supermario4ever blog – 少年になりたい

Nintendo, Anime, Manga, Jpop, anison, és egy kicsit magamról is.

Archive for the ‘Suara’ Category

Best of 2014

Posted by supermario4ever - 2014. december 31. szerda


Ahogy szokás volt az elmúlt években, most is közszemlére tenném a Last.fm profilom 2014-es évre vonatkozó statisztikáit.

Top 10 Előadó 2014

  1. Okui Masami (3.469)
  2. Hayashibara Megumi (2.872)
  3. JAM Project (1.176)
  4. Pa-Dö-Dő (719)
  5. Zorán (634)
  6. LGT (585)
  7. Suara (341)
  8. Skorpió (325)
  9. Nagata Kenta (146)
  10. Miyazaki Ui (145)

Eléggé orientált volt ez az év, bár nálam mindig bérelt helye van Okui Masaminak és Hayashibara Megumi az első két helyen, de hogy a 10. helyre egy előadó dalainak 145×-ös meghallgatása is elég volt, ez példátlan.

Top 10 albumok 2014

  1. Hayashibara Megumi: Slayers MEGUMIX (545)
  2. Hayashibara Megumi: VINTAGE White (400)
  3. Okui Masami: Love Axel (325)
  4. Hayashibara Megumi: CHOICE (202)
  5. Okui Masami: V-sit. (168)
  6. Hayashibara Megumi: Fuwari (162)
  7. Hayashibara Megumi: Enfleurage (158)
  8. Okui Masami: Gyuu (153)
  9. Hayashibara Megumi: bertemu (141)
  10. Okui Masami: Ma-KING (140)

Miután a kedvenc előadóim igencsak inaktívak voltak idén, ezért a régi klasszikusok felé fordultam. A JAM Project új válogatásalbuma azért nem került fel, mert vannak dalok, amiket jó hallgatni, a többit meg inkább kellemetlen, így az összkép eléggé furcsa. Na de a kislemezeknél robbantott.

Top 10 kislemezek 2014

  1. JAM Project: Breakthrough (322)
  2. Okui Masami: Mitsu (137)
  3. Okui Masami: Shake it (87)
  4. Okui Masami: OVER THE END (78)
  5. Hayashibara Megumi: A HOUSE CAT (77)
  6. Hayashibara Megumi: KOIBUMI (72)
  7. Okui Masami: Yume ni Konnichiwa ~Willow Town Monogatari~ (70)
  8. Hayashibara Megumi: Kagirinai Yokubou no Naka ni (68)
  9. JAM Project: The Gate of the Hell (64)
  10. Okui Masami: Dare Yori mo Zutto… (63)

Egyedül a JAM Project volt aktív, és többször is írtam, hogy kijöttek olyan kislemezzel, amiről már akkor tudtam, hogy az év kiadványa lesz. Remélem, a 2015-ös évre is tartogatnak valami hasonló durranást.

Top 100 dalok 2014

  1. JAM Project: Maverick ~Kakusei Sareshi Kemono~ (off vocal) (113)
  2. JAM Project: Maverick ~Kakusei Sareshi Kemono~ (105)
  3. Okui Masami: Mitsu (instrumental) (81)
  4. Okui Masami: CHAOS [instrumental] (71)
  5. Okui Masami: WILD SPICE (70)
  6. Okui Masami: spicy essence (64)
  7. Okui Masami: Shake it (off vocal version) (64)
  8. Okui Masami: Rose & Release (63)
  9. Hayashibara Megumi: Kagirinai Yokubou no Naka ni (off vocal version) (63)
  10. JAM Project: Majin Kenzan!! (60)
  11. Okui Masami: Mitsu (59)
  12. Pa-Dö-Dő: Jó nekem így (57)
  13. Naoko Mitome & Chika Sekigawa: Gap of Frag (56)
  14. JAM Project: Breakthrough (56)
  15. Taro Bando & Hajime Wakai: The Long Distance of Murder (54)
  16. Neon Jungle: Welcome to the Jungle (54)
  17. Hayashibara Megumi: A HOUSE CAT (50)
  18. Okui Masami: M2000 ~PROLOGUE~ (49)
  19. Hironobu Yahata & Shinya Outouge: Dueling for Prizes (49)
  20. JAM Project: PROMISE ~Without you~ (48)
  21. JAM Project: Breakthrough (off vocal)
  22. Hayashibara Megumi: KOIBUMI
  23. Okui Masami: BI-YA-KU
  24. Hayashibara Megumi: I & Myself
  25. Okui Masami: Dare Yori mo Zutto…
  26. Okui Masami: OVER THE END [instrumental]
  27. Okui Masami: REINCARNATION
  28. Okui Masami: SNOWY (instrumental)
  29. Pa-Dö-Dő: Én is itt vagyok
  30. Okui Masami: Sora ~Ikite Ireba~
  31. Okui Masami: LOVE SHIELD
  32. Hayashibara Megumi: Plenty of grit
  33. Hayashibara Megumi: Give a reason
  34. Okui Masami: Dogma
  35. Pa-Dö-Dő: Vár már a nyár
  36. Ishida Naoto: Big Blue
  37. Hayashibara Megumi: REINCARNATION
  38. Okui Masami: INSANITY [off vocal]
  39. Pa-Dö-Dő: Hómunkások dala
  40. Okui Masami: Energy
  41. Hayashibara Megumi: Give a reason ~Ballade Version~
  42. Okui Masami: Chou
  43. Hayashibara Megumi: Lively Motion (off vocal version)
  44. Aya Tanaka: Space Match
  45. Hayashibara Megumi: KOIBUMI (OFF VOCAL VERSION)
  46. Hayashibara Megumi: Ame no Koinu
  47. Hayashibara Megumi: Lively Motion
  48. Okui Masami: Shake it
  49. Hayashibara Megumi: raging waves (off vocal version)
  50. Hayashibara Megumi: A HOUSE CAT (OFF VOCAL Version)
  51. Okui Masami: Jama wa Sasenai (OFF VOCAL VERSION)
  52. Okui Masami: LOVERS
  53. Okui Masami: Dare Yori mo Zutto… <OFF VOCAL VERSION>
  54. Hayashibara Megumi: Plenty of grit ~TV size~
  55. Hayashibara Megumi: Shuuketsu no Sono he
  56. Hayashibara Megumi: don’t be discouraged
  57. Hayashibara Megumi: raging waves
  58. Hayashibara Megumi: RUN ALL THE WAY!
  59. Okui Masami: TRANSMIGRATION
  60. Pa-Dö-Dő: 450 780 132
  61. Okui Masami: Melted Snow
  62. Okui Masami: Divine love
  63. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
  64. Okui Masami: Niji Iro Shooter
  65. Hayashibara Megumi: I’ll be there
  66. Okui Masami: I can’t… [daydreamix]
  67. Hayashibara Megumi & Okui Masami: Get along
  68. Okui Masami: Remote Viewing (Instrumental)
  69. Hayashibara Megumi: Revolution
  70. Nagata Kenta: Lava World
  71. Hayazaki Asuka, Yokota Mahito, Hama Takeshi: Desert Overworld
  72. Hayashibara Megumi: Shakunetsu no Koi
  73. Okui Masami: Key (off vocal version)
  74. Pa-Dö-Dő: Pusz-Pussz (Szögedre möntem)
  75. Yuuto Suzuki: Garden of Eden
  76. Okui Masami: Friends
  77. Hayashibara Megumi: Going History
  78. Hayashibara Megumi: Touch Yourself
  79. Okui Masami: Live alone Sennen Tattemo
  80. Hayashibara Megumi: Ame Nochi Kumori Nochi Hare…
  81. Okui Masami: wild cat
  82. Okui Masami: Remote Viewing
  83. Hayashibara Megumi: JUST BEGUN
  84. Okui Masami: STRATEGY
  85. Clean Bandit feat. Jess Glynne: Rather Be
  86. Hayashibara Megumi: Kimi Sae Ireba
  87. Hayashibara Megumi: MIDNIGHT BLUE
  88. Hayashibara Megumi: be Natural
  89. Hayashibara Megumi: Kagirinai Yokubou no Naka ni
  90. Hayashibara Megumi: KOIBUMI (remix version)
  91. Lin Fu Chan: Free Hands
  92. Okui Masami: Gift
  93. Hayashibara Megumi: Meet again
  94. Hayashibara Megumi: Shuuketsu no Sadame
  95. JAM Project: Victory Soul
  96. Hayashibara Megumi: Niji Iro no Sneaker
  97. Okui Masami: CHAOS
  98. Hayashibara Megumi: feel well
  99. Hayashibara Megumi: don’t be discouraged (off vocal version)
  100. Okui Masami: Saikou no GAMBLE

Posted in JAM Project, LGT, Masami Okui, Megumi Hayashibara, Pa-Dö-Dő, Suara, Zorán | Címkézve: , , , , , , | Leave a Comment »

Super Mario Advance

Posted by supermario4ever - 2014. április 28. hétfő


Egy régóta vágyott játékot sikerült magaménak tudni. Megtaláltam olcsón a CashConverters weboldalán, az egyik üzletben volt eladó £6.39-ért. Mivel magasan ez a legolcsóbb ár (eBay-en ilyen 16-18 font körül van a teljes), ezért a nővérem megvette nekem, mintegy meghálálva, hogy segítek a házimunkában. Bár igazából én segítek neki hálából, mert segít nekem itt elhelyezkedni. Szeretem a Super Mario Advance-et, az egyik legviccesebb Nintendo remake, a karakterek beszéde miatt, a főellenségek is megszólalnak.

Különben nagyon megerősödött a Nintendo rajongásom itt Angliában, mert itt sokkal erősebb a Nintendo jelenléte, elég csak arra gondolnom, hogy minden nap, amikor megyek valahova, legalább 15-20 StreetPass van. Meg sok helyen lehet kapni játékot, az áraik pedig változóak, így érdemes körbenézni, hogy a legolcsóbb árat megtaláljuk. És bőven van is rájuk kereslet, mert az itteni fizetésekhez képest jóval olcsóbbnak számítanak a játékok, pedig forintban szinte ugyanannyiba kerülnek. De mondják többen is, hogy nem érdemes forintba átszámolni az árakat, mert akkor drágának számítanak (főleg az élelmiszerekre igaz ez), itt angol font szerint kell gondolkodni, ugyanis a fizetésekhez képest nem olyan drága itt az élet. Bár pont ez árnyalja a britekről alkotott képemet, ugyanis pénteken, amikor St. Helens-ben voltunk a meghiúsult állásinterjú ügyében, akkor a pub-ban, ahol lett volna a találkozó, többen is dolgoznak magyarok, és beszéltük, hogy pont azért, mert itt több mindent megengedhetnek maguknak az emberek, a gyerekek is jóval több mindent megkapnak. Kevésbé kertelve, el vannak kényeztetve. Valami hasonlót én is észrevettem, inkább arra lettem figyelmes, hogy a szülők nem olyan gondoskodók a gyerekükkel, mint a magyarok. Ahogy látom az utcán, hogy viszonyulnak a gyerekükhöz, élek a gyanúperrel, hogy nincs meg az az érzelmi nevelés, ami azért nálunk jobban megfigyelhető.

Meglett Suara: The Best ~Tie Up Collection~ válogatásalbum lossless-ben, de aminek még jobban örülök, hogy tartalmazza a scannelt borítót is. Méghozzá a Limited Edition borítót, így teljesnek mondható. A két jól ismert borítóképen kívül még kettő van:

Suara - The Best ISuara - The Best IISuara - The Best IIISuara - The Best IV

Az egész borító itt tölthető le: Suara: The Best ~Tie-Up Collection~ Limited Edition Booklet scans

Mindenesetre nem akarok alulmaradni munka ügyében sem, nővéremmel beregisztráltunk ilyen munkaközvetítő ügynökségekhez. Itt úgy van, hogy szakosítva vannak az ügynökségek, így két helyre regisztráltunk be, az egyik, amelyik kereskedelmi, tehát bolti eladó, és hasonlók, a másik meg az irodai, ugyanis adatrögzítőként is szívesen dolgoznék. Ezeken a helyeken adják az álláshirdetéseket, amikre a weblapon kell jelentkezni. De azt is megtehetem, mint ahogy holnap megteszem, hogy Job Centerekbe megyek, és az ottani számítógépen keresek munkát. Amik tetszenek, azokat ki is lehet nyomtatni. Csak itt nem olyanok ezek irodák, hogy bemész, beszélsz egy ügyintézővel, és ő ajánl munkát neked, hanem neked kell intézni. Pontosan nem tudom, hogy van, de ha jól sejtem, akkor inkább tanácsadással, jogi ügyekkel foglalkoznak.

Ma egy nagyot sétáltam, ugyanis elmentem egészen Bidstonig a Tesco Extrába szétnézni, meg néhány dolgot venni, aztán Birkenhead-ben mert meg akartam venni azt a papírpénzes perselyt, amiről írtam korábban, de csak készpénzzel lehetett fizetni, az meg nem volt nálam. Úgyhogy onnan kellett hazasétálni, így ma összesen kb. 17.600 lépést tettem meg a 3DS-em szerint.

Posted in Suara, Super Mario Advance | Címkézve: , | Leave a Comment »

Suara: Fly away -Oozora he-

Posted by supermario4ever - 2014. február 6. csütörtök


A kislemez borítója

A kislemez borítója

Megjelenés: 2014. január 15.
Kiadó: Pony Canyon
PCCG-90112
Ár: ¥1.500

  1. Fly away -Oozora he- 3:25
  2. promise 4:44
  3. Fly away -Oozora he- (off vocal) 3:25
  4. promise (off vocal) 4:42

A Fly away -Oozora he- Suara 12. kislemeze. A címadó dal a Cardfight!! Vanguard anime 12. ending dala. A kislemez a 89. helyet érte el az Oricon charton, 1 hétig volt listán és 519 példányt adtak el belőle.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3

Hetek száma H K Sz Cs P Sz V Helyezés Eladás
1. hét 44 89 519
Összes eladás 519

Posted in AniPedia, Letöltés, Suara | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Szilveszter ’13

Posted by supermario4ever - 2013. december 31. kedd


Jó szilveszternek ígérkezik, miután itt töltöm bagsziéknál. 29-én jöttem fel Pestre, az év végi 3DS Hungary találkozóra, mely most a Sugárban volt. Egyszer voltam csak itt, és akkor sem nyerte el a tetszésemet, viszont azt el kell ismerjem, hogy mint találkozó helyszín fantasztikus. Az étkezőknél van egy kisebb elkülönített rész, ott ültünk le, és nem zavartunk senkit. Több játék is előkerült, de mint mindig, most is a Mario Kart 7 aratta a sikert. Igaz, hogy 1 éve nem voltam már találkozón, vártam is nagyon, hogy el tudjak jönni, de újdonságot nagyon nem tudok írni, csak azokat, évekkel ezelőtt is írtam, hiszen minden találkozó lényegében a játék jegyében telik el. Együtt játszunk, kipróbáljuk azokat a játékokat, amiket ki szeretnénk, és másnak meg is van. Kellemes meglepetés volt, hogy 3DS Virtual Console játékokkal is lehet többen játszani Download Play-jel, ki is próbáltuk Ninty-vel a Super Mario Bros. 3-at ketten. Nagyon jól szórakoztunk, emellett az is menőség, hogy elég ha csak az egyiknek van meg a játék, a másik simán csak rácsatlakozik. Meg 3DS-en Tetris-eztek sokat, a videojátékozást Fantos törte meg. Nagyon rég láttuk őt, saját bevallása szerint keveset játszik már. Egy egyedi játékot hozott nekünk, ami olyan szinten lekötötte a társaságot, hogy aztán végig azt játszották. Én nem szálltam be, bár tetszett, amit csináltak. Kis papírokra kitalált mindenki a mellette ülőnek egy videojáték karaktert, és felragasztja celluxszal a homlokára úgy, hogy ne lássa. Neki barchobával ki kellett találnia, hogy ki ő. Érdekes volt látni, hogy egyesek mennyire bonyolult karakterekre gondoltak, vagy hogy eszükbe nem jutott volna, de ha végül kitalálták (vagy feladták), akkor bizony nagyot lestek, hogy ezt hogy nem találták ki.

És ezzel nagyjából véget is ért. Elég hamar szedelődzködött a társaság, úgyhogy 16 óra után már mi is mentünk. Káosz az Örs Vezér Terén, nehéz volt átlátni, honnan indul a 3-as villamos pótló busza, és hol érdemes rá felszállni. Nem a metrónál, mert ott sokan vannak. Arra rászállni, és irány bagszihoz. Hiányzott szerény rezidenciája, de az aznap esti program ne ismétlődjön meg. 4 ember 4 laptop… A többi képzelhetitek. Csak a The Legend of Zelda: The Wind Waker HD szakította meg ezt a tendenciát, amikor bagszit figyeltük játék közben. Eszméletlen szép a játék HD-ben, mindezek mellett a hangulata is megvan. Csak nehogy megint Zeldázni akarjak, mint régen. Nem is vittem el sokáig a játékot, és nem is emlékszem már arra, hogy azért álltam meg vele, mert túl nehéz volt, vagy mert elveszett a motivációm. Nagy kedvenc volt a Wind Waker, úgyhogy nem hiszem, hogy az lehet. Meg hogy ne unatkozzak ezen az estén (kínomban neteztem már én is, különben nem így képzeltem el a közös estét) kipróbálhattam a NES remixet. Ez egy új letölthető játék, mely a WarioWare alapján több mint 200 mini-játékot tartalmaz különböző NES játékokból. Vannak nagyon jó ötletek, de korántsem akkora eresztés, mint a WarioWare. Volt egy pár, ami túl könnyű volt, unalmas, de azért volt egy pár jó ötlet, amik nehezebbek voltak. Azok alapján amennyit láttam, jobban díjaztam volt az inspirálóan nehéz mini-játékokat. Volt egy, a Mario Bros. egyik játéka, ami már túl nehéz volt, amit már leteszek, de ezzel ne fárasszanak. Ki is próbálta LernenBoy is, neki sem jött össze.

A tegnapi nap közös játék okán már jobban telt el, mivel megkértem bagszit, hogy ha lehet, többet játsszunk közösen. Így is lett, előtte délelőtt mentünk vásárolni. Nintendo 64-en játszottunk sokat, a Goldeneye 007 hatalmas élmény volt négyesben, és mindenki nagyon élvezte. Nem hiába volt annak idején fő társasági móka a Mario Kart 64 mellett. Volt a Mario Kart is, ez nagyon jó volt. Bár ezt igazán csak akkor jó, ha órákig játsszunk vele együtt, így, rövidebb időre annyira nem. Ami csalódás volt, hogy a Mario Party 2 nem volt annyival jobb négyesben, mint egyedül, ahogy írták. Jó volt, de sokkal jobb játékélményre számítottam. Még bagszi Pokémon Stadium 2 mini-játékait próbáltuk ki, egészen menőség volt. De amivel sokat játszottunk, az a Wii U-s Wii Party U. Már a Wii-s Wii Party-t is szerettem, ebbe is sok jó ötlet volt, ezt nevezem méltó folytatásnak. Az egyik legmenőbb volt, amikor egy játékos a tábla tetején állt, a többi három pedig az alján. A felső játékos kapcsán volt egy eldöntendő kérdés, és be kellett jelölnie a választ, hogy mennyire igaz rá az állítás, vagy nem, és a többieknek is ki kell találni, hogy aki fent van, arra az mennyire igaz. Még a két véglet is frappáns volt sokszor. Egy példa: “Mennyire tudsz titkot tartani?” Az egyik véglet: “Senkinek a lelkét nem tárom ki.” A másik: “Hallottad a hírt…?” :o És akkor a Wii U GamePad-en látható csúszkán kellett beállítani, hogy az mennyire igaz rá, és többieknek is megtippelni. A másik, ami inkább érdekes volt, hogy egy Wii U GamePad-en, és három Wiimote-ot kellett meghatározott módon egymás mellé tenni, és azokat a gombokat kell megnyomni, amelyikre utasítást kapunk. Ez olyan, mint a Twister társasjáték, de itt csak a kezünket kell használni. Ujjfájdalmak és görcsök kiújulása garantált. Volt még egy, ami ahhoz képest, hogy viccesnek tűnt, annyira nem szórakoztatott engem. Négy ember Wii GamePad körül zenére táncol. Kört alkotunk, és azt kell csinálni, amit a GamePad-en látunk. Több így hirtelen nem jut eszembe, és ha ismét elővesszük a játékot, állítom, hogy fájni is fog, mert nagyon tetszett, és hogy felejthettem el.

És most itt vagyunk, 31-én. Ma már (így idén) nem írok többet, ezért egy gyors összegzést írok. Mindig optimistán szoktam jellemezni az adott évet, de most ezt nem tudom megtenni. Nem tartom ezt az évet jónak. Akármi is történt, akárhogy is szolgálta a fejlődésemet, az ideit az eltékozlás évének tartom, mert nem sikerült munkát szerezni, így nem tudtam előrelépni. Persze, benne van az is, hogy visszatérjek Pestre, le nem tagadnám, hogy mennyire vissza akarok jönni, hiszen idén valahányszor felutaztam ide, azt éreztem, hogy itt vagyok igazán elememben, itt vagyok igazán önmagam. Azt maximálisan elfogadtam, hogy a december a pihenés jegyében teljen el, aminek meg is lett az eredménye: Nagyon sokat enyhültek a tünetek december eleje óta, egyre inkább érzem, hogy visszatérhetek a régi kerékvágásba, ezért januárban ismét elkezdek munkát keresni. Ha már a média ennyire harsogja, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor csak én is érezni fogom, nem igaz? Mindezek mellett januárban újra előveszem a németet, már meg is van az időpont: február 8-án lesz az írásbeli nyelvvizsga. Ugyanis biztosra eldöntöttem, hogy az Origósat fogom csinálni. Meg is kérdeztem a munkaügyi központban, még kérelmet se kell benyújtani, hogy ne TELC-eset írjak, ott vizsgázok, ahol akarok, a lényeg az, hogy igazoljam, hogy kifizettem a második nyelvvizsgát, ha nem sikerült. Azért nem írom pótnyelvvizsgának, mert ez nincs így hivatalosan megnevezve. Át is néztem az Origósat, sokkal barátságosabb. Amikor megláttam, hogy a tesztes résznél nincs minimum ponthatár a sikeres nyelvvizsga esetére, nagyon megkönnyebbültem. Ez persze nem jelenti, hogy lazítani kell. Úgy van a teszt, hogy 50 mondat, négy válaszlehetőséggel, és ezt számolják át 15 pontra. Sokat kell készülni. Sokat kell készülni erre is, de a többire is úgy kell felkészülni, hogy lehet, hogy a teszt 0 pont lesz. Összesen 80 pont szerezhető, és 48 ponttól sikeres a vizsga. És mivel a teszt 15 pontos, ezért úgy kell készülni, hogy 65 pontból kell 48-at elérni, és így máris nem hangzik annyira kellemesen. Mindezek mellett minden egyes teszten elért pont csak segít rajtam a még jobb eredmény érdekében, valamint hogy könnyen meglegyen a 48 pont. Úgyhogy lesz dolgom a munkakeresés mellett. Csak még azt nem tudom, hogy kétnyelvű, vagy egynyelvű nyelvvizsgát kell tennem? Azt sem tudom, hogy mi a különbség a kettő között azon túl, hogy magyarról németre is kell fordítani, meg németről magyarra is. A negyedik, utolsó feladatrész, a baráti levél írása. Azért emeltem ki a barátit, mert a TELC középfokon hivatalos levelet kell írni. Információkérés, állásra jelentkezés, vagy panaszlevél. Igazából nem jó ötlet a hivatalos levél, mert ha belegondoltok, tele van sablonmondattal. Állásra jelentkezésnél úgy kell fényezned magad, mint soha senki, és megvannak erre a jól bejáratott mondatok, ahogy panaszlevélnél is. Viszont egy baráti levél azért tetszik jobban, mert spontánabb, sokkal ugyanúgy választékosan kifejezheted magad. Például írtam olyan baráti levelet, amikor a Start! nyelvkönyvvel alapfokon készültem, hogy új helyre költöztél, és mutasd be az új lakásodat, szereted-e, a környék milyen, hol van, és hasonlók. Ez számomra szimpatikusabb. De ami egyértelműen sokat segít: Lehet szótárt használni. A teszten kívül az összes feladatrésznél. Ez segít abban, hogy választékosan fejezd ki magad, de a nyelvtant és a mondatalkotást nem tudod kilesni a szótárból. Jaj, már tudom, hogy újra elő kell vegyem, hogy hol is kell a KATI szórendet használni, és hogy nem szabad három ige esetén Partizip II-t használni, ha múlt időben írok, valamint módbeli segédigéknél nincs zu+infinitiv alak. Ezeket szoktak a leggyakrabban elrontani. Ennyit a németről. Az optimizmusom ettől függetlenül a helyén van, és nagyon szeretnék 2014-re egyenesbe jönni, és mindent meg is fogok tenni ennek érdekében. Ennek fényében kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

Szilveszter alkalmából most többet hallgatok L’art Pour L’art Társulatot, mivel megvan mind a négy albumuk eredetiben CD-n, és három album kazettán (a Winnetou nincs meg, azt keresem). Szilveszter alkalmából nézzétek meg a kedvenc Vastyúk is talál szeget részemet:

És le ne maradjon a szokásos év végi statisztika, a Last.fm-ről az év előadóiról, albumairól, kislemezeiről:

Top 10 2013 előadók

  1. Megumi Hayashibara (3.953)
  2. JAM Project (1.810)
  3. Masami Okui (1.526)
  4. Zorán (1.007)
  5. Suara (782)
  6. Skorpió (759)
  7. ALI PROJECT (591)
  8. Chihiro Yonekura (577)
  9. LGT (568)
  10. angela (513)

Zárójelben az idei évre vonatkozó összhallgatás látható. Azért látszik, hogy márciusban nagyon rákaptam Hayashibara Megumi-ra.

Top 10 album

  1. JAM Project Best Collection IX: THE MONSTERS (344)
  2. Megumi Hayashibara: SpHERE (341)
  3. Megumi Hayashibara: Enfleurage (272)
  4. Megumi Hayashibara: CHOICE (269)
  5. Megumi Hayashibara: bertemu (262)
  6. Megumi Hayashibara: Fuwari (247)
  7. angela: ZERO (242)
  8. Megumi Hayashibara: VINTAGE White (241)
  9. Megumi Hayashibara: SHAMROCK (216)
  10. Skorpió: Zene tíz húrra és egy dobosra (201)

Top 10 kislemez

  1. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (332)
  2. JAM Project: Wings of the legend (261)
  3. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (155)
  4. Megumi Hayashibara: Proof of Myself (124)
  5. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT (77)
  6. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder (77)
  7. Masami Okui: DEPORTATION ~but, never too late~ (70)
  8. Megumi Hayashibara: question at me (68)
  9. STYLE FIVE: SPLASH FREE (64)
  10. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire (63)

Top 100 dalok

  1. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (off vocal ver.) (112)
  2. JAM Project: Wings of the legend (111)
  3. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (111)
  4. Skorpió: Elindulunk (88)
  5. angela: To be with U! (79)
  6. JAM Project: Babylon (78)
  7. Megumi Hayashibara: Lively Motion (off vocal version) (75)
  8. Megumi Hayashibara: TOO LATE (NEW version) (73)
  9. Hironobu Yahata, Shinya Outouge: Dueling for Prizes (73)
  10. Takeshi Hama, Mahito Yokota, Asuka Hayazaki: Desert Overview (73)
  11. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (72)
  12. Daft Punk: Face to Face (70)
  13. Tackey & Tsubasa: One Day, One Dream (68)
  14. Yuko Kadota: The Cave of Wonders (68)
  15. Megumi Hayashibara: ROCK de Ikou (65)
  16. JAM Project: PROMISE ~Without you~ (60)
  17. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Sticky Lucky Stupids (off vocal ver.) (57)
  18. Megumi Hayashibara: be Natural (55)
  19. Megumi Hayashibara: Re.Starting again (55)
  20. angela: Boku Janai (55)
  21. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Sticky Lucky Stupids (Chihiro Yonekura ver.) (54)
  22. Aya Tanaka: Chase Bowser (53)
  23. Megumi Hayashibara: Living in the same time ~Onaji Toki wo Ikite~
  24. Megumi Hayashibara: Dance with me… Saigo no Paradise
  25. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder (off vocal)
  26. JAM Project: The advent of Genesis
  27. Mahito Yokota: Beat Block Galaxy (Yoshi)
  28. angela: Tooku Made
  29. Megumi Hayashibara: Lively Motion
  30. Aya Tanaka: Space Match
  31. Megumi Hayashibara: feel well
  32. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT (OFF VOCAL Version)
  33. JAM Project: NOAH
  34. Suara: Mizukagami
  35. JAM Project: Believe in my existence
  36. JAM Project: Wings of the legend (off vocal)
  37. Skorpió: Az új generáció
  38. Megumi Hayashibara: Plenty of grit
  39. JAM Project: LIMIT BREAK
  40. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (instrumental)
  41. JAM Project: Rescue Fire
  42. JAM Project: Kurenai no Kiba
  43. Megumi Hayashibara: Yoru wo Buttobase
  44. Skorpió: Furcsa emberek
  45. Megumi Hayashibara: Give a reason
  46. Megumi Hayashibara: My dear
  47. JAM Project: PREDESTINATION
  48. Megumi Hayashibara: EL WAKT
  49. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
  50. Megumi Hayashibara: Nakeba ii No
  51. STYLE FIVE: SPLASH FREE
  52. ALI PROJECT: Reiyou Bara Zukan
  53. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT
  54. Chihiro Yonekura: Lion no Tsubasa
  55. Megumi Hayashibara: Revolution
  56. Suara: June
  57. Suara: Akai Ito (instrumental)
  58. Megumi Hayashibara: Ame no Koinu
  59. Megumi Hayashibara: Successful Mission
  60. Megumi Hayashibara: Fuwari
  61. Megumi Hayashibara: Shakunetsu no Koi
  62. Megumi Hayashibara: question at me
  63. Chihiro Yonekura: Dolphin Song
  64. Megumi Hayashibara: unsteady -off vocal version-
  65. angela: KINGS
  66. JAM Project: FREEDOM
  67. Megumi Hayashibara: MIDNIGHT BLUE
  68. Megumi Hayashibara: Watashi Dake no Yume he
  69. Yasunori Mitsuda: Pirate Land
  70. Megumi Hayashibara: Sunadokei
  71. JAM Project: Omoide wa Okkusenman!
  72. LGT: Dalaktika
  73. Megumi Hayashibara: brave heart
  74. Megumi Hayashibara: Front breaking
  75. Chihiro Yonekura: Shooting Star
  76. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sadame
  77. Masami Okui: Sora ~Ikite Ireba~
  78. Megumi Hayashibara: Niji Iro no Sneaker
  79. Yasunori Mitsuda: Wario Battle Canyon
  80. Masaaki Endoh: LIMITER
  81. Mami Kawada: See visionS
  82. Mahito Yokota: Beat Block Galaxy
  83. Hironobu Kageyama: Worrier ~Yami wo Kakeru Kiba~
  84. JAM Project: Hagane no Resistance
  85. Megumi Hayashibara: Daybreak Impression
  86. Megumi Hayashibara: Regret ga Naite Iru
  87. Megumi Hayashibara: Nemurenai Machi de
  88. Megumi Hayashibara: question at me (off vocal version)
  89. Megumi Hayashibara: Just Begun
  90. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sono he ~AYANAMI ver.~
  91. Mikó István: Jön a régen várt szép esküvő
  92. Megumi Hayashibara: 7 senchi no Kyori
  93. Megumi Hayashibara: Hanarete Itemo
  94. Megumi Hayashibara: Ame Nochi Kumori Nochi Hare
  95. Megumi Hayashibara: Omokage
  96. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
  97. Masami Okui: STRATEGY
  98. Megumi Hayashibara: Bon Voyage!
  99. Megumi Hayashibara: Shining Girl
  100. Aya Tanaka: An Adventurer

Posted in ALI PROJECT, angela, Chihiro Yonekura, Goldeneye 007, JAM Project, L'art Pour L'art Társulat, LGT, Mario Kart, Mario Party, Masami Okui, Megumi Hayashibara, német, Pokémon, Skorpió, Suara, Super Mario Bros. 3, Tetris, Ui Miyazaki, Wii játékok, Zorán | Címkézve: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Leave a Comment »

Animekarácsony 2013

Posted by supermario4ever - 2013. december 15. vasárnap


A karácsonyi időszakra új sablont állítottam be, remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket. Mielőtt a lényegre térnék, egy örömhír: Több, mint 4 év kihagyás után új önálló Suara kislemez! ^_^ A Cardfight!! Vanguard kártyaharcos animének fogja a legújabb endingjét énekelni, a címe Fly away -Oozora he- lesz. Megjelenés: 2014. január 15. Alig várom, bár egy kicsit tartok attól, hogy milyen dallal fog jönni ennyi kihagyás után. Majd kiderül. Információk a kislemezről.

Régen utaztam már, kifejezetten hiányzott, hogy egy kicsit kimozduljak. Bár tény, hogy egy kicsit még féltem, mert még nem éreztem magam, teljesen rendben, nem tudtam, hogy fog érinteni az utazás, de minden rendben volt. :) 6.15-ös vonattal mentem. Az út elején kifejezetten fájt a fejem, és attól tartottam, hogy ez be fogja árnyékolni az egész napomat, de kb. Mezőtúr után olyan szinten áthatott az utazás kellemes érzése, és hogy visszatérek Pestre, hogy ettől szinte elmúlt a fejfájásom. Innentől kezdve minden rendben volt. Az úton folytattam a Super Mario Advance 2: Super Mario World végigjátszását, végigvittem a 6. világot, meg olvasgattam a Konzol magazin új számának még azon tesztjeit, amiket még nem olvastam, de érdekeltek. Vártam, hogy most hétvégére megjelenik a legújabb szám, de láttam a weboldalon, hogy dec. 13-ig várják a leveleket, hát akkor biztosan nem fog most megjelenni… De mindegy is. A vonat rendben 8.50-kor érkezett meg. Lementem a Keleti metróaluljárójába először jegyet venni, de olyan hatalmas sor állt, hogy úgy döntöttem, hogy én ezt nem várom meg. Visszamentem a vasútállomásra, és egy újságosnál vettem jegyet, ahol alig pár ember volt. Ha nem muszáj, ne álljak nagy sorba.

Először csak a Deák térig mentem el, ugyanis egy vaterás adás-vételt lerendeztem. A Zrínyi utcára kellett mennem, itt átvettem a Baby Sisters: Hoppá!!! albumát CD-n. Bár csak ez az egy CD hiányzott a teljes gyűjteményhez, gyakorlatilag a legjobb albumuk. 1998. júniusában jelent meg, megjelenés után pár nappal vettem meg kazettán, és rengeteget hallgattam. Mivel nyáron jelent meg, ezért mint nyári album maradt meg az emlékeimben. Walkman-en szinte mindig velem volt.

Baby Sisters gyűjtemény

Hát így néz ki. És hogy tizenegynehány év múlva is jó ezeket az albumokat hallgatni, azt én sem hittem volna.

A Deák térről már egyenesen a Széll Kálmán térre (nekem szóban ez mindig Moszkva tér marad) mentem metróval. Innen nem voltam biztos, hogy pontosan merre kell menni, ezért felosontam a 4-es villamosra 1 megálló erejéig. A Széna térről már magabiztosabban sétáltam. Sajnos nagy sor állt a Millenáris előtt, több mint egy órát álltam sorba, de türelmesen kivártam. Olyan 11.30-ra értem be, és miután a karaoke terem közvetlen a főbejáratnál volt, ezért benéztem oda. Döbbenten láttam, hogy a 10 órára ígért kezdést ismét valami hiba miatt el kellett halasztani. Még ott próbáltak, beénekeltek, én addig szétnéztem. A konzoloknál most több régi konzol volt, azokat mind az Insert Coin kulturális egyesület adta be, totál meglepődtem a Nintendo GameCube-on Mario Kart: Double Dash!!-sal és négy szinte makulátlan állapotú controllerrel. Én nem is tudom, hogy lehet a controllereket megőrizni ilyen jó állapotban, amikor az analóg karja ilyen gumis alapú (nem tudom pontosan milyen), az a lényeg, hogy nyoma marad, ha például belemélyesztem a körmömet. Nekem egy lila és egy fekete GC controllerem van, a lila analóg karja már eléggé leharcolt állapotban van, a feketéé talán jobb, azt ritkábban használom. A 3DS Hungary jelen volt, amit nagyon díjaztam, innen felnéztem a MAT pulthoz bagszihoz. Régen láttam, hiányzott nagyon.

Kicsit beszéltünk, utána visszamentem a karaoke terembe, de már csak a 12 órakor kezdődő előadásra tértem vissza. Mivel a karaokésoknak nem volt dolguk, ezért elmentek enni, én elkísértem őket. A Sushi előtt sorban állva beszélgettük el az időt. Én nem vettem semmit, bár amit egyszer vettem náluk Sushit, az nagyon ízlett, úgyhogy majd valamikor elképzelhető, hogy sort kerítek rá. Bár egyébként manapság sok rizst eszek, mert kívánom, és nagyon jól esik. Főleg a jázmin rizs, az nagyon laktat. Miután visszamentünk, már nem maradt sok az előadásból, ezért azt türelmesen végighallgattam, bár Quentin Tarantino filmjei egyáltalán nem hoznak úgy lázba, és hogy őszinte legyek, magát az előadást sem éreztem olyan magas röptűnek, egyáltalán nem is értem, hogy fér bele egy japán tárgyú rendezvény kereteibe. Oldalra nézve, viszont totál meglepődtem, amikor megláttam Tukeinont. Nem is tudtam, hogy hazajött Hollandiából. O_O Jó érzés volt újra látni, és beszélgetni vele egy kicsit. :)

A következő másfél órás karaokés blokkban volt lehetőségem egyet énekelni: WHITE ALBUM: POWDER SNOW dalát. Ezt úgy jól esett, írtam is a dalról, hogy amikor láttam az anime utolsó részét, mennyire kellemes volt hallgatni. És úgy voltam vele, hogy mivel karácsonyi dal (legalábbis nálam), ezért mostanra nagyszerű lehetőség. Terveztem még több dalt is énekelni, de most csak ez az egy fért bele, mert eléggé zsúfolt volt most is a karaoke terem, több előadás is ide jött, ne is beszéljünk a Jrock (bár ez csak névlegesen) Kpop videoklip vetítésről. Ebből a szempontból nézve szerencse, hogy elkülönített helyen volt a karaoke, így nem hallatszott ki annyira a sikongatás.

És persze a zenekvíz, de ez csakis jó dolog lehet, főleg ha van szaloncukor-dobálás, amely idén is legalább akkora sikert aratott, mint tavaly. A Gamer zenekvízre csak időközben tudtam bekapcsolódni, így csak a horror, böngészős és Final Fantasy kategóriát ismerhettem meg. Daki nem is sorolta végig, mert a játékos közönség mindig az elsőre bólintott rá, így nem tudtam, melyek a többi kategóriák. Az animés zenekvízben sem jutott mindegyikre idő, de jól szórakoztam, többet jól tippeltem be. A 2013-as animék között megmosolyogtam a Kyoukai no Kanata openinget, mivel Chihara Minori énekli, ezért meghallgattam. Egészen jó zene lett. Az anime első részét is megnéztem, de annyiban is maradt, mert nem fogott meg engem. Sok-sok szaloncukor repült a levegőben, mindenki örömmel kapta el őket.

A zenekvíz végén elmentem a konzolokhoz, és mivel láttam, hogy szabad a GameCube, ezért birtokomba vettem egy pár perc erejéig. Játszottam egyet a Mario Kart: Double Dash!!-sal. Érződik azért, hogy más az irányítása, kicsit csúszósabb a többihez képest. A fizikája volt az egyik ok, ami miatt nem rajongtam ezért a Mario Kart-ért, amikor sokat játszottam vele. Olyan sokat nem játszottam vele, mert 16 órára helyet kapott a karaoke a nagyszínpadon. Nahát, mi ez a megtisztelő lehetőség? Amina, Daki, Lucy és Mai énekeltek egy-egy dalt. Meglepett, hogy ki voltak írva a kfn-be a dalszövegek magyar fordításai. Csak nem lehetett jól látni, mert a monitor eltakarta. Előbb átültem máshova. Ott láttam volna, csak egy páran beálltak a vászon elé, akkor meg ezért nem láttam. A végén a Naruto: GO!!! dalával nagy bulit csaptak, a végére sokan felmentek tombolni a nagyszínpadra. Mivel nem vagyok annyira az a tombolós fajta, ezért szolidan ünnepeltem az Adarnások nyilvános szereplését.

A fellépések után visszamentem bagszihoz, és nála töltöttem el a még megmaradó időt. Ott volt LL is, aki rendkívül “jókedvű” volt, hogy a konzolok szervizénél nem nyert semmit. Eredetileg bagszi se, csak volt ott egy The Legend of Zelda: The Wind Waker HD póló, amit hiányol. Elmesélte az egyik MAT-os lánynak, és akkor lement, hogy ő majd megnyeri. És láss csodát: Tényleg megnyerte. És odaadta bagszinak a pólót, úgyhogy részéről nagy volt az öröm. Amúgy nagyon jól néz ki, és eredeti Nintendo of Europe forgalmazás, úgyhogy valami előrendelői ajándék lehetett. Aztán már 17.40 körül járt az idő, úgyhogy bár feliratkoztam még egy dal eléneklésére, de már nem vállaltam be, mert az italom is elfogyott, így a SPAR-t is útba kellett ejtenem, én meg egyre inkább úgy vagyok a vonattal, ahogy Demjén Ferenc énekelte: “A vonat nem vár” Bagsziék is szedelődzködtek, mert LL már nagyon akart menni. Miután elkészültünk, még bagszi felajánlotta, hogy pörgessek én is a Konzolok Szervizénél, hátha nyerek. Pörgettem és úgy nyertem, hogy nem nyertem. Eredetileg a “nem nyertél” feliratnál állt meg, mégis választhattam ajándékot. Gondolom, hogy nap vége, és hogy ne maradjon meg. De maradt még egy Nintendós cucc:

Mario & Luigi: Dream Team Bros. valami alvóka-szerűség. Rossz a megfogalmazás, valójában egy ilyen nyakvédő volt benne, ami ha hosszas vezetés után kocsiban aludnék (erre minden esély megvan, miután nincs jogosítványom), akkor védi a nyakat. És volt hozzá valami szemfedő, hogy semmi fény ne zavarjon. Kibontva is lefényképeztem, mert nagyon poén.

Az az ásító Luigi azért befigyel rendesen. És ez is eredeti Nintendo of Europe forgalmazás. Örültem neki, legalább nem üres kézzel megyek haza az Animekarácsonyról. Igaz, nem fogom tudni használni, de elteszem, mint Nintendós emlék.

A karaoke terembe még gyorsan visszaosontam, elköszöntem azoktól, akiktől tudtam. Jó lenne, ha Tukeinon évente legalább egyszer remélem el tud jönni. Bagszival és LL-lel mentem, bementünk a Mammut-ban levő SPAR-ba, ott vettem magamnak Bravo zöldalmás üdítőt, erre már régóta kíváncsi vagyok, hogy milyen. Egészen bejövős, a zöldalmát italban egyébként is nagyon szeretem. Aztán mentünk metróval, én leszálltam a Keletinél. Úgy tűnik, nem búcsúztunk el hosszú időre, ugyanis bagszi elhívott magához szilveszterezni, meg úgyis akörül tartjuk a nagy Nintendós találkozókat, és mivel már nagyon rég nem voltam ilyenen, ezért nagyon szeretnék végre eljutni ismét oda. A vonathoz meg fél órával indulása előtt odaértem kényelmes sétával. Sokszor rohantam már vonathoz, ezt akartam most biztosra elkerülni. A hazaúton a CD-t hallgattam, meg olvasgattam a Keletiből elhozott metrós újságot és fejtegettem benne a rejtvényeket. Volt is benne mit, meglepődtem, hogy mennyi volt most benne. Végül rendben hazaértem. Nagyon jól éreztem magam, végül az lett az eredmény, hogy még jót is tett az utazás, talán jobban érzem magam, mint amikor elindultam. Ha minden igaz, december végén folytatás.

Posted in Animekarácsony, Baby Sisters, Mario & Luigi: Dream Team, Mario Kart, Minori Chihara, Suara, WHITE ALBUM | Címkézve: , , , , , , | 2 hozzászólás »

Kerek számok

Posted by supermario4ever - 2013. november 24. vasárnap


Az utóbbi időkben nem voltam túlzottan aktív se interneten, sem a “valós” világban, 2-3 hete nem érzem magam valami jól. Fejfájás, gyengeség, fáradékonyság… csak attól voltam lelkes, hogy étvágyam rendesen volt / van, ezért reméltem, hogy nincs nagy baj. De mivel nem javul magától, csütörtökön megelégeltem ezt az állapotot, és elmentem a háziorvoshoz, aki vashiány gyanújával vérvételre küldött. Ezt meg is csináltam már másnap, derüljön ki, minél hamarabb, hogy mi van. Hétfőn lesz eredmény, de van benne valami, ugyanis pénteken vettem vas pezsgőtablettát, és szerencsére szeretem a spenótot, úgyhogy nem nehéz kúrálni magam, és ma határozottan jobban érzem magam. Több energiát érzek magamban, végre buzog bennem a tenni akarás. Ezelőtt csak ágyban feküdni volt kedvem, és nem egyszer több mint 9 órás alvás után is olyan fáradt voltam, hogy tényleg nem sok mindenhez volt kedvem. De ha holnap is hasonlóan jobban leszek, mint ma, akkor szerencsére nincs nagy baj. Csak furcsa érzés betegségben megélni az emberi lét gyengébb oldalát. Amíg éli az ember az életét a maga ritmusában, ereje teljében, addig meg sem fordul a fejében, hogy bármikor beteg lehet, de amikor megtapasztalja… És így mentem el tegnap nyelvvizsgázni. Eleve nem volt valami könnyű a feladatlap, szóbelin is egyszer-egyszer kevertem a szavakat… eredmény december 20-án.

Egy ideje készen vagyok már a Mariós oldalon a Mario Party játék részletes leírásával, de csak most jutottam el oda, hogy ide is közzé tegyem. Most a Mario Party 5 készül, a december 5-ei megjelenés 10. évfordulója alkalmából, hamarosan hasonló okok miatt hasonló (legalább a maihoz hasonló) lendülettel vetem magam bele a Super Mario All-Stars leírásába, az december 16-án lesz 20 éves.

És néhány kerek szám a Last.fm-ről, bár az egyik nem annyira friss már, csak a kettőről együtt akartam írni. Elsőként Suara érte el nálam az összességében 4000-es meghallgatást:

Suara 4000 lastfmSuara 4000 scrobblerMég október végén elkezdtem ismét hallgatni a Karin albumát, a hamarosan elérkező téli szezon örömére, és nagyon kellemes érzés fogott el. Egyrészt, mert rég nem hallott dalokat hallottam, másrészt meg az volt az érzésem, hogy valahol itt kezdődik az örökzöld fogalma, szerintem ezt az albumot 20 év múlva is akkora hévvel fogom hallgatni, mint most. De ezt inkább nem akarom elkiabálni.

A másik egy sokkal szebb szám:

Megumi 10000 lastfmMegumi 10000 scrobblerHayashibara Megumi neve önmagában örökzöld, és azért látszik, hogy bár sajnos ma már nagyon inaktív, mégis élmény hallgatni a több éve ismert dalait. Igazán kijárt neki ez a nagy szám, és hogy Okui Masami mellett ő legyen a második, akinek ötjegyű szám van a hallgatottsági listáján. Csak sajnálom, hogy nincs neki karácsonyi albuma, mint Okui Masami-nak.

Ahogy november elején egyre inkább karácsonyi hangulatba öltözik az utca, meg járok a Tescóba, ott is egyre inkább emlékeztetik a vásárlót, hogy itt a karácsony, be kéne vásárolni, nem gondolod? Én nem gondolom. Nekem a sok díszlet nem a vásárlási lázat, hanem a zenehallgatási lázat hozta el. Szinte egész vásárlás alatt az Okui Masami: angel’s voice albumának dalait énekelgettem magamban, és itthon ténylegesen hallgatva az albumát, teljesen megérintette a szívemet. El is gondolkodtam azon, hogy milyen érdekes, hogy Japánban, ahol soha nem volt hagyománya a karácsonynak, oda is csak a fogyasztói társadalom miatt vitték be (de legalább szép jelentést adtak neki azzal, hogy szerelmesek ünnepe), és onnan jön egy énekesnő, aki nagyon hitelesen és csodálatosan énekel a karácsonyról, annak szépségéről és fájdalmáról. Már a dalcímekből is kisejlik, hogy ő is mint szerelmesek ünnepe énekel a decemberi ünnepről. Meg manapság a JAM Project-re kaptam rá ismét, őket is régen hallgattam már.

Posted in Mario Party, Masami Okui, Megumi Hayashibara, Suara | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Angyalok drámája

Posted by supermario4ever - 2013. október 18. péntek


Tegnap végeztem az Asatte no Houkou és a Saber Marionette J animékkel. Mind a kettő nagyon tetszett, bár mindkettő vége hagyott kérdőjelet maga után.

SPOILER

Nagyon érdekes az Asatte no Houkou, a történet sok tanulságos elemet tartalmaz. Ahogy írtam, Iokawa Karada felnőtt akar lenni, több tényező miatt, ezért mindig ahhoz a bizonyos útszéli kőhöz jár imádkozni, hogy teljesítse a vágyát. Vágya teljesül, ám egyáltalán nem boldog, hiszen Nogami Shouko gyerekké változott. Karada bánata nemcsak ebben merül ki, hanem szembeszülnie kell azzal, hogy koránt sem veszi le a problémát nevelői válláról azzal, hogy felnőtt, hiszen egyrészt hogyan mondja meg nekik, másrészt meg ettől nem képes varázsütésre mindent megcsinálni, és nem fog tudni azonnal dolgozni. Viszont gyerekkori vágya azért inspirálta is, hiszen a konyhában nagyon ügyes, sok mindent megcsinál egyedül. De ezzel egyáltalán nem elégszik meg, és megpróbál munkát keresni. Emlékezetes volt számomra a 8. rész, hiszen miközben Karada gyerekkori múltját nézzük vissza, felhangzott Suara: Kasa dala, mely az opening kislemez B-side track-je, és nem tudtam, hogy a azon túl, hogy ahhoz a kislemezhez tartozik, bármi köze lenne hozzá, de mégis. Nagyon odaillik ahhoz a jelenethez, emelte a dal értékét. Szép ballada, szomorú gyerekkor… És amikor nem sikerül munkát találnia, egy másik városban próbál szerencsét. Ez egyébként hiteles történet, Japánban általános dolog, hogy amikor felnő a gyerek, anyagilag is független akar lenni, mert azt gondolják, hogy a családjukra hoznak szégyent, ha egy bizonyos kor után nem találnak munkát. Karada nevelői hiába próbálják maradásra bírni, ő mégis megy. Egy tengerparti családnál végül el tud helyezkedni szobalányként, itt álnéven ténykedik. Végső nyugalomra itt sem lel, hiszen Shiozaki Kotomi rokonaihoz szegődött, aki Amino-kun egyik barátja, aki viszont Karada osztálytársa. Ő is keresi a lányt, amikor Kotomi felajánlja, hogy szálljanak meg a rokonainál. Amino-kun nem ismeri fel a felnőtt Karadában az osztálytársát, és igen nagy viszály kerekedik amikor megtudja, hogy mi lett azzal a kislánnyal, akibe még szerelmes is volt. Mindeközben Shouko és Karada bátya Hiro is rájönnek, hogy hol van a lány, el is mennek érte. Eközben a konfliktusok rendeződnek, mindenki hazamegy, és láss csodát… Karada ismét gyerek lesz, Shouko pedig felnőtt. És itt jön a kérdés, hogy honnan őrizték meg a követ, amikor elvileg csak egy darab volt belőlük? Vagy ez már az a szituáció, amikor nem érdemes ezen gondolkodni, csak örülni, hogy végül minden rendben lett? Nagyon nem is lehet erre mit kitalálni, ahogy végiggondolom. De szép volt, tetszett.

A Saber Marionette J anime tökéletes példa arra, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Érdekes Faust múltja, és hogy mi is a valódi célja, és igazából nem is ellene kell harcolni. Japoness végül megmenekül, de elvileg Otaru Marionettjei már nincsenek többé, és mégis hazatérnek, és Otaru várja is őket. Ez is furcsa, mert nincs utalás arra, hogy pontosan mi történt.

SPOILER VÉGE

Csak azért nem tudok 8 pontnál többet adni az Asatte no Houkou-ra, mert az ilyen lassú, érzelemdús történetek nem hoznak úgy lázba, mint a pörgősek. De a maga nemében nagyon tetszett. A Saber Marionette J pedig megérdemel akkora hírnevet, mint a Slayers, hiszen pörgős, jó poénok vannak, és megismerjük Japoness múltját, létezésének hátterét, viszont érződik, hogy itt még nincs vége, és lesz folytatás. Mint ahogy lett is J to X néven. Alig várom, hogy láthassam, de előbb a J Again OVA van kronológiailag. Ami rendkívül érdekes, hogy az első szériához képest az OVA sokkal színgazdagabb lett. Élénkebb, erősebb lett a színezet, ez mindenképpen megemeli a hangulatot. Amúgy Otaru “családja” 4 tagúról, 7 tagúra nőtt, hiszen Faust három Marionettje is csatlakozott hozzájuk. Tiger Maiden Circuit-ja még mindig rossz, ezért ő nem tud teljes valójában jelen lenni, mindenkiről, akit meglát azt hiszi, hogy Faust az. De neki el kellett mennie. Jó kis 6 részes OVA-nak tűnik. Tetszik az első openingje, kár hogy csak az első részben hallhatjuk:

Az előadó Imai Yuka, a cím pedig Sakaseruze! Dokyo Bana. Egész jó énekhangja van, engem Matsumoto Rikáéra emlékeztet. Imai Yuka Otaru seiyuu-ja, tehát ismét egy nő szinkronizál férfit. Ami furcsa, hiszen Otaru fiatal felnőtt. Ezek után képest felettébb vicces, hogy Hanagata Mitsurugi hangját egy férfi (Toyasu Takehito) adja, lévén, hogy homoszexuális érzelmeket táplál Otaru iránt.

Miután írtam, hogy az összes Suara-animét végig akarom nézni, így az Asatte no Houkou után a BLUE DROP ~Tenshitachi no Gikyoku~-ra esett a választás. Talán eddigi legsötétebb hangulatú anime, amit eddig láttam. Mondjuk a történet hátterét ismerve talán nem is csoda. A főszereplő lány Wakatabe Mari egy tragédia következtében elvesztette otthonát, családját és barátait, a nagymamájával él együtt. Ő maga az emlékezetét is elvesztette. A nagymamája féltve az unokája jövőjét, a Kaihou Akadémiára adja be taníttatni. Ez egy bentlakásos lányiskola, az igazgatónő igencsak szigorú, a legkisebb udvariatlanságot sem tolerálja. Sem Mari-tól sem a tanárkollégiától. Itt lesz szobatársa Senkouji Hakino, akiz az üdvözlő kézfogás után különös, nagyon kellemetlen érzés fogja el, melynek hatására öntudatlanul elkezdi fojtogatni a lányt. Még idejében magához tér, viszont nem emlékszik semmire, ami abban az önkívületi állapotban történt. Mari ennek ellenére elkezd vonzódni a lányhoz. Engem is meglepett, de mint kiderült, egy Shoujo-ai-val van dolgom, ez az első ilyen, amit látok. Hogy mi lesz ebből, egy zsenge 13 rész után kiderül, de eléggé depressziós, szinte demoralizáló hatása van az animének. Ez a szerelem már csak azért is lesz fájdalmas, mert mint hamar kiderül, hogy Hakino egy űrlény, aki emberként teljesen beilleszkedett az emberi társadalomba. A BLUE űrhajóval érdekezett a Földre, ez csapódott be Kamikakushi szigetére, ahol Mari is lakott, ezáltal vesztette el a családját. Egyelőre ennyit tudok. Az openinget pedig teljesen az animéhez írták, ugyanis Suara: BLUE dala bár nem a legdemoralizálóbb, de ott jegyzik a szomorú balladák között. Az endinget (Tsubomi -blue dreams-) még nem hallottam az animében (az első rész végén csak az opening hangzott el), az egy fokkal optimistább dal eredetiben. Vajon mit hoznak ki ebből a történetből… Valószínűleg végignézem, de ha továbbra is ennyire nyomasztó lesz, az nem hiszem, hogy 6 pontnál többet fog nálam érni. Ez függ a történet végkimenetelétől is.

Posted in Asatte no Houkou, BLUE DROP ~Tenshitachi no Gikyoku~, Saber Marionette, Suara | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Top 20 Suara #1

Posted by supermario4ever - 2013. szeptember 15. vasárnap


MOON PHASE

Amíg a Kimi ga Tame című dalról azt írtam, hogy felkészít a végső harcra, addig a MOON PHASE annak egy pozitív végkifejletéről szó hangulatilag. Rengeteg sokszor hallgattam meg ezt a számot, mert olyan csodálatos érzéseket kelt bennem, szinte megtestesíti a megvalósult szerelmet. A verse jelképezi számomra a vallomást, a bridge a pozitív végkifejletet sejteti, a kitörő refrén pedig annak megélését. Hihetetlen módon szabadít fel, talán pont azért szerettem meg ennyire, mert ezt az érzést szeretném megélni. Magasan a legjobb szám az énekesnőtől, és hát képes voltam megvenni a Yumeji album SACD változatát (mert csak azon szerepel), az azt gondolom, sokat sejtet, hogy mit jelent számomra. A szerelmes dalok alfája és omegája.

Posted in Suara | Címkézve: | Leave a Comment »

Top 20 Suara #2

Posted by supermario4ever - 2013. szeptember 14. szombat


Shunkashuutou
(春夏秋冬)

Hát ez a dal… Nem kis idő kellett, mire feldolgoztam magamban. Nagyon ritkán hallok ilyen gyönyörű szerzeményt. Tele van fájdalommal, és az évszakok által mutatja be, hogyan alakul ki az érzés (tavasz), hogyan éli meg azt, annak teljességében (nyár), majd hogyan múlik el (ősz), és végül álomba burkolózik (tél). Nehéz egy ilyen dalról bármi okosat is írni, nagyon mély érzéseket váltott ki belőlem annak idején. Végig átjárja a fájdalom, a szomorú emlékezés, a boldog idők elmúlásának megélése, és azért nagyon fájdalmas ennyire, mert nem mutat kiutat, hanem beletemetkezik a fájdalomba. Érezteti, hogy nagyon nehéz innen kimászni. És mivel ennyire szépen énekelt róla, nagyon sokáig a hatása alatt voltam.

Posted in Suara | Címkézve: | Leave a Comment »

Top 20 Suara #3

Posted by supermario4ever - 2013. szeptember 13. péntek


Hana Kotoba
(花詞)

Sokáig elmentem emellett a dal mellett, mert a Kizuna albumon csak az egyikre figyeltem nagyon (ami majd 2. lesz), és közben nem vettem észre, hogy hány csodálatos gyöngyszem van még rajta. Mint például a Hana Kotoba is, mely egy szomorú ballada. Olyan, mintha hosszú ideig elhallgatott érzésről énekelne őszintén. Nagyon tetszik a bridge-ben hallható szójáték: “Yoru ga gomeru fukaku, fukaku fukaya kurayami ni” Olyan érzetet ad, mintha jelen pillanatban ő sem tudja, mit érez, vagy próbálja elhinni, hogy nem is olyan nagy dolog, hamar túllesz rajta. Így az egész ének egy keretet ad: A versékben felismeri az érzést, a bridge-ben megpróbálja elhinni, hogy talán nem is olyan nagy dolog, a refrénben meg rájön, hogy ez nagyon nem így van, a legvégére pedig elfogadja, hogy fáj. Ez a kulcsa annak, hogy nem demoralizáló ez a dal, ugyanis azzal, hogy elfogadja az érzést, már érezteti annak esélyét, hogy hamar túl fogja tenni magát. És ezért nagyszerű szerzemény ez, mert időt ad a fájdalom megélésének, ennek köszönhetően látja a végén a kiutat. A legfénylőbb bronzérmet neki!

Posted in Suara | Címkézve: | Leave a Comment »

 
%d blogger ezt kedveli: