Category: A Silla királyság ékköve



Mielőtt elkezdeném a mondandómat, egy érdekesség: Kaptam ma Nintendo hírlevelet, ahol a téli olimpia örömére hirdetik az új Mario & Sonic olimpiai játékot, és az egyik képen, ahol Worldwide ranking látható egy “érdekes” ország áll az első helyen:

Worldwide VSSzinte zavarba ejtő.

Ma volt a német nyelvvizsga. Öröm, boldogság, könnyűnek éreztem, szerintem sikerülni fog. A teszt mondjuk bizonytalan, de mivel nincs ott minimum, ezért talán nem olyan nagy gond, ha átszámítás után is 0 pontot kapok. Effektíve igyekeztem úgy készülni, hogy a többi három feladatrészben összesen 17 pontot veszítsek, így meglenne a 60%. Valentin nap és az influenzajárvány jegyében készült a feladatlap, ami nem csoda, hiszen mindkét téma aktuális. A németről magyarra fordítás szólt az influenzajárványról. A sok szóismétlés miatt nem volt annyira nehéz, és a magyarra fordítás egyik nagy előnye, hogy nem kell foglalkozni a stilisztikával, hiszen csak tudunk már magyarul mondatot alkotni. Ami gond volt nálam gyakorlás közben, az a mondatok esetleges totális félreértése. Többször előfordult, hogy lefordítottam egy mondatot, de az valahogy nem passzolt a többi szöveghez, pedig az akkori legjobb tudásom szerint jól fordítottam le. Az Akadémiai kiadós írásbeli nyelvvizsga könyvének hátuljában benne van a megoldás (inkább tipp, hogy érdemes fordítani), és teljesen másképp volt megfogalmazva a mondat. Annak alapján logikusabbnak tűnt, persze a megoldást látva jobban át tudom látni a német mondatot. Most a nyelvvizsgán is volt egy-két kisilabizálhatatlan mondat, de szerencsére a döntő többségét könnyű volt lefordítani. Aztán a levélírás. Itt két levél közül lehetett választani, az egyik hogy fogalmazzam meg az egyik külföldi barátomnak a véleményemet a szerelemről, házasságról és a párkapcsolatról. A másik pedig, hogy új iskolába, munkahelyre kerültem, és hogy véleményezzem a helyet, munka(osztály)társakat, és hogy min változtatnék. Az elsőt választottam, túl is mentem a szükséges 17-20 soron, de csak úgy jöttek belőlem a gondolatok. Nem álltam meg nagyon, gördülékenyen tudtam írni. Talán jobb a baráti levél. A hivatalos levélnél az a gond, hogy sok sablonmondatot be lehet írni, így végül is attól nem teszel jobb nyelvtudásról tanúbizonyságot, hogy hivatalos levelet írsz. Végül pedig a szövegértés. Adott a szöveg németül, és a kérdésekre kellett magyarul válaszolni. Valentin nap története, kialakulása, Szent Bálint története, valamint Júnó istennő kapcsolata a Valentin nappal. Szerencsére könnyű volt a nyelvezet, és a kérdésekre sem volt nehéz megtalálni a választ. Beszámoztam a válaszokat, remélem, nem lesz probléma, hogy nem sorrendben válaszoltam, hanem ahogy megtaláltam a helyes válaszokat, ugyanis a kérdések sorrendje nem feltéten követi hűen a szöveg sorrendjét, és abban a sorrendben adtam meg a válaszokat, ahogy az írásban megtaláltam. Nem biztos, hogy jó módszer, de én úgy csinálom, hogy előbb elolvasom a kérdést, és annak függvényében kezdem el olvasni a szöveget, hogy mikor találom meg a választ. És ahogy megtaláltam, úgy írom is le. Ez akkor jó, ha nagyon gyorsan akarunk kész lenni vele, de azt szokták javasolni, hogy először a szöveg egészét olvassuk el, hogy átfogóan megértsük, hogy miről szól, és aztán válaszoljuk meg a kérdéseket. Ez a bölcsebb, de az én módszeremmel is átfogóan megértettem a szöveget, de azért nem tartom követendőnek, mert azt az érzetet kelti, hogy na, csak végezzünk már a szöveggel.

Alapvetően könnyebb az Origós nyelvvizsga, jól jártam vele. Most, hogy láttam két különböző nyelvvizsgát, van összehasonlítási alapom. Ugye novemberben Telc-eset csináltam. Erről több helyen is olvastam meg hallottam, hogy nagyon nehéz, csak arra kíváncsiak, hogy mit nem tudsz, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne sikerüljön… Én ezt másképp látom. Tény, hogy nagyon nehéz, egyben legdrágább nyelvvizsga, de a Telc más módszerekkel méri fel a nyelvtudást. Ők nem arra kíváncsiak, hogy nem tudsz-e szólalni középszinten, hanem arra, hogy mennyire tudod használni a nyelvet. Na meg hogy mennyire ismered, mivel más módon van náluk a szövegértés. Adott az egy oldalas szöveg, 5 kérdés, és 3 válaszlehetőség. És szinte mindig volt arra példa, hogy legalább 2 válaszlehetőséggel találkoztam a szövegben, rosszabb esetben mind a hárommal. És nekünk azt kell megtalálni, amelyik a leginkább igaz. Nem is biztos, hogy 100%-ban igaz az az állítás, lehet, hogy csak 80%-ban, de a 80%-osat kell megjelölni. Arról nem is beszélve, hogy nem is azokkal a szavakkal vannak megadva a válaszlehetőségek, hanem rokon értelműekkel. Így a Telc-et én inkább azoknak ajánlom, akiknek magabiztos B2-es szintű tudásuk van nyelvből. Én maradok az Origósnál, nekem az szimpatikusabb. Majd itt teszem le az angolt, és majd ha eljutok oda, akkor a japánt is.

De nem teszem le a lantot német nyelv terén. Nagyon le vagyok maradva az Unterwegs könyvvel, és szeretném folytatni. Akkor fogom elmondani magamról, hogy tudok németül, ha az Unterwegs Neu B után meg tudom csinálni a Grünes Licht-et is. Amúgy amikor utoljára voltam az Alexandrában, meglepve láttam, hogy nincsenek ott az Unterwegs tankönyvek, és itthon láttam, hogy a weblapjukról is leszedték. Már csak a Neu B tankönyv és munkafüzet hiányzik, így valószínűleg sietni kell a beszerzésével, a Libriben láttam, hogy van még könyvesboltonként egy pár. Meg most már szeretném megint elővenni a japánt, csak az a bajom, hogy elvesztettem a tankönyv hanganyagát… Most ezért vegyem meg még egyszer a könyvet? … Nem olcsó, 7.000 forint, de abba legalább benne van a könyv, szószedet és a CD. Igen, a Dekiru-ről van szó.

A sikeresnek jósolható nyelvvizsga örömére megleptem magam egy könyvvel: A Silla királyság ékköve. Nem hiszem, hogy beszélnem kell arról, hogy az utóbbi időkben mennyire belezúgtam a koreai történelmi sorozatokba, és meglepődtem, amikor néhány hónapja spontán rábukkantam az egyik sorozat könyvkiadására magyarul. A Silla dinasztia történelmében korántsem vagyok annyira jártas, mint a Csoszon dinasztiáéban, de a Korona hercegét is úgy kezdtem el nézni, hogy semmit nem tudtam a XVIII. századi koreai történésekről. A Vad Virágok Könyvműhely adta ki a könyvet, és meg kell hagyni, nagyon szép kiadás. Igényes borító, és a betűtípus is tetszik. Gondoltak azokra is, akik nem ismerik annyira ezt a történelmi időszakot, részletesen bemutatják a szereplőket, és van egy kapcsolati tábla is, hogy jobban átlássuk, hogy ki kihez hogy viszonyul. Egyelőre az előszavakat, és a szereplők ismertetését olvastam el, de biztos, hogy nem marad elolvasatlan. A sorozat forgatókönyvírója, a könyv írója, és a fordító is megírta előszó formájában a saját gondolatait.

Vevő lennék a többi koreai sorozat könyvére is, ha egyáltalán létezik ilyen, fordítsák le magyarra. DVD-n biztos nem fog megjelenni, miután újabb amerikai sorozat kiadásokat sem nagyon látok már. Meg se jelent az az egy amerikai sorozat, amit szeretek: Xena: Warrior Princess. Néztem annak idején a TV2-n, és szerettem. Csak aztán, ahogy véget ért, szinte teljesen kiesett a tudatomból, és csak nemrég jutott eszembe, ahogy forgattam az 576 Konzol számokat, és eszembe jutott, hogy az 1999. novemberi számának címlapján Xena látható, ugyanis PlayStation-ön is megjelent játék. Van Nintendo 64-re is, de az verekedős játék, míg PSX-en kalandjáték van. Játszottam a N64-es játékkal régen, nem rossz, de nem nehéz jobb verekedős játékot találni. Most “magán úton” ismét elkezdtem nézni a sorozatot, és most is élvezem. Nagyon jó színésznőt választottak ki Lucy Lawless személyében, hihetetlen erős kisugárzása van, alkalmas egy ilyen erős jellemű nő alakítására. Gabrielle-t is szerettem, nemrég találtam egy mostani képet Renee O’Connor-ról, mintha semmit nem változott volna, nagyon hasonlít a sorozat-béli énjéhez, pedig már 15 év is eltelt. Szívesen nézném eredeti DVD-n a sorozatot. A magyar hang nekem nagyon tetszik.

Amúgy összeírom magamnak az 576 Konzol teljes, részletes tartalomjegyzékét magamnak Word-ben, ezért foglalkozok most ennyit a magazinnal. És az egyik játék nevét mindig félreírtam: “Duke Nukem: Time to Kill” helyett “Duke Nukem: Time to Kiss”-t írtam. FPS-szerelmes játéknak elmehetne…


De jó, hogy elkezdtem gépen nézni a Korona hercegét… Most azt kezdte el adni az M1 9 órakor, miután december 20-án leadták a Királyi ház titkait. De jobb is TV-n, mert legalább HD-ben nézhetem. Örülök neki, hogy ismét adják, mert annak idején kevertem a két sorozatot, most jöttem rá, hogy azért, mert időben 80-100 év a két sorozat közötti különbség, és a díszletek nagyon hasonlóak, sok esetben a szereplők is. Gondolatban számomra egy személy volt Szukdzsong király és Csongdzso király, mostanra lett tisztázva, hogy ki kicsoda pontosan.

Amúgy tudok arról, hogy még két koreai történelmi sorozat volt, ezeket kezdtem el most nézni. Az egyik, a Palota ékköve az első rész után annyira nem fogott meg, de ez is legalább érdekes időben játszódik, mint a fenti kettő. Konkrétan 1482-ből indulunk, amikor Szongdzsong király megölette második feleségét. Most olvasok utána, nincs itt pontosan letisztázva, hogy miért mérgezte meg, csak hogy a királyné rendkívül féltékeny volt az ágyasaira (nem is szerénykedett velük a király, eltartott vagy 13-at O_O), az egyiket meg is mérgezte 1477-ben. Ám nem emiatt száműzték, hanem mert 1479-ben megkarmolta a királyt, és maradandó sebek voltak az arcán. Többször próbált visszaügyeskedni, tippem szerint ezt elégelte meg az uralkodó, ezért ítélte méreg általi halálra. Egyébként azt olvasom róla, hogy jó király volt, uralkodása alatt jólét volt Koreában. 1494-ben halt meg, majd fia követte a trónon, aki úgy tűnik, inkább az anyja jellemét örökölte, ugyanis ő volt a dinasztia legrosszabb királya. Uralkodásának elején kifejezetten kedves volt, majd zsarnok lett, végül 1506-ban puccsal megtörték a hatalmát. Lefokozták herceggé, majd száműzték. Még ebben az évben meghal. Őt Csungdzsong király követi, aki 1544-ig uralkodik. Ha jól olvasom, döntő többségében az ő uralkodása alatt játszódik a sorozat. Kíváncsi vagyok a további történésekre, egyelőre ennyi.

A másik nagy sorozat, a Silla királyság ékköve. Na ez még sokkal régebben játszódik, és itt minden teljesen más. 576-ban kezdődik a történet, amikor Csinhung király életének végéhez közeledik, nagyon rossz már az egészségi állapota. Azt tudom, hogy a 7. század azért nevezetes Koreában (amit ekkor még Sillának hívtak), mert ekkor uralkodott az ország egyik királynője, lényegében az ő életéről szól a sorozat. Meg is viccelt az 1. rész, mert látok egy gyereket, és mondom magamban, de helyes kislány, biztos ő lesz az a bizonyos királynő. Erre férfihangon szólal meg… Az igaz, hogy az ázsiaiak körében tényleg nehezebb (nekünk) észrevenni, hogy melyik fiú, melyik lány. De igazából náluk is könnyű észrevenni. Még régebben az egyik japán énekesnő blogján néztem a képeket, valami cosplay buliban volt, ahol néhány férfiénekes crossplay-ezett, magyarán női anime karaktereket személyesítettek meg. És ekkor láttam meg azt, hogy azért az ázsiai férfiaknál is megvannak azok a bizonyos másodlagos nemi jellegek, amik egy férfi férfivá teszik. Különben meg állítólag az ázsiaiaknak az európaiak egyformák… Nagyon eltértem a történettől, szóval: Van ez a gyerek, aki egyébként eléggé félősnek mutatkozott az első részben, ő maga is megérzi a néhai király egyik ágyasának, Misil-nek a gonoszságát. Eredetileg ő akarta megölni a királyt, de ő hamarabb hal meg. Csinhung nagyon jó király volt, uralkodása alatt virágzott Silla, viszont utódja, a fia: Csindzsi király mindent elrontott. Egyébként nem ő volt a törvényes utód, Misil megmásította Csinhung király végrendeletét, aki azt akarta, hogy a fiatalabbik gyermeke örökölje a trónt, végül az idősebbik fia lett király. Misil abban reménykedett, hogy feleségül veszi, és királyné lehet. Ám 3 év múlva, 579-ben kiderül, hogy a végrendelet meg lett másítva, de nem a fiatalabbik fiú került trónra, hanem Bekcsong, akiről az első részben azt hittem, hogy lány. Ő lesz Csinpjong király, és Misil általa sem lesz királyné, ugyanis Maját szereti. Tőle születik meg Dokmán hercegnő, akiből királynő lesz apja halála után.

Egyelőre ennyire ismerem a történetet. Az meglepett, hogy a Vadvirágok könyvkiadó könyv formájában kiadta. Eddig csak egy kötet jelent meg. Érdekel, ha majd lesz pénzem rá, megveszem, szívesen olvasom könyv formájában is.

%d blogger ezt kedveli: