2019. őszi PlayIT!


Újabb PlayIT!, újabb Nintendo stand, újabb promóteri munka. Nagyon érdekes volt, ugyanis inkább reggel éreztem azt, hogy ez már nem nekem való, már kiégtem, aztán délután meg megráztam magam, és teljesen jól ment. Mondta is nap végén bagszinak, hogy akár 22 óráig is csinálnám. XD

De kezdjük az elején. 8 órára kellett megérkezni. Megkaptuk a pólót, valamint, hogy ki melyik játéknál fog felügyelni. Én a Ring Fit Adventure-nél voltam, de a csehek szokásukhoz híven most is nagyobb standdal jöttek a PlayIT!-re, így most is sokkal több játék volt kipróbálható. Hordozható módban játszható volt például a Super Mario Odyssey, Mario Kart 8 Deluxe, Super Smash Bros. Ultimate, nagyban lehetett The Legend of Zelda: Link’s Awakeninggel, Luigi’s Mansion 3-mal játszani, meg még… FIFA 20, de biztos, hogy van teljes lista bagszinál. Mivel most a főnök is jelen volt, ezért most kicsit szigorúbban voltunk felügyelve.

Négy TV-n ment egymás mellett a Ring Fit Adventure. Két TV mellett felügyeltem én, másik kettő mellett egy másik srác volt. Az első vendégek 9 órakor érkeztek. Az elején egyáltalán nem volt vészes. Abból a szempontból egyébként teljesen jó a munka, hogy mivel fokozatosan érkeznek az emberek, ezért van idő belerázódni. De ez nekem most nagyon nehezen jött. Valamiért most nagyon éreztem, hogy ez már nem nekem való: kiégtem, túl sok ez nekem, haza akarok menni. De persze maradtam, és amennyire lehet, igyekeztem jól végezni a munkámat. Bár ez most eléggé nehezen jött. Nehéznek éreztem a munkát, meg persze voltak nehézségek a magyarázással. Most nem azzal volt a baj, hogy mindenki a B-gombot nyomkodta az A-gomb helyett, hanem a mozgás magyarázásával. Elsősorban a mini-játékokat mutattuk be, és mindegyiket másképp kell irányítani. Nem is azzal volt a baj, hogy mindegyiket egyedileg kellett elmagyarázni, hanem, hogy nem értették magát a mozdulatot, ahogy magyaráztam, hogy mit csináljanak. Pedig igyekeztem jól magyarázni. Aztán, ahogy láttam, hogy ha más mozdulatokkal is, de ugyan eredményt érnek el… hát csak tessék. Amikor már belejöttem, kitaláltam azt, hogy elkérem a játékostól a gyűrűt, és én magam mutatom meg a mozdulatsort. Ez ment mindenkinek. A vizualitás… A másik dilemmám az volt, hogy ugye van a combra rögzíthető kis pánt, melyre a bal Joy-Con-t csatlakoztatva érzékelte a lábmunkát. Na most, próbáltam magyarázni, hogy tegyék fel, de ez még nagyobb problémát okozott. Így legjobbnak éreztem, hogy ha én magam teszem fel a játékos combjára. Ez sokszor eléggé kellemetlen volt, mivel azért érzékeltem, hogy ezzel belemászok a másik privát szférájába, de úgy érzékeltem, hogy ez a kisebbik rossz, mert ha elkezdeném magyarázni (főleg egy gyereknek), hogy hogyan tegyék fel, azzal legalább fél óra elmenne. Úgyhogy így oldottam meg végül. De ha van valakinek valami okossága, hogyan magyarázzam, szívesen veszem.

Gyerekből egyébként most is, rengeteg volt. Persze, a YouTuberek fő nézőközönsége… Egyébként már 18-20 évesen is, amikor már jobban átláttam a világ dolgait, már akkor elgondolkodtam azon, hogy könnyű olyan dolgot (legyen az film, sorozat, játék, zene, rendezvény, stb) trenddé tenni a gyerekek körében, ami nem nyilvánvalóan gyerekes. Hiszen attól felnőttebbnek érzik magukat. De már akkor felmerült bennem a kérdés, hogy nem válik-e attól gyerekessé az adott dolog, ha túlnyomórészt gyerekek rajonganak érte? Főleg, ha kapcsolnak, és rájönnek, hogy a rajongójuk többségében gyerek. Akkor elkezdik őket megszólítani a maguk szintjén. Ugyanez a PlayIT! esetében. Eszméletlen sok a gyerek. Ennek anyagi vonzatát már korábban firtattam, de valahogy az az érzésem támad, hogy maga a rendezvény is ledegradálólik. Egyrészt a YouTuberekkel, másrészt meg hallva a konferansziék előadási stílusát, illetve a nagyszínpados beszélgetések nívóját, harmadrészt a szülőmegőrző… Habár látok felnőtteket is, nem is keveset (mármint, akik nem a gyereküket kísérik), meg jöttek a Nintendo standhoz, de továbbra is az az érzésem, hogy a PlayIT! fő célközönsége a gyerekek.

Igazából én magam sem értem, hogy mi történt velem délután, de sokkal jobban ment a munka, mint délelőtt. Sokkal jobban elememben voltam. Ha kisebb sor alakult ki, tisztelettel megkértem azt, aki régebb óta játszik, hogy adja át a helyét a következőnek. Vagy ha nálam felszabadult egy TV, de láttam, hogy máshol vár valaki, hogy kipróbálja, szóltam neki, hogy jöhet nyugodtan. Minden sokkal jobb lett. Itt kezdtem el már inkább úgy magyarázni, hogy elkértem a gyűrűt, és megmutattam, hogy például hogy ugorjon. Egyébként van a mini-játék, ahol futószalagon kell futni, és gyűjteni kell az érméket. Vannak érmék, melyek a magasban vannak, ugrani kell utánuk. Itt többen is csinálták (egyébként teljesen logikusan), hogy elkezdtek ugrani. És kiderült számukra, hogy másképp érzékeli a játék az ugrást. El is gondolkodtam azon, hogy gyakorlatilag totál feleslegesen csatoljuk szerencsétlen játékosok lábára a bal Joy-Con-t, mert egyetlen mini-játék sem érzékeli a lábmunkát. Hacsak nem pont az a futós, amelyiket itt most felhoztam, de erre így perpillanat nem emlékszem.

Ami érdekes, hogy a lábam sem fáradt el. Nem véletlen mondtam bagszinak, hogy tudnám még csinálni. Edzettebbnek érzem magam, mint korábban. Mondjuk kellett is az edzettség, mert a csehek megkértek, hogy maradjunk néhányan segíteni pakolni. Miután nem kellett a túljelentkezéstől tartani, bevállaltam. Egyébként nem szakadtunk bele a munkába. TV-ket állványokat csomagoltuk be, hogy szállításra készek legyenek. Az egyik cseh srác leszedte a molinókat, mi összegörgettük őket. A szemetet felszedtük magunk után. És ami a szépsége volt a dolognak, hogy nemcsak abban honorálták, hogy kifizették a plusz egy órát, hanem extrák terén is.

Ezt kaptuk a többiekkel:

img_20191124_032119

És néhányan, akik maradtunk pakolni, kaptuk még ezeket:

img_20191124_031816

Akkorákat röhögtünk, hogy kis plusz munkáért mennyi extrát kaptunk. Mondtuk is, hogy igen hamar eljött a karácsony. Bagszi elmondása szerint, hogy habár a nagyja játék mellé járt ajándékként, néhány cucc innen meglehetősen sokat ér, eBayen eléggé magas áron kelnek el. Nem szándékozom eladni őket, ezek nagyon jól mutatnak a gyűjteményemben. Önmagában annak örülök, hogy a csehek ennyire hálásak voltak nekünk. Nemcsak ajándékok terén is, hanem emberileg is érzékelem, hogy megbecsülik a munkánkat, és nagyra értékelik, ha megyünk nekik dolgozni. A Super Smash Bros. Ultimate póló egyébként kicsi rám, de nem akarta senki elvinni, mert S-es (mivel a 170 cm-es magasságommal nem számítok toronyembernek, képzelhetitek, hogy a többiekre milyen kicsi lett volna), ezért elvittem, ne vesszen kárba. Utcai viseletre szerintem nem lesz jó, de itthonra megfelel. Bár annyira nem kicsi rám. Ha leadnám azt a kb. 5-8 kg súlytöbbletet, ami rajtam van, akkor egész jól állna rajtam. Meggondolom még ezt az utcai viselet dolgát.

Összességében jó volt most is a Nintendónál dolgozni. Lehet menni decemberben is dolgozni. Ekkor plázákban lesznek, ott fogják promotálni a Nintendót. Elképzelhető, hogy bevállalok néhányat, van egy konkrét célom, amire költeném a pénzt.

Játék határok nélkül póló


img_20180814_001435Az utóbbi időkben egyre több videojátékos és animés relikviákat veszek. A mostani MondoConon néztem szét, és hihetetlen inspiráló volt látni a sokféle Nintendós ajándéktárgyat. Ebből vettem egyet-kettőt, és elgondolkodtam azon, hogy mivel a mai napig szeretem a Játék határok nélkült, ezért ebből is szeretnék egy relikviát. Csak mivel ma már nem létezik, és nem is feltétlen az a brand volt, ami mindenhol megjelent, ezért csináltattam egy pólót magamnak. Tegnap átvettem. A letmicro.com oldalról rendeltem meg, és a nyomat jó minőségűnek tűnik. De erről majd akkor fogok verdiktet mondani, ha beteszem mosásba, és látom, hogy állta ki a próbát. A póló a szokásos Fruit of the Loom, a sárga meg nem véletlen. Aki látta a sorozatot, az tudhatja, hogy miért van ez a szín.

Örülök ennek a pólónak, most is ez van rajtam, és örömmel viselem, viszont nemcsak annak a próbáját kell kiállnia, hogy ne fakuljon a nyomat rajta, hanem hogy ne bolyhosodjon meg. Ezt nagyon nem szeretem a pólókban, hogy némelyik megbolyhosodik. Abban kellemetlen lenni, mert mintha nem szellőzne át, emiatt Nyáron sokkal melegebbnek érzem, mint azokat, amik nem bolyhosodnak meg. Állítólag attól van, hogy műszálas. Erre az van írva, hogy 100% pamut, csak a legjobbakban bízok.

Munka és árösszehasonlítás


Kicsit sajnálom, hogy otthon konkrét munkáknak nem néztem utána, így most kicsit nehéz dolgom van, ugyanis elég nehéz átlátni, hogy pontosan mi is az a munka, amit meghirdettek, és mit kérnek hozzá. Viszont érdekes, hogy béreket meg évekre adják meg. Legalábbis nem gondolom, hogy £30,000-45,000-ot havonta fizetnének ki, aranyéletem lenne akkor. Mindenesetre manapság magamtól járok el szétnézni, amikor nővéremnek nincs kedve jönni, vagy dolga van. Tegnap vettem a Sports Direct-ben egy szabadidő nadrágot, mert csak farmert hoztam magammal (mondjuk, otthon sincs nagyon más), és hogy legyen miben Kung Fu-zni. Mivel múltkori alkalommal nagyon meleg volt a teremben, ezért nem volt gond, de gondolom, nem lesz mindig így. De egészen jó áron találtam, £22.99-ről volt £8-ra leárazva.

A munkakeresés tehát kicsit nyögvenyelősen megy. Javasolta nővérem, hogy kezdjek el dolgozni adományboltban. Fizetés ott nincs, de önéletrajzban jól mutat, mert Angliában nagyon szeretik, ha valaki szociális, szeret segíteni embereken. A környékünkön levő adománybolt a gyermek hospice-nak gyűjt pénzt. Bevállalnám már csak munkatapasztalat miatt is, meg hogy szokjam az angol beszédet, de azért elgondolkodtam azon, hogy azért ilyen helyeken sem lehet a végtelenségig ingyen dolgozni, mert akármennyire is szép dolog gyűjteni valakinek, és emberi okok miatt dolgozni, nem anyagiak miatt, de az ember azért csak pénzből él. Úgyhogy nálam ez csak átmeneti megoldás lesz, ha sikerülni fog. Holnap lesz bent a főnök, vezető, hozzá kell bevinni az önéletrajzot.

Délután meg élelmiszer üzletekben voltam szétnézni, arra voltam kíváncsi, hogy milyenek az árak, hol lehet a legolcsóbban vásárolni. És érdekes, hogy még annyira sem egységesek az árak, mint Magyarországon. Nagy a szórás, és mivel valami az egyik helyen olcsóbb, míg egy másik helyen valami más, ezért mindig különböző üzletekbe kell járni, amíg nem lesz saját keresetem. Mert addig spórolni kell. De utána is úgy akarok költekezni, hogy azért amit lehet, azt a legolcsóbb helyről, mert minek vegyem meg drágábban, ha máshol olcsóbb? Találtam egy Mariós bögrét húsvéti csokitojással, azt megvettem:

£1.99 volt, és valódi csokoládé volt a csokitojás, úgyhogy finom volt nagyon. Kibontva így fest:

Igazából a bögre max. 2 dl, de nem bánom, mert úgysem szeretek sok kávét inni reggel, és otthon is sokszor kerestem a kisebb bögréket, amiből akár tejet lehet inni. Mondjuk, itt nem fogok tejet inni, az egyszer biztos. Itt előbb hagyják, hogy megromoljon, és utána kerül az üzletekbe, legalább is, amit eddig ittam, az iszonyúan savanyú volt.

Ja, meg az újságos, könyves, egyebes boltban (WHSmith) találtam: The Legend of Zelda: Four Swords mangát:

Lám, elég könnyű megtalálni, egyébként is be akarom gyűjteni mind a 10 Zelda mangát, ez a harmadik. Volt több is, de erre esett a választásom, mert állítólag ez nagyon vicces. És tényleg. A négy Linknek négy különböző jelleme van, és amikor együtt kényszerülnek dolgozni… Úgyhogy megérte, de tényleg spórolósra fogom venni a figurát.

Irány Anglia!


Éljen, ezt a karácsonyt és szilvesztert is Angliában töltöm! ^_^ És most anyám is jön, aminek örülök, mert végre kikapcsolódhat. December 22-én repülünk, és január 2-án jövünk haza. Nagyon várom, biztos most is olyan jól fogom érezni magam, mint tavaly.

Koopa Troopa plüss

Találkoztam ma bagszival, megkaptam tőle a karácsonyi ajándékot, egy Koopa Troopa plüsst. Nagyon örültem neki, szeretem Koopa Troopát. A Mario Kart 64-ben hiányoltam, a Super Mario Kart-ban szerettem meg. Toad mellett ő volt a kedvencem, mert őket a legkönnyebb irányítani. Na meg szimpatikusak voltak mindig. Nem, nem fogok ráugrani. 😉 Néhány hete Kirby mamuszt találtunk a Szent István körúton, az egyik használt ruhaüzletben. 1.900 forint volt, ennyit megért nekem.

Ez mind 500 forint

Ja, új McDonald’s nyílt az Egressy téren, és december 16-ig minden szerdán 500 forintért van Big Mac menü. Nem rajongok a mekiért, de ennyiért lazánbetérek hozzájuk. Szerintem egyébként nem is nagyon ér többet, a Burger King Whopper menüje sokkal menőbb. Jövő szerdán majd oda megyek, ezzel várom a mikulást, kipróbálom a Santa Claus menüt.

In England 9th and 10th day


Tegnap és ma nem történt semmi különös, növéremmel átmentünk Birkenheadbe, majd délután átjött hozzánk Dominik keresztanyja. Örültem, hogy láttam őt, mert amikor 2 éve nála jártunk, nagyon szimpatikus volt számomra, megdicsérte, hogy javult az angol tudásom. 🙂

Délelőtt, amikor nővéremmel mentünk, elvittük Dominikot, és Huicongot a játszótérre, ő nem akart velünk jönni. Érdekes egyébként Xingbo és az ő hozzáállása Angliához. Az apja 2000 óta él itt (ő olyan másfél éve), és azt látom, hogy a mai napig szokatlan nekik ez az egész, ami itt van, ez a rengeteg üzletl fény, csillogás, ami itt a környező városokban van. Néhány hónapja láttam egy dokumentumfilmet a Discoveryn Kínáról, többek között azt mutatta be, hogyan nevelkednek a gyerekek a bentlakásos iskolákban, ők is ilyenbe jártak. Nagyon szigorú renddel tanítanak fegyelmet a gyerekeknek, ott meg van, hogy reggel 6-kor kelni kell (erre nem emlékszem pontosan, hogy mikor, csak tippelek), minden reggel eléneklik a kínai himnuszt edzenek, tanulnak, stb. És ott rendszer szerint élnek a gyerekek, és teljesen mások a normák. És szerintem ide is visszavezethető az, hogy miért furcsa számukra ennyire Anglia. Itt minden megvan, minden az öledbe hullik, csak választani kell.

Ez az egész még néhány napja gondolkodtatott el, mindenki számára közismert, hogy mi történt Észak-Koreában, az ő “kedves vezetőjük” meghalt. Nézem a híreket, és látva a sok zokogó embert el voltam képedve, hogy minek ez a színház? Miért siratnak meg egy olyan embert, aki által több millió ember halt meg éhezésben? Vagy még az jutott az eszembe, hogy nehogy bárki is meglássa, hogy nem sírnak érte, és akkor bajban lennének. Másnap volt a Kossuth Rádióban téma Észak-Korea, hogy most mi lesz velük, hogy Kim Dzsong-Il meghalt, és feltette a műsorvezető ugyanazt a kérdést, ami nekem is eszembe jutott: Minek ez a színház egy ember halála miatt? Egy riporter volt a vendég, aki többször járt már ott, és ő mondta, hogy egyáltalán nem színház, az emberek ott komolyan zokogtak, hiszen ott nem jut el minden hír az emberekhez, ők nem tudták azt, ami hozzánk kiszivárgott már évek óta, hogy súlyos beteg, szinte félistenként kezelték a vezetőjüket, és derült égből villámcsapásként érte őket a halálhíre, ezért rázta meg őket nagyon. Emellett nagyon keveset tudnak még arról, hogy mi folyik körülöttük a világban, hiszen kevés hír jut el hozzájuk a külvilágról, mint ahogy mi is keveset tudunk róluk. Szó volt még a politikai foglyokról, és hogy milyen lenne, ha esetleg demokrácia lenne ott. És azt mondta, hogy nem biztos, hogy jó lenne nekik az, mert azt nem tudnák hogy kezelni. Ők teljesen arra szocializálódtak, hogy náluk nincs választási lehetőség. Egyféle mosópor, egyféle tej, amit átengednek, és kell az embereknek. Észak-Koreáról köztudott, hogy egy hermetikusan elzárt ország, ezért is tudunk róluk keveset, és nekik az a rendszer azért jó, mert ehhez szocializálódtak, mást nem ismernek. Nem tudják, hogy más is lehet. És ezért is van az, hogy az a nagyon kevés ember, aki ki tudott szökni Észak-Koreából, az visszavágyik oda.

És érdekes, hogy nagyon kicsiben (hiszen Kína tizedannyira sem “veszélyes”, mint Észak-Korea), ugyanezt látom én is.

Ma is átmentünk Birkenhead-be, majd vonattal Liverpoolba. Ahhoz képest, hogy arra számítottam, hogy Angliához “méltóan” hiperszuper modern vasútállomások vannak, ehhez  képest a kettes metró megállói Pesten maga a megtestesült gyönyörűség. És ez nem irónia, ezt komolyan gondolom.

Birkenhead-i vasúti megállóhely

Még a liverpooli sem olyan nagy eresztés, de addig jó, amíg nincs a Határ út szintjén. A közeli bevásárlóközpontban voltunk, meg egy All you can eat kínai étteremben. Itt voltunk 2 éve is, jó kajájuk van. Sokat ettem, sokfélét, és láss csodát, nem vagyok rosszul! 😀 Az a Pizza Hut-os menet az valami eszméletlen volt. Annak ellenére, hogy Liverpool központjában van az étterem, nem annyira igényes.

All you can eat kínai étterem

De a kajájuk nagyon finom, szeretek itt enni! Ehhez képest a tegnapelőtti hatalmas pompában elfogyasztott kínai vacsora nem volt olyan nagy. Aztán hazafele indultunk, mert esett az eső, és a nővérem nem akart esőben sétálni. De mégiscsa elmentünk New Brightonba, moziba megnézni a Csizmás Kandúrt 3D-ben. A klisés poénjai és története ellenére aranyos rajzfilm volt. 🙂 Ezután mentünk haza.

Még tegnap ezeket szereztem be:

Az az obentós doboz-féleség egy 3DS tartó. 11 fontért szerintem megérte, mert nemcsak magát a konzolt lehet benne tárolni, hanem a 3DS játékokat is, meg volt mellé egy törlőrongy, és egy DSi XL-méretű kék színű stylus. Elsősorban a játékok miatt vettem, hogy tudjam tárolni, mert elég kicsik, és második nap eltűnt a Super Mario 3D Land játékkazetta. Tudtam, hogy megvolt, mert megmutattam a nővéremnek, tehát nem idegeskedtem miatta, csak nyugtalanított, hogy hol van, de előkerült. És nem akartam végleg elveszíteni. Az OoT mangával meg nagyon jól jártam, mert 6 fontra volt kiírva, de csa 4 fontot fizettem érte, annyira blokkolta be a gép. Néhány napja láttam a GAME shopban, az akciós turkálós cuccok között, de akkor úgy voltam vele, hogy eleget költöttem, megvár az. Tegnap visszamentem érte, nem találtam. Keresem, keresem, hát a kosár legalján volt. Nagyon örültem neki, mert conokon mindig skippeltem, mert nekem 3000 forintot nem ér meg, de 4 fontot, kb. 1450 forintot bőven! Most úgyis OoT-zek, bár nem írok róla, de én megint imádom a Zelda játékokat! És milyen jól jártam, hogy akciósan újonnan vettem az OoT 3D-t 20 fontért! Tegnap már 35 font volt ugyanott, és még használtan is 22 font volt a legolcsóbb, amit láttam. Egyébként nagyon kifogytak a Nintendo játékokból a boltok. Ilyen, hogy Mario Kart 7… aki lemaradt, az bánhatja, sehol nem található meg! Úgyhogy jó vásár volt az.

In England 4th day – Christmas Eve


Karácsony van, szép ünnep. De hogy kinek mennyire az, az a szívekben dől el, de erről majd később. Jó nap volt a mai, délelőtt ilyen cirkáló körutat tettünk meg autóval New Brighton és Birkenhead között. Xingbo keresett a környéken helyet, hogy hol tarthatna Tai Chi, és Kung Fu órákat. Több helyen többször jártuk, a gyerek meg majdnem kétségbeesett, mert azt hitte, hogy eltévedtünk. 😀 Az egyik legviccesebb az volt, amikor Birkenhead határán levő körforgalomban tettünk meg 3-4 kört, mert mellette volt egy templom, megállni nem lehetett, és addig köröztünk, míg Huicong fel nem írta a telefonszámot. De előtte megálltunk New Brighton-ban a tengerparton. Ez egy másik oldal, mint ahol 2 napja voltunk, itt nemhogy volt víz, de hullámok is voltak.

Tengerpart New Brightonnál

Nagyon szép hely, erre laktak nővéremék 2008-ig. Hazamentünk, én megnéztem itthon a Naruto 207-208. részeit, amik az Animaxen mentek, utána lementünk a közeli parkba kacsákat etetni, valamint focizni is akartunk volna, de olyan nagy eső volt itt tegnap, hogy még ma is olyan nedves volt a talaj, mintha csak néhány perce állt volna el. Egy kicsit azért ott voltunk. Visszafele bementem a környékbeli közértbe, mert 2 srác kezében láttam energiaitalt, és úgy voltam vele, hogy valami olcsó jöhetne. Láttam, hogy van Monster is, és egy olyan fajta, ami nálunk nem kapható:

Monster Khaos

Narancssárga, ugyanolyan sárga gyümölcsös, csak alacsonyabb kalóriatartalommal. Miután hazaértem, még ténykedtem egy kicsit a szobában, aztán volt a vacsora. Az előétel ilyen ráksaláta volt, Xingbo csinálta a következőkből:

  • Garnélarák
  • Saláta
  • Koriander
  • Mártás (Majonéz és Ketchup 4:1)
  • Citrom

Nem volt annyira rossz, de eszembe juttatta a régi teóriámat a kínai kajákról, hogy mindent egybeöntenek, tök mindegy, hogy az ízek harmonizálnak-e egymással, vagy sem, aztán majd lesz, amilyen lesz. Sokat nem ettem belőle, mert valahogy nem volt most gyomrom hozzá. Halászlé volt, amilyen lehet Angliában egy halászlé, mert a paprika az nagyon hiányzott belőle, bár nem volt rossz. Második meg rántott hal, meg ilyen kínai módra elkészített hal, mellé rizs, meg indiai fűszerezésű krumpli. Megkóstoltam a krumplit, sajnos egyáltalán nem ízlett, úgyhogy maradtam a rizsnél, a kínai hal nagyon finom volt. Ezután volt ajándékbontás, több mindent is kaptam:

Karácsonyi ajándékok

Két Nintendós póló, Official Nintendo Magazin, egy 2012 macskás naptár, egy spray-t is kaptam, az lemaradt, meg 30 font. A 30 fontból a The Legend of Zelda: Ocarina of Time 3D-t fogom majd megvenni, mert a GAME shopban akciós, 20 font. Sok ajándék volt a fa alatt, bőven kapott mindenki.

A karácsony a legszebb ünnep, hiszen nálunk a szeretet ünnepe, bár sajnos a média nagyon eltorzította a karácsony valódi jelentését. A két legnagyobb műszaki üzletlánc, a Saturn és a Media Markt iszonyú reklámpropagandát csináltak az ünnepekre, hiszen tudják, hogy az idei “slágerajándék” a 3D-s plazma TV, és a táblagép… Hogy mi ezekről a slágerajándékokról a véleményem, azt inkább nem firtatom, de nagyon irritált, hogy a Saturn-nak nagy képekben láttam a hirdetését egy plazma TV, mellette “Kezdődjön a karácsony” szöveg, de a Media Markt még rosszabb volt: “A karácsony a fa alatt dől el” Akinek a karácsony a fa alatt dől el, arról megvan a nagyon is negatív véleményem. Bár azt örömmel hallottam a hírekben, hogy az emberek sokkal jobban meggondolják, hogy mire vesznek fel hitelt. Tényleg nagyon meg kell gondolni! A Santander bankban voltam (és remélem januárban visszahívnak) diákmunkán, és olyan dolgokat láttam papíron, hogy azok egy életre eltántorítottak attól, hogy hitelt vegyek fel. Semmi másra nincs szükség, csak hogy végiggondoljuk, hogy amire hitelt akarunk felvenni, arra valóban szükségünk van-e, és hogy tudjuk-e azt hosszú távon törleszteni. Visszatérve a hirdetésekre, mi volt a legundorítóbb karácsonyi reklám? A Market Central karácsonyi szövege: “Pikk-pakk, itt a karácsony” Én már az első hirdetésük szövegén is ki voltam akadva, hogy “Pikk-pakk megveszem”, mert ez tényleg a fogyasztásra sugall. Mintha semmiség lenne a vásárlás. Ezt is beteszem a kosaramba, azt is, van pénz dögivel, meg tudjuk venni. Az a helyzet, hogy a bevásárlóközpontoknak nagyon idióta reklámjaik vannak, mert ők nem egy konkrét üzletet reklámoznak, hanem magukat, ahol sok minden van egyben, így egy képben nem lehet jól reklámozni egy plázát. Az Europark kezdett iszonyú reklámhadjáratba, amikor megnyílt a KÖKI terminál, de nekik is olyan idióta szövegeik voltak, mint pl: “Az Europarkba járok, mert fontos a családom egészsége” vagy “Az Europarkba járok, mert szakszerű segítséget kapok” Miért, máshol nem tehet az ember a családja egészségéért, vagy nem kaphat szakszerű segítséget? Mivel nagyon ritkán nézek TV-t, ezért én csak ennyiben tapasztaltam a média nyomását.

Márpedig a karácsony nem a fa alatt, hanem a szívekben dől el, ez tény. Részben a fentiek miatt írta Dr. Csernus Imre az egyik könyvében, hogy a karácsony nálunk már nem a szeretet, hanem a bűntudat kivásárlásának az ünnepe. Amikor ezt olvastam tavaly, én már akkor tudtam, hogy ebben van valami, de idén decemberben tapasztaltam meg, hogy ez sajnos nagyon is igaz. Ugyanis, ha az ember feladja az álmait érzelmi téren, és megalkuszik valaki mellett, akkor az milyen szeretetet ad? Nagyon sok ilyet látok Pesten, hogy egy pár egymás mellett, és még csak meg sem kell szólalniuk, elég rájuk nézni, és feltámad bennem a kérdés, hogy ezek mit keresnek egymás mellett? Az egyik kirívó eset, amit láttam, az Europarkban az InterSpar-ban álltam sorban a pénztárnál egy pár volt mögöttem egymás mellett úgy-ahogy. A nő terhes volt, néhány hét múlva világra hozza a gyermekét, de rajtuk is nagyon látszott, nem úgy képzelték el a szerelmi életüket, ahogy az megvalósult. És olyan pár, aki nem szereti egymást, az milyen hiteles szülői mintát mutat a gyerekének? Az a személyes tapasztalatom, hogy decemberben, ahogy az egyre szaporodó fények, karácsonyi vásárok, lágy dallamos zenék egyre jobban emlékeztetik az embert, hogy hamarosan itt a karácsony, mintha még türelmetlebbek lennének egymással. Ezzel sokkal többet elárulnak magunkról, mint azt gondolnák. Egyébként nem csoda, hiszen ha a karácsony a szeretet ünnepe, és ha az ember nem azzal van együtt, akkor mit ünnepeljen? Mert az én olvasatomban ezen az ünnepen az érzelmi életünket ünnepeljük, hogy együtt vagyunk azzal, akit igazán, tiszta szívből szeretünk, és olyankor aztán nem számít az ajándék értéke. A bűntudat kivásárlása ott jön képbe, hogy ha valaki nem szereti a partnerét tiszta szívből, ott jönnek a nagy ajándékok. Nem szereti őt, nem sokat tett érte egész évben, de egy nagy TV-vel kivásárolja a saját bűntudatát. Mert komolyan nem értem, hogy minek karácsonyra 3D-s hatalmas TV, meg táblagép, meg isten tudja még micsoda hatalmas értékű ajándék, amikor elég lenne egy valami egyszerű, ami tényleg szívből jön. Egyébként azért ha ritkán is, de azért lehet találkozni olyan emberekkel is, akiken tényleg látszik, hogy boldogok. És hiteles emberek őszinte mosolyát látni valami hihetetlen kellemes érzés, az olyan, mintha tiszta vízzel megöntöznék a szívemben levő virágot, és arra ösztökélnek, hogy én is lehetek ilyen boldog, csak soha ne adjam fel! És igen! Apróságokban már megtapasztaltam, a nagyobb dolgok csak ezután jönnek! És érdemes megvívni életünk nagy harcait, mert ha győztesen kerülünk ki belőlük, azok sokszorosan megtérülnek!

De azért legyen mindenkinek szép a karácsonya. 🙂

Problémás vaterás esetek


Sajnos most nem pozitív hangvételű írás következik, de hát az ember élete nemcsak móka és kacagás nem igaz? De én úgy reméltem, hogy továbbra is megúszom a problémákat a Vaterán, bár nem volt felhőtlen a közel 6 éves “karrierem” az aukciós portálon, de tény, hogy amilyen emberekről olvastam, szerencsésnek éreztem magam. Főleg a Gamer365-ös blogokban olvastam érdekes eseteket, és ezeket olvasva egyszerűen nem akartam elhinni, hogy létezik ilyen. Addig nem, amíg velem nem történik ilyen.

LGT: 424-es Mozdonyopera kazettát kerestem a vaterán, amikor találtam egyet 300 forintért. Megvan egyébként a kazetta, (és az albumot csak ajánlani tudom, mert több, mint fantasztikus) de elkopott a borítója, ezért akarok még egyet venni. Max. 500 forintra gondoltam. Megvettem. Én ott hibáztam, hogy nem tudtam azonnal rendezni, a pénzt csak 2-3 héttel később utaltam át. A probléma nem ezen robbant ki, hanem tévedésből 685 forint helyett (ennyi lenne pk-val együtt) 586 forintot utaltam át. Erre jött egy levél, hogy utaljam át a 100 forintot, mert addig nem köteles postázni, nem köteles addig elküldeni a kazettát. Mivel szorít az idő, jövő hétfőn megyek haza Békéscsabára, mert szerdán innen indulok Angliába, mert a nővéremnek onnan kell hűtött kaját vinnem. A lényeg, hogy ezért 100 forint helyett 200 forintot utaltam át, hogy elsőbbségivel küldje. Meg is írtam neki, és megkértem, hogy amint tudja, küldje el, mert elutazok. De tényleg, a lehető legudvariasabban. Erre jött a válasz, hogy azért, mert ő munkanélküli, neki nagyon is sok dolga van, és nem érdekli, hogy elutazok. “Sugárzott” az E-mailből az irigység, és az önsajnáltatás, amit rettenetesen gyűlölök. Ja, meg, hogy ők aznap nem ettek, ki tudja mikor lakoltatják ki őket, a karácsony náluk zsíros kenyér, és hogy még egy infarktust már nem élne túl. Én a végletekig próbáltam türelmes lenni hozzá, és megkértem, hogy ha nem akarja most elpostázni, akkor küldje el januárban. De akkor erre az volt a válasz, hogy jövőre biztos emelkedni fognak a posta díjai. Mondom jó, rendben van, akkor csak ajánlva küldje el, mivel +100 forintról van szó, ezért az biztosan fedezni fogja, hogy drágább lesz. De hogy szerinte nem biztos, mert ebben az országban már bármi megtörténhet. Na ez a másik, amit nagyon utálok. Mindenki hibás az ő nyomoráért, a társadalom, a kormány, a politika, de ő maga nem! De ez volt az, amire már begurultam, és megírtam neki, hogy nem szeretem, ha valaki sajnáltatja magát, hogy milyen rossz neki. Nekem is vannak problémáim, de nem sajnáltatom magam vele a fél világgal, hanem mindent megteszek annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozzak ki magamból. Erre megint azzal jön, hogy akkor minek jövök a repüléssel, semmi köze nincs hozzá. Hiába írtam meg neki háromszor, hogy nem azért írom, hogy kérkedjek vele, hogy milyen jó nekem, hanem hogy hiába küldi meg a pénz megérkezésétől számított 2 munkanapon belül (ahogy ő akarja), nem tudom megkapni, mert nem leszek itt, hogy átvegyem, így csak visszamegy hozzá, és hogy még egyszer a postáért nem fogok fizetni, az tény! Ezt is megírtam neki, de annyit is ért… De miért van az, hogy hiába írom meg neki embernyelven, hogy mi a helyzet, ő csak a saját bajával jött? Egy jótanács: Az önsajnáltatást mindenki felejtse el! Az a gyengék hatástalan fegyvere! Nálam azzal nemhogy nem vívják ki a sajnálatukat, hanem pont, hogy ellenszenvesek lesznek a szememben!

De nem ez volt az egyetlen eset, amikor fejemet fogva próbáltam magamhoz térni az esettől. Most nyáron is volt egy rémes eset, de ekkor én voltam az eladó. A Super Mario World: Super Mario Advance 2 játék dobozát akartam eladni (mert kettő volt nekem belőle), de végül meghiúsult. Személyes találkozó lett volna az Örs Vezér Terén, a 85-ös busszal mentem el. A gond az volt, hogy később indultam el, a telefonomon meg nem volt pénz, így nem tudtam felhívni, de még visszahívós SMS-t sem tudtam küldeni, mert 20-as volt, én meg 30-as vagyok. De igyekeztem, és amikor megérkeztem az Örs Vezér Terére, akkor siettem, hogy odaérjek. Amikor odaértem, épp, hogy megtaláltam, de már ment a 81-es villamoshoz, és nem tudtam elérni. Amikor hazamentem, akkor megírtam neki mindent, bocsánatot kértem tőle, és mivel gondoltam, hogy nem akar személyes találkozót, ezért postát ajánlottam fel neki. Nem jött válasz. Egy hét múlva ráírok, hogy akkor mi legyen, erre a válasz: “Inkább add el másnak” Hogy milyen idegállapotba kerültem, azt szavakba nem tudom önteni. Udvarias voltam, bocsánatot kértem, és erre is csak ilyen választ kapok? De mindegy is, mert végül egy sokkal normálisabb vevőhöz került.

Meg egy harmadik egy eset, de ez már 4 éve történt, ezért nem is emlékszem erre tisztán. SNES egeret akartam venni, de valamiért húzódott-halasztódott az egész, aztán az eladónál ott szakadt el a cérna, amikor akkor pár nap múlva mentem Pestre, így személyes találkozót ajánlottam fel, erre jött a reakció, egy negatív értékelés. Csak lesek, hogy mi ez… Mivel igencsak inkorrektnek éreztem, és szerintem nem tett meg mindent a sikeres adásvétel érdekében, ezért negatívval viszonoztam, amire igencsak alpári módon válaszolt. Kiemelte a szóban engem “méltatva”, hogy vásárLÓ, meg már nem emlékszem, hogy miket hordott össze. Aztán láttam, hogy nemcsak nekem volt problémám vele, az lett a vége, hogy tiltották az arcot az aukciós portálról.

Ennyi, nem remélem, ezentúl megúszom, de szerencsére jóval több a pozitív eset. Például egy személyes találkozó szintén az Örs Vezér Terén egy Super Mario Mushroom perselyt vettem át. Az eladó hölgy annyira kedves és aranyos volt, hogy most is elmosolyodok, amikor eszembe jut. 🙂