supermario4ever blog – 少年になりたい

Nintendo, Anime, Manga, Jpop, anison, és egy kicsit magamról is.

Archive for the ‘Micimackó’ Category

Mi ez a hacacáré?

Posted by supermario4ever - 2013. február 17. vasárnap


Úgy tűnik, hogy az én esetemben szükséges némi érzelmi intelligencia ahhoz, hogy a dolgok mögé lássak. Megnéztem egy pár részt a Micimackó sorozatból, és mostani fejemmel nagyon tetszik. Azt nem tudom, hogy most a nosztalgia miatt érzem ezt, vagy mert ennyire ráfüggtem a Disney klasszikusokra, de most nagyon szeretem nézni. Az 1977-es filmet a régi szinkronnal néztem. Úgy sem volt rossz, de annyira hozzászoktam a sorozatbéli kiosztáshoz (ahogy utánanéztem, csak néhány hangot változtattak meg), hogy furcsa volt, az új valahogy élettel telibbnek tűnik. Olvastam az újról is szidalmakat, de azt már úgy veszem, hogy divat szidni az újat. A címben szereplő kérdés ugye Ürge szavajárása volt, nagyon sajnálom, hogy ilyen ritkán szerepel, önmagában viccessé tesz egy-egy részt.

Egyébként eszembe jutott, hogy van egy másik Disney klasszikus, melyből sorozat készült, a 101 Kiskutya. Erről totál megfeledkeztem. De most már értem, hogy miért éreztem hiányosnak az egész 101 Kiskutya világot, amivel nemrég ismét találkoztam. Jó volt a rajzfilm, jobban szeretem a filmet, a második rész ebben az esetben sem érdemel sok (jó) szót, de valami nem volt rendben az egésszel. Néhány napja jutott eszembe, hogy volt sorozat is. Annyi maradt meg bennem, hogy bár jóval egyszerűbb volt a rajz, mégis szerettem, mert a szereplők egyszerűbben, viccesebben viselkedtek. Szörnyellán sokat lehetett nevetni. Aztán tegnap este láttam, hogy YouTube-on szinte az egész sorozat fent van. Egy részt megnéztem, minden bevillant. Csak három kutya volt, az egyik a “normál” kutya, a másik a túlsúlyos, a harmadik meg egy nőstény, aki itt debütált. És volt egy csirke is. Az is, hogy került oda, nem tudom. XD Tetszett az az egy rész, ha jól tudom, hogy a “normál” kutyát Lucky-nak hívják. Csak még tisztább lett a kép. Mert a klasszikusban, és a filmben is, csak annyi volt, hogy Lucky volt az a bizonyos 15. kutya, aki végül mégiscsak élt. De már akkor is éreztem, hogy ez így nem 100%-os, én ennél többre emlékszem vele kapcsán, aztán sehogy nem akart kibontakozni, és most a sorozat láttán lett minden tiszta. Ez az a szituáció, amikor a tudatalattidba rögzülnek a dolgok, és egyszer csak villámcsapásként villan be minden. Ezen a YouTube csatornán több egyéb MINŐSÉGI RTL Klubos műsor mellett a 101 Kiskutya is megnézhető.

Posted in 101 kiskutya, Micimackó | Címkézve: , | 2 hozzászólás »

Kapcsolat a narrátor és a szereplők között

Posted by supermario4ever - 2013. február 16. szombat


Én nem is értem, miért nem vált ez gyakorlattá, tetszik az ötlet. Sokakkal ellentétben én nem rajongtam Micimackóért, és a Disney klasszikust is ma láttam először. Én annak idején csak a sorozatot láttam a Walt Disney vasárnap délutáni műsor keretén belül, és ma már látom, hogy miért gondolják sokan, hogy Micimackó a barátság szimbóluma, de akkoriban egyszerűen képtelen voltam túltenni magam azon, hogy ennyire buta volt. Szinte ő volt az egyetlen olyan rajzfilmkarakter, azok közül, akiket valaha láttam, akinek minden szívfájdalom nélkül belerúgtam volna a hátsójába, nem érdekelt volna, ha szenved. A Micimackó sorozatot szerettem a legkevésbé a Disney szériák közül, egyszerűen képtelen voltam a egész pozitív oldalát nézni. Egyedüli karakter, akit szerettem, de őt nagyon, az Ürge. Amikor mondja a magáét, és hirtelen lezuhan, már csak azért megérte néznem. Amúgy nem nagyon voltam oda érte, és nekem még nem is voltak olyan gondolataim, hogy Micimackó függő, Malacka kisebbségi komplexusos (ja, hát az ő Szent Habakukja is megér egy misét), és a többiekről is alkottak hasonló elméleteket. Tervezem megnézni ismét a sorozatot, szerintem most jobban fog tetszeni.

Az 1977-es klasszikus viszont nagyon egyedi és ötletes volt. Tetszett az, hogy konkrétan a könyvben játszódott a történet, ahogy átmentek egyik rajzból a másikba, egyik oldalból a másikba, amikor Tigris megkapaszkodott a betűkbe, hogy könnyebben földet tudjon érni, és az is tetszett, hogy a narrátor, és a szereplők néha beszéltek egymással. Viszont a történet nekem nem jött be annyira. És el is gondolkodtam azon, hogy az eredeti regény is ilyen, vagy csak itt tűnt nekem olyan lassú folyásúnak? Soha nem olvastam a könyvet, most fogom, de sajnálni fogom, ha nem fog tetszeni, biztos kisebbségben leszek vele.

Posted in Micimackó | Címkézve: | 1 Comment »

 
%d blogger ezt kedveli: