ment. A Super Tennis-szel akartam már nagyon régóta játszani, és most végre itt a lehetőség. Jó volt újra elővenni, ebben a teniszjátékban van a legtöbb potenciál, a NES-essel és a Game Boy-ossal egybevetve. Eredetileg 3 szettesre állítottam be, de nem tudtam végigjátszani, mert áramszünet lett. Az első szettet 6-2-re vesztettem el, ami ahhoz képest nem is rossz, hogy arra számítottam, hogy szóhoz sem jutok. Nagyon élvezetesek a hosszú labdamenetek.

Ahhoz képest, hogy a TV-t 1994-ben vettük, milyen jól működik. Szeretem is nagyon, sokáig ez volt nálam.

Az óriás Super Nintendo plakát is csak most jött haza, nálam ez a Nintendo plakátok között az etalon, jó újra a falon látni:

A hátulján meglátszanak a gyurmaragasztók nyomai, ma vettem egyet, de valami borzalmas volt. Valami Nebuló volt a neve, de össze-vissza ragadt, és maszatolta a papírt, falat, meg amikor megláttam, milyen csúnyán esett szét… Úgy voltam vele, hogy talán mégsem annyira rossz, felragasztom ezzel. 10 perc múlva elkezdett lejönni, és a fal lett csúnyább tőle, ezért visszamentem a papírboltba, és kicseréltem a Blu-Tack-ra. Továbbra is az a legmegbízhatóbb márka. Nem ragad össze-vissza, és ottmarad a falon. Drágább, de megéri a különbséget. A másik az talán még a Tescósnál is rosszabb. Az legalább csak néhány hónap múlva hagyott nyomot, ez meg azonnal…

A német nyelvtanfolyam meg érdekes fordulatot vett, ugyanis nincs meg a szükséges 15 fő, hogy elinduljunk (12-en voltunk), ezért áttettük jövő szerdára a szerződéskötést, de ha akkor sem lesz meg, akkor az egész elhalasztódik július végére, ugyanis pont úgy lenne meg az a bizonyos 450 óra, mely kiteszi a tanfolyam időtartamát, hogy másnap mehessünk nyelvvizsgázni. Ha most el tudnánk kezdeni, akkor november 23-án lenne, de ha nem, akkor csak jövő év januárjának közepén. És csak hogy részemről még cifrább legyen a történet, pont tegnap hívtak be állásinterjúra. Hónapokig semmi nem volt, most meg amikor összejön a német, akkor kell hívni állásinterjúra, teljesen logikus. Igazából jobb lenne dolgozni, és mivel képlékennyé vált a német, ezért biztosan elmegyek hétfőn (eddig csak hezitáció volt, hogy elmenjek-e, ha már itt a biztos német, de jó lenne, mert mégis csak a munka lenne a legjobb). Kiderül, hogy mégsem biztos az egész, eddig sem vettem biztosra – egészen tegnapig – , egy hónapja volt az a szintfelmérő vizsga, melyen én is voltam. Ráadásul az is úgy sikerült, hogy 33 pont lett, de ráadott még 3 pontot, hogy meglegyen a 60%, és a megfeszített tempónak a fogalmát ebben az aspektusban tisztázni kéne… Mert lehet itt hozzáadogatni pontokat, ha csak egy néhány hiányzik, és ennyire kell nekik az ember, de mi van akkor, ha valaki nem tudja tartani a lépést? Mert egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy többen is lemaradnak, és feladhatják. Ha maradunk, mondjuk 10-en, akkor félbeszakad a tanfolyam? Egyébként több ilyen pótfelvételi volt, én már nem tudtam komolyan venni (ezek után meg pláne nem), hogy ennyire nem sikerül megtalálni azt a 15 főt, aki szereti is a németet, és el is tudná végezni? Mondjuk az biztos, hogy ha összejön nekem a munka, akkor csak még kevesebben lesznek. Nagyon kíváncsi leszek, hogy mi lesz ennek a vége, ha nagyon elhalaszódik, akkor lehet, hogy mégiscsak visszamegyek Pestre, hogy legalább ott tudjak könnyebben munkát találni.