Aladdin-Aladdin


Örvendek, hogy ez a hét eseménydúsabb Japán CD-k megjelenésének tekintetében, 2 kislemez és 1 album is most jelent meg, ami érdekel:

  • JAM Project: B.B.
  • angela: Exist
  • Soukyuu no Fafner Complete Best album

Lássuk előbb a nehezét, a JAM Project kislemezt. Nem, nem és nem! Én nem tudom, hogy mi van velük, hogy egyszerűen nem képesek maradandót alkotni, ez se jött be. Köztudottan képesek nagyon nagy dalokat írni, ennek fényében az, hogy a mostani címadó dallal úgy vagyok, hogy szokni kell még a fülemnek, és ez egyáltalán nem biztató kezdet. Megírtam már többször is hozzájuk kapcsolódó panaszomat, és sajnos most is aktuálissá vált. Most lehet, hogy ha megjelenik a BEST COLLECTION XI albumuk majd valamikor, és ott a többi dal között jónak fog hangzani, de ez nem mentség ahhoz, hogy a dal alkalmatlan arra, hogy önálló kislemezen szerepeljen. És így lehet a JAM legutóbbi 5-7 kislemezét (a Breakthrough-t leszámítva) jellemezni, hogy nem rossz, de nem képviseli azt a minőséget, hogy önálló dalként megállja a helyét. Így ezekről a single-ökről azt gondolom, hogy van, de igazából nincs. És inkább olyan dalok jelennének meg külön, mint például a BEST COLLECTION X-ből az Arashi vagy a Kaze ~Tabidachi no Uta~, de ez azért nem lehetséges, mert egy anime, sorozat vagy videojáték végső záró dala, és erről külön nem szokás kislemezt megjelentetni, pedig minőségében hozzák azt a színvonalat, amitől szeretem (és állítom, hogy sok rajongó így van vele) az együttest. Eléggé szerencsétlen dolog ez.

Na de az új angela kislemez! Ez se tökéletes, de messze jobb, mint a JAM Project új kiadványa. Imádom a címadó dalt! Maguk a tagok a dalszerzők, megvan a rájuk jellemző stílus, mégis képesek úgy megmutatni, egy olyan oldalát, ahonnan még nem hallottuk, így szinte mindig érdekesnek hangzik. Ugyanaz az angelára jellemző stílus a címadó dal, hallottunk már tőlük ilyet korábban, mégis élvezem hallgatni. A kórus továbbra is dob a hangulaton, és vicces, mert azt értem (a dalszöveget még nem ismerve), hogy “Aladdin-Aladdin” és poénból mindig utánuk éneklem. Az új Soukyuu no Fafner anime openingje, csodálkoztam egyébként, amikor komolyabban ismerkedtem az együttes kislemezeivel, hogy ennyit énekeltek az animének. Korábban azt hittem, hogy van a Shangri-La és kész, és amikor nézegettem a Generasia wikin, hogy mely kislemezük mely animének az openingje, látom, hogy ez is SnF-es, meg ez is, meg ez is… Most már úgy kapcsolódik angela a Soukyuu no Fafner-hez, mint Hayashibara Megumi a Slayers-höz. Nem véletlen, hogy kijött az új sorozat, és ha már ennyi daluk van, akkor jön egy külön animéhez készült dalokból best of album. Hajrá-hajrá, robbantson a japán lemezeladási listán! Amúgy a kislemezzel a B-side track miatt nem vagyok teljesen megelégedve. Bár a SnF ending dala, mégis több angela kislemeznél megfigyeltem azt, hogy a címadó dal dominál, az nagyon erős, és a második dalt csak azért írják meg, hogy az első ne álljon magában, engem legalábbis nem fognak meg, nem jutnak el hozzám. Ugyanígy ennek a kislemeznek a második dala sem érintett meg. Persze vannak kivételek, például az Alternative és az Aoi Haru B-side trackjei is legalább annyira fantasztikusak, mint a címadó dal.

Most az utóbbi néhány napban kevesebbet játszok a Pokémon HeartGold-dal mert megbetegedtem. Fej- torokfájás, láz, rossz közérzet, és ilyenkor nehezemre esik odafigyelni a játékra. Hétfőn jött rám, azóta szerencsére már jobban vagyok, a láz elmúlt, de fejfájás még mindig van. Még Angliából hoztam haza forró italport, azzal kúrálom magam. De kedden jól becsaptam magam, ugyanis megittam egy bögre kávét, és hirtelen azt éreztem, hogy de jól vagyok. El is kezdtem aktívabban mozogni, ténykedni, de nem sokkal utána éreztem, hogy ezt nem kellett volna… De most már tényleg javulok, és ha továbbra is így alakul, akkor holnaptól megszavazok magamnak egy kis kimenőt. De visszatérve a Pokémonra, vasárnap milyen szerencsés voltam. Eszembe jutott, hogy egy időben Gengar volt a nagy kedvenc, és úgy voltam vele, hogy megnézem, hogy hol tudok Gastly-t fogni. Ez végül elmaradt, de amikor visszamentem a játékban, hogy fejlesszem a Pokémonjaimat, bementem a Bellsprout Tower-be szétnézni, és egyszer csak megállít egy vad Pokémon, hát nem Gastly volt az? A torony szelleme mostantól az enyém. *_* Négyes szinten kaptam el, most már 10-es szinten van, vittem a PokéWalkerrel is sétálni. Azért eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne a való életben, ha egy szellemmel sétálnék. Amúgy nem könnyű a játékban fejleszteni, mert csak egy sebző támadása van, a Lick, és nem mindegyik vad Pokémon nyitott arra, hogy benyaljon neki. Repülők ellen egyáltalán nem hatásos, és mivel éjszaka legtöbbször csak Hoothoot jön elő, ezért szinte reménytelen. De hogy Rattatára se legyen hatással… nincs könnyű dolgom vele. Másfelől meg csalódás ért amiatt is, hogy utánaolvastam, hogy Haunter csak cserével fejlődik Gengarrá… Remélem ez mind csak aljas rágalom. Hallottam már régen is arról, hogy van olyan Pokémon, mely csak cserével fejlődik, de tényleg soha nem mentem eddig bele professzionálisan a Pokémonok világába, és soha nem értettem annak a logikáját, hogy van az, hogy valaki csak cserével fejlődik. Értem a szintfejlődést, a követ, de a cserét nem. Önmagában attól, hogy elcserélem, fejlődik, és ha majd Haunter lesz, mindenképp el kell cseréljem ahhoz, hogy Gengar legyen belőle? De az onnantól már nem az enyém lesz… Jaj, én csalódott egyén. Amúgy jelenlegi statisztika: Time: 14:08, Pokédex: 27, Badges: 3. És ha belegondolok, hogy majd nemcsak a Johtós, de majd a Kantós teremvezetőkkel is meg kell küzdeni, akkor igen hosszú játékélmény elé nézek. Izgatottan várom.

Készítem a japán Pokémonos kfn-eket. Esküszöm, a nehézségei ellenére minden egyes pillanata élmény. A Rival! és a Challenger!! időzítése kész, a Rival!-ba be akarom tenni a háttérvokál énekét is, annak a szövege nincs meg, ezért a karaoke verziót hallgatva hegyezem a fülem, hogy mit énekelhetnek, talán megvan: “You’ve got rival!” “I’m your rival!” és van egy harmadik, amire nem emlékszem most így hirtelen. A Challenger!!-höz ilyen extra nem kell, viszont a zene itt is adja magát, hogy kicsit jobban effektezzem. Kerestem is még képeket, de nem találtam eleget, úgyhogy valószínűleg képek ismételgetésével, színezésével fogom megoldani. De érdekes volt a dalt 25%-os lassítással időzíteni, komolyan mondom, nagyon jól hangzott a refrén lassítva. A karaokék készítésére is visszatérek majd, ha teljesen jól leszek.

Amúgy az animét is elkezdtem nézni, méghozzá azért, mert megmondom őszintén, most csinálom először azt, hogy sorrendben nézem meg a részeket. Régen nem nagyon fordítottam gondot arra, hogy az összes részt lássam, akkor ment az RTL Klub-on, és néztem amelyik részt adták, meg amit be tudtam szerezni vateráról videokazettákat, és ennyi. Ja, amúgy kiakadtam azon a szegedi Pokémon találkozón, amikor az egyik srác hozott videokazettát, hátha érdekel valakit, azt meglátta valaki, és megkérdezte: Ki néz ma már VHS-t? *Magasra felteszi a kezét* Megmutathatom igencsak méretes videokazetta gyűjteményemet, Disney klasszikusok, egyéb filmek, sorozatok, melyek érdekelnek megvannak videokazettán, a videóm a TV-hez van kötve, bármikor tudom nézni őket, van kérdés? Nem szeretem, ha valaki lebecsüli a régi technikát, megvan annak a maga helye. Na szóval, most nézem az animét sorrendben egy nap három részt, így most tartok a 27. résznél. Megmondom őszintén, akármennyire is színvonalas a magyar Pokémon főcímdal éneke, kezd már ennyi hallgatás után az agyamra menni, úgyhogy inkább átugrom, és majd akkor hallgatom, amikor jól is esik. Igazából klisések a poénok az animében, mégis jó látni kedvenceink kivitelezésében. A prímet eddig egyértelműen a 23. rész viszi el. Hát nem hiába szeretem a szellempokémonokat, ahogy kibabráltak a Rakéta csapattal, sírtam a nevetéstől. Főleg torokfájósan nevetni, már inkább azon nevettem, amilyen hangot kiadtam magamból. Ha valaki régen látta, esetleg nem emlékezne rá, ez akkor volt, amikor Ash Sáfrányvárosban vereséget szenvedett Sabrinától a Kadabrájával, és egy férfi mondja Ashnek, hogy szellempokémont kell szereznie, ezért elmennek Levendulavárosba, az ottani szellemtoronyban szellemeskedtek Gastly-ék.
Ugyanakkor a 18. rész nem volt semmi… gyanús volt nekem, hogy csak angol szinkronnal volt elérhető, aztán eszembe jutott, hogy vannak bannolt Pokémon részek, és gondoltam, hogy ez is odatartozhat, és tényleg. És nem ok nélkül. Nem is volt teljesen angol, egy-két helyen japán, és váratlanul ért az, hogy női szépségversenyen James-et női mellekkel mutatják. Én tudom, hogy a japánok szabadon kezelik ezeket a dolgokat, és nem csinálnak ügyet abból, ha valaki az ellenkező nem ruhájának öltözködik, vagy ilyen esetben valakit ellenkező neműnek mutatnak. Csak akármennyire is más a szemlélete a Pokémonnak, azért az animét mégiscsak elsődlegesen gyerekeknek készítik, és most bennem is felmerült a kérdés, hogy ez nem okoz zavart egy japán gyerekben, ha ilyet lát? Veterán karaokésunk, Leea épp Japánban van, bár valamennyit én is tudok erről a dologról, de rákérdeztem, hátha többet tud mondani. Egyrészt ráerősített arra, hogy Japánban tényleg nem csinálnak ügyet a cross-dressingből, ezért nem valószínűleg a szülőket sem zavarja, ha a gyerek ilyet lát. Másrészt írt arról, hogy régen a fiúgyerekeket lányruhába öltöztették, és úgy is nevelték őket egy darabig, hogy szellemek el ne vigyék őket. Én erről például egyáltalán nem tudtam, és nagyon meglepett. Úgyhogy mint kiderült, van honnan gyökerezzen ez a jelenet. Amúgy egész jól elvagyok az animével, annak ellenére, hogy láttam már jóval komolyabb sorozatokat is, azt mondom, hogy maximálisan nézhető, és érdeklődésre tart számot a következő részekre is.

Szilveszter ’13


Jó szilveszternek ígérkezik, miután itt töltöm bagsziéknál. 29-én jöttem fel Pestre, az év végi 3DS Hungary találkozóra, mely most a Sugárban volt. Egyszer voltam csak itt, és akkor sem nyerte el a tetszésemet, viszont azt el kell ismerjem, hogy mint találkozó helyszín fantasztikus. Az étkezőknél van egy kisebb elkülönített rész, ott ültünk le, és nem zavartunk senkit. Több játék is előkerült, de mint mindig, most is a Mario Kart 7 aratta a sikert. Igaz, hogy 1 éve nem voltam már találkozón, vártam is nagyon, hogy el tudjak jönni, de újdonságot nagyon nem tudok írni, csak azokat, évekkel ezelőtt is írtam, hiszen minden találkozó lényegében a játék jegyében telik el. Együtt játszunk, kipróbáljuk azokat a játékokat, amiket ki szeretnénk, és másnak meg is van. Kellemes meglepetés volt, hogy 3DS Virtual Console játékokkal is lehet többen játszani Download Play-jel, ki is próbáltuk Ninty-vel a Super Mario Bros. 3-at ketten. Nagyon jól szórakoztunk, emellett az is menőség, hogy elég ha csak az egyiknek van meg a játék, a másik simán csak rácsatlakozik. Meg 3DS-en Tetris-eztek sokat, a videojátékozást Fantos törte meg. Nagyon rég láttuk őt, saját bevallása szerint keveset játszik már. Egy egyedi játékot hozott nekünk, ami olyan szinten lekötötte a társaságot, hogy aztán végig azt játszották. Én nem szálltam be, bár tetszett, amit csináltak. Kis papírokra kitalált mindenki a mellette ülőnek egy videojáték karaktert, és felragasztja celluxszal a homlokára úgy, hogy ne lássa. Neki barchobával ki kellett találnia, hogy ki ő. Érdekes volt látni, hogy egyesek mennyire bonyolult karakterekre gondoltak, vagy hogy eszükbe nem jutott volna, de ha végül kitalálták (vagy feladták), akkor bizony nagyot lestek, hogy ezt hogy nem találták ki.

És ezzel nagyjából véget is ért. Elég hamar szedelődzködött a társaság, úgyhogy 16 óra után már mi is mentünk. Káosz az Örs Vezér Terén, nehéz volt átlátni, honnan indul a 3-as villamos pótló busza, és hol érdemes rá felszállni. Nem a metrónál, mert ott sokan vannak. Arra rászállni, és irány bagszihoz. Hiányzott szerény rezidenciája, de az aznap esti program ne ismétlődjön meg. 4 ember 4 laptop… A többi képzelhetitek. Csak a The Legend of Zelda: The Wind Waker HD szakította meg ezt a tendenciát, amikor bagszit figyeltük játék közben. Eszméletlen szép a játék HD-ben, mindezek mellett a hangulata is megvan. Csak nehogy megint Zeldázni akarjak, mint régen. Nem is vittem el sokáig a játékot, és nem is emlékszem már arra, hogy azért álltam meg vele, mert túl nehéz volt, vagy mert elveszett a motivációm. Nagy kedvenc volt a Wind Waker, úgyhogy nem hiszem, hogy az lehet. Meg hogy ne unatkozzak ezen az estén (kínomban neteztem már én is, különben nem így képzeltem el a közös estét) kipróbálhattam a NES remixet. Ez egy új letölthető játék, mely a WarioWare alapján több mint 200 mini-játékot tartalmaz különböző NES játékokból. Vannak nagyon jó ötletek, de korántsem akkora eresztés, mint a WarioWare. Volt egy pár, ami túl könnyű volt, unalmas, de azért volt egy pár jó ötlet, amik nehezebbek voltak. Azok alapján amennyit láttam, jobban díjaztam volt az inspirálóan nehéz mini-játékokat. Volt egy, a Mario Bros. egyik játéka, ami már túl nehéz volt, amit már leteszek, de ezzel ne fárasszanak. Ki is próbálta LernenBoy is, neki sem jött össze.

A tegnapi nap közös játék okán már jobban telt el, mivel megkértem bagszit, hogy ha lehet, többet játsszunk közösen. Így is lett, előtte délelőtt mentünk vásárolni. Nintendo 64-en játszottunk sokat, a Goldeneye 007 hatalmas élmény volt négyesben, és mindenki nagyon élvezte. Nem hiába volt annak idején fő társasági móka a Mario Kart 64 mellett. Volt a Mario Kart is, ez nagyon jó volt. Bár ezt igazán csak akkor jó, ha órákig játsszunk vele együtt, így, rövidebb időre annyira nem. Ami csalódás volt, hogy a Mario Party 2 nem volt annyival jobb négyesben, mint egyedül, ahogy írták. Jó volt, de sokkal jobb játékélményre számítottam. Még bagszi Pokémon Stadium 2 mini-játékait próbáltuk ki, egészen menőség volt. De amivel sokat játszottunk, az a Wii U-s Wii Party U. Már a Wii-s Wii Party-t is szerettem, ebbe is sok jó ötlet volt, ezt nevezem méltó folytatásnak. Az egyik legmenőbb volt, amikor egy játékos a tábla tetején állt, a többi három pedig az alján. A felső játékos kapcsán volt egy eldöntendő kérdés, és be kellett jelölnie a választ, hogy mennyire igaz rá az állítás, vagy nem, és a többieknek is ki kell találni, hogy aki fent van, arra az mennyire igaz. Még a két véglet is frappáns volt sokszor. Egy példa: “Mennyire tudsz titkot tartani?” Az egyik véglet: “Senkinek a lelkét nem tárom ki.” A másik: “Hallottad a hírt…?” :o És akkor a Wii U GamePad-en látható csúszkán kellett beállítani, hogy az mennyire igaz rá, és többieknek is megtippelni. A másik, ami inkább érdekes volt, hogy egy Wii U GamePad-en, és három Wiimote-ot kellett meghatározott módon egymás mellé tenni, és azokat a gombokat kell megnyomni, amelyikre utasítást kapunk. Ez olyan, mint a Twister társasjáték, de itt csak a kezünket kell használni. Ujjfájdalmak és görcsök kiújulása garantált. Volt még egy, ami ahhoz képest, hogy viccesnek tűnt, annyira nem szórakoztatott engem. Négy ember Wii GamePad körül zenére táncol. Kört alkotunk, és azt kell csinálni, amit a GamePad-en látunk. Több így hirtelen nem jut eszembe, és ha ismét elővesszük a játékot, állítom, hogy fájni is fog, mert nagyon tetszett, és hogy felejthettem el.

És most itt vagyunk, 31-én. Ma már (így idén) nem írok többet, ezért egy gyors összegzést írok. Mindig optimistán szoktam jellemezni az adott évet, de most ezt nem tudom megtenni. Nem tartom ezt az évet jónak. Akármi is történt, akárhogy is szolgálta a fejlődésemet, az ideit az eltékozlás évének tartom, mert nem sikerült munkát szerezni, így nem tudtam előrelépni. Persze, benne van az is, hogy visszatérjek Pestre, le nem tagadnám, hogy mennyire vissza akarok jönni, hiszen idén valahányszor felutaztam ide, azt éreztem, hogy itt vagyok igazán elememben, itt vagyok igazán önmagam. Azt maximálisan elfogadtam, hogy a december a pihenés jegyében teljen el, aminek meg is lett az eredménye: Nagyon sokat enyhültek a tünetek december eleje óta, egyre inkább érzem, hogy visszatérhetek a régi kerékvágásba, ezért januárban ismét elkezdek munkát keresni. Ha már a média ennyire harsogja, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor csak én is érezni fogom, nem igaz? Mindezek mellett januárban újra előveszem a németet, már meg is van az időpont: február 8-án lesz az írásbeli nyelvvizsga. Ugyanis biztosra eldöntöttem, hogy az Origósat fogom csinálni. Meg is kérdeztem a munkaügyi központban, még kérelmet se kell benyújtani, hogy ne TELC-eset írjak, ott vizsgázok, ahol akarok, a lényeg az, hogy igazoljam, hogy kifizettem a második nyelvvizsgát, ha nem sikerült. Azért nem írom pótnyelvvizsgának, mert ez nincs így hivatalosan megnevezve. Át is néztem az Origósat, sokkal barátságosabb. Amikor megláttam, hogy a tesztes résznél nincs minimum ponthatár a sikeres nyelvvizsga esetére, nagyon megkönnyebbültem. Ez persze nem jelenti, hogy lazítani kell. Úgy van a teszt, hogy 50 mondat, négy válaszlehetőséggel, és ezt számolják át 15 pontra. Sokat kell készülni. Sokat kell készülni erre is, de a többire is úgy kell felkészülni, hogy lehet, hogy a teszt 0 pont lesz. Összesen 80 pont szerezhető, és 48 ponttól sikeres a vizsga. És mivel a teszt 15 pontos, ezért úgy kell készülni, hogy 65 pontból kell 48-at elérni, és így máris nem hangzik annyira kellemesen. Mindezek mellett minden egyes teszten elért pont csak segít rajtam a még jobb eredmény érdekében, valamint hogy könnyen meglegyen a 48 pont. Úgyhogy lesz dolgom a munkakeresés mellett. Csak még azt nem tudom, hogy kétnyelvű, vagy egynyelvű nyelvvizsgát kell tennem? Azt sem tudom, hogy mi a különbség a kettő között azon túl, hogy magyarról németre is kell fordítani, meg németről magyarra is. A negyedik, utolsó feladatrész, a baráti levél írása. Azért emeltem ki a barátit, mert a TELC középfokon hivatalos levelet kell írni. Információkérés, állásra jelentkezés, vagy panaszlevél. Igazából nem jó ötlet a hivatalos levél, mert ha belegondoltok, tele van sablonmondattal. Állásra jelentkezésnél úgy kell fényezned magad, mint soha senki, és megvannak erre a jól bejáratott mondatok, ahogy panaszlevélnél is. Viszont egy baráti levél azért tetszik jobban, mert spontánabb, sokkal ugyanúgy választékosan kifejezheted magad. Például írtam olyan baráti levelet, amikor a Start! nyelvkönyvvel alapfokon készültem, hogy új helyre költöztél, és mutasd be az új lakásodat, szereted-e, a környék milyen, hol van, és hasonlók. Ez számomra szimpatikusabb. De ami egyértelműen sokat segít: Lehet szótárt használni. A teszten kívül az összes feladatrésznél. Ez segít abban, hogy választékosan fejezd ki magad, de a nyelvtant és a mondatalkotást nem tudod kilesni a szótárból. Jaj, már tudom, hogy újra elő kell vegyem, hogy hol is kell a KATI szórendet használni, és hogy nem szabad három ige esetén Partizip II-t használni, ha múlt időben írok, valamint módbeli segédigéknél nincs zu+infinitiv alak. Ezeket szoktak a leggyakrabban elrontani. Ennyit a németről. Az optimizmusom ettől függetlenül a helyén van, és nagyon szeretnék 2014-re egyenesbe jönni, és mindent meg is fogok tenni ennek érdekében. Ennek fényében kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

Szilveszter alkalmából most többet hallgatok L’art Pour L’art Társulatot, mivel megvan mind a négy albumuk eredetiben CD-n, és három album kazettán (a Winnetou nincs meg, azt keresem). Szilveszter alkalmából nézzétek meg a kedvenc Vastyúk is talál szeget részemet:

És le ne maradjon a szokásos év végi statisztika, a Last.fm-ről az év előadóiról, albumairól, kislemezeiről:

Top 10 2013 előadók

  1. Megumi Hayashibara (3.953)
  2. JAM Project (1.810)
  3. Masami Okui (1.526)
  4. Zorán (1.007)
  5. Suara (782)
  6. Skorpió (759)
  7. ALI PROJECT (591)
  8. Chihiro Yonekura (577)
  9. LGT (568)
  10. angela (513)

Zárójelben az idei évre vonatkozó összhallgatás látható. Azért látszik, hogy márciusban nagyon rákaptam Hayashibara Megumi-ra.

Top 10 album

  1. JAM Project Best Collection IX: THE MONSTERS (344)
  2. Megumi Hayashibara: SpHERE (341)
  3. Megumi Hayashibara: Enfleurage (272)
  4. Megumi Hayashibara: CHOICE (269)
  5. Megumi Hayashibara: bertemu (262)
  6. Megumi Hayashibara: Fuwari (247)
  7. angela: ZERO (242)
  8. Megumi Hayashibara: VINTAGE White (241)
  9. Megumi Hayashibara: SHAMROCK (216)
  10. Skorpió: Zene tíz húrra és egy dobosra (201)

Top 10 kislemez

  1. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (332)
  2. JAM Project: Wings of the legend (261)
  3. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (155)
  4. Megumi Hayashibara: Proof of Myself (124)
  5. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT (77)
  6. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder (77)
  7. Masami Okui: DEPORTATION ~but, never too late~ (70)
  8. Megumi Hayashibara: question at me (68)
  9. STYLE FIVE: SPLASH FREE (64)
  10. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire (63)

Top 100 dalok

  1. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (off vocal ver.) (112)
  2. JAM Project: Wings of the legend (111)
  3. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (111)
  4. Skorpió: Elindulunk (88)
  5. angela: To be with U! (79)
  6. JAM Project: Babylon (78)
  7. Megumi Hayashibara: Lively Motion (off vocal version) (75)
  8. Megumi Hayashibara: TOO LATE (NEW version) (73)
  9. Hironobu Yahata, Shinya Outouge: Dueling for Prizes (73)
  10. Takeshi Hama, Mahito Yokota, Asuka Hayazaki: Desert Overview (73)
  11. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (72)
  12. Daft Punk: Face to Face (70)
  13. Tackey & Tsubasa: One Day, One Dream (68)
  14. Yuko Kadota: The Cave of Wonders (68)
  15. Megumi Hayashibara: ROCK de Ikou (65)
  16. JAM Project: PROMISE ~Without you~ (60)
  17. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Sticky Lucky Stupids (off vocal ver.) (57)
  18. Megumi Hayashibara: be Natural (55)
  19. Megumi Hayashibara: Re.Starting again (55)
  20. angela: Boku Janai (55)
  21. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Sticky Lucky Stupids (Chihiro Yonekura ver.) (54)
  22. Aya Tanaka: Chase Bowser (53)
  23. Megumi Hayashibara: Living in the same time ~Onaji Toki wo Ikite~
  24. Megumi Hayashibara: Dance with me… Saigo no Paradise
  25. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder (off vocal)
  26. JAM Project: The advent of Genesis
  27. Mahito Yokota: Beat Block Galaxy (Yoshi)
  28. angela: Tooku Made
  29. Megumi Hayashibara: Lively Motion
  30. Aya Tanaka: Space Match
  31. Megumi Hayashibara: feel well
  32. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT (OFF VOCAL Version)
  33. JAM Project: NOAH
  34. Suara: Mizukagami
  35. JAM Project: Believe in my existence
  36. JAM Project: Wings of the legend (off vocal)
  37. Skorpió: Az új generáció
  38. Megumi Hayashibara: Plenty of grit
  39. JAM Project: LIMIT BREAK
  40. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (instrumental)
  41. JAM Project: Rescue Fire
  42. JAM Project: Kurenai no Kiba
  43. Megumi Hayashibara: Yoru wo Buttobase
  44. Skorpió: Furcsa emberek
  45. Megumi Hayashibara: Give a reason
  46. Megumi Hayashibara: My dear
  47. JAM Project: PREDESTINATION
  48. Megumi Hayashibara: EL WAKT
  49. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
  50. Megumi Hayashibara: Nakeba ii No
  51. STYLE FIVE: SPLASH FREE
  52. ALI PROJECT: Reiyou Bara Zukan
  53. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT
  54. Chihiro Yonekura: Lion no Tsubasa
  55. Megumi Hayashibara: Revolution
  56. Suara: June
  57. Suara: Akai Ito (instrumental)
  58. Megumi Hayashibara: Ame no Koinu
  59. Megumi Hayashibara: Successful Mission
  60. Megumi Hayashibara: Fuwari
  61. Megumi Hayashibara: Shakunetsu no Koi
  62. Megumi Hayashibara: question at me
  63. Chihiro Yonekura: Dolphin Song
  64. Megumi Hayashibara: unsteady -off vocal version-
  65. angela: KINGS
  66. JAM Project: FREEDOM
  67. Megumi Hayashibara: MIDNIGHT BLUE
  68. Megumi Hayashibara: Watashi Dake no Yume he
  69. Yasunori Mitsuda: Pirate Land
  70. Megumi Hayashibara: Sunadokei
  71. JAM Project: Omoide wa Okkusenman!
  72. LGT: Dalaktika
  73. Megumi Hayashibara: brave heart
  74. Megumi Hayashibara: Front breaking
  75. Chihiro Yonekura: Shooting Star
  76. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sadame
  77. Masami Okui: Sora ~Ikite Ireba~
  78. Megumi Hayashibara: Niji Iro no Sneaker
  79. Yasunori Mitsuda: Wario Battle Canyon
  80. Masaaki Endoh: LIMITER
  81. Mami Kawada: See visionS
  82. Mahito Yokota: Beat Block Galaxy
  83. Hironobu Kageyama: Worrier ~Yami wo Kakeru Kiba~
  84. JAM Project: Hagane no Resistance
  85. Megumi Hayashibara: Daybreak Impression
  86. Megumi Hayashibara: Regret ga Naite Iru
  87. Megumi Hayashibara: Nemurenai Machi de
  88. Megumi Hayashibara: question at me (off vocal version)
  89. Megumi Hayashibara: Just Begun
  90. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sono he ~AYANAMI ver.~
  91. Mikó István: Jön a régen várt szép esküvő
  92. Megumi Hayashibara: 7 senchi no Kyori
  93. Megumi Hayashibara: Hanarete Itemo
  94. Megumi Hayashibara: Ame Nochi Kumori Nochi Hare
  95. Megumi Hayashibara: Omokage
  96. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
  97. Masami Okui: STRATEGY
  98. Megumi Hayashibara: Bon Voyage!
  99. Megumi Hayashibara: Shining Girl
  100. Aya Tanaka: An Adventurer

angela – Tooku Made


Az új szezonból az egyik anime, amit nézek, az a Coppelion. Az első részben csak az ending hangzott el, a Tooku Made. Szerelem első hallásra. Harmadik rész után is nagyon tetszik, és bár még nem jelent meg kislemezen, de úgy rákerestem a TV size-ra a neten, és meglett. Kíváncsi leszek majd a teljes verzióra, de ismét bebizonyították, hogy nagyon tudnak zenét írni, már ennyiből is lehet értelmet adni a dalnak, hiszen a kiáltás szólhat egy távolban lévő személyhez, aki nem hallja meg, így hiába minden.

angela – Tooku Made (TV size)

Az ANGEL nekem annyira nem jön be, nem tudom, hogy a teljes verzió milyen, elképzelhető, hogy megtetszik, mert nem rossz, csak így első hallásra annyira nem tűnik ki az átlagból. A kislemez november 6-án fog megjelenni.

angela – KINGS rövidített videoklip


2013. november 6-án új kislemezzel jelentkezik az angela ANGEL / Tooku Made lesz a címe. Nagyon remélem, hogy ANGELa lesz írva a borítóra, de ami hasonlóképpen megmosolyogtatott velük kapcsán az az, amikor 2013. április 24-én megjelent a ZERO albumuk, akkor Kuribayashi Minami egy ZERO!! nevű kislemezt adott ki ugyanazon a napon. Mondjuk az kifejezetten jó dal lett tőle, Kuribayashi Minami dalai nagyon egy kaptafa, és nagyon ritkán keltik fel az érdeklődésemet, a ZERO!! ebbe a kevésbe tartozik. Amúgy az új angela kislemez a COPPELION anime opening és ending dalai, majd az őszi szezonban lesz látható. Kíváncsi leszek rá, ahogy így beleolvastam a történetben ilyen scifi-szerűség lesz. Ha már itt tartunk, a másik anime, ami érdekel az őszi szezonból, az a WHITE ALBUM 2. Nem láttam az első szériát, csak onnan jegyeztem meg, hogy a két endinget Suara énekelte, majd megnézem az első szériát, mielőtt elkezdődik a második.

De térjünk is rá a tárgyra. Régóta kíváncsi vagyok, hogy milyen lehet a KINGS videoklip, de eddig nem volt sehol sem elérhető, mert a kislemez CD + Blu-ray kiadásban jelent meg (a CD only mellett), és azt kevesen vásárolhatták meg, mert eddig nem láttam teljesben a videoklipet, és csak a CD only kiadás scannelt borítója érhető el. Végül a YouTube-on kerestem rá, csak a rövidített videoklipet találtam meg, azt is King Records töltötte fel:

Persze nincs semmi baj azzal, hogy ők tették fel, de akkor várható volt, csak a rövidítettet teszik fel, amolyan ízelítőként. Amúgy én másfajta klipet csinálnék erre a dalra, komolyabbra venném a figurát. Meg találtam egy beszélgetést, ahol az együttes tagjai a kislemezről beszélgetnek:

Megmosolyogtató atsuko bakijai. :)

K anime végignézve

K anime végignézve


Néhány órája láttam a K anime utolsó részét, de még most is a hatása alatt vagyok. Az utolsó rész, ahogy lezárja az egészet, az egy hatalmas

10/10

pontot érdemel. Öntudatlanul is visszautal az elejére, ami ugyan nagyon kusza volt, nem lehetett érteni, hogy miért történnek a dolgok, vagy hogy ami történt, arra miért jön még rá az az esemény is. Nem lehetett megtalálni a logikát, de felpörögnek az események a végére, és szépen választ kapunk a kérdésekre. Annak ellenére, hogy mozgalmas, mégsincs elkapkodva a vége. Erre nagyon kevés anime képes. Nagyon szép volt a lezárás, engem meghatott. Nem sírtam, de nagyon közel voltam hozzá. De mivel nem szeretek rébuszokban beszélni, ezért:

SPOILER KÖVETKEZIK! Ha nem láttad az animét, de szeretnéd megnézni, akkor ugord át ezt a részt

Ez az anime részint rávilágít arra, hogy mit tartok én az élet értelmének: Hogy maradandót alkoss. Nem kell, hogy emberek milliói kövessenek téged. Ha egy pár embernek is örömöt okozol életében, és követni fogja azt, amiben hittél, már nem haltál meg hiába. Ezt mutatja meg ez az anime. Mert bár végül a háborút mindkét fél kvázi elvesztette, mert mindkét király meghalt, de végsősoron mindketten győztek. Nagyon szép volt az a jelenet, amikor Neko megtalálja Shiro esernyőjét, és mondja, hogy visszaviszi neki. De Kuroh mondja, hogy nem tudja már visszavinni neki… Erre Neko, tehát ő a mi királyunk. Nagyon megsiratja, Kuroh úgy tűnik megértette, mire gondolt Neko, átöleli, és mondja, hogy ő tényleg mi a királyunk. Vagy a másik, amikor a vörösök királya ment el, szól közben a -Requiem of Red-, majd a síró tömegből valaki elkezdi kiáltani, hogy “No blood, no bone, no ash”, és aztán mindenki egy emberként harsogja. Most is beleborzongok, ha rágondolok. Én ezt hívom szép halálnak, az a két ember nem hiába halt meg.

Ugye írtam arról, hogy mennyire szeretem angela: To be with U! dalát, amit továbbra nagyon szeretek, de egy ilyen komoly történet után egy ilyen zenét hallgatni nekem kicsit illúzióromboló volt, én legalábbis ennek nem találtam meg az értelmét. De az ending dal (Komatsu Mikako: Tsumetai Heya, Hitori) nagyon a helyén van, és érthető, hogy miért szolgál endingként. Komatsu Mikako Neko hangja, és itt részint a saját (karakterének) magányáról énekel, de Shiro mellett boldog. Nagyon szép dal, csak azért nem hallgatom sokat, mert már-már demoralizáló hatású, szerintem a depressziósokat képes lenne még jobban maguk alá ásni. De azért hallatszik, hogy atsuko és KATSU írták a zenét, benne van az angelás stílus.

Ami miatt még nagyon jó volt az anime, hogy nem tárta eléd a teljes történetet, nem rágta a szádba, hogy mi miért történik, hanem gondolkodásra késztet. Én is sokat gondolkodtam, hogy áll össze a történet, én a következőre tippelek, hangsúlyozom, saját gondolatmenet: Azért mentünk vissza az 1945-ös Németországba, mert ott van a kapcsolat a két látszólag egymástól teljesen független történetnek. Egy réges régi lezáratlan történet zárul le ebben az animében. Nem vagyok biztos abban, hogy okosságot mondok, de Yashiro reinkarnációja Weissmannak, és valahogy visszatér a lelkébe, ezért mutatkozik be a 11. rész végén Weissmannként. És azt a régi harcot fejezik be most. Melyet bár mindkét klán elvesztett, mert a királyuk meghalt, de végsősoron mind a ketten győztesnek mondhatták magukat.

SPOILER VÉGE

Megnéztem a Tsumetai Heya, Hitori dalból készült videoklipet, nagyon tetszett. A YouTube-on nem találtam meg teljesben, de egy részletben itt van:

Igazából ez a másik ok, ami miatt szeretek animét nézni. Nemcsak maga az “anime nézés” élménye ér, hanem hallhatok olyan dalokat, amiket eddig nem. És én, akinek a zene lételeme, annak ez külön élmény. Ráadásul a japán zenét azt tartom csodálatosnak, mert még most is hallani olyat, amit eddig soha, ezért sok mostani zenére lehet azt mondani, hogy ezekre még x év múlva is emlékezni fogunk, annyira jók lettek. Érdekes egyébként hallani, hogy Komatsu-sannak kicsit nehezére esik az r betűt kimondani, de a dalból ki lehet hallani, hogy nem hiába ragadott mikrofont, és jól teszi, hogy énekel.

Mindenkinek ajánlom az animét, nekem egy élmény volt.

Sword Art Online, To Aru Majutsu no Index II és K


Új metódust találtam ki a német nyelv tanulására, aminek az lett a vége, hogy megint nézek animéket. Nem nehéz kitalálni, hogy német felirattal kerestem olyan animéket, melyek egyébként is érdekeltek volna, és akkor kössük össze a kellemeset a hasznossal. A címben felsorolt három anime közül csak a To Aru Majutsu no Index II-t találtam meg német felirattal. Nem nagyon vannak németül animék, az angol mellett leginkább spanyolul lehet animét találni, ami nem is csoda, hiszen szinte egész Dél-Amerika spanyolul beszél, és ott hatalmas animés bázis van, irigylem is őket, mert sokszor járnak oda olyan japán előadók koncertezni, akiket szeretek. A másik két animét végül nem találtam meg német felirattal, viszont a Sword Art Online első 5 része előkerült magyarul. A SaburoSubs csinált hozzá feliratot, alapból nem rossz, csak volt benne néhány elgépelés, valamint a “muszály”-tól nekem muszáj a falra mászni. Amúgy jó szöveget írtak, ezért utána is néztem, hogy nem-e csinálták meg a többit, de arra jutottam, hogy abbahagyták a feliratozást. Aztán végül egységesen a HorribleSubs által feliratozott részeket szedtem le magamnak, ahogy a K anime esetében is.

Sokaktól hallottam, hogy mennyire jó anime a Sword Art Online, érdemes megnézni. És tényleg! Hosszabb idő után végre egy olyan anime, ahol nem azt nézem, hogy mennyi idő telt el, vagy mennyi van még hátra az adott részből, hanem egyszerűen csak élvezem, amit látok! 2022-ben járunk, amikor megjelent az év legjobban várt játéka, a Sword Art Online, melynek első 10.000 példányát percek alatt elkapkodták. A játékos bekerül magába a játékba, ám azzal nem számolnak, hogy ez mivel jár. Ugyanis sehogy nem jöhetnek ki a játékból, csak úgy, ha teljesen végigjátsszák a játékot. Aki a játékban meghal, az a valóságban is, oly módon, hogy a NervGear nevű Virtual Reality sisak (ami által bekerülnek a játékba, és minden érzéket irányít) megsüti a játékos agyát. Akkor is ugyanez történik, ha valaki valóságban leveszi róluk a sisakot. Hová nem fejlődhet egy MMORPG? A szabályzata eléggé bonyolult, nem is írnám le, egyébként sem tudom észben tartani, csak ha az adott jelentben szembesülök vele, hogy tényleg, ilyen is van. És milyen érdekes, hogy annak ellenére ragadja meg a figyelmemet, hogy az MMORPG teljesen távol áll tőlem, én a World of Warcraft és társai felett csak úgy átnézek. Eleinte a 2008-as évet juttatta eszembe, amikor annyira szerettem a Zelda játékokat, emlékszem, annak idején elgondoltam, hogy akár Zelda játékból is lehetne valami hasonlóan komoly történetet kitalálni, és meganimésíteni. Mondjuk manga készült belőle, és egészen jó lett. Most a 6. résznél járok az animében (egy nap egy részt nézek meg), de már most tudom, hogy végig fogom nézni. Nagyon várom, hogy alakul a történet, eddig nagyon tetszik. Egyébként az biztos, hogy egyszer a valóságban is eljutunk idáig, hogy mi leszünk benne a játékban, de szerintem 2022-es év még korai. Én kb. 2030-ra tippelem, hogy eljutunk odáig. Az animében hallható zenéket Kajiura Yuki írta, amiket így kihallok, azok tükrözik a nevéhez fűződő minőséget, le is szedtem a két OST CD-t, majd meg fogom hallgatni. Az opening: LiSA: crossing field igen nagy divat lett a karaokésok körében, nekem annyira nem jön be. Mégis azt mondom, hogy százszor inkább ilyen zene legyen divatban, mint bármi más, ami nem méltó arra, hogy ismert legyen. Csak engem sajnos nem inspirált arra, hogy többször meghallgassam. Az ending: Tomatsu Haruka: Yume Sekai tipikus animét lezáró ending dal. Kellemes, dallamos, de engem nem fogott meg. Végülis részemről elmondható, hogy az openinget és endinget leszámítva (de csakis egyéni ízlés okán! Amúgy minőségi dalok) nagyon-nagyon jó anime.

Tavaly néztem a 11. részig a To Aru Majutsu no Index animét, be is jött, az még sokkal játékosabb, és viccesebb, mint a második széria. Ez már eléggé komoly. Harcok nővérekkel, stb, most olvasom, hogy nagy hiba, hogy félbehagytam, mert annyira szorosan követi az első szériát, hogy szinte ki is lehet jelenteni, hogy a második évad első része az elsőnek a 25. része. Végül is látom, és értelmezem is, hogy mi történik, csak a miértekre nem keresek választ, mert tudom, hogy az az első szériában van. De úgy elnézegetem, meg figyelem közben a német feliratot, és örömmel konstatálom, hogy egész sokat tudok németül. Amúgy maga az anime olyan, hogy egészen jó, de nekem nem akar kibontakozni, úgy elvan magával. Meg tele van ecchi, fanservice jelenetekkel… nyilván én is tök véletlen esnék úgy egy lányra, hogy belássak a bugyijába, teljesen valószínű. Az opening: Kawada Mami: No Buts! elsőre nem fogott meg, mint az előző széria PSI-missing dala, de mostanra egészen megszerettem. Érdekes a trance stílus, egyszer beszéltem is róla Sleeplesslydiával az Okui Masami Abyss és Automaton dalok kapcsán, hogy olyan érdekes, hogy ezek olyan táncolósak, bulizósak ritmusuk alapján, de mégis fájdalmat érzek bennük. Aztán el is magyarázta, hogy ez a zenei stílus nagyszerűen alkalmas a szerelem egy érdekes módjának kifejezésére, amikor érzed, és tudod, hogy fáj, mert korlátokhoz vagy kötve, mégis benne vagy, mert szenvedéllyel tölt el. Nagyjából így mesélte el, és rájöttem, hogy igaza van, és valószínűleg azért is vagyok ennyire érzékeny erre a fájdalomra, mert átéltem már, így nagyon jól tudom milyen az, amikor nem lehetsz vele, de mégis fogva tart az érzés. Az ending: Kurosaki Maon: Magic World is hasonlóan trance-es hangzású, de valamivel lájtosabb, annyira nincs is rám hatással, mint az opening.

Naná, hogy az angela miatt kezdtem el nézni a K animét, majd nem, mi? A MondoConos postból lemaradt, hogy amikor a karaokén Daki a Dragon Ball Z: Hitori Ja Nai dalt énekelt, akkor beszéltünk össze Leeával, hogy ezután kéne angelától a Boku Ja Nai-t énekelni. Az egy nagyon menő szám. Na erről az animéről meg azért nem tudok sokat mondani, mert nagyon lassan csordogál a történet. A 2. rész után úgy valami dereng, meg értelmezem a dolgokat, de még igen sok része hiányzik a kirakósból. Egyedül annyit tudok, hogy Isana Yashiro-t el akarják tenni láb alól, ám nem lélegezhet fel, amikor Yatogami Kuroh megmenti, ugyanis ő is meg akarja ölni. Shiro eközben meg éli a maga bohókás életét a cicusával, aki hirtelen meztelen nővé változik (Fanservice…), és amikor Shiro ruhát akar rá adni, addig elutasítja, hogy ő utálja a ruhákat. Igencsak komikus jelenetek, amikor a lány meztelenül kivezeti az utcára főhősünket, menekülve Kuroh-tól. Egyébként a két névben nem véletlen van kiemelve a Shiro (fehér) és Kuro (fekete) szavak, ugyanis az animében a színek jelentésének nagy szerepe van. Persze Yashiro nem olyan ártatlan, mint ahogy azt a fehér haja és ruházata indokolná. ^^’ Csinál egy-két gazságot. A következő részeket meg izgatottan várom, mert annak ellenére, hogy nem tudtam meg sokat elsőre, nagyon is tetszik az anime. Az opening: angela: KINGS nincs mit beszélnem, megtettem már korábban, tipikus angela dal, de csakis a legjobbak között. Nem hiába, ha atsuko és KATSU együtt leülnek zenét írni, abból csak jó dolog születhet. Vártam is, hogy melyik dal lett az ending, de csak félig van köze az angelához, mert a zenét ők írták, de amúgy: Komatsu Mikako: Tsumetai Heya, Hitori. Füleltem is először, hogy jól hallok, mert első hallásra nagyon bejött, amit hallottam. Le is szedtem a kislemezt, meghallgattam többször is a dalt, és nagyon tetszik. Szép, kellemes ballada, ezek után kérdeztem is magamban, hogy angela miért nem dolgozta fel a ZERO albumára? Egyébként is nagyon jóra sikeredett az album, de még nagyobb durranás lett volna ezzel a dallal. Nagyon egyedi lassú, ballada dal. Hallani benne bánatot, de egyáltalán nem szomorú. Én nagyon élvezem.

Meghajolva köszönöm a német nyelvnek, hogy visszarántott az animék felé, megint élvezem az animézést. De háromnál többet nem akarok egyszerre nézni, ha végzek a K-val (az 13 részes, a többi 24, 25), akkor az Arata Kangatari jön.

angela dalszöveg, és egy kis sport


Tegnap sikerült megszerezni angela új albumának a ZERO-nak a scannelt borítóját, ezért Leea le tudta romanizálni a To be with U! dalszöveget. Egy helyen volt fent, de tele hibákkal, úgyhogy azzal nem tudtam beidőzíteni a kfn-t. Leeának annyi szerepe volt a kfn-ben, hiszen megcsinálta az LQ-t is, mivel (még) nincs instrumental a dalból, valamint ő adott sok képet, úgyhogy a végére az ő nevét is odaírtam. Előtte, akit érdekel:

angela: ZERO Regular Edition scans

Álljon itt is a dalszöveg:

To be with U!

Chou sokkyuu DEIZ’ kotae awase wa D’ROO
Juunibunna setsumei shite
SHOOTO sunzen kanden shichau kurai no shigekitekina
Zazzazza That’s ANIMEESHON

Who’s the joker? Damashi damasare ai
I have never seen like this!
Omote ura Lie ra Lie Lie RIARAIZU wa ah ah
Zazzazza That’s IMITEESHON

Fuonna funiki naraba HAIKIKKU de
Bukkowashite ageru
Onkouna yotei chouwa nara GUDDORAKKU de
Tsukihanashichaina Baby

That’s play-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Delay-ay-ay-ay hima wa nai
But! gray-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Brea-ea-ea-ea-e-e-eak!
Oh! To be with U!

Tatta six DEIZ’ noushuku JUUS’ mitaina
IGAIGA wo nomihoshite
「Kuni yab’rete sanga ari」 to wa yoku itta monda-a
Zazzazza That’s DISUTORAKUSHON

Isshouni ikkai kurai saizensen de karada hatte
Ichigan to natta akatsuki GUDDORAKKU de
Me ni yakitsukechaina Baby

That’s play-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Delay-ay-ay-ay hima wa nai
But! gray-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Brea-ea-ea-ea-e-e-eak!
To be continued!

Fuonna funiki naraba HAIKIKKU de
Bukkowashite ageru
Onkouna yotei chouwa nara GUDDORAKKU de
Tsukihanashichaina Oh my god!! Can’t you see this? Baby

That’s play-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Delay-ay-ay-ay hima wa nai
But! gray-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Brea-ea-ea-ea-e-e-eak!

That’s play-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Delay-ay-ay-ay akarasamani
But! gray-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante Brea-ea-ea-ea-e-e-eak!

Oh! To be with U!

Egyébként elmeséltem Leeának, hogy bennem milyen érzést kelt a dal, és totálisan kiábrándított. Ugyanis elmondása szerint, ez a szöveg mindenről szól, csak nem a boldog szerelemről. Ezen azért nagyot néztem, aztán ahogy jobban szemügyre vettem a szöveg angol részét, be kellett látnom, hogy őt igazolják. Erre megnyugtatott, hogy a japán szövegrész is őt igazolják. Édes istenem, én csalódott. Pedig pont azért szerettem bele ennyire ebbe a dalba, mert én is ennyire intenzívnek élem meg a szerelmet, olykor ilyen bohókásan. De a szöveg lényegében arról szól, hogy olyannyira kigyógyult a szerelmi csalódásból, hogy már egyáltalán nem érdekli, hogy mi van vele, azt csinál, amit akar. De azt kell, hogy mondjam, hogy el sem tudom képzelni, hogy ilyen érzést ennyire intenzíven éljen meg valaki. Mondjuk én is megéltem a szerelmi csalódásból való kimászás intézményét, de az köszönő viszonyban sincs azzal, amit ehhez a dalhoz társítok. Én akkor egyfajta felszabadultságot, megkönnyebbültséget érzek. Ez a dal ebben a kontextusban egyfajta tiszteletlenséget éreztet velem a másik fél kapcsán, mert ilyen érzelemmel kiénekelni, hogy nem érdekelsz, azt csinálsz, amit akarsz, az nekem nem szimpatikus. Itt van még egyszer a dal, hogy teljesebb legyen a kép:

Érdekes egyébként, Leea azt mondta, hogy ő nem is tudná elképzelni, hogy ez egy vidám dal legyen, mert ő végignézte a K Project animét, ismeri a történetét, ezért tudja mihez kötni. Én nem láttam, és talán pont ezért jelent nekem totálisan mást a dal, mert ha nem érted a szöveget, akkor csak egy baromi vidám zenét, és egy erőteljes női énekhangot hallassz, én legalábbis is így voltam vele. De csak azért is dacolok az igazamért, és ahogy megígértem, írtam magyar szöveget. Most is igaz az, hogy csak az érzéseimet írtam ki, se rím, se ritmus:

VELED lenni

Vicces, mennyi érzést hívtam szerelemnek
Ma már csak nevetek rajtuk
Most mindegyiket hátsón rúgom
Szálljanak el.
Ne-ne-ne-ne is lássam

Amikor megláttalak, éreztem, tudtam jól
Szívem felrobbant
És, hogy ugyanúgy érzel irántam
Ez a tökéletes
Bo-bo-bo-boldogság!

Nézz hát fel, milyen szép kék az ég!
És itt lent, a fű csudazöld!
A virág, gyönyörűen sárga
És a szívemben égő szenvedély perzselően vörös!

Ez a me-e-e-e-e-e-e-mennyország
Mely se-e-e-e-e-emmivel nem érhet fel.
Csak te-e-e-e-e-e meg én.
Ilyen é-é-é-é-é-é-érzés
VELED lenni.

Rohanok, veszek egy rakétát,
És kirepülök vele a világűrbe.
Átölelem a Földet,
Akarom, hogy boldog legyen
Mi-mi-mi-mindenki

Együtt veled, minden oly csodaszép,
Erős vagyok, hegyeket mozdítok
Ezt az érzést énneked köszönöm
Hisz a szívem az egekig szállt, sőt még annál is feljebb

Hát é-é-é-é-é-é-éld át velem
És lé-é-é-é-é-égy mindig velem
Csak lé-é-é-é-é-é-égy boldog mindig
És az é-é-é-é-é-é-érzés
Halálig tart

Nézz hát fel, milyen szép kék az ég!
És itt lent, a fű csudazöld!
A virág, gyönyörűen sárga
És a szívemben égő szenvedély perzselően vörös,
Soha ki nem alszik,

Hát é-é-é-é-é-é-éld át velem
És lé-é-é-é-é-égy mindig velem
Csak lé-é-é-é-é-é-égy boldog mindig
És az é-é-é-é-é-é-érzés
(Halálig tart)

Ez a me-e-e-e-e-e-e-mennyország
Mely se-e-e-e-e-emmivel nem érhet fel.
Csak te-e-e-e-e-e meg én.
Ilyen é-é-é-é-é-é-érzés
VELED lenni.

Maximum az első versszak tükrözi az eredeti dalszöveget. :D De én tényleg hasonló kaliberű szöveget írnék ehhez a dalhoz. Az intenzív szavakkal próbáltam erősíteni a zenét, meg alátámasztani az érzéseket.

Ha már ennyire belelendültem a játéktesztek írásába, engedjétek meg, megmutassam a legújabb írásomat:

PUNCH-OUT!!

Annyira jól sikerült, mintha én írtam volna. Hiszen, miről is beszélek, amikor tényleg én írtam.

Volt lehetőségem vásárolni Wii Virtual Console-ról játékot, amit már nagyon régóta szerettem volna: Mario Tennis. Okvetlen írni fogok róla is, egyelőre az első benyomásom, hogy játékok játéka, élvezetes, sokkal jobb, mint a 3DS-es Mario Tennis Open. De majd, ha jobban kiismertem a játékot, majd normálisabb véleményt írok róla, még nem is próbáltam ki minden játékmódot rendesen.

Manapság tényleg olyan érzésem van, mintha a tenisszel megtaláltam volna a saját sportomat. Ki is próbálnám élőben, csak két dolog tart vissza: 1. Bár szeretem nézni a mérkőzéseket, még nem vagyok abban biztos, hogy túllendültem azon, hogy egy videojáték szerettette meg velem a játékot, és hogy élőben tudnám-e komolyan, akár hosszabb távon játszani. 2. Ha nincs is meg a szükséges fizikai erőnlétem a játékhoz, vajon meg tudom-e szerezni. A látottak alapján azt tudom elképzelni, hogy elsősorben gyors futásra van szükség, hogy el tudjuk érni a labdát, és jó karizomra, hogy kellő erővel tudjuk elütni a labdát. Ha ezekben biztos lennék, akkor bátrabban vágnék neki. Már kinéztem, hogy itt Békéscsabán a Kórház utcában van teniszpálya, ahol lehetőség van gyakorolni tanulni. Ha átgondoltam, majd a héten elmegyek, és megnézem, hogy milyen lehetőségek vannak.