Továbbra is azt gondolom, hogy a karácsony nagyon szép ünnep a karácsony, és tökre felesleges azért utálni, mert esetleg vannak emberek, akiknek csak az számít, hogy minél nagyobb és értékesebb ajándék kerüljön a fa alá.

Igen, ezt a fát én díszítettem, gondoltam megmutatom, bár nem a szépérzékemről vagyok híres. Ahogy eddig is, idén is műfenyőt díszítettem fel, így több élő fa marad, bár tény, hogy az élő fa illatát semmi nem pótolja, az hiányzik. Na meg a ’90-es évek voltak az igaziak számomra, amikor 5-en voltunk karácsonykor, akkor aztán zajlott itt az élet. Nálunk 24-én nem vacsora volt, hanem ebéd, mivel a szüleim több műszakban dolgoztak, és előfordult, hogy karácsonykor is, így legtöbbször az ebéd tudott csak közös lenni. De a jó hangulat mindig megvolt. Ezt a szentestét egyedül töltöm, mert anyámnak nagymamámmal kell lennie, ugyanis ő már annyira beteg, hogy nem lehet egyedül hagyni, így anyám és testvére (keresztanyám) 24 órás váltásban vigyáznak rá. Magányosnak viszont nem érzem magam, azért van mivel lefoglaljam magam. Meg azért amíg itthon volt, addig is főzött halászlét, úgyhogy azért volt egy kis karácsonyi étek. Hal majd holnap lesz, valami krumplis körettel, én sült krumplit gondoltam ki. Szerencsére nagyon szeretem a halat, nemcsak karácsonykor eszem, de ilyenkor különösen jól esik. Mondjuk a halászlétől kicsit féltem, mert erős volt, és hogy fűszeres, nem-e fog nekem ártani, de örömmel konstatáltam, hogy semmi bajom nem lett tőle. Sőt, nagyon finom volt, szeretem az erősebb ízeket, ha lenne itthon erős pista, még azt is tettem volna bele.

Mindjárt vége lesz az M1-en a 101 kiskutya, a film többedik végignézés után is tetszik, csak néhány szereplő, például az idős asszony már inkább idegesítő, ez a túlzott kedvesség már sok. Hát nagyjából ennyi. A karácsonynak meg kötelessége mindenkinek, hogy boldog legyen.