Category: Lovely Complex



Aki szeretne jó áron The Legend of Zelda: Ocarina of Time 3D-t nyilván 3DS-re, az 6.990 forintért vehet az Europark Saturn-ban. Kicsit szétnéztem arrafelé, és találtam ezen kívűl egy pár Disney DVD-t szintén jó áron, a sorozatokat is megvenném, és a Saturnban azok is 500 forintok. Kicsit van is olyan érzésem, mint amikor 5 éve az anime DVD-ket vettem, így fogom ezeket is venni? Ki tudja.

Itthon készülődtem egy kicsit, mert átjön bagszi és zsida, kicsit rendbetettem a konyhát. Aztán elmentem egy vezetékes telefonért, amit az aprod.hu oldalon találtam. 2000 forintért, mivel a DIGI TV szolgáltatás keretén van vezetékes telefon, és lényegesen olcsóbbak a percdíjaik, akkor miért is ne? Útközben bementem a Reálba innivalóért, és találtam 1,5 literes Pepsi Twistet 169 forintért. Nem semmi. A Fő utcánál a Match mellett van egy kis üzlet, sokminden van ott jó áron.

Olyan 17 óra fele jöttek meg bagsziék. Először Pixar rövidfilmeket néztünk, majd megnéztük a Wreck-It-Ralph trailert. A legújabb Disney film hatalmas lesz, videojáték karakterekkel, köztük Bowserrel is. Nos igen, a Kingdom Hearts játékszéria, az Epic Mickey, és a SNES, N64 Disney játékátiratok után nagyon eljött az ideje, hogy mindezt viszonozzák a Disney-nél.

Eközben megérkezett a pizza rendelésünk. A három pizza mellé ajándék palacsintát is kaptunk, milyen rendesek voltak. A fő utcánál levő pizzériától rendeltünk online egy szalámisat, egy sonkásat, és egy bolognai. Nem volt rossz, elmegy. De a palacsinta, az külön történet. Kakaós volt, én voltam az első, aki megkóstolta és… mint aki nem is citromba harapott volna, hanem valami sokkal rosszabba. Valami rémes volt. Ilyen párnaszerűség volt, és vastagon meg volt szórva kakaóporral. De nem ám a cukrozottal, hanem a keserűvel. Rettenetes volt. Bagsziék nem akarták elhinni, zsida, aki szakács létére vallja, hogy mindent megeszik, nem bírta lenyelni. Úgyhogy ez a pizzéria kirúgva.

Zsida az utóbbi időkben nagyon rá van kattanva a Lovely Complexre, és Risa öccséről keresett bagszi jelenetet, miközben írtam a MAT karaoke kiírását. Időszerű lenne, hiszen már csak 3 hét van az aNiwaCon-ig. Én rövidre zártam volna, ezért inkább továbbküldtem Night-nak, és Erisz-nek, hogy ha valami ötletük, hogy mi szerepeljen még benne. Lehet, hogy nem lesz zenekvíz, és inkább 2 órás lesz a verseny, hogy ne Top 10 Karaoke performers listát állítsunk össze. Én azt szeretném, ha egyénileg, és csoportosan is egyaránt lehessen jelentkezni, persze, aki egyénileg megy, az ne mehessen csoportosan, és vica versa. Egyébként az utolsó héten, amikor az előző albérletben voltam, a zsida megvette a Love.com 5, 6. köteteket, de eladná nekem, mert úgyis elmegy egy pár év, mire megjelenik magyarul teljesben. Mondtam is neki, hogy most nincs rá pénz, de tegye félre, mert egy kötet áráért szívesen megveszem a kettőt együtt.

Aztán Besenyő Család jeleneteken nevettünk nagyokat, majd megnéztük a Szépség és a Szörnyeteget. Hát van nekem monitorkábelem, mellyel TV-n is tudjuk nézni. Már az önmagában nagyon tetszett, hogy mennyivel szebb TV-n, amit látunk gépen, de ahogy bagszi mutatta, hogy lehet osztott képernyőt csinálni, azon voltam a legjobban meglepve. Én azt hittem, hogy amit az Adarna Karaokén látok, hogy más megy a gépen, és más fent a monitoron, hogy az egy nagyon drága megoldás, és most tudom meg, hogy csak ennyi? … Kész, a MAT-os karaokén is ez lesz, ez eldöntött tény. A Szépség és a Szörnyeteg meg nagyon tetszett, legjobb Disney alkotások között van. És ez volt a plakát, amit akkoriban évekig láttam.

Egyedi ajándékokat születésnapra


Ma reggel végigjátszottam a 9. világig a The Lost Levelst. Határozottan az az érzésem, hogy Miyamoto ezzel a játékkal számomra megalkotta azt a játékot, mely x évnyi tapasztalat után is nehézséget fog okozni. De igazából egyáltalán nem bánom. ^^’ Mert a mai napig van olyan pálya (pl. a 4-4) melyen képes vagyok 25× is meghalni akár. Igazából sokkal több trükközést igényel a Super Mario Bros-hoz képest, és saját tapasztalat, hogy ha valaki kiismeri mindet, akkor profivá lehet válni, de azt biztosan állítom, hogy ha valaki “Super Mario”-ként megy neki a C-4 pályának az nem ússza meg sebzés nélkül, arra tényleg azt lehet mondani, hogy fizikai képtelenség. Most így hirtelen nem ugrik be a 9. világ története, de ha jól emlékszem, véletlenül került be a játékba, vagy valami ilyesmi. De tökre meglepődtem, amikor egy pár éve már ismertem a japán szótagírást, láttam a 9-4 pályán, hogy kövekkel ki van rakva katakana írással, hogy arigatou! Úgyhogy jó ez a játék, én szeretem. ^^ Szerintem még ma elkezdem a A-1 pályát.

Ma van Duong születésnapja, és játék után felhívtam őt, hogy felköszöntsem. Megköszöni, és mondja nekem, hogy ha nem hívom fel, eszébe se jut. Az egy dolog, hogy mondják rám, hogy élő naptár vagyok, ugyanis valamilyen titokzatos okból kifolyólag nagyszerűen tudok születési dátumokat megjegyezni, de szerintem azért az ember csak tudja már, hogy melyik nap a mai. ^^’ De mondta is, hogy ők nem verik nagy dobra a születésnapot. De azért megbeszéltem vele, hogy átmegyek hozzájuk ma. Különben amióta a 99-es busszal járok hozzájuk, azóta mindig nehezebben találok el hozzájuk, soha nem tudom, hogy merre kell menni. Ma is eltévedtem, és tettem egy felesleges kerülőt. ^^’ Meg is kérdeztem egy arra járót, hogy merre van az arra. Végül sikerült. Eljutottam hozzájuk, csak Duong volt otthon. Nagyon meg volt lepve, hogy ajándékot kapott.

És akkor most egy kitérő keretén belül megírom az ajándék történetét. Ugyanis egyedileg készített ajándékokat (is) kapott tőlem, a következőket:

  • Vasalható gyöngyből készült Monkey D. Luffy figura
  • Egy egyedileg összeállított CD 1995 legjobb anime dalaival
  • Képeslap
  • Milka csoki

Vasalható gyöngyökből készíthető figurák. Forrás: http://fc05.deviantart.net/fs47/f/2009/211/e/4/Anime_and_Comic_Sprites_by_gfroggy87.jpg

Már október végén elkezdtem tervezni, mert valamiért volt akkor egy gondolatom, hogy kell erre időt szánni. A vasalható gyöngyök esetében Csibitől kértem tanácsot, meg tippeket, ugyanis ő nagyon sokat csinál, így neki nagy rutinja van már a dologban. Ő mutatta meg nekem ezt a képet, amit jobb oldalon lehet látni, ennek alapján készült el Monkey D. Luffy (aki esetleg nem ismerné, a bal alsó sarokban a szalmakalapos srác). Mondta is, hogy nem nehéz, csak figyelni kell, meg ajánlott üzleteket, ahol olcsón lehet venni vasalható gyöngyöket. Először egy játékboltban néztem szét, ilyen fél literes palack-szerűségben árulnak egyben mindenféle színűt, csak a benne levő összeállítás nekem nem jött be, ugyanis nem volt olyan összeállítás, melybe mindegyik benne lett volna. Később betértünk bagszival az Árkádban levő KES kreatív hobby üzletbe, itt már sokkal nagyobb volt a választék. Próbáltuk úgy összerakni, hogy a lehető legolcsóbban jöjjünk ki. Egy palackban sem volt meg mindegyik szín, mellyel Luffyt ki tudtuk volna rakni, de az jó volt, hogy voltak egyszínű gyöngyök is, így úgy döntöttünk, hogy veszünk egy palackot, egy egyszínű csomagot, és egy 29×29 sablont. Abba a sablonba kell beletenni a gyöngyöket, és azon kell vasalni addig, amíg a gyöngyök egybe nem olvadnak. Persze nem akárhogy, egy sütőpapírt kell rátenni a gyöngyökre. Nem tudtuk tökéletesre megcsinálni, ugyanis 2 részletben kellett, mert nem fért ki magasságra, ugyanis Luffy valami 36-37 “pixelnyi” magas volt. Összerakni nem volt különösebben gond, bagszinál 21 órakor nekiálltunk közösen puzzle-özni, a vasalást bagszi csinálta. Közben Csibi adta MSN-en az instrukciókat. :D Mivel sütőpapír nem volt bagszinak, ezért sima fénymásoló lapot tettünk közé. Vasalás közben is akadtak gondok, ugyanis az egyszínű csomag gyöngyei sokkal könnyebben olvadtak, mint a palack gyöngyei, gyakorlatilag elkezdtek szétfolyni az egyszínű gyöngyök, mire teljesen összeállt az egész. És amikor Luffy szalmakalapját csináltuk külön, meg kellett várni, míg az első részlet teljesen megszárad, aztán bagszi úgy próbálta összevasani a kettőt. Egy picivel nagyobb rés van ott, ahol összevasalta, de jó lett azért. 23 óra is elmúlt, mire végeztünk. A CD. Ez az ötlet akkor jutott az eszembe, amikor még nyáron a Tescóban dolgoztam, és az egyik vevő hozott hozzám egy képeslapot, melyben egy CD volt. Megnézte az árát, és inkább nem kérte. Megértettem… Ahhoz képest, hogy csak maga a lemez volt benne, azért drága az a 2.990 forint. És azon a lemezen volt rajta egy bizonyos év dalai, mellé valami olyasmi volt írva, hogy a születési éved legjobb dalai! Egyből megfogott az ötlet. Mi lenne, hogy anime dalokkal csinálnánk meg ezt? Aztán egyből elkezdtem születési években gondolkodni, és arra jutottam magamban, hogy mindenki túlzottan “régen” (bocsánat a kifejezésért. ^^’) született ahhoz, hogy az adott év általam ismert anime dalaiból egy összeállítást csináljak, de talán Duong 1995-ös évével lehet próbát tenni. Azért próbára tett rendesen. Öt dal azonnal jött, a többit úgy kellett keresni. Végül a következő 12 dal került fel a lemezre:

  1. Neon Genesis Evangelion: Zankoku na Tenshi no Teeze
  2. Fushigi Yuugi: Itoshii Hito no Tame ni
  3. Kaitou Saint Tail: Toki wo Koete
  4. Slayers: Get along
  5. Mobile Suit Gundam Wing: JUST COMMUNICATION
  6. Slayers: Going History
  7. Sailor Moon Super S: Watashi Tachi ni Naritakute
  8. Marmalade Boy: Yoake no Etude
  9. Saber Marionette R: Dakishimete Lovin’ You
  10. 3×3 Eyes Seima Densetsu: Owari Naki Tabiji
  11. Bakuretsu Hunters: MASK
  12. Dragon Ball Z: Ore ga Yaranakya Dare ga Yaru

Tervben volt még a Lupin III: Yume Nara ii no Ni és a Kodomo no Omocha: Kodomo no Kimochi, de ezt se Amina, se Tukeinon nem találta meg, és ha már a két legnagyobb Jpop gyűjtő az országban nem találja a dalokat, akkor már tudtam, hogy ezek nem lesznek meg. De a többi dal is nagyon nehezen került elő. És el is gondolkodtam, miközben bagszival kerestük a dalokat, hogy most az utóbbi években nőtt meg rohamosan az animék, és azok dalainak a száma, vagy régen is sok anime volt, csak nem jutnak el hozzánk? Mert elgondolkodtam azon, hogy ha 1995-nél régebbi anime CD-t kéne összeállítani, akkor bizony igen nagy bajban lennék, de az utóbbi évekből akár 2CD-s válogatásalbum is gond nélkül összejönne. De nagy nehezen összejött a 12 dal. És persze nem Verbatim borítóval adtam át neki, Necrokid nagyon ért a Photoshophoz, és összedobott nekem egy nagyon jó borítót. Mondtam az ötleteimet, de ő végül egy sokkal jobbat állított össze. Nagyon tetszett, amit csinált. A Hakonéban gondoltam kinyomtatni, és láttam a weblapjukon, hogy magára a lemezre is vállalnak nyomtatást. Ez szerencse, mert pont olyan CD-t vettem, melynek nem írható oldalára lehet nyomtatni. Így összedobtam egy kör alakú kis borítót, ahhoz képest, hogy én tökéletesen amatőr vagyok a Photoshophoz, nem is volt annyira rossz. Elvittem a Hakone gyorsnyomdába memória kártyán a CD borítót, hogy nyomtassák ki egy viszonylag jobb minőségű papírra. Az istenért se akart jönni a srác, legalább 20 percet vártam rá, már komolyan kezdtem türelmetlen lenni, mire hozza a KÉSZ CD borítót. Gyakorlatilag ilyen szemekkel néztem: O_O Arra számítottm, hogy papírra fogja nyomtatni, és hozza A4-es papírral együtt, és még nekem kell szenvedni a kivágással. Ehelyett hozza nekem kivágva, a képek tökéletesen fedik egymást, és a hátsó borítón, az oldalra hajló résznél meg csinálta a szaggatást, ami eredeti CD-knél szokott lenni. Ennyire még soha nem lepődtem meg szerintem, de nagyon kellemes meglepetés volt. A CD lemezre is tökéletesen kinyomtatta, és ahhoz képest, hogy tényleg úgy néz ki, mint egy gyári CD, nem is volt drága a nyomtatás. Szóval nagyon elégedett voltam velük. Képeslap, csoki, ajándéktasak megvásárlása már semmiség volt. Hatalmas köszönet jár azoknak, akik segítettek az ajándék elkészítésében:

  • Amina: Minden követ megmozgatott, hogy megkeresse a két hiányzó dalt, sajnos eredménytelenül.
  • bagszi: A közös puzzle-ozás, vasalás, és az azalatti poénkodás. :D Meg a zeneszámok keresése a neten.
  • Csibi: A Vasalható gyöngyökhöz tippek és tanácsok.
  • Necrokid: A fantasztikus CD borítóért.
  • Tukeinon: Ő is segített a két dal megkeresése, és ajánlott más animéket is.

Fűű, hol is hagytam abba? Tehát Duong örült az ajándékoknak, bár nagyon meglepődött, mert nem veri nagy dobra a születésnapját, és ritkán kap ajándékot, természetesen nem is várja senkitől. Nem sokkal ezután ebédeltünk, közben animét néztünk. Nem emlékszem a címére, csak arra, hogy a második évad második részét láttuk. Nagyon vegyes érzéseket keltett bennem. Voltak jó dolgok benne, de egy lány úgy beszélt az emberekhez, hogy állandóan forgott a forgószéken, vagy micsodán, és így nemigen lehetett komolyan venni őt. Az epizód vége felé megszaporodó ecchi-jelenetek pedig egyikünknek sem hiányoztak. Amikor a srác úgy esik a lányra, hogy belát a bugyijába, a végén meg a fürdőszobából hall sikítást (a fiú) egy meztelen csiga miatt, és betér a meztelen lányokhoz, eléggé erőltetett volt. Úgyhogy láttunk jobbat is. Megmutattam neki a Lovely Complexet is. Ismeri ő, nem arról van szó, csak ugye most péntektől kezdte el az Animax vetíteni, és utólag értesülök róla, hogy az opening és az ending teljesen más. Egyből az Animaxet kezdtem el magamban szidni, hogy nehogy már kövesse a 4Kids hülyeségét, de mint utána jártam, kiderült, hogy Japánon kívül sehova nem jutott el az anime az eredeti openinggel és endinggel, mert nem sikerült a japán kiadóval megegyezni. Azt olvastam, hogy a TOEI eléggé problémás társaság… És akkor ezzel még olyan nagy baj nem is lenne, de a zene… A Love.com OST-ből választottak ki két dalt, de hogy mennyire nem illik az opening és ending videóhoz, arra nincs szó. Nagyon gány munka. De örülök, hogy kiderült, hogy nem az Animax a hibás. ^^ De kár, pedig jó az a két dal.

Láttam az asztalon, hogy van Rubik kocka. Hát az nekem a halálom! De valahol megpróbáltam kipróbálni, hogy kell kirakni. Duong előveszi a saját bűvös kockáját, melynek minden egyes darabja szmájlival van illusztrálva. Azt mondta, hogy segít neki, hogy egy oldalon mind a kilenc darabja egy vonalban legyen. Jobban megnéztem, max. lelkileg segíthet a sok :) szmájli, hogy ne add fel, mert nekem mindegyik egyformának tűnt. Próbálgat, gyakorolgat, de csak egy színt tud kirakni egy oldalon, a többi parlagon marad. Különben, amikor volt a Retro85 kiállítás, nemcsak videojátékok, de különböző rubik kockák is ki voltak állítva. Az egyik BigN-es barátom, Fantos keni-vágja a kockát, nagyon hamar kirakja. Megkérdeztem tőle, hogy csinálja, el is magyarázta a logikáját, de nem jutott el az agyamig… Duong nem tudta elmagyarázni, de elég gyorsan kirak egy oldalt. Én akárhogy csűrtem-csavartam, nekem nem ment. Egy oldalra max. 7-8 egyforma színűt tudok kirakni, de onnan megáll a tudományom. Tudom, hogy én gondolkodom rosszul, de azért mégis azt érzem, hogy ez nekem magas… ^^’ Egyszer lemértem, 2:05 alatt rak ki egy oldalt, de eléggé rutinosan használja már a kockát.

Persze most is játszott egy kicsit PC-n. Én addig Facebookon olvastam fel neki “Az élet nagy kérdései” alatt levő kérdéseket, jót nevettünk rajta. Ilyen kérdések jöttek elő:

  • Hogy nézne ki egy szék, ha a térdünk a másik irányba hajlana?
  • Az analfabétáknak ugyanúgy ízlik a betűtésztával készült leves?
  • Olyan nincs, hogy verekedés közben futball meccs tör ki?
  • Ha a 3. napon lett teremtve a nap, a hold, a csillagok, akkor hogyan mérték az első két napot?
  • Miért kell felébreszteni a másikat, hogy megkérdezd aludt-e?
  • Ha egy szinkronúszó megfullad, a többinek meg kell?
  • Ha két betörő beugrik a medencébe, az bűnözési hullámot indít el?

Ekkor jelent meg Laci, eddig matekozott. Ő is leült a gép elé, szinkronban játszottak. Aztán én nem is maradtam sokáig, jöttem haza.

Jó nap volt ez is, megbeszéltük, hogy 2 hét múlva Wiivel térek vissza. De a sok már-már agresszív kutya miatt utálok a 19. kerületben sétálni. Komolyan mondom, egyik-másik félelmetes, épp, hogy nem ugrik ki a kerítésen. Na de most megyek egy kicsit Lost Levels-szel játszani.


Kaptam választ az AnimeLandtől, az Okui Masami Do-can CD-t joglejárat miatt nem tudják beszerezni, de a Tomoe Ohmi: HAPPY DAYS limited Edition CD-jét be tudnák szerezni, de 15.500 forintért… Hát végtelenül örülök, hogy be tudják szerezni, de a CDJapannél postaköltséggel 4.550 yen, ami kb. 10.100 forintot jelentene. Hát azért van különbség. Sajnálom, hogy ilyen drágán tudják beszerezni, pedig örültem volna, ha lenne egy magyar üzlet, mely viszonylag jó áron be tudna szerezni japán CD-ket.

De berendeltem a CDJapantől az új Okui Masami kislemezt. Kifizettem, és már meg is érkezett hozzájuk a pénz. 4 nap postával, az azért szép. 15 dollár volt pk-val együtt (kb. 3000 forint) szerintem annyit bőven megér. Ha hétfőn elküldik, egy hét múlva ilyenkor már az enyém lesz. ^^

Egyébként egész jól teljesít az új kislemez a korábbi Masami kiadványokhoz képest, 2 hét alatt 3.930 db-ot adtak el belőle az Oricon szerint, ezzel a 45 kislemeze közül a 27. helyen áll eddig eladási számokat nézve. Remélem még jön feljebb.

Egyébként megnéztem 8 részt az Lovely Complexből. Már egész tetszik az ending videó. ^^’ És a történet is egyre jobb. A karakterek szerethetőek, úgyhogy végig fogom nézni. Meg örül a szívem, hogy augusztusban már az Animaxen is látható lesz. ^^

Egy kis anime-ajánló


Egy pár animét láttam az elmúlt hetekben, amikről mindenképp szeretnék írni. Már csak azért is, mert annyira nem ismertek, és szerintem egy próbát mindenképp megérnek.

Girl from Phantasia

Fantasia

Alternatív cím: Fantasia.

Egy 28-30 perces 1 részes OVA az egész, így nem kell nagy történetre számítani. Főhősünk egy srác, Akihiro, aki nem az a tipikus jóképű fiú, így lányok is csak a fantáziájában szerepelnek. Egyik nap iskolából hazajövet belebotlik egy szőnyegbe. Nagyon meglepődik, mert álmában látta ezt a szőnyeget, amikor épp egy lánnyal volt együtt. Hazaviszi, leteríti a földre, és kiderül, hogy a szőnyeg csodákra képes. Megjelenít minden olyan lányt, aki a képzeletében megjelenik. Persze a bonyadalmak jönnek, ugyanis ez a lány beleszeret ebben a fiúba, viszont kiderül, hogy a srácnak mégiscsak van barátnője…

Az anime egyszerre ecchi és romantikus, ami ugyan nem egy ritka párosítás. Ami érdekesen lett megolvasva a történet menete. Az első 10 perc az tele van humorral, utána nagyon megkomolyodik. Összességében érdemes megnézni az animét.

Az endingjét az általam oly nagyon istenített Okui Masami énekli, ezzel a dallal debütált 1993-ban.

COMPILER

COMPILER

Ez is egy OVA, csak 2 részes. A történet főszereplője két lány, COMPILER, és Assembler akik szemmel láthatóan eléggé mogorva teremtések. A szerelem, mint olyan, számukra ismeretlen fogalom, egyáltalán nem hisznek benne. Azért jönnek el a Földre a 2D cybervilágukból, ugyanis ők egy videojáték szereplői, és azt a “játszmát” akarják játszani, hogy kitörlik a Földet, és maguk reformálják meg. De amikor két sráchoz, Toshihoz, és Nachihoz költöznek, minden megváltozik, elvesztik érdeklődésüket a játék iránt.

A Compiler egyébként magyarul fordítóprogramot jelent, valamilyen programozó nyelvvel készült programot át lehet írni egy másik nyelvre. Látszik, hogy a japánok már ekkor nagyon a jövőbe gondolkoztak (1994-es az anime).

Az openingjét és az endingjét Okui Masami énekelte, és meg is jelent kislemezen. Az opening címe: I WAS BORN TO FALL IN LOVE, az ending dalé pedig: FULL UP MIND. Mind a kettő Okui Masami előadásában. Ez az első olyan kislemeze, mely bekerült a japán Oricon chartba, méghozzá a 92. helyen nyitott a heti listán, és 3.280 példány kelt el belőle. A dalokat én nagyon szeretem, igaz vannak neki ennél sokkal nagyobb alakításai is.

Lovely Complex

Ez az animesorozat világszerte kimagaslóan magas pontozásokat ért el, így kíváncsi voltam, hogy mégis mi ez. Remélem, senki nem harapja le a fejem, ha nekem nem egyértelműen pozitív a véleményem. De előbb lássuk a történetet. A cím nem véletlen, hisz nem akármilyen szerelemről van szó, ugyanis az osztály legmagasabb lánya, és a legalacsonyabb fiúja szeret egymásba. És persze akármennyire is szeretik egymást, akármennyire is fontos a szerelem, szinte nem lehet nem észrevenni a magasságbeli különbséget, és hogy milyen érdekesen mutatnak egymás mellett. A fiú társai nem állják meg, hogy ne tegyenek egy-egy gúnyos megjegyzést, hogy milyen barátnője van. És ahogy a kép is árulkodik, nagyon humoros sorozatról beszélünk. Érdekesen van egybevegyítve a humor, és a komolyság, nincs olyan élesen elválasztva, fantasztikusan oldották meg. És hogy miért nem 10/10 pontos? Számomra a grafika miatt, ugyanis nekem nem tetszik ez a rajz stílus. Annyira nem értek a rajzok elemzéséhez, de ez nem az én ízlésem. Az ending videó meg… hát véleményem szerint valami hihetetlen idétlen lett. Életemben nem láttam még ilyet. Mondjuk sokat is vártam, mert magát az ending dalt nagyon szeretem, erről majd lejjebb, ezért vártam, hogy valami igazi romantikus ending lesz, erre… De inkább beszéljen a videó:

Egyszerűen nem tudom hova tenni, vagy hogy mit akarnak ezzel kifejezni, de én nekem nem esik le.

Tegomass: Kiss~Kaerimichi no Love Song~

Egyébként az ending dal a Tegomass előadásában a Kiss~Kaerimichi no Love Song~ valami hihetetlen jó dal lett. Egyébként nagyon szemét kiadvány, és ahogy elnézem ez Japánban egyre inkább elterjed ez a módszer, ugyanis van egy Regular, meg egy Limited Edition. A Regular Edition kislemez 5 dalt tartalmaz, a Limited meg 3-at, viszont van DVD mellékelve, mely tartalmazza a videoklipet, és egy making of werkfilm. A kislemez egyébként nagyon jól szerepelt a japán Oricon charton, a 2. helyig ért fel, és összesen 149.563 példány kelt el belőle, mely annak fényében, hogy 2007-ben jelent meg, igencsak jó eredménynek számít (összehasonlításképp Megumi Hayashibara 1997-ben megjelent don’t be discouraged kislemeze a maga 211.000-es eladásával akkor erős közepesnek számított). Szóval nagyon jó a dal, és a fiúk többi dalát is végighallgatva, azt mondom igen, ezek tudnak valamit.

supercell - Kimi no Shiranai Monogatari

Végezetül egy kislemez-ajánló. Elhatároztam, hogy ezentúl hallgatni fogok az impulzusaimra. Egy Jpop-szerzőhely előnye, hogy mutatja a borítót is, azalapján szoktam dönteni, hogy megismerem-e vagy sem. Így gondoltam el, hogy megismerem a supercell – Kimi no Shiranai Monogatari kislemezt. És nem csalódtam. A címadó dal nagyon jó. Tipikusan az a szintetizátor-gitáros Jpop dal, de nagyon hangulatos lett. A második dal pedig kissé elektropopos lett, legalábbis igencsak dominál a szintetizátor. De ez is jó lett. A kislemez az 5. helyet érte el a Japán Oricon charton, és a 82.072-es összeladás elég volt ahhoz, hogy 2009 76. legeladottabb kislemeze legyen.

Hát igen, már Ayumi Hamasaki sem produkál milliós eladásokat. Tehát Japánban is csökkennek az albumeladások, igaz nem annyira radikálisan, mint a világ többi országaiban, de majd talán erről is írok egyet később.

%d blogger ezt kedveli: