Ismét Játék határok nélkül


Ismét “új” sablon, az előzőt csak a karácsonyi időszakra tartogattam. Amúgy jól nézett ki, valószínűleg majd jövő karácsonykor is kiteszem. Mindenesetre ez a sablon régen volt nekem, most visszaváltottam erre, mert nagyon tetszik, hogy két oldalas a menüje, valamint rugalmas a szélessége. Azért preferálom ezt jobban, mert így kitölti az egész monitort, és nem maradnak üresjáratok. Bár a képek elhelyezése okán hátrány is lehet, hiszen ha valakinek szélesebb monitorja van, akkor a képek elhelyezkedése igencsak problémás lehet, ha szélesebb, és belelóg egyik kép a másikba, míg mondjuk akinek nem olyan nagy felbontású, az meg jónak látja. Talán legjobb lenne, ha nekem lenne a legszélesebb (pl. 1920×1080), és akkor úgy tudom igazítani, hogy nekem jó, és akkor a többieknek csak még jobb lesz.

Már korábban írtam a Játék határok nélkül műsorról, és most is annyira lelkesít, hogy újra láthatom, hogy hihetetlen. Hihetetlen, hogy a TV ismét visszanyeri az értelmét. Mindazonáltal, hogy megmosolyogtatók a jelmezek, és egy-egy feladat, amit teljesítenek, ezt lehet esetleg a műsor “cirkusz-mivolta”, de ez mind eltörpül azon pozitívumok mellett, amit a műsor nyújt. Megmutatja a sport örömét, a csapatjáték fontosságát, mindezek mellé társul a hazaszeretet erősítése is, hiszen egy-egy ország játékosai a küzdeni akarásukkal pozitív színben tünteti fel az országot, és itt minden egyes részt vevő ország büszke lehet magára. Úgyhogy a Játék határok nélkül majdhogynem az Olimpiával egyenértékű számomra, hiszen a célok ugyanazok, csak a egyes versenyszámok sokkal fantáziadúsabbak, játékosabbak, meg hát nincs akkora jelentősége, mint a világjátékoknak. De a részt vevő csapatokat biztosan nagy büszkeséggel tölti el, hogy helyt tudtak állni egy ilyen versenyben. És itt nemcsak a győztesekről van szó, hanem mindenkiről, hiszen a játék végén az összes játékos nemzetiségtől függetlenül együtt ünnepel. Kell ennél több?

Ma reggel a múlt vasárnapi rész ismétlése volt, ma 16.25-kor lesz az 5. adás, ma Tapolca városának csapatai mérik össze tudásokat a többi részt vevő országéval. Az előző négy részt vevő magyar város, az alábbiak voltak:

  1. Paks
  2. Debrecen
  3. Gödöllő
  4. Sárospatak

Egyetlen egy negatív pillanata volt az eddigi adásoknak, konkrétan a másodikban, amikor azt hiszem pont mi jokereztünk, és az egyik magyar játékos igen keményen, trágár szavakkal illette a magyar bírót, mert szerinte igazságtalanul pontozott. Ez nagyon nem tetszett, erre gondoltam magamban azt, hogy egy sportembert akármekkora igazságtalanság ér, azért az önuralmát ne veszítse el. Még akkor sem, ha azt érzi, hogy kemény munkája veszett kárba. Nehéz játék is volt, hat hangszert kellett egy lejtős pályára feltenni, miközben az egyik ellenfél játékos (aki egy másik országot képvisel) vízzel spricceli a terepet, így nagyon csúszós volt. Az pontosan (számomra) nem derült ki, hogy mi volt az igazságtalanság alapja, de nagyon durván kiakadt rajta, jó párszor kisípolták. Mindezektől függetlenül rendkívül jó műsor, alig várom a fél 5-öt, hogy láthassam az újabb részt. Én csak 1997 óta néztem akkoriban, ezért teljesen meglepett, hogy Borbás Mária helyett Geszler Dorottya volt a műsorvezető annak idején. Annyira nem ismertem őt, csak így régmúltból ugranak be képek, de megmondom őszintén, nem szavaztam neki nagy bizalmat. De teljesen megcáfolt. Nagyon jó műsorvezető volt, és nagyon tetszett az is, hogy ezekben az időkben még volt az, hogy a műsorvezetőnek is részt kellett venni egy játékban. Nyilván olyanban vettek részt, melyek nem igényelnek nagy fizikai erőt, mivel ők nem edzettek a csapattagokkal, de így is nagyon tetszett, amiket csináltak. Kár, hogy ezt később kivették, legalább is nem emlékszem arra, hogy ez a későbbiekben volt.

És akkor csodálkoznak, hogy egyre inkább retrós vagyok. Hát hol vannak azok a TV műsorok, melyek ezeket az erényeket felmutatják? Ennek kapcsán még egy gondolat erejéig visszatérve a szilveszteri bulira, amikor a Wii Party U-n, játszottuk a “mégis minek gondolsz engem?” játékot, tehát amikor egy adott játékosról tettek fel kérdést, és arra válaszolt ő, meg tippeltek a többiek, hogy szerintük hova sorolja magát? Pont nálam volt az a kérdés, hogy mennyire követem a divatot? nem idézem pontosan, de az egyik véglet volt a “Divat? Az meg mi?” a másik pedig, hogy “vakon követem a trendeket”. És én igencsak az első felé húztam el a csúszkát, bár annyira azért nem, de a lényeg az, hogy miután a mai korból nem nagyon lehet értékeket felmutatni, ezért hajlok egyre inkább a régi műsorok, zenék felé. Ezért is vagyok hálás a közmédiának, hogy behozták az M3-at, mert visszahozták azokat a műsorokat, melyeket még érdemes volt nézni. És az is biztos, hogy a Játék határok nélkül átlagon felüli nézettséget produkál.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s