supermario4ever blog – 少年になりたい

Nintendo, Anime, Manga, Jpop, anison, és egy kicsit magamról is.

Archive for the ‘Kaleido Star’ Category

Újévi kirándulás

Posted by supermario4ever - 2010. január 1. péntek


A mai napon Birginghamben voltunk egy vándorcirkusz előadását néztük meg. Na itt nem ilyen állatos számokra kell gondolni, hanem komoly artisták sok éves kemény munkájának gyümölcsét aratják le egy-egy ilyen előadáson. Bár a mai nap tanulsága: Január elsején senki ne menjen cirkuszba. Hát Istenem, látszott egy pár artistán, hogy még egy kicsit a szilveszteri hangulat hatása alatt voltak. Voltak hibák, de inkább hibázzanak, minthogy megsérüljenek. De az egyik szerintem részeg is volt. Hozott valami pezsgős üveget (remélhetőleg víz volt benne) és leöntött szinte mindenkit, aki az első sorban volt… Volt valaki, aki be is fogta a pezsgős üveget, hogy ne tudjon ráönteni, erre az artista mit csinál? Feláll a rámpára, hogy a néző ne tudja lefogni, és leönti… A bunkóság netovábbja, komolyan mondom. Emberek kiöltöznek, lehet, hogy nem is olcsó ruhában vannak, erre valaki fogja, és leönti őket? Nem hiszem, hogy ez a szórakoztatásnak az egyik fajtája lenne, vagy ha igen, akkor többet sem megyek oda. Bár szerintem akik látták azt a műveletet, hasonló véleményen vannak. Ez a srác egyébként egy négyes artista csoport tagja volt, akik sokat hibáztak, látszott is az arcukon, hogy ezt nem egészen így tervezték… Mert szokott lenni ilyen cirkuszokban, hogy program részeként szándékosan hibázik az artista, hogy megijessze a közönséget, de itt látszott, hogy ezek a hibák nem voltak betervezve. Különben is egy artistának, ha másnap előadása van, különösen veszélyes ennyit inni, hisz sokszor életveszélyes mutatványokat adnak elő, elég egy fatális hiba, és a nézők szeme láttára töri össze magát. Meg volt három lány is külön. És elhiszem róluk, hogy tehetségesek, de amikor meg kellett tartaniuk egymást különböző pózokban úgy inogott az alsó lány lába, hogy komolyan azt hittem, hogy el fog esni. De a többiek úgy tűnik szolidan ünnepeltek, mert fenomenálisak voltak. Komolyan egész végig a Kaleido Star anime járt a fejemben, többször eszembe jutott az a jelenet, amikor Sora visszaemlékszik a saját gyerekkorára, amikor először látta a Kaleido társulatot, és hogy nézte őket. Érthető is. Ebbe rengeteg sok látványosság van, eleve már az artisták mozgáskultúrája azért nem semmi. Hihetetlen jók voltak, és az embernek tényleg olyan érzése van, hogy köztük akar lenni. Egyébként nem ez az első ilyen cirkuszos élményem. 2005-ben voltam először Angliában, akkor a nővérem egy cirkusznál dolgozott, ennek köszönhetően ingyen nézhettem meg egy előadást, ez tényleg leírhatatlan élmény. És itt volt egy betervezett hiba. A végén a kötélen biciklizett valaki, és úgy csinált, mintha elesne, és az utolsó pillanatban belekapaszkodik a kötélbe. Hát az az élmény… Meg látni a többieket, mind a szívükhöz kapnak, hogy csak nehogy leessen. Sokáig azt hittem, hogy véletlen hibázott, mert annyira élethűen csinálta. Csak utólag mondta a nővérem, hogy a program része az. Nagyon jók ezek az artistás cirkuszok!

Posted in Kaleido Star, magamról | Címkézve: , | Leave a Comment »

Nincsenek szavak…

Posted by supermario4ever - 2008. január 28. hétfő


De tényleg. Ez a Link to the Past… Ez valami csoda! Valami megfoghatatlan. Csak egyszer kell belemélyedni. Megragad, és el nem enged! Nem te játszol vele, hanem ő játszik veled, ahogy Csipi írta a Twilight Princess tesztben. Ez tényleg igaz! A Super Mario All Stars óta (1993) nem éreztem ennyire azt, hogy egy játék ennyire felemeljen lelkileg. (Nem csodálkozom, hogy a Szabolcsot versre ihleti a játék ^^’) Azt érzem, hogy élmény volt játszani. Egyszerűen… húú! (Ahogy a Bakács Tibor mondta a Megasztárban ^^’) Ezt tényleg nem lehet szavakba önteni, ezt át kell élni!

Bm bíztatott, hogy be adjam fel, nyilván utalt a Sunshine-os kudarcomra ^^’ Én egy pillanatra nem féltem ettől a játéktól, amint jobban belelendültem. Most a 2. amulettet szereztem meg, aminek a főellensége három csúszmászó volt. Hát, meggyűlt velük a bajom. Nem volt könnyű. Igaz, hogy az első pár másodpercben mérgelődtem minden egyes halálomnál, de nem éreztem hiábavalónak. Mert minden egyes alkalommal egyre könnyebben jutottam el oda, és egyre könnyebben sikerült legyőzni őket, ahogy kitapasztaltam.

 

A Sunshine-ban meg pont az volt a bosszantó, hogy nem lehetett ügyesedni pl. amikor ráján szörfözöl 1000 km-rel (vagy nem tudom mennyivel, de hogy megbirságolnának gyorshajtásért, abban biztos vagyok) és egyszerűen nem lehet. Ott vagy pontosan beletrafálsz a piros érmékbe, vagy b*szhatod! De nincs hibalehetőség! És ez az idegesítő!

 

Azért megfordult a fejemben a Kaleido Staros Sora Naegino. Senki nem értette, de valamiért magával ragadta a közönséget. Hát ilyen ez a Zelda is. Senki nem tudja mi a jó benne, de egyszerűen letehetetlen! Meg merem kockáztatni, hogy ha megkérdeznénk a Zelda topicban az emberekben, hogy mit szeretnek ebben a játékban, szerintem ők se tudnának konkrét választ adni, csak úgy komplexen, az egész tökéletes!

 

Holnap szerintem meglesz a harmadik amulett, és kész a 2. Dungeon.

Posted in A Link to the Past, Kaleido Star, Super Mario Sunshine | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Super Smash Bros. Melee

Posted by supermario4ever - 2006. október 29. vasárnap


Most már látom, hogy mi a gyenge pontom a Super Smash Bros. Melee-ben. Ezen a napon Pesten voltam (ez azért hír, mert én Békéscsabai vagyok :-D) az egyik barátomnál, akivel már régóta tartom MSN-en a kapcsolatot, de még soha nem találkoztunk élőben. Ő Norbi, és Emperor barátommal mentünk oda, ő már régebb óta ismeri személyesen. Hogy egy mondatban összegezzem, jól éreztem magam Norbinál, jókat játszottunk. Nyilvánvalóan a Super Smash Bros. Melee-n volt a hangsúly. És persze mindig utolsó voltam :-( De most már látom, hogy mi a gyenge pontom. Pontosan az, ami Sorának volt egy időben a Kaleido Starban (Japán anime, aki esetlen nem ismerné ^^) Hogy flottón tudta a nagy dolgokat, de az alapokkal nem volt tisztában. Nálam is ez van. A B-gombos speciális ütések tökéletesen mennek, de az alapokat nem tudom. Komolyan mondom, azt se tudtam, hogy az A-gombot egyáltalán lehet használni. Azt tudtam, hogy az L- és az R-gombok védekezésre szolgálnak, de hogy külömböző kombinációkkal menekülni is lehet, arra nem is gondoltam… Én meg alapból az az ember vagyok, aki támadni szeret, és nem védekezni. Szóval van még mit javítanom ^^ Magamban persze mérgelődtem, hogy túl sokat veszítek, de alapból arra gondoltam, hogy jókat játszunk. Persze a Mario Kart: Double Dash!!-ban verhetetlen vagyok, ezt bizonyítottam ;-) Meg Nintendo DS-re is jutott idő. Imádom a Super Mario 64 DS-ben található mini-játékokat. Legfőbbképp a BOO-sat, amikor a sötétben kell keresni a BOO-kat, ott olyan cukik, pláne, az a BOO, aki leoltja a lámpát ^^ A másik nagy kedvencem a Pókeres mini-játék, amikor Luigi a krupié, és oszt 5 lapot. Ott is annyira menö, ahogy Toad hátul pincérkedik ^^ Tehát végülis jól alakult minden, úgy gondolom, hogy nemcsak én, hanem ők is jól érezték magukat.

Posted in Kaleido Star, Mario Kart, Nintendo, Super Mario 64 / Super Mario 64 DS, Super Smash Bros. Melee | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Nintendo-mentes post

Posted by supermario4ever - 2006. szeptember 28. csütörtök


Ahogy elnézem, elég régen írtam ide. Szeretnék újabb postot írni, csak az a baj, hogy manapság szinte egyáltalán nem játszok. Így ez a post teljesen Nintendo-mentes lesz.

Annyira lefoglalják minden gondolatomat a Kaleido Star és a Tokyo Mew Mew hogy időm nincs játszani. Szeretem a Kaleido Starban, ahogy az érzelmek megnyilvánulnak, és a Tokyo Mew Mew-ben ahogy megjelenik a csapatszellem, hogy csak együtt sikerülhet. És a belőlük készült zene is fantasztikus. Én már szinte csak ezeket hallgatom. Felsorolok egy pár japán zenei hírességet: Megumi Hayashibara, Chihiro Yonekura, R.O.R/S, Sugar, Takayuki Negishi, Saki Nakajima, Yumi Kakazu, Kumi Sakuma, Hisayo Mochizuki és Junko Noda. Ezen fantasztikuságálok töltik ki a mindennapjaimat. Dalszövegeket tanulok meg, énekelni, meg ilyenek. És kezdem magam egyre mélyebben beleásni a japán nyelvbe. Utánajártam, hogy a nevem japánul a következőképp szól: Kaorukasuga Hattori. Elég érdekes, mit ne mondjak ^^’ Emellett újra elővettem a spanyol nyelvkönyvemet. És mivel imádom ezt a nyelvet, ezért népszerűsíteni ezt a nyelvet, úgy döntöttem, hogy elszámolok nektek spanyolul 0-100-ig: Cero, Uno, Dos, Tres, Cuatro, Cinco, Seis, Siete, Ocho, Nueve, Diez, Once, Doce, Trece, Catorce, Quince, Dieciseis, Diecisiete, Dieciocho, Diecinueve, Veinte, Veintiuno, Veintidos, Veintitres, Veinticuatro, Veinticinco, Veintiseis, Veintisiete, Veintiocho, Veintinueve, Treinta, Treinta y Uno, Treinta y Dos, Treinta y Tres, Treinta y Cuatro, Treinta y Cinco, Treinta y Seis, Treinta y Siete, Treinta y Ocho, Treinta y Nueve, Cuarenta, Cuarenta y Uno, Cuarenta y Dos, Cuarenta y Tres, Cuarenta y Cuatro, Cuarenta y Cinco, Cuarenta y Seis, Cuarenta y Siete, Cuarenta y Ocho, Cuarenta y Nueve, Cincuenta, Cincuenta y Uno, Cincuenta y Dos, Cincuenta y Tres, Cincuenta y Cuatro, Cincuenta y Cinco, Cincuenta y Seis, Cincuenta y Siete, Cincuenta y Ocho, Cincuenta y Nueve, Sessenta, Sessenta y Uno, Sessenta y Dos, Sessenta y Tres, Sessenta y Cuatro, Sessenta y Cinco, Sessenta y Seis, Sessenta y Siete, Sessenta y Ocho, Sessenta y Nueve, Settenta, Settenta y Uno, Settenta y Dos, Settenta y Tres, Settenta y Cuatro, Settenta y Cinco, Settenta y Seis, Settenta y Siete, Settenta y Ocho, Settenta y Nueve, Ochenta, Ochenta y Uno, Ochenta y Dos, Ochenta y Tres, Ochenta y Cuatro, Ochenta y Cinco, Ochenta y Seis, Ochenta y Siete, Ochenta y Ocho, Ochenta y Nueve, Noventa, Noventa y Uno, Noventa y Dos, Noventa y Tres, Noventa y Cuatro, Noventa y Cinco, Noventa y Seis, Noventa y Siete, Noventa y Ocho, Noventa y Nueve, Ciento. Nos, remélem, kedvet kaptatok a spanyol nyelv tanulására, szerintem nagyon menö nyelv. Csak ennyit akartam, remélem a következő postom már Nintendós lesz. Ja, és holnap felelés a spanyol számokból ;-)

Posted in Chihiro Yonekura, Kaleido Star, Megumi Hayashibara, r.o.r/s, Tokyo Mew Mew | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

 
%d blogger ezt kedveli: