Önbizalomtól duzzadó tökutolsó Mario Kart verseny


Nos, a pénteki Mario Kart bajnokság megvolt ezen a héten is. Nagyon jó volt, és most abból a szempontból valós eredmény született, hogy mindenki végig benne volt a játékban, senki nem szállt ki. Így aztán nagyon utolsó lettem most.

mario_kart_8_eredmeny_4

Szépítettem a végén, de az elején örültem az utolsó előtti helyeknek is, és úgy el lettem maradva a végére, hogy már amiatt volt élmény játszani. Még annyira bennem van az emelt szintű ötös angol érettségi eredményének az öröme, hogy egyáltalán nem foglalkoztam a játékkal. Úgy voltam vele, hogy menjetek előttem, elleszek én itt hátul. Aztán egy idő után megráztam magam, és úgy voltam vele, hogy ha már itt vagyok, azért mutassak fel valamit. Igyekeztem komolyabban venni a játékot, de így sem sikerült jobb eredményt elérni. Rájöttem, hogy valószínűleg azért, mert a kocsi rossz alattam. Tanooki Marióval mentem Metal kocsi, Slim kerék és MKTVFOIL ernyővel, de egyszerűen kezelhetetlen volt a kocsi. A sokadik kudarc után úgy döntöttem, hogy ez így nem mehet tovább, kilépek, és karaktert meg kocsit váltok. A lehető legkönnyebbeket választottam ki: Toad karakter, Pipe Frame kocsi, Roller kerék, és a repülő ernyő. Na ezt már jobban tudtam kezelni, de itt is idő kellett, mire belerázódtam a dologba, de aztán ritkultak az utolsó helyek, egyre gyakrabban értem el jobb helyezést. Aztán már a középmezőnyben is megmutatkoztam. A legjobb most egy harmadik hely volt néhány másodperc erejéig, amúgy most összességében nem nagyon látogattam az élbolyt.

Megvannak az oda való emberek. Valamennyire tudok fejlődni, de tartok attól, hogy a határtól már nem vagyok annyira messze. Mondták többen is, hogy szinte vérre menő harc megy az 1. helyért, tárgyakat kegyetlenül használva egymás ellen. Erre többen is utaltak, egyszer például amikor valaki kitette büszkeségének tárgyát, megvan mindenhol a három csillag a Mario Kart 8 bajnokságában. Aztán írta neki ug, hogy akkor jöhet Mario Kart 8 online bajnokságára, ott megemberesedik. Aztán amikor múlt héten írtam a FB oldalra, hogy bosszantott, hogy Tidus csak úgy oldalról nekilökött a banánhéjnak, amikor sok vizet nem zavartam neki. Móki válaszolt erre valami olyasmit, hogy aki az első helyért harcol, annak nem számít semmi. Nem pont így írta, de a lényeg benne van. Akkor elgondolkodtam azon, hogy velem is előfordult már az, amikor például első voltam, aztán kiütnek, hátrább kerülök, annyira elkapott a flow, hogy nem törődve senkivel keményen átgázoltam mindenkin.

Ugyanakkor meg ott a másik oldal. Lesz július 29-én Nyíregyházán egy Mario Kart 8 Deluxe veresny, ennek szabályzatában többek között tiltva van az úgynevezett “bullying”. Tehát a szándékos hátráltatása másik versenyének. Rákérdeztem erre, hogy értik, és mint kiderült, ebbe bizony benne van az, hogy csillaggal nem lehet a másiknak nekimenni szándékosan, vagy akár nekilökni valakit egy tárgynak, és hasonlók. Ez a másik oldala a dolognak, hogy ugyan elfogadtam magamban azt, hogy kegyetlen csaták mennek az első helyért, ugyanakkor meg lélekben közelebb vagyok a nyugisabb, másokat nem hátráltató verseny mellett. Persze kérdés, hogy mi számít ide. Mert ha kapok piros teknőspáncélt, azt nyilván rádobom az előttem levőre, meg ilyenek, de alapvetően én sem szoktam szándékosan nekimenni csillaggal senkinek. Ugyanakkor azt el tudom képzelni, hogy ha majd jobb és jobb leszek, akkor tényleg el fog kapni annyira a hév, hogy keresztülgázoljak mindenkin a győzelemért, hiszen ez is a Mario Kart része, és ahogy korábban írtam, a tárgyak is olyanok, hogy meg kell tanulni használni őket. Ettől több a Mario Kart a többi versenyjátékhoz képest. Csak abból maradt meg rossz emlék, hogy volt 1-2 régi találkozó, ahol volt olyan Mario Kart verseny, ahol olyan egyén is játszott, aki abban látta szórakozását, hogy szívathatja a másikat. Itt utáltam meg ezt a direkt hátráltatását a másiknak. De most már azért nem rágódok miatta, főleg, hogy régen én is csináltam ilyet. Mario Kart 64-en úgy meg lehet szívatni egyes pályákon az ellenfél játékosokat, hogy nincs az a profi tudás, hogy onnan behozza a lemaradását. Csak az új játékokban ettől elszoktam. De majd meglátjuk, hogy ahogy fejlődök, hogy fog változni a mentalitásom, tényleg nem zárkózom el tőle.

Csonka vasárnapi verseny


A ma esti vasárnapi veteránok versenyen kevesen vettek részt, és igazság szerint most nem is nagyon voltam hangulatban. De emiatt semmiképp nem hagytam volna ki. Itt is az eredmény.

mario_kart_8_vasarnapi_eredmeny_3

Éreztem egyébként, hogy az a pénteki 86 pontos eredmény magasan a realitás fölött volt, ez talán jobban reprezentálja a tudásomat. Szinte minden egyes versenyben azzal szembesülök, hogy nemcsak azzal van a baj, hogy többiek nagyon jók, hanem, hogy a hibáimat nem tudom kiküszöbölni. A legbosszantóbb az, amikor falnak ütközök, és úgy lelassulok, hogy nagyon nehezen nyerem vissza utána a végsebességemet. Ezért is preferálom a könnyű karaktert, Pipe Maze kocsit, roller kerékkel, mert ezeket a hibákat könnyebb kiküszöbölni a jó gyorsulás miatt. Az irányítás sem utolsó dolog. Valószínűleg a kocsiválasztás is rossz volt, mert néha azt láttam, hogy túl nagy ívben vette be a kanyart. Mi is a kocsim? Fű, nem jut eszembe az összeállítás. Volt a Badwagon kocsi, de a kerék… Abban változtattam, hogy elképzelhető, hogy az a baj forrása, mert ugyanezzel a kocsivel nagyokat mentem pénteken és a hétvégi “magánversenyeken”. Megvan! *kipuskázta* Slim kerék volt.

Amúgy nem ug versenyzett túlságosan a tudása alatt, hanem csak az utolsó 40 percre jött fel, az egész játék igazán Móki és Cava_HUN háziverseny volt, el is gondolkodtam, hogy nem unják ott nagyon az elején? Zolee is elment időközben, úgyhogy elég kevesen voltunk. Azon mosolyogtam magamban egyébként, amikor ug az első vagy a második játék után azzal jött be, hogy “I’ll get you next time!” Ezt az első helyezettnek üzente, de egyrészt mondtam magamban, hogy először ENGEM kell elkapnod, utána lehet feljebb menni. Ez mint látható, sikerült. Másrészt azért tűnt kívülről viccesnek, mert ezzel jött fel a Földgömbre, és ez tisztára olyan feelinget adott, mintha berontana egy szobába, és teljesen önkívületi állapotban mondaná, hogy “I’ll get you next time!” Nem is tudom már melyik volt az a pálya a verseny elején, ahol két körön át voltam 1. helyen, de akkor már tényleg elhittem, hogy megnyerhetem, de hát az még nem telik ki tőlem. Meg később is volt egy pár másodpercem az élen, de az már tényleg tiszavirág-életű volt. Mást így hirtelen nem tudok mondani, ez most tényleg nem volt olyan jó verseny, elszáguldoztunk, de nagyjából most ennyi. Jobb versenyt jövő péntekre. Amúgy sötétkék Yoshival mentem most. A feketét leszámítva már mindegyikkel versenyeztem.

Hőálló pénteki Mario Kart 8 verseny


Délután mentem még egy offline menetet a Mario Kart 8-cal. Ugyanazokkal a feltételekkel mentem, tehát 150cc, nehéz CPU, szintén Yoshival, de most nem rózsaszínt, hanem a fehér Yoshit választottam társamul. A kocsi is maradt: Badwagon, Metal kerék és MKTV foil ejtőernyő. A változtatás még annyi volt, hogy most nem 8 versenyt mentem, hanem 12-t, így a maximálisan elérhető pontszám 180 volt. Nem is ez volt a cél, hanem hogy tartsam azt a szintet, amit tudok, erre ilyen eredményt sikerült elérni:

150cc_hard_cpu_12_verseny_vs_eredmeny

Annyira éreztem, hogy nem szabad annyiban hagyni az előző menetet, hogy ebben több van. Ha már olyan szoros eredménnyel sikerült 4. helyet érni akkor 78 ponttal, akkor csak sikerülhet megszerezni a dobogót. Sikerült egyenesen a legtetőre állni. Úgyhogy alakul a játékom, alakul, hihetetlenül elégedett vagyok ezzel az eredménnyel.

De azért igyekeztem nem elbízni magam a ma esti online meccsre. A múlt heti 60 pontos eredmény után most 67 pontos végeredményt tűztem ki magam elé. Úgy voltam vele, hogy ha ezt sikerül elérni, akkor van fejlődés. Ehhez képest ez az eredmény született:

mario_kart_8_eredmeny_3_i

Azt nem tudom, hogy annak örüljek jobban, hogy magasan túlteljesítettem a kitűzött célt, vagy hogy kétszer is voltam második. Merthogy sikerült kétszer is bezsebelni az ezüstérmet. Alig hittem el, ez valami óriási dolog volt. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ahogy az eredményen is látható volt, se Móki, se ug, se MagicT nem játszott, így az igazán nagyágyúk most kimaradtak a buliból, ennek is betudom az ezüstérmet. Viszont a pontszám értékéből ez nem von le semmit, mert ha itt lettek volna mindnyájan, akkor az 5. helyért kaptam volna meg azt a 8-9 pontot, ami a 2. helyért járt, amikor 9-en voltunk. Mondjuk, ami még viccesebb volt, amikor a Mario Kart Stadium pályán egy pillanatra még első is voltam. Fel is ordítottam, hogy ELSŐ HELY! De máris repült felém a bomba, úgyhogy egy kurvaanyázás kíséretében 7. helyen tudtam magam rögtön utána. De ennek is volt párja, a Dry Dry Desert pályán majdnem egy teljes körön át voltam első. Komolyan elgondolkodtam, hogy most a többiek hagyják magukat ennyire, vagy csak nem kapnak tárgyakat, amivel a helyretegyenek. Persze gyorsan kiderült, hogy az utóbbi állítás a valós, amint megvolt a megfelelő eszközük, rögtön értésemre adták, hogy az ott nem az én helyem. Jó amúgy ez a “Frantic” tárgyas verseny, alaposan felkavarta az állóvizet néhányszor. Viszont kíváncsi lennék arra, hogy ki ez a “Tidus” nevű játékos, néhányszor megszívatott, és a nem a vicces értelmében. Amikor szándékosan nekilök a banánhéjnak, azért komolyan elgondolkodtam azon, hogy Mario Kart ide vagy oda, lehet-e ezt még becsületesnek nevezni. Egyszer-egyszer feldühített, de lerendeztem magamban azzal, hogy ez is a játék része, ezzel együtt kell vele játszani.

Most azért már sokkal jobb eredményt mutat a táblázat, bár most is utolsó voltam a 86 pontommal, de ahhoz képest, hogy le voltam maradva, azért most nem szégyenkezhetek, hogy előttem 110 ponttal voltak. Thundert sajnáltam, hogy ledobta a játék még az elején, aztán nem is tudott visszajönni. Mondjuk szegényt jól megszívattuk délután Facebookon. Írta, hogy hosszabb idő után ismét jön versenyre, és hogy reszkessünk tőle. Erre mindenki nevetett rajta, hogy pont tőle reszkessünk? Milyen jó a humora, meg ilyenek. Beszálltam én is a cikizésbe, és bár Thunder úgy tűnt, viccesen reagálja le, komolyan elgondolkodtatott, hogy nem-e bántódhatott meg. Ha igen, jelezze felém nyugodtan, hogy tudjam, hogy hol a határ egyéneknél a viccelődés és a gúnyolódás között.

Kíváncsi vagyok, hogyan tovább ezen túl. Nagyon örülök ennek a 86 pontnak, de nem merek egyelőre erre építeni. Maradjunk annyiban, hogy ez egy rendkívüli eredmény volt, aztán meglátjuk, hogy vasárnap mi lesz. Az biztos, hogy nagyon élvezetes volt. Most naracssárga Yoshival mentem, mely szín az örök vidámságot is jókedvet szimbolizálja. Nem utolsó sorban a Hollandiában is előszeretettel járnak narancssárgában, hogy mutassák, milyen vidám nép. Én is erre a színre váltok.

Tárgyak nélkül Mario Kartozni


Korábban már próbáltam, hogy milyen tárgyak nélkül Mario Kartot játszani. Azt hittem, hogy dögunalom lesz az egész, de majdhogynem jobban élveztem az egészet. Egyszerűen azért, mert több múlik a tudáson, és jóval kevesebb múlik a szerencsén. És így más eredményt sikerült elérni.

Egy-egy játék erejéig még első is voltam, de annyira szoros volt az első négy helyezett, mint látható, hogy tényleg az utolsó meneteken dőlt el a meccs. És azt gondolom, hogy ez sokkal jobban reprezentálja a valódi tudásomat. Jó, biztos vagyok abban, hogy lehet a tárgyakkal is taktikázni meg tudást elsajátítani, de ha van lehetőség tiszta versenyt menni, akkor miért is ne éljek a lehetőséggel? És íme az eredmény. Nagyon jó meccs volt.

150cc-s meccs volt, kemény CPU-val és 8 versenyt mentünk. Tehát 120 pont volt a maximálisan megszerezhető pontszám. Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, ’86-ban születtem, 86 pontot sikerült elérni, ez több, mint jó ómen. És hogy rózsaszín Yoshi… Jaj, menjetek már, én azon kevés férfiak közé tartozom, akinek nekem semmi baja nincs a rózsaszínnel. Mondjuk valószínűleg azért, mert édességből az epres, málnás, piros gyümölcsös ízűeket szeretem a legjobban. És mindig, amikor valami világosabb rózsaszínt látok, egyből az epres fagyira asszociálok. Inkább az eredmény legyen a fontos, abban menő vagyok. Úgyhogy ma este zúzni fogok az online versenyen.

Az első verseny vasárnapi veteránokkal


Mielőtt rátérnék a témára egy kis kitérőt tennék. Bagszi belinkelt nekem egy GameStar-os szavazást, hogy az idei E3-on melyik cég tartotta a legjobb prezentációt. Ki volt akadva, hogy utolsónak odabiggyesztették a Nintendót valami ilyen szöveggel: “Beértem a Nintendo videójával”… Na ezt nem hagyhattam annyiban, belinkeltem a Facebookos Nintendós csoportba, hogy minél többen szavazzanak a Nintendóra. Jó eséllyel ennek is az eredménye az, hogy néhány óra alatt a 2% felment 6%-ra. Lehet itt mindenfélének minősíteni a GameStar-t, hogy akár a Blikk szavazása is lehetne, mert a gamerek bulvárlapja, vagy 4k, FPS-fanboy vérpistikék lapja, de azt gondolom, hogy mivel befolyásos magazin, melynek sokan adnak a véleményére, jelen kell lennünk, és igenis büszkén vállalni, hogy mi beértük a Nintendo videójával. És ha úgy alakul, hogy a százalékos érték még magasabb lesz, lehet, hogy a GameStar is elgondolkodik azon, hogy hoppá, lehet, hogy a Nintendo mégiscsak tényező a videojátékos piacon? Mert könnyű a Facebook Nintendós csoportban mindenféle gúnyrajzokat osztogatni, és nevetgélni, hogy mekkora leégés volt a PS és az XBOX a Nintendóhoz képest, de egyrészt nem gondolnám, hogy ez a stílus állja meg a helyét, ha a Nintendo védelmébe kell lépni, másrészt meg az ellentábor körében is hallatni kell a hangunkat, akár szavazás formájában is.

Valaki a postom alá kommentelt, hogy mivel videojátékboltban dolgozik (nem ebben a nevűben, hanem általánosságban), ezért van némi rálátása a dologra, és nem vesznek az emberek Nintendót. Igaza van, nincs mit szépíteni a dolgon, Nintendót tényleg nagyon kevesen vesznek Magyarországon. De biztos, hogy ebbe feltétlen bele kell törődni? Azt gondolom, hogy egy problémára akkor lehet jó megoldást találni, ha elfogadjuk, hogy az van, de nem törődünk bele. Elfogadni azért érdemes, mert akkor higgadtan indulattól mentesen nagyobb esély van jó döntést hozni, hogy mit tehetünk azért, hogy egyre többen lássák meg a Nintendót, és hogy miért szeretjük. A bele nem törődést meg nem hiszem, hogy magyarázni kell. Úgyhogy van megoldás, de lassú út vezet a célig, miszerint, hogy a Nintendo tényező legyen a magyar konzolpiacon.

És akkor lássuk a mai Mario Kart 8 versenyt, mely szintén nem volt problémamentes abból a szempontból, hogy elég nehéz volt rácsatlakoznom. De az volt a furcsa, hogy nekem addig volt problémám a csatlakozással, amíg néztem a Hír TV-n Puzsér Róbert Sznobjektív műsorát, amint véget lett, azonnal sikerült rácsatlakozni. Azt nem gondolnám, hogy a TV bármilyen sávszélességet foglalna el, játszani meg tudtam volna csak a Wii U GamePad-en is. De amíg ment a műsor, addig végig próbálgattam felcsatlakozni, és nem sikerült. Magához a versenyhez, a versenyzők is megjelentek, mert jobbára olyanok játszottak, akikhez volt korábban szerencsém, hogy semmi eredménye nem volt. Végig a “118-0519”-es hibakódot adta ki. De 20:55 körül vége lett a műsornak, na mondom magamban, még utoljára megpróbálok felcsatlakozni, és akkor sikerült. Úgyhogy most bő egy órát sikerült játszani a két óra helyett, az alábbi eredmény jött ki:

mario_kart_8_vasarnapi_eredmeny_2

Ha most valamiben tetten érhető a fejlődés, akkor abban, hogy kicsivel több, mint 1 óra alatt sikerült 42 pontot elérni, míg tegnapelőtt 2 óra alatt sikerült 60-at. És megint nagyon jó buli volt, bár most sem teljesen valós az eredménytábla abból a szempontból, hogy a 8. és a 9. helyezettek idejekorán léptek le, így a 42 pontom előtt 125 ponttal álltak közvetlenül előttem. Annak örültem, hogy az F-Zerós pályákat is lehetett választani. Pont a Mute City pályán adatott meg a lehetőség, hogy egy teljes körön át második voltam a 9-ből. Mire elengedtem volna 1-2 könnycseppet a szemem mellett örömömben, máris komplett hadjárat indult ellenem, és rögtön az utolsó helyen találtam magam. Most tovább voltam a játékok alatt jobb helyen, egyszer olyan sokáig voltam negyedik, hogy komolyan elhittem, hogy a végén tényleg negyedik leszek. De aztán jöttek a többiek, hogy nem úgy van az. De utolsó helyen már csak elvétve voltam, legtöbbször 8. helyen végeztem a 9-ből, de ezek is úgy voltak, hogy 5-7. helyeken voltam előttük, de valami miatt mindig hátracsúsztam. Mondtam is egyszer magamban, hogy meg vagyok áldva ezzel a 8. hellyel. Meg az is érdekes volt, amikor 6-an választottak egy adott pályát, de azt választja ki a gép, amelyiket csak 1 ember választott. Igazán szépen vagyunk.

Jelen állás szerint abban látom a hibámnak egy forrását, hogy most már ugyan kezdem kiismerni a Mario Kart 8 irányítási sajátosságait, de nehéz a játék teljes ideje alatt végig alkalmazni őket. Emiatt most is többször elkövetek olyan hibákat, amik már az én szemszögemből is kicsinyesek. Például, ami nagyon zavar, hogy ha gombát használok, akkor nem szokásom mindig driftelni, mert azt gondolom, hogy ha valami baj lesz, a gomba extra sebessége úgyis kikompenzálja a hibát. Ezzel szemben azt tapasztalom, hogy sokkal nagyobb ívben veszi be a kanyart, mint a régi Mario Kartokban, és ha falnak ütközök, nehezebb onnan szabadulni. A régi Mario Kartokban ekkor mindig elvetettem a drift lehetőségét, mert az volt a tapasztalatom, hogy csak elveszi a gomba sebességét. Itt meg azt látom, hogy gomba mellett is kell kanyarodni, mert nagy ívben veszi be a kanyart, és a kár mértéke nagyobb lehet adott esetben. Ha ki tudom küszöbölni a problémákat, az már egy nagy előrelépés lesz. Utána jöhet az, hogy rövidítések, egyebek, és akkor talán kaparászhatom az élbolyt, de addig hosszú út vezet.

Karakter: Sárga Yoshi (utalva a Játék határok nélkül magyar csapat színére)
Kocsi: (nem emlékszem ^^’)
Kerék: Normal
Ejtőernyő: MKTV … (hogy is hívják?)

Fejlődés menete a Mario Kart 8-ban


Azért nem kicsit lepett meg még régebben, hogy nehezebben boldogulok a Mario Kart 8-cal, mint a Mario Kart DS-sel, Wii-vel, vagy akár a 7-tel. Hamar rá kellett jönnöm, hogy nem lesz meg egyhamar az aranykupa mindegyik bajnokságban, ezért oda jutottam magamban, hogy fokozatosan kell ezt felépíteni, fokozatosan kell felépíteni a célokat.

Eleinte a következőképp nézne ki a dolog:

  • 50cc: Aranykupa, mindenhol 3 csillaggal
  • 100cc: Aranykupa, mindenhol legalább 1 csillag
  • 150cc és Mirror: Legalább bronzkupa, nem kötelező a csillag
  • 200cc: Ahogy esik, úgy puffan

Ezt sikerült most a DLC-s bajnokságokkal együtt elérni:

50cc eredménye

50cc_eredmeny

100cc eredménye

100cc_eredmeny

150cc eredménye

150cc_eredmeny

Mirror eredménye

mirror_eredmeny

200cc eredménye

200cc_eredmeny

Egyelőre így állok. A 200cc-ről tényleg nem lehet másképp nyilatkozni, mert az rettenetesen gyors, és nagyon nehéz irányítani a kocsit. Legjobban egy angol kifejezéssel lehet leírni a 200cc versenyeket: “Pure insanity”. Úgyhogy ott lesz a legnehezebb dolgom egyáltalán előrelépni. A többinél még erre van esélyem. Ki is próbáltam, hogy most hogy teljesítek 200cc-n. Nem reménytelen az eset, de bőven van hova fejlődni.

wvw69kztg9eycjxtt6

Nem rossz Baby Luigi, szerintem ide kifejezetten könnyű karakter kell könnyű autóbeállításokkal, hogy ha hibázok, azt gyorsan tudjam korrigálni. Igyekeztem mindent megtenni az ügy érdekében, most ennyire tellett. De az már jó pont, hogy közelebb vagyok pontszám tekintetében a 3. helyezetthez, mint az 5.-hez, ez mindenképp jó jel. Csak az a furcsa számomra, hogy ha ugratok Baby Luigi-val, akkor néha autista módjára röpteti a kezét.

Az első lépés sikerült. A következő az lesz, hogy 100cc-n alkalmazzam azt a célt, amit 50cc-n tűztem ki magam elé, 150cc-n, meg amit 100cc-n és így tovább. Az már látszik, hogy 100cc-n majdnem célba értem, de a többinél ez neccesebb lesz. Néha olyan érzésem van, mintha nem én, hanem a gép befolyásolná az eredményt. Lernie-vel beszéltük egyszer egy Mario Party 2 játék után, hogy valószínűleg a gép határozza meg magában a végeredményt, mert azt vettük észre, hogy bizonyos karakterek az adott játékban szinte mindent visznek, míg mások szinte mindig rosszul kerülnek ki az adott helyzetből. Néha ilyet érzek a Mario Kart kapcsán is, amikor túl sokszor találnak el tárgyakkal. Mintha a gép mondaná magában, hogy nem úgy van az… Itt az van, amit mi akarunk. És komolyan lehet ilyen érzésünk, amikor a cél előtt találnak el minket, vagy sorozatban érnek a támadások. Ezért sem érdemes idegeskedni a játékban, ha nem sikerül jól, mert fennáll az az egyedi eset, hogy esetleg nem a mi hibánk. De ne legyen igaz a teóriám. Az biztos, hogy továbbra is küzdeni fogok a jobb és jobb eredményekért, aztán ne adj isten kitűnő lesz a fenti bizonyítványom.

A második online Mario Kart verseny


Illetve a harmadik lehetne, mert múlt vasárnap felcsatlakoztam a Vasárnapi Veteránok bajnokságra, de fél óra múlva lecsatlakozott, és nem is tudtam visszatérni, úgyhogy az annyiban maradt. A mai is necces volt a viharos időjárás miatt, láttam is az első fél órában, hogy akadozott nekem a játék. Azt láttam, hogy a játékostársaim állnak, majd nagyot ugranak előre, majd ugyanúgy megállnak, és vissza. De ez pár perc múlva elmúlt, rendben ment tovább a verseny, és ilyen eredmény született:

mario_kart_8_eredmeny_2_i

Ez az eredmény is csalóka, ugyanis hárman le kényszerültek csatlakozni a játékról a rossz időjárás miatt. Heten maradtunk, én vagyok az egyedüli a hátsó helyezettek közül, aki a két óra alatt végig maradt, ezért igazából az elért 60 pontommal nagyon az utolsó helyen végeztem. A hatodik helyezett 127 pontot ért el. Most is azt tudom mondani, hogy itt tartok, most arra voltam kíváncsi, hogy el tudnám-e érni azt a 60 pontot, amit a múlt héten prognosztizáltam magamnak, hogy egy teljes, két órás játék alatt sikerülne? És tessék-lássék. Elégedett vagyok az eredményemmel, ennél csak jobb lesz. Hétvégén fogok gyakorolni, és ha nem lesz semmi gikszer vasárnap, akkor mindent meg fogok tenni azért, hogy magasabb pontszámot érjek el összességében.

Sokáig csak utolsó helyen voltam. És mivel a 9. helyen voltam, ezért gyakran eszembe jutott az 1994-es Játék határok nélkül, amikor a máltai csapat volt sokszor nagy ponthátránnyal voltak utolsók. De egy idő után oda jutottam magamban, hogy már máltainak sem vagyok méltó, mert ők legalább többször végeztek egy-egy játék során a középmezőnyben, míg én a hatodik helynek is de tudtam örülni. Viszont amikor heten maradtunk, akkor volt utalás arra, hogy akár jobban is mehetne. Hacsak pár másodpercig, de többször voltam 3. helyen. “Na, meglesz a bronzérem?” Kérdeztem magamtól. A legszebb az volt, amikor 2. helyen is voltam egy rövid időre. Ekkor már kiáltottam, hogy “NA, MEGLESZ AZ EZÜSTÉREM??? MEGTÖRTÉNIK A CSODA???” De mire befejezem a kérdést, addigra már eltalálnak piros tekivel, csillaggal jönnek nekem, és a gyönyörűséges illúzió véget ér, és szinte fájdalmas földhöz csapással érek a valóság talajára, pár másodperc múlva újra utolsó leszek. De az illúzió is jól esett, ha csak nagyon rövid ideig tartott. Motiváló, hogy egyszer valóban lehetek második. De most első körben az a fő cél, hogy 60-nál több pontot érjek.

Karakter és kocsiösszeállítás, amivel játszottam:
Karakter: Koopa Troopa
Kocsi: Pipe Frame
Kerék: Azure Roller
Ejtőernyő: Cloud Glider

Egyszer volt… az ember DVD sorozat


Körülbelül 3 hete találtam meg Békéscsabán a Tesco parkolójánál levő bolhapiacon az Egyszer volt… az ember DVD-pakkot. Nagyon megörültem neki, mert gyerekkoromban egyik kedvenc rajzfilmem volt, meg is vettem magamnak.

005.JPGNagyon olcsón adta, 200 forint darabjáért, így az egész 1.000 forint volt. Akár darabjáért kiadtam volna érte akár ennyit is a rajzfilm eszmei értéke miatt. Másfelől meg az első DVD-t leszámítva mindegyik fóliás volt, tehát ki sem bontotta az eredeti tulajdonosa. Valamikor 2004 körül jelent meg DVD-n, tudtam akkor róla, de mivel akkor más foglalkoztatott, ezért nem fordítottam rá nagy figyelmet. Amúgy már nagyobb gyerek voltam, amikor először láttam TV-ben, kb. 12 éves. Egyszer volt... az ember -450Igazság szerint először a bal-felső sarokban látható évszámos kis dobozka miatt néztem a rajzfilmsorozatot. Azzal, hogy megmutatta, hogy melyik esemény mikor történt számomra sokkal közelibbé tette a történelmet, de aztán hamar megláttam, hogy mennyire jó és humoros sorozatról van szó. Sokszor vicces jelenetekkel mutatták be az adott történelmi eseményt. Ami nem is csoda, hiszen elsősorban gyerekeknek készült a rajzfilm, de azt gondolom, hogy bárki nézheti, mert sokkal-sokkal jobb, mint bármelyik száraz történelemkönyv. A legtöbb történelmi korban ugyanazokat a karaktereket láthatjuk. Ott van például a bölcs mester, aki mindig megelőzte a korát. Rendes, jóravaló öregember volt, aki mindig azt hitte, hogy az évszázad találmányát fejlesztette ki, de azon legtöbbször összeomlottak, szétestek vagy elromlottak. Nála jelent meg megtöbbször az évszámos dobozka, mint interaktív karakter beleszólt a történésekbe, ugyanis az, hogy a mester megelőzte a korát, legtöbbször abban nyilvánult meg, hogy olyan dolgokkal foglalkozott, amiket abban az időkben még nem ismertek. Például az ókori görögöknél az óra ősén gondolkodott a Nap állása alapján. A falra írta a tervét, először római számokat írt. Mondja az évszámos kis dobozka, hogy nem jó! Ja, persze-persze. Kijavítja arab számokra a rómaiakat. Megint szól a kis évszámos ládika, hogy nem jó, ebben a korban még nem ismerték a számokat! Végén javította ki valami olyan, számomra furcsa jelekkel, amit gondolom, az ókori görögök használtak számolásra. A másik ilyen érdekes közbeszólás a vikinges résznél volt, amikor a mester nagy hajókat akart építeni, akkor szól az évszámos kis doboz, hogy nézd meg, milyen évet írunk! Még csak 792 van, nem 1492, a nagy hajókat még nem ismerték. Ezek is érdekessé tették a rajzfilmet, de a szerethető karaktereknek köszönhetően válik igazán élővé a történelem. Hiszen ott van még Péter a mindig okos és rendes férfi, aki mindig hasznos tagja a(z aktuális) társadalomnak. Felesége Piroska nem játszik aktív szerepet (ez részint jelzi, hogy a nők sokáig nem voltak aktív szereplői a társadalomnak), de az nagyon tetszett, amikor egyszer az évszámos dobozka neki is szólt. A 10. részben Péter udvarolt egy másik lánynak, és Piroska ezt rossz néven vette. Szól neki a kis doboz: Nyugalom Piroska, még csak 790 van, a monogámiát ekkor még nem ismerték. Ettől olyan virágos jókedve lett, hogy hihetetlen. Dagi barátunk szolgáltatta a poénokat, aki nagydarab mivoltának köszönhetően Bud Spencert megszégyenítő módon osztogatta olykor a pofonokat. Egy kis társadalomkritika is megfért a sorozatban, ugyanis van két negatív karakter. Nem is negatívok, sokkal inkább viccesek. Az egyik a Szurtos, a nagydarab virsliorrú férfi, aki mindig előszeretettel hangoztatta, hogy ő az úr a háznál / országban, mindenki neki engedelmeskedik. Viszont a parancsokat leggyakrabban Pöttöm súgta a fülébe, Szurtos egyedül aligha tudta volna érvényre juttatni tekintélyét. Duettben sem sikerült, legtöbbször mindig viccesen felsülnek. A két férfinak (Péter és Dagi) gyerekük is van, Kis Peti és Kis Dagi. Általuk ismerhetjük meg az adott történelmi korszak sajátosságait, valamint hogyan vészelték át a nehézségeket.

Nagyon örülök, hogy sikerült megszerezni végül a DVD-ket, annak ellenére, hogy azért látszik a rajzstíluson és az érzelmek megjelenítésén, hogy ezt gyerekeknek szánták, felnőtt fejjel is szórakoztató, jó nézni, a vicces jelenetek meg ugyanúgy megnevettetnek. Gyerekkoromban oly módon is hatással volt rám a rajzfilmsorozat, hogy a történelem füzetben az ókori évszámokat nem “i.e.” írtam (illetve mivel katolikus iskolába jártam, ezért kr.e. volt nálunk a használatos), hanem – jellel, ezáltal szerethetőbb volt számomra a történelem óra, mert olyan érzésem volt, mintha a rajzfilmben is láttam volna az adott eseményt. Ha valami hibát tudnék mondani, akkor azt, hogy túlzottan gyorsan “mentünk át” az őskor és az ókor eseményein, arra több részt hagytam volna. Bár az is igaz, hogy akkor meg valószínűleg a 26 rész nem lett volna elég, mert a többi eseménynek meg minimum kell az a részletesség, amivel bemutatják azt.

Az utolsó rész az, amiben meglátszik, hogy ez a rajzfilm 1978-as, ugyanis a jövőre, a XXI. századra “jósolt” események egy része már most másképp alakul. Például mutatja a Föld térképét, és hogy fognak az egyes kontinensek népességei alakulni (szaporodni és fogyni). Elsősorban Afrikában mutat eszméletlen nagy benépesedést. Ez valóban történik, és más okból ugyan, de ennek 2015 óta tapasztaljuk a következményeit… Ezt leszámítva nagyon örülök, hogy újra nézhetem ezt a rajzfilmet, sok kedves emléket idéz fel, és nem utolsó sorban elkezdtem olvasni azokról az időkről részletesebben, amit érdekesnek találtam. Nem ez az első eset, hogy azt tapasztalom, hogy most teljesen más az adott témáról olvasni, mint amikor iskolában kellett kötelezően tanulni.

 

Super Mario Kart Time Trial időeredmények


A Wii U képkészítő lehetőségével csináltam képeket mindegyik Super Mario Kart pályán elért eredményemről. Nem törekszem világrekordok megdöntésére, ezek az idők egy “sokat gyakorló” Mario rajongói átlagos időit reprezentálja. Ennek fényében büszke vagyok ezen eredményekre. Ezeket az időket teljesítettem eddig a Wii U-s Super Mario Kart játékban. Képözön következik.

Mushroom Cup

Mario Circuit 1

mario_circuit_1

Donut Plains 1

donut_plains_1

Ghost Valley 1

ghost_valley_1

Bowser Castle 1

bowser_castle_1

Mario Circuit 2

mario_circuit_2

Flower Cup

Choco Mountain 1

choco_island_1

Ghost Valley 2

ghost_valley_2

Donut Plains 2

donut_plains_2

Bowser Castle 2

bowser_castle_2

Mario Circuit 3

mario_circuit_3

Star Cup

Koopa Beach 1

koopa_beach_1

Choco Island 2

choco_island_2

Vanilla Lake 1

vanilla_lake_1

Bowser Castle 3

bowser_castle_3

Mario Circuit 4

mario_circuit_4

Special Cup

Donut Plains 3

donut_plains_3

Koopa Beach 2

koopa_beach_2

Ghost Valley 3

ghost_valley_3

Vanilla Lake 2

vanilla_lake_2

Rainbow Road

rainbow_road

Ami nagyon jó a Super Mario Kart-ban, hogy már itt is megvoltak a karakterek közötti különbségek. Ezek a különbségek megjelennek a pályák sajátosságaiban is, méghozzá úgy, hogy mindenkinek más pálya az erőssége. Ezért is változatosabbak az eredmények, de azért látszik az is, hogy mely karakterekkel játszok a legtöbbet. Technikailag jól megcsinálták a játékot, ami lévén, hogy Super Nintendóra jelent meg, dicséretére válik a Nintendo fejlesztő cégének. Annak ellenére, hogy Toad és Koopa Troppa nem valami gyorsak, velük lehet általánosságban a legjobb időket menni, mert nagyon jó a gyorsulásuk, így ha hibázunk velük, például akadálynak ütközünk, velük a legkönnyebb korrigálni a hibát. Nem utolsósorban könnyen irányíthatók. Míg Bowser és Donkey Kong Jr. végsebessége nagyon gyors, de azt nehezen érik el, ezért ha hibázunk velük, azt nehezebb velük kiküszöbölni. Irányítani is eléggé nehéz őket, mert csúsznak rendesen. Így azt gondolom, hogy ők a mérce nehézségi szint tekintetében. Ha valaki képes jó eredményt elérni a két nehéz karakterrel, az elmondhatja magáról, hogy tud játszani a Super Mario Kart-tal, még versenyeken is jól szerepelne.

Magyar zenei albumok nyárra


A nyár a kedvenc évszakom, és nagyon örülök, hogy újra itt van. Bár a nagy forróság még várat magára, majd akkor lesz az igazi. Szerencsére nagyon jól bírom. És vannak zenék, amik a nyarat juttatják eszembe. Legalábbis ilyenkor, június tájt szoktam hallgatni őket, és megerősítik bennem a nyári hangulatot. Ezek nem feltétlen konkrétan nyári albumok, nyári, lazulós dalokkal, hanem vagy nyáron jelentek meg, vagy nyáron ismertem meg őket, így juttatják eszembe a nyári hangulatot. Nyolc magyar nyelvű album van, de így is látszik, hogy mennyire változatos a zenei ízlésem, és hogy két akár szinte teljesen eltérő zenei stílusban is találok számomra jót, ami miatt szeretem hallgatni. Nos, íme:

Magyar albumok

LGT - 424 Mozdonyopera LGT - A fiúk a kocsmába mentek Zorán - Szép holnap 29
LGT – 424 Mozdonyopera LGT – A fiúk a kocsmába mentek Zorán – Szép holnap Zorán – Az elmúlt 30 év…
Zorán - 1997 Karácsony János - Az időn túl Baby Sisters - Hoppá!!! Orsi - Egy csepp méz
Zorán – 1997 Karácsony János – Az időn túl Baby Sisters – Hoppá!!! Orsi – Egy csepp méz