Category: A szépség és a Szörnyeteg



Az utóbbi időkben fellendült a blogomban a Disney-s postok olvasottsága, hát ha már az idő úgy hozta, akkor álljon itt egy új. Tegnap voltam Békéscsabán a Tesco előtti parkolónál levő bolhapiacon, az egyik árusítónál voltak videokazetták, többek között Disney-k is. Három olyat találtam, ami nekem még nem volt meg, meg is vettem őket:

  • Susi és Tekergő
  • Dumbo (új kiadás)
  • A szépség és a szörnyeteg

A Dumbo a 2001-es második kiadás videokazettája, amikor elterjedt a DVD, és megjelent azon is. Szeretem a rajzfilmet, de soha nem vált kedvenccé, mert nem annyira “élő” a történet, mint például a Pinokkióé vagy a Hamupipőkéé, hogy csak korabelieket említsek összehasonlításként. A másik kettőt viszont nagyon szeretem. A Susi és Tekergő rendkívül aranyos. Érzékelhető a szereplőkből, és a történetmenetből, hogy elsősorban gyerekeknek szánták, de a felnőttek számára is maximálisan élvezhető. A szépség és a szörnyeteg is nagyon élvezetes. Idővel, ahogy egy érzelmileg egyre fejlettebb klasszikusokat készítettek, úgy lettek a felnőttek számára is egyre inkább érdekesek, nézhetőbbek, ebben nagyon jól teljesít az 1991-es Disney rajzfilm. Még nem láttam, majd este megnézem. Amúgy az érzelmi fejlődés szempontjából az első igazi nagy kiugrás a Róka és a Kutya volt. Az komolyan megérintett, önmagában az, hogy két olyan állatot állítanak barátságba, amelyek a való életben vadássza az egyik a másikat, és ez is komoly tényező abban, hogy később szétválnak, de ahogy a külső tényezők is befolyásolják, az is érdekes. Egyébként a Szépség és a Szörnyeteg nagyjából akkor volt a mozikban, amikor jobban elterjedtek általánosságban a videokazetták, ezért próbáltam utánajárni, hogy vajon megjelent-e annak idején magyarul? Még az InterCom-nak is írtam E-mailt, hogy akkoriban kiadták-e, de nem jött rá válasz. Közben magamtól kikövetkeztettem, hogy az Aladdin volt az első olyan Disney klasszikus, mely annak idején megjelent.

Ma vettem egy egeret a laptopomnak, mert nagy az egérpadja, ezért amikor sokat írok, többször tévedésből ráérintek, és észreveszem, hogy egyszer csak nem írok… Idegesített engem, de soha nem húztam fel magam rajta. Most hétvégén itt voltak bátyámék, bescannelte régi fényképeit, és nagyon felidegesítette magát, egyrészt mert neki is sokszor elment a kurzor, másrészt meg ő nem tudta rendesen használni egérként. Idegességében mondta, hogy szánhatnék pénzt egérre. Elgondolkodtam a lehetőségen, mert bár tényleg nem bosszankodtam magam annyira, de nekem is kényelmesebb egy asztali számítógép egerét használni, ezért a HP 5 gombos egere mellett döntöttem. És tényleg jobb. Ez éppen akciós volt a Tescóban (3.500 Ft -> 2.800 Ft), tetszett is, és semmiképpen nem akartam a legolcsóbbat megvenni, mert ha lehet, akkor hosszabb ideig szolgáljon. Igyekszem csak kemény felületen használni.

A múlt héten volt egy beszélgetésem, ami egyébként is átalakította egy kicsit a gondolkodásomat. Voltam a PC Padlás üzletben, ahol régi számítógépeket árulnak. Az eladó nálam pár évvel idősebb férfi, és jókat beszélgettünk a számítógépek fejlődéséről, és egy kérdésemre jó választ adott: “Miért van az, hogy bár arányában jóval olcsóbbak a műszaki cikkek, mégsem javul az életszínvonal?” Erre mondta, hogy mert tömeggyártásra készülnek sokkal rosszabb minőségben. Így már sokkal jobban összeáll az a kép, hogy miért van az, hogy az új műszaki cikkeket csak pár évre tervezik. Az ezredforduló környékén a Laptopok rettenetesen drágák voltak, alsó hangon 300.000 forint, de az igazán jókért akár 500.000 forintot is ki kellett csengetni. És azok a mai napig jók. Az eladó is egy ilyen laptopon netezett, azon mutatta, hogy a régi gépekbe milyen védelmi eszközöket tettek, amiknek köszönhetően strapabíróbbak a mostaniaknál. Ha szétnézünk a drágább gépek között, akkor ott találunk olyanokat, amik nemcsak 5, hanem 10-15 évet is bírnak, csak nem áll érdekükben ilyet gyártani, mert a PC piac mindennél rohamosabban fejlődik, és cseréljék le minél gyakrabban. Ezzel választ kaptam arra a kérdésre is, amit szintén felvetettem, hogy a ’90-es években és a mostani időkben szinte semmit nem változtak a műszaki cikkek árai. Már egészen kiskorom óta vonzódok a műszaki dolgokhoz, és újságban figyeltem az árakat, és már akkoriban a jobb TV-k 100.000 forintnál kezdődtek, a hűtők, mosógépek 70-80.000 forintok voltak, és akkor kb. 20.000 forint volt az átlag minimálbér. Most már jóval magasabb bérek mellett azonos áron vásárolhatunk műszaki cikkeket, de milyet… Amúgy a tömeggyártásra az egyik legékesebb példa a táblagép. Ez is 2-3 éve még ott volt egy olcsóbb laptop árán, de ma már 20-30.000 forintért is hozzá lehet jutni. Miért? Hogy az átlagember is bárhol tudjon a világon internetezni. Nem azért, mert az annak idején 100.000 forintos táblagépeket ennyivel olcsóbb előállítani, hanem mert rosszabb minőségű alkatrészekből áll. Biztos írtam már ide is, de én a táblagépeket a világ legfeleslegesebb műszaki cikkének tartom. Nekem az a meglátásom, hogy azt tényleg csak azért találták ki, hogy az ember bárhol tudjon internetezni, hiszen ott a Facebook (a másik dolog, amit szintén utálok), képben kell lenni, hogy kivel mi van, minden információval azonnal rendelkezni kell. Nem, nekem ezek egyáltalán nem kell. Az internet legyen otthonra (illetve a Laptopot Pesten vittem egy párszor pl. a WestEnd-be, hogy ott is tudjam használni) és amikor szabadban vagyok, legalább akkor legyek nyugalomban, elzárva az internettől, zenét hallgatva, vagy / és elmerülve a gondolataimban. Nagyon remélem, hogy nem jön el az az idő, amikor rákényszerítenek az okostelefonra és a táblagépre, szeretném nélkülük leélni az életemet.

Hamarosan nagyon remélem, hogy aktuális lesz az, hogy magamnak vásárolhatok (3 hét múlva vége a német nyelvtanfolyamnak), azt gondoltam el – bár ezen a gyakorlat még változtathat – hogy inkább spórolok egy drágább műszaki cikkre, de az kitarthat akár 15 évig is. És akkor nem fog érdekelni, hogy merre fog fejlődni a műszaki piac. Amúgy azt tervezem, hogy november 10-én megírom az új önéletrajzot, és 11-étől már elkezdek munkát keresni. Nagyon ideális állapot lenne, de ha minden gördülékenyen megy, akkor akár közvetlen a nyelvvizsga után elkezdhetek dolgozni.


Ez egy kiegészítő-post a tegnapi naphoz.

Csináltam kfn-t a számomra legjobb Okui Masami dalból, és úgy voltam vele, hogy akkor használjuk ki a  Karafun Studio lehetőségeit, és csináljunk belőle AVI-t. Konvertálom, és látom, hogy a végső fájl 9,37 GByte lett. O_O Na, az szép. Gondoltam, hogy valahol a video tömörítésnél van a kutya elásva, mert alapból nem tömörít. Megnéztem a beállításokban, és több tömörítési lehetőség van, de én ezek közül egyiket sem ismerem… Random rámegyek az egyikre, elkezdi konvertálni, ezt még lassabban csinálja. Megállítom. Megpróbálok valami video convertert leszedni, majd amikor beállítom rajta a dolgokat, és mentenék, akkor látom, hogy van egy másik ugyanolyan videó, de az 95 MByte. :D Először azt hittem, hogy készen van, de amikor “beletekerek”, akkor látom, hogy egy idő után áll az egész, és azért 7:15, mert látja a teljes zenét.  Végül amellett döntöttem, hogy ráteszem Windows Movie Maker-re, és átkonvertálom valami Youtube-kompatíbilis formátumra, mert most csak oda akartam feltenni, ahogy azt el is cselekedtem tegnap:

Két éve első helyre tettem ezt a számot, és ez most sem változott, sőt életem egyik legjobb dala. Nagyon ritka az ennyire hiteles érzelemmel előadott dal, ami betölti a teret, szívhez szól, megállít, és gondolkodásra késztet.

Régóta érlelődik bennem a gondolat, hogy ha már az utóbbi időkben ennyi Walt Disney rajzfilmet néztem meg, hogy csinálhatnék egy Top 10-es listát, de mivel a főbb klasszikusokat most néztem meg, ezért most láttam elérkezettnek rá az időt. Bár akkor inkább tegnap kellett volna elkezdeni, vagy akkor érni az első helyre, ugyanis Walt Disney december 5-én született. Na de, megpróbálok valami értelmeseket összeírni holnaptól minden nap egy-egy helyezettről. Felvezetésnek ennyi, most két olyan klasszikusról írnék röviden, melyek éppen, hogy nem kerültek be a Top 10-be:

11. A Szépség és a Szörnyeteg

Sokáig nem foglalkoztam ezzel a rajzfilmmel, annak idején nem nagyon volt lehetőségem megnézni, meg annyira nem is keltette fel az érdeklődésemet. De utólag láttam hogy nagy hiba. Kellemes alaptörténet, az eleje kicsit tükröt tart a mai társadalom elé, hiszen aki okos, szeret olvasni, azt le szokták nézni, nehogy már bárki szembesítse a saját butaságával. Bár így is a város legmenőbb pasija pályázik rá, de Belle rá se hederít. Majd amikor Belle apja az erdőbe indul, eltéved, farkasok üldözik, és egyszer csak a szörnyeteg kastélyába kerül. A szörnyeteg, mivel senkit nem fogad, ezért börtönbe záratja Maurice-t. Amikor Belle értesül erről, elindul, hogy megmentse apját. A szörnyeteg csak egy feltétellel engedi el, ha Belle mellette marad végig, és még a kastélyból szabadulhat. A kastély elátkozott, ugyanis mindenki át van változtatva. A szörnyeteg valójában egy öntelt, pökhendi királyfi, aki emiatt szörnyeteggé lett változtatva, és el kell érje, hogy viszont szeresse egy lány, amíg el nem hervad a rózsa, különben örökké szörnyeteg marad. A többi lakó pedig tárggyá lett változtatva. Ők a szörnyeteggel szemben elég jól viselik az új “formájukat”, sőt még ők segítenek Belle-nek, hogy könnyebben viselje a szörnyeteg igencsak nehéz jellemét. A kastélyban végig nagyon kellemes légkör jár át, és a történet menete is az utolsó pillanatig érdekfeszítő, a szereplők is szerethetők. Én úgy vagyok vele, hogy nagyon sokat számít az, hogy tudjunk azonosulni a szereplővel, így át tudjuk érezni, ami vele történik, ahogy ő megéli, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy élvezzük a filmet, animációt.

12. Eszeveszett Birodalom

Az egész rajzfilm konkrétan eszeveszett poén. Dél-Amerikában él minden idők leglazább királya, akinek ha úgy támad kedve, saját nyaralót épít. Hogy épp annak a háza is ott van, akivel meg akarja építtetni? Mit számít… lebontjuk a házat! Bárki, aki ellenkezik vele, azt egyszerűen csak kidobja a palotából, alkalmazottjait kirúgja. Hasonlóképp bánt el Kronkkal is, aki Yzmával együtt bosszút áll: Megölik Kuzcót. Egyébként szerintem Kuszkónak nevezni sokkal viccesebb. Lemennek a laboratóriumba, összekotyvasztják a mérget, és búcsúvacsora címén meghívják magukhoz, és az üdvözlő italba öntik a mérget. Kuzco nem hal meg, csak lámává változik, de sokáig azt hiszik, hogy halott. Ebből származik a poén egy része, amikor eljátszák a temetését, de amikor megtudják, hogy mégsem halott, útjára indulnak, hogy megöljék, akkor kezdődik az igazi poén. Amikor az erdőben egy seregnyi rovar elől menekülnek, vagy az éttermes jelenet… Nem lehet kibírni nevetés nélkül. Nekem még mindig az a jelenet a kedvencem, ahogy Kronk és Yzma probálnak lejutni a laboratóriumba:

  • Kronk: Húzd meg azt a kart.
  • *meghúzza*
  • Kronk: DE NEM AZT A KAAAART!!!

És ahogy lezuhan… A magyar szinkront dicséri ez a jelenet, állítom, hogy az egyik legjobb a magyar. Szerencsére a Disney-k esetében a mai napig jellemző a színvonalas magyar szinkron, ezek nagyban megnövelik az élvezeti faktort. Tehát magasan ajánlott mindkét mű.


Aki szeretne jó áron The Legend of Zelda: Ocarina of Time 3D-t nyilván 3DS-re, az 6.990 forintért vehet az Europark Saturn-ban. Kicsit szétnéztem arrafelé, és találtam ezen kívűl egy pár Disney DVD-t szintén jó áron, a sorozatokat is megvenném, és a Saturnban azok is 500 forintok. Kicsit van is olyan érzésem, mint amikor 5 éve az anime DVD-ket vettem, így fogom ezeket is venni? Ki tudja.

Itthon készülődtem egy kicsit, mert átjön bagszi és zsida, kicsit rendbetettem a konyhát. Aztán elmentem egy vezetékes telefonért, amit az aprod.hu oldalon találtam. 2000 forintért, mivel a DIGI TV szolgáltatás keretén van vezetékes telefon, és lényegesen olcsóbbak a percdíjaik, akkor miért is ne? Útközben bementem a Reálba innivalóért, és találtam 1,5 literes Pepsi Twistet 169 forintért. Nem semmi. A Fő utcánál a Match mellett van egy kis üzlet, sokminden van ott jó áron.

Olyan 17 óra fele jöttek meg bagsziék. Először Pixar rövidfilmeket néztünk, majd megnéztük a Wreck-It-Ralph trailert. A legújabb Disney film hatalmas lesz, videojáték karakterekkel, köztük Bowserrel is. Nos igen, a Kingdom Hearts játékszéria, az Epic Mickey, és a SNES, N64 Disney játékátiratok után nagyon eljött az ideje, hogy mindezt viszonozzák a Disney-nél.

Eközben megérkezett a pizza rendelésünk. A három pizza mellé ajándék palacsintát is kaptunk, milyen rendesek voltak. A fő utcánál levő pizzériától rendeltünk online egy szalámisat, egy sonkásat, és egy bolognai. Nem volt rossz, elmegy. De a palacsinta, az külön történet. Kakaós volt, én voltam az első, aki megkóstolta és… mint aki nem is citromba harapott volna, hanem valami sokkal rosszabba. Valami rémes volt. Ilyen párnaszerűség volt, és vastagon meg volt szórva kakaóporral. De nem ám a cukrozottal, hanem a keserűvel. Rettenetes volt. Bagsziék nem akarták elhinni, zsida, aki szakács létére vallja, hogy mindent megeszik, nem bírta lenyelni. Úgyhogy ez a pizzéria kirúgva.

Zsida az utóbbi időkben nagyon rá van kattanva a Lovely Complexre, és Risa öccséről keresett bagszi jelenetet, miközben írtam a MAT karaoke kiírását. Időszerű lenne, hiszen már csak 3 hét van az aNiwaCon-ig. Én rövidre zártam volna, ezért inkább továbbküldtem Night-nak, és Erisz-nek, hogy ha valami ötletük, hogy mi szerepeljen még benne. Lehet, hogy nem lesz zenekvíz, és inkább 2 órás lesz a verseny, hogy ne Top 10 Karaoke performers listát állítsunk össze. Én azt szeretném, ha egyénileg, és csoportosan is egyaránt lehessen jelentkezni, persze, aki egyénileg megy, az ne mehessen csoportosan, és vica versa. Egyébként az utolsó héten, amikor az előző albérletben voltam, a zsida megvette a Love.com 5, 6. köteteket, de eladná nekem, mert úgyis elmegy egy pár év, mire megjelenik magyarul teljesben. Mondtam is neki, hogy most nincs rá pénz, de tegye félre, mert egy kötet áráért szívesen megveszem a kettőt együtt.

Aztán Besenyő Család jeleneteken nevettünk nagyokat, majd megnéztük a Szépség és a Szörnyeteget. Hát van nekem monitorkábelem, mellyel TV-n is tudjuk nézni. Már az önmagában nagyon tetszett, hogy mennyivel szebb TV-n, amit látunk gépen, de ahogy bagszi mutatta, hogy lehet osztott képernyőt csinálni, azon voltam a legjobban meglepve. Én azt hittem, hogy amit az Adarna Karaokén látok, hogy más megy a gépen, és más fent a monitoron, hogy az egy nagyon drága megoldás, és most tudom meg, hogy csak ennyi? … Kész, a MAT-os karaokén is ez lesz, ez eldöntött tény. A Szépség és a Szörnyeteg meg nagyon tetszett, legjobb Disney alkotások között van. És ez volt a plakát, amit akkoriban évekig láttam.


A hosszú hétvégére hazajöttem Békéscsabára. Milyen érdekes, hogy 2 éve, amikor felköltöztem Pestre, és akkoriban hazajártam, szinte mindig aznap vissza akartam menni, most meg kellemesen érzem itt magam. Változtam ezidő alatt, sokminden miatt voltam nyugtalan akkoriban, de úgy érzem, hogy azóta jóra fordultak a dolgok, és innen már csak feljebb van út.

És akkor jómúltkorában 10 Disney videokazettát hoztam haza, megnéztem akkor hármat, most a maradék hetet. Ezekről írnék.

Nagyon vágytam arra, hogy ismét megnézzem a 101 Kiskutya élőszereplős verzióját, ez valamiért sokkal jobban tetszik, mint az eredeti rajzfilm, jobban a hatása alá kerülök általa. A rajzfilmben valahogy annyira komolytalan Szörnyella De Frász, viszont a filmben sokkal jobban kijön az őrült jelleme, ezért a tettei sokkal hatásosabbak. Na meg hát filmben sokal szeretetőbbek a kiskutyák.

A két Oroszlánkirályt egybe fogom vetni, ugyanis most jutott idő az Oroszlánkirály extra változatára. Egy jelenetet átalakítottak benne (vagy az eredeti mivoltában láthatjuk?). Amikor Zazu hozza a friss napi híreket Mufasának. El is gondolkodtam azon, hogy valami nincs rendben, nem ezt mondja. Aztán leesett, hogy ez az extra jelenet. Ha valóban ez lett volna az eredeti forgatókönyv, akkor jobb, hogy átalakították, mert egyrészt hirtelen jön az ének, másrészt nagyon nem is illik oda, hogy dalban mondja el Zazu a dolgokat, harmadrészt, meg a jelenet végén túlságosan hirtelen jön a hangulatváltás, ahol már visszatérünk az általunk ismert jelenetekhez. A videokazettát a film végén megspékelték még két videoklippel. Az egyik valami Disney Channel Circle of Stars, ahol ilyen megcsinált tinik éneklik el a Circle of Life dalt. Az ilyenekből nőttek ki a Hannah Montana és társai, rémes volt, bár talán egy fokkal jobbak voltak, mert természetesebbnek tűntek, de az énekstílus miatt egyébként is felejthető, nem szeretem az ilyet. Nagyon elrontották vele a videokazetta értékét. A másik videoklip pedig Elton John: Can you feel the love tonight? dal PV-je, természetesen az eredeti. Amit még ennyi idő után is nagyon kellemes hallgatni, biztos nincs olyan ember, aki ne ismerné a dalt.
Aki jó Disney folytatást szeretne nézni, az mindenképp az Oroszlánkirály 2: Simba büszkeségét válassza. Sőt, még második megnézésre is azt mondom, hogy ez jobb lett, mint az első, mert mélyebb a mondanivalója, és nagyon jól megcsinálták a készítők. Sokszor még saját magamon is tapasztalom, hogy az egy dolog, hogy egy bölcseletet, egy elméletet megértesz, magadénak tudsz, de azokat alkalmazni teljesen más. Nagyjából így írható le az Oroszlánkirály 2 története. Ugyanis az első részben az apjától megkapja a szükséges intelmeket ahhoz, hogy jó király legyen, de a második részben, amikor király lesz, rajta a sor, hogy azokat következetesen alkalmazza. Ugye milyen nehéz? De egy nagyon nehéz, göröngyös úton Simba megérti apja tanításait, és igazi jó király lesz belőle.

És ha már jó folytatás: Hasonlóan tetszetős volt a Szépség és a Szörnyeteg: Varázslatos Karácsony. Bár ha az eredeti rajzfilm anime lenne, ez inkább egy OVA lenne, mert bár jól kiegészíti a történetet, nélküle is teljes értékű a rajzfilm, és rövidebb is. Mégis nagyon jó lett. Soha nem láttam az eredeti Szépség és a Szörnyeteget, az egész emlékem róla annyi, hogy egy mozis újságból levő óriásplakát volt belőle kirakva apám szobájában. És annak idején a poszter alapján valahogy nem gondoltam, hogy olyan jó lenne. Aranyosak voltak az életre keltett tárgyak, de ennyi. De ez a rajzfilm nagyon megtetszett, keresni fogom az eredeti történetet (videokazettán és DVD-n), felkeltette az érdeklődésemet.

És ha extra változat, akkor az Aladdin is. Bár nem tudom, hogy mivel érdemelte meg az “extra változat” rangot, mivel semmivel nem több az eredetinél, max az új borító, de csak a DVD érdemli meg az extra változat jelzőt, hiszen az 2 lemezes. De ettől függetlenül jó volt megint megnézni. Mind az Aladdin, mind az Oroszlánkirály esetében eszembe jutott a SNES játék, főleg az Oroszlánkirálynál, hogy milyen nehéz. Elhatároztam, hogy ha hazamegyek, megpróbálom.

És egy nagyon-nagyon régi Disney rajzfilm, amit szintén most láttam először: Bambi. Csak azt tudtam róla, hogy legenda, (mifelénk még italt is neveztek el róla. Jó ez elcsépelt. ^^’) és sok jóra megtaníthatja a gyerekeket, de ennyi. Hát most megnézve inkább az aranyosságra helyezték a hangsúlyt. Nézhető felnőttek számára is, de annyira… nem is tudom hogy kifejezni magam, de egyáltalán nem negatívan gondolom. Tehát annyira gyerekeknek akarja elmagyarázni az élet dolgait, hogy hozzám például egyáltalán nem jutott el úgymond. Néztem, nagyon aranyosak voltak az állatok, kedves történet, jó a lezárás, de ennyi. Igazából nem érintett meg mélyen.

És a legvégére hagytam az első Disney-Pixar alkotást, az Egy bogár életét. Nagyon-nagyon régen nem láttam Pixar rajzfilmet, és talán most éreztem meg igazán, hogy mennyire hülye vagyok, hogy mert 16-18 éves voltam, akkor azt gondoltam, hogy ezeket úgyis gyerekeknek találták ki, én már nem nézek több ilyet. Pár órája még bántam, de most már nem. Lehet, hogy így volt jó, mert most fejlődtem úgy érzelmileg, hogy megint tudom szeretni a Pixar alkotásokat. Nemrég ment a mozikban (talán még megy? Akkor meg fogom nézni) a Merida, a bátor, zsida látta, és mesélte, hogy ez a rajzfilm is ugyanazt a hatást váltotta ki belőle, mint a korábbi Pixar animációs filmek, hogy teljesen a hatása alatt leszel napokig, szinte lázban égsz tőle, és az Egy bogár élete is pontosan ilyen. Mert a szereplők szerethetőek, jó a történet, hiteles az egész megjelenítés, a poénok ütnek, és az egész hangulatvilág, nagyon meg tudják ragadni az embert. Csupán egyetlen egy hátránya van az Egy bogár életének, az pedig a végefőcímdal. A magyar előadója valami borzalmas, semmi hangja nincs az énekesnek. De ez nem szegte a lelkesedésemet, hogy a Pixar kiadványokat is összegyűjtsem. Kíváncsiságból megnéztem, hogy milyen a Disney-Pixar lista, nem túl hosszú, én hosszabbra számítottam. Nem lesz nehéz bepótolni a többit. Bár azt megjegyzem, hogy én azért is gondoltam hosszabbnak, mert amielőtt nem foglalkoztam komolyabban a Disney rajzfilmekkel, azelőtt nekem a Pixar, és a Dreamworks alkotásait teljesen egy kalap alá vettem, és a kettőt egynek hittem, ezért gondoltam azt, hogy jóval több Pixar rajzfilm van, de most már látom, hogy nem így van. Így nem lesz nehéz dolgom megszerezni a hiányzókat is.

Holnap megyek haza (nekem Békéscsaba és Budapest is ugyanúgy az otthonomat nyújtja. ^^’), kiválasztottam 4 régi 576 Konzol magazint, amiket magammal viszek, hogy olvassam az úton. A 2000. áprilisiban van benne az Egy bogár élete Nintendo 64 játék tesztje, azt fogom elolvasni, valamint egy olyan N64 játék, mely régen megvolt nekem: Vigilante 8: 2nd Offense. Nem egy Mario Kart, de elvoltam vele. A másik, a 2003. áprilisi szám, ebben van egy 2 oldalas ismertető a Game Boy Advance SP-ről. Érdekel, hogy akkoriban mit írtak róla. A harmadik, a 2003. júniusi, ebben van egy 22 oldalas írás az E3 2003-ról, valamint egy 2 oldalas teszt a GBA-s WarioWare, Inc.: Minigame Mania játékról. És végül a 2003. novemberiben van benne a Super Mario Advance 4: Super Mario Bros. 3 teszt, és egy jó reklám róla. Idefele a vonaton pedig az új Konzol magazint olvastam. Gratulálok a szerkesztőknek, sikerült színvonalas magazinná avanzsálni az újságot, van akkora élmény olvasni, mint a régi 576 Konzolokat. Ne adják alább!

%d blogger ezt kedveli: