Chihiro Yonekura: Nakeru Anison dalok összehasonlítása az eredeti verzióval


Nakeru Anison

Valahányszor hallgatom Chihiro Yonekura legutolsó albumát, mindig felmerül bennem a kérdés, hogy ha most tudott ekkora érzelmeket kiadni magából, akkor eddig miért nem? 10 olyan fantasztikus dalt hozott össze erre az albumára, hogy szerintem ez lesz a legemlékezetesebb albuma. Tegnap este meghallgattam mind a 10 dalnak az eredeti verzióját egyszerre. Az sem lett volna egy rossz válogatás album, de lássuk dalonként őket.

1. you
TV anime Higurashi no Naku Koro ni Kai IN song
Az eredeti dal nagyon érdekes, egyedi darabja a japán anime dalok világának. Ilyen jellegű dalt még nem is hallottam, és az eredeti előadónak is nagyon jó hangja van. Chihiro Yonekura egyszerűsített a dolgán, de amennyire egyszerű lett a hangszerelés, legalább annyira nagyszerű! Ez volt az első nagy rádöbbenés, hogy jé, Yonekura-san így is tud énekelni? Csodálatos, megindítja az érzelmeket.
Chihiro Yonekura > Yuzuki

2. Kimi no Shiranai Monogatari
TV anime  Bakemonogatari OP song
2009 végén ismertem meg a dal eredeti verzióját, valahogy olyan furcsának tűnt számomra. Szomorú akarna lenni, de mégsem eléggé hiteles, nagyon összetett az egész, de többszörös meghallgatás után nagyon megtetszett. A supercell által ismertem meg a vocaloid fogalmát, mivel Hatsune Miku-val kezdtek el “együtt dolgozni” (helyes ez így egy nem létező “személy” esetében?), így sokáig azt hittem, hogy ezt a dalt is egy számítógép-hanggal vették fel, de mint kiderült, ezt már valódi hús-vér énekesnő énekelte fel. :) A Nakeru Anison albumnak kicsit unplugged-hatása van, ugyanis semmilyen elektromos hangszert nem használtak a felvétel során, viszont a helyzet az, hogy ez a dal az ő verziójában így vérszegény.
Chihiro Yonekura < supercell

3. Hoshizora no Waltz
TV anime Kimi ga Nozomu Eien IN song
Nem is olyan rég írtam Minami Kuribayashi-ról, és mivel nagyon szeretem ezt a dalt Chihiro hangzásában, nagyon kíváncsi voltam az eredeti verzióra, és hát… csalódás, Kurinoko olyan semmilyen hangulatban énekli, vagy legalábbis az az érzésvilág, amit ő énekel ki ebben a dalban, nekem nem jön be. Chihi olyan kedves, bájos, tele van életkedvvel, mosolyt csal az ember arcára. E dal hallgatása alatt jutott az eszembe az, hogy ezzel az albummal a neve ellenére nem megsiratni akarja a hallgatóit, hanem átölelni, megvigasztalni.
Chihiro Yonekura > Minami Kuribayashi

4. Akatsuki no Kuruma
TV anime Gundam Wing IN song
Hát, nagyon érdekes dal, az eredeti verziót meghallgatva sokkal jobb. Tele van élettel. Chihiro verziója mindvégig csendes, és bár a végén beindul, de még a szikrája sem gyullad meg annak a bizonyos tűznek, amit Kajiura Yuki gyújt meg a hallgató szívében. Szóltak legendák Kajiura Yuki dalszerzői képességéről, de hogy ezt a dalt így összehozta, az nem semmi. Fantasztikus.
Chihiro Yonekura < FictionJunction YUUKA

5. For Fruits Basket
TV anime Fruits Basket OP song
Ritsuko Okazaki (nyugodjék békében) nevét már korábban hallottam, mivel sokat dolgozott együtt Megumi Hayashibara-val, és olyan animéknek írt zenéket, mint a Mahou no Princess Minky Momo, Love Hina, vagy a szóban forgó Fruits Basket. De valamiért soha nem jutottam el odáig, hogy meghallgassam a dalait, egészen tegnap estig. Hát, ki kell mondjam, hatalmas csalódás ért. Szépen énekelt, szép hangja volt, de nincs benne élet! Vagyis van, de olyan depressziós a hangja. Legalábbis ebben. Még nem láttam a Fruits Basket-et, de a eddigi ismereteim alapján nem egy depresszionista animének képzelem el, hogy indokolt legyen, hogy így énekeljen. Chihiro verziójában jobban visszajön az animének az a hangulata, amit elképzeltem, sokkal bájosabb.
Chihiro Yonekura > Ritsuko Okazaki

6. Diamond Crevasse
TV anime Macross Frontier ED song
May’n egy nagyon érdekes jelenség számomra, nagyon fiatalon került be a Jpop-iparba (most 22 éves). Annyira nem ismerem a dalait, csak egy néhányhoz volt szerencsém. Vannak nagyon jók, de olyan érzésem van, mintha ő több akarna lenni, mint egy anison énekesnő, mintha Mizuki Nanához képest ő is sztár akarna lenni. Előbb ismertem meg Chihiro verzióját, amikor megtudtam, hogy az eredeti verzió May’n-től van, igencsak meglepődtem. El tud énekelni egy ilyen mély érzésű dalt? Az én olvasatomban nem. Nagyon hiteltelen az az érzelemkinyilvánítás May’n előadásában, pedig a zene nagyon jó lenne, tartalmaz egy pár izgalmas váltást, ami jóvá teszi a dalt. Chihiro verzió csendes, de az előadásában semmi, semmi, SEMMI HIBA NINCS! Tényleg nem tudok mást mondani róla, minthogy ez így tökéletes, ahogy van.
Chihiro Yonekura > May’n

7. Tori no Uta
TV anime AIR TV OP song
Lia csak egy stílusban énekel, de abban nagyon otthonosan: Trance. Bár nem ismertem a dalt előtte, de amikor megtudtam, hogy Liától van ez a dal, kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki Yonekura-san a dalból. Hihetetlen kellemes meglepetés ért, hiszen olyan fantasztikus lett az áthangszerelt verzió, és Chihiro hangja is teljesen elvarázsol. Én tényleg, nem értem, miért váratott eddig, hogy ily módon is megmutassa, mit tud. Viszont az eredeti verzió is fantasztikus. Úgyhogy a két előadó közé egyenlőségjel fog kerülni, de itt inkább azt akarja szimbolizálni az egyenlőségjel, hogy mind a két dal fantasztikus a maga stílusában.
Chihiro Yonekura = Lia

8. Yubiwa
Movie Escaflowne ED song
Ez az első olyan dal a Nakeru Anison albumról, melynek dala sehogy nem marad meg a fejemben, olyan kellemes, szép, lassú, de igazából semmilyen. És az eredeti verzió sem sokkal jobban. Tipikusan olyan dal, amit sokkal többször kell meghallgatnom ahhoz, hogy megtetszen.
Chihiro Yonekura > Maaya Sakamoto

9. My Soul, Your Beats!
TV anime Angel Beats! OP song
Angel Beats… Na, amikor megtudtam, hogy Chihiro ebből az animéből fog énekelni, na gondoltam, kemény fába vágta a fejszéjét. De vajon kiállta a próbát? Mi az, hogy! Sőt! Azt nem mondom, hogy jobb az eredetinél, de olyan fantasztikusan átírta a dalt, annak ellenére, hogy nehezen tudnám elképzelni, hogy ez is Angel Beats! opening lehetne, de annyira jól szól tőle a saját verziójában ez a dal, hogy a japán dalok között is a legjobbak között van. Szerintem az albumhoz jobban illett volna az anime ending dala, nagyon kíváncsi lettem volna, hogy énekli el a Brave Song-ot, biztos vagyok benne, hogy nagyon jól, de így is nagyon jó, hogy ez a dal került fel.
Chihiro Yonekura = Lia

10. Garnet
Movie Toki wo Kakeru Shoujo ED song
Egy szép lírai dallal zárja az albumot Yonekura-sama. Csak mivel ez is eléggé nehezen rögzült a fejembe, ezért erről sem tudok sokat írnak. Nagyon szép dal. Az eredeti előadója, ahogy elnézem, tipikusan jártas a balladákban, és tőle valahogy sokkal szebb az egész.
Chihiro Yonekura < Hanako Oku

Most így, pár hónap után ugyanúgy vagyok Chihiro Yonekura: Nakeru Anison albumával, mint Masami Okui: Self Satisfaction albummal, nem mondható el az összes dalról, hogy mind egytől egyig 10 pontosak, de az egész album, mint egy összkép annyira fantasztikus, hogy csoda, hogy létezik ilyen. Ez a legértékesebb, legmaradandóbb alkotás Chihiro Yonekura repertoárjából, és remélem, hogy ezen túl, csak hasonló minőségű kiadványokkal fog ellátni minket.

MondoCon 2010 karaoke verseny


Igaz már egy hónapja meg volt hirdetve a verseny, de csak most van úgy netem, hogy jobban megnézzem a regrendszert, meg elolvassam a részleteket. Mondjuk már a MondoCon honlapjára történő regisztrációval is gondjaim voltak, mert nem emlékeztem, hogy melyik felhasználónévvel és jelszóvel regisztráltam, nagy nehezen találtam csak meg, mivel az emlékeztető E-mail sem jött meg. Mindegy, megrendeltem a jegyet, igyekszem befizetni augusztus 4-éig, hogy olcsóbban megkaphassam a 2 napos jegyet.

És akkor, ha Anime- (vagy inkább már Mondo-)Con, akkor karaoke, és verseny. Csak nagyon hirtelen felindulásból írtam be az új Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sadame dalt, mint énekelni, de biztos, hogy nem az lesz, mert az elég nehéz. Ha már nehéz dalt akarok, akkor az angela: Alternative lesz, tisztelegve Leea előtt, hogy megcsinálta a kfn-t. Most néztem meg, hát elhiszem, hogy nagyon sokat szenvedett vele. Ilyen gyors refrént még nem láttam. Leszedtem a kislemezt, többször végighallgattam a két dalt, mind a kettő fantasztikus! A gyors refrént megtanulni… Hát biztos, hogy nem lesz egy leányálom, de Okui Masami: Saikou no GAMBLE dalának tanulása alatt többé-kevésbé kitapasztaltam, hogy kell gyorsan énekelni. Mivel ez a dal is elég gyors. Arra jöttem rá, hogy Okui Masami sem egy bűvész, aki extra gyorsan jár a nyelve, mint a rokkának, hanem csak elharap szótagokat. Ha valóban az angela dalt fogom énekelni, biztos, hogy hasonló módszerrel fogom előadni. Ki fogom nyomtatni a szöveget, és megtanulni. Felmondani magamban. A felolvasásával fogom őrjíteni a 98-as, 97E busz és 2-es metró utasait. ^^’ Na jó, nem, de nagyon szeretném 100%-osan megtanulni. Ha pedig nagyon nem megy, akkor is vannak további lehetőségek:

  • Suara: Musouka (Utawarerumono OP)
  • FictionJuction: Parallel Hearts (Pandora Hearts OP)
  • savage genius feat. Ohmi Tomoe: Maze (Pandora Hearts ED)
  • Suara: Akai Ito (White Album OP)

Most hagyom Okui Masamit. Jól esik másokat is hallgatni, akik hasonlóan nagyszerűen művelik az anison zenét. Bár a Pandora Hearts ED-t szerintem kihúznám, mert az túlzottan lányos. Olyan lányoknak való szerelmes dal, szerintem fiúnak annyira nem áll jól.

A nyári cont biztos ki fogom hagyni, bár a MAT-os őszi conra lehet, hogy egy nap benézek, hogy mi a helyzet. Lehet, hogy tetszeni fog az a karaoke, amit mások csinálnak. De a MondoCon biztos nagy durranás lesz. Vendég lesz ugye, KOKIA (Inkább Suara lenne, de ez már egyéni szoc. probléma), kíváncsi leszek rá. Lehet, hogy a koncertjét is megnézem.

Most kinyomtatom az Alternative dalszöveget, aztán tanulásra fel!

Karaokéval az emlékek tengerén


Akkor elvileg ma lett volna az a nap, amikor Lam’O-ékkal mentem volna egy vietnami barátjukhoz konzolpartira. Én ott voltam 11-re, Daki is megérkezett nem sokkal előttem, viszont a srác telefonba kijelentette, hogy nem mehetünk, mert idegent nem enged be a házába. Végülis nem találkozunk négyszer anime- és mondoconokon… -_- Amikor Lam’O mondta neki, hogy ki vagyok, akkor meg azt mondta kifogásnak, hogy túl sokan lennénk… Ezen már nem lehet segíteni. Ő baja, ő marad egyedül. Mi nagyon jól elvoltunk négyen. Most a fenti szobába kötöttük be a Wiit, mert lent a többiek nézték a TV-t. Tehát fent. Mivel most csak 1 Wiimote és 2 GC controller volt, ezért csak 3-an tudtunk játszani. Illetve tudtak, mert én az első Mario Kart Wii meccsből kimaradtam, csak néztem őket. De nem sokat tudtak menni, mert Lam’O és Duong mentek le ebédelni, mi meg Dakival maradtunk fent. Wii Sports, Bowling. Jó volt. Elég sokáig voltak lent enni, de nem untuk a játékot. Amikor visszajöttek négyen játszottunk. Ezt soha nem fogom elfelejteni… Így dobjon valaki strike-ot, mint Duong! Olyan volt, hogy gurítja a labdát, és a bábuk közül három állva marad, de az egyik hátulról pont úgy esik el, hogy szépen lassan ledönti a maradék hármat… Ehhez azért szerencse kell. :D Aztán még amit tudtunk négyen játszani egy Wiimote-tal, az a golf. Az is jó volt. Majd be akartam hozni Virtual Console-ról a Mario Golfot N64-ről, de nem tudta betölteni, “Failed to Launch” hibaüzenettel. Hát így töltsetek le illegálisan, Homebrew Channel segítségével Virtual Console játékokat. Ki is töröltem, MAJD ha egyszer lesz pénzem Wii pont kártyára, vagy valami, akkor majd leszedem legális úton. Úgyhogy maradt a Mario Kart Wii. Most Lam’O nem játszott, inkább lement World of Warcraftozni. Lenyomtunk egy 10-es team race-t, majd Daki is lement egy kicsit pihenni, mi ketten Duonggal meg felmentünk WFC-re, és online játszottunk ketten. Kicsit jobban megy neki, de még nem az igazi. Bele van zúgva a kormányba, mondanám neki, hogy inkább GC controllerrel, vagy Classic Controllerrel játszon, azzal fel is tud mutatni valami eredményt, és nem táncolna 4600-4800 pont között. Elég sokat mentünk együtt, majd Dakiék visszajöttek, ekkor Duong ment le, előtte Lam’O elmesélte, hogy járt WoW-ban. Bagszi sok hasonló esetet mesélt már. Kicsit mentem velük MKW-t, majd lementem Duonghoz én is pihenni. Ő neten olvasott valami mangát, én meg leültem Lam’O gépéhez megnézni az E-mailjeimet. Az egyik lánynak (aki szinte vietnami, csak ő Németországban született) Vychannak válaszoltam. Be akartam neki linkelni Okui Masami @Tunes. műsorának az első adását, melynek vendége Mizuki Nana volt. Ő is szereti Mizuki Nanát, és meg akartam neki mutatni, hogy mennyire tetszik nekem az, ahogy ebben az adásban viselkedik, meg a kisugárzása, jelleme.

Elkezdem nézni, de látom, hogy Duong felém fordul, na mondom, akkor nézzük együtt. Örömmel, nem bírom elégszer nézni. ^^ Aztán elkezdtem felolvasni, ami ki volt írva, és amit Okui Masami mondott. Duong meglepődött, ugyanis egyáltalán nem ismeri a japán írást. Aztán kibetűztem (vagyis kiszótagoztam) neki, hogy mit olvasok, és magyaráztam neki egy kicsit. Tanítottam egy kicsit japánul, amennyit én tudok, de a tudásommal nem állnék be tanárnak. ^^’ De érdeklődéssel hallgatott, és nézte velem Okui Masamit. Komolyan mondom, akárkinek mutatom őt komolyabban, megragad a tekintete rajta, és elkezd gondolkodni. Ki lehet Makkun (ez Okui Masami beceneve), hogy némely emberekben gondolatokat indít meg? Meg azért is jó nekem többször nézni, mert sokszor csak többedjére hallok ki szavakat. Például ekkor tudtam meg, hogy Mizuki Nana, az Onana becenevet Toshiro Yabukitól kapta, mert olyan sokszor okozott neki fejtörést az igényeivel. ^^’ Miután megnéztük őt, váltottam a 17. adásra, melynek vendége Chihara Minori volt. Nagyon tetszett Duongnak (mint szinte minden embernek, akinek megmutatom az anison sztárokat), hogy egyéniségek, bár ő külön kiemelte, hogy milyen aranyosak. Különben igen, annyira természetes a viselkedésük, hogy pont ettől válnak nagyszerűvé. Na de belinkeltem az E-mailbe Mizuki Nana műsorát, közben Duong olvasta a mangát (nem tudom melyiket) meg beindított valami furcsa zenét YouTube-on. Egyetértettünk abban, hogy hallottunk ennél jobbat is. Aztán ott látom jobb oldalt, hogy van ALI PROJECT zene. Megkérem, hogy indítsa be, mert szeretem a zenéjüket. Ankoku Psychedelic, tényleg jó dal volt. ^^ Utána megmutattam neki a Slayers opening és ending (Get along és KUJIKENAIKARA) dalokból készült videoklipeket. Igen, azokat, melyeket Hayashibara Megumi és Okui Masami énekeltek közösen, utána meg Suara: Musouka videoklipet, mely ugye az Utawarerumono anime openingje. Ezt a dalt szereti, úgyhogy kiemeltem, hogy érdemes jobban odafigyelni Suarára. Aztán megmutattam neki, hogy a Jpopsuki weboldalról szoktam japán zenéket letölteni (azért merek ilyen oldalról beszélni, mert itt nincs jogképviselete a japán zenéknek, így szabadabban lehet ilyenekről itt írni), itt is mutattam neki egy pár kislemezt, amit szeretek, pl. Ui Miyazaki: KURENAI. Valamint megmutattam neki a JpopStop oldalt is. Ez az az oldal, ahol mindenféle információ van egybegyűjtve japán előadókról, valamint albumaikról, és kislemezeikről. Teljesen meg volt lepődve, hogy például a supercell: Kimi no Shiranai Monogatari kislemezből több, mint 98.000 példány kelt el. Na akkor nem kíméltem, megmutattam neki a Slayers NEXT opening / ending kislemezét, a Give a reasont, abból 232.850 ment el. Hát igen, jártak szép idők az anison zene felett. De aztán minden szomszéd hanyatt-homlok menekült, ugyanis elkezdtünk karaokézni. ^^’ Először megmutattam egy párat, amiket én csináltam: Hayashibara Megumi: Nakeba ii No és Okui Masami: Red dalokat. Közben én próbáltam letölteni az adarnáról only vocal kfn-eket, de nem találtam őket sehol. Meg akartam mutatni Duongnak az Okui Masami: Niji Iro Shooter kfn-t. Na mindegy. Most én jöttem, mert elénekeltem az Ayakashi animéből a Kagaribi dalt. Ez az dal, melyet a FictionJunction együttes egyik tagja, KAORI énekelt, csak azért nem lehet ráismerni az egyedi stílusára, mert a dalt Okui Masami írta. De nagyon kellemes, lassú dal. Aztán közösen elénekeltük Suara örök klasszikusát Utawarerumono: Musouka dalt. Végül a RAY the Animation animéből a Mitsu dalt énekeltem el. De aztán nem sok idő maradt (gyorsan elmegy a nap, be kell ismerni), mutatott nagyon sok régi képet az ő kiskoráról, meg láthattam képekben Vietnamot. Mesélt közben sok mindent. Meg felidéztük a 2009-es nyári animecont, amikor először találkoztunk, valamint még ekkor beszéltünk arról, hogy már egyáltalán nem nézünk TV-t, és nem hallgatunk rádiót, mert amilyen igénytelen műsorok mennek… Meg én már nem is tudom, hogy mi az aktuáls sláger, ennyire nem hallgatok rádiót. Pont azért, mert annyira egy kalap alatt van a zenéje, ehhez képest a japán zenében nagyon sok az egyéniség. Leeával beszélünk néha a Jpop zenéről, és 2009-2010-es dalokat elemzünk, hogy ez meg az milyen jó, ebben a dalban milyen jó a zene, abban milyen találó a szöveg… Na de este lett, és a végén felmentünk Duonggal, megnézni, hogy Dakiék mit játszanak, Narutót. A 3-asban kezdték el a Story Mode-ot. A Wiit most otthagytam, mert úgysincs TV-m, cipelni meg nem akarom, amúgyis megbízok bennük annyira, hogy biztos nem tesznek kárt benne. Meg majd úgyis találkozunk valamikor. Tehát Dakival mentünk együtt. Kicsit beszélgettem vele, felvetettem neki az ötletet, hogy kéne a karaokésokkal egy Wii partyt tartani, tehát, hogy nemcsak mi négyen, hanem például Tukeinon, Ronja, Amina, meg aki még akar, mert Tukinak is van Wiije, és akkor 8-an tudnánk játszani. De ez még csak terv szintjén van. ^^’

Animelo Summer Live 2009 4. rész


Animelo Summer Live 2009 1. Blu-Ray

Nem tudtam nézni egy darabig, mert itthon voltak munkálatok, és segíteni kellett, így csak ma jutottam el odáig, hogy ma elkezdjem nézni az Animelo Summer Live 2009 2. napjának (augusztus 23.) 1. részét.

Már az első rész után elkönyvelhetjük, hogy inkább ez az a nap, amikor látszik, hogy mekkora egyéniségek lépnek itt fel, és most kivételesen nem feltétlen pozitív értelemben mondom, bár nagy durranások most is voltak. A sort Aya Hirano és Nana Mizuki közöse nyitotta. Aranyosak voltak együtt, Aya Hirano egyedül is nagyon jó volt. Utána jött az, akire nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tud élőben, Chihiro Yonekura. Két dalt adott elő, a Kaleido Star openinget, a Yakusoku no Basho he dalt, valamint a debütáló kislemezéről a 10 YEARS AFTER, mely egy Gundam OVA ending dala. Itt látszik, hogy mennyire szeret énekelni, és bizony sokkal többet érdemelt volna. Számomra ő az egyik legmostohábban kezelt japán énekesnő. Aki meghallgatja egy pár albumát, arra juthat, hogy baromi egyhangúak a dalai, holott a hangja alapján sokkal többre képes. Egy pár szerzemény van, ami kiemelkedik az átlagból, de gyakorlatilag 2007 óta nincs új dala, mert az akkor megjelent Lion no Tsubasa kislemeze csak 166. helyet érte el a heti Oricon charton, vélhetően az igencsak mérsékelt sikere miatt nem kapott új dalt. A 2008-as Ever After albuma jó ötlet volt, de azontúl semmi komolyat nem mutat fel.

Yui Sakakibara igazi egyéniség, nagyon erős kisugárzása van, hangja is nagyon jó, kellemes volt hallgatni őt. Aki igazán nagy meglepetés volt, az a Yousei Teikoku együttes, tiszta ALI PROJECT. Ugyanaz a goth loli, viszont sokkal rockosabban művelik. Nagyon izgalmas volt hallgatni őket, szerintem jobban oda fogok figyelni rájuk.

És ezután jött a fekete leves, akikre utaltam, hogy az egyéniség nem mindig pozitív értelemben értendő, de nem is mindig negatívan. Nagyon érdekes formáció lépett színpadra. Egy srác, teljesen őskori japános külsővel, tradicionális indiai ruházatban jelent meg. Ő Kenji Ohtsuki, és mellette volt négy hölgy (japánok természetesen) tradicionális kimonóban, ők a Zetsubou Shoujotachi. Egyiknek-másiknak annyira erős hangjuk van, nagyon meglepő, pedig szemmel láthatóan kicsik. A férfinek jó hangja van, de hogy minek ordította végig az MC-ket, nem értem. Nagyon furcsa előadó, de szerintem kihagyom őket. Nem nagyon fogtak meg.

De jön az igazi fantasztikum! Hironobu Kageyama! Aki előveszi gitárját, és egymagában előadja a Dragon Ball Z openinget, a CHA-LA HEAD-CHA-LA dalt. Egy szál gitárral is maradandót tud alkotni. Aztán teljes zenekarral előadott még egy nagyszerű szerzeményt, de már az őszinte kisugárzásával is nagy sikert ér el a közönségnél.

Ezt a részt a FictionJunction zárja. Mind az öt lány jelen van: KEIKO, YUUKA, KAORI, WAKANA, YURIKO KAIDA, sőt az alapítótag, ASUKA is megjelent. A háttérben Yuki kajiura zongorázott, valami hihetetlen átéléssel. Először a Pandora Hearts openinget énekelték, a Parallel Hearts dalt, nagyon szeretem. Itt is jól adták elő. A további két dallal bizonyították, hogy több figyelmet érdemelnek. Aranyos lányok.

Ennyi volt mára, holnap fogom megnézni az 5. részt.