Category: Jung Yi



Azért kezdtem el más Csoszon dinasztia korában játszódó sorozatot nézni, mert lenyűgözött, hogy milyen összefüggések vannak a Királyi ház titkai és a Korona Hercege közötti történések között. Aki ismeri, az tudja, hogy a két sorozat története között kb. 80 év különbség van, és a “híd” Joning herceg, aki Jongdzso királyként uralkozott. Fantasztikus, hogy egyrészt a történések javarésze valós (amik nem, azok kötelező dorama elemek), másrészt, meg amit írtam, összefüggéseket találni a történések között, és pont azért, mert valós, kirajzolódik egy élő történelem könyv. Van egy olyan reményem, hogy ha megnézem valamennyi doramát, mely ebben a korban játszódik, akkor az egész egy láncolattá alakul ki, és még jobb lesz, hogy jóval több sorozat között lesz kapcsolat. Ezért is gyűjtöttem össze a sorozatokat, és listázom aszerint, hogy mely király korában játszódik. Na jó, nem akarom ilyen több hónapnyi kutató- és kemény munkának beállítani, lényegében ez egy angol post magyar fordítása lesz kiegészítve saját gondolatokkal. Lássuk hát:

# Király Uralkodás  Rövid leírás, és dorama
1 Tedzso 1392-1398 A dinasztia megalapítója. Fiai közötti harc miatt lemondott a trónról. A “Tears of the Dragon” ezekről a háborúskodásokról szól. A “The Great Seer” A Korjo dinasztia hanyatlásáról, valamint a Csoszon dinasztia megalakulásáról szól.
2 Csongdzsong 1398-1400 Ekkor még nagyon instabil volt a dinasztia, és Csongdzsong király nem uralkodott sokáig, átadta az öccsének a trónt.
3 Tedzsong 1400-1418 Könyörtelen király volt, aki mindenkit kivégeztetett, aki az útjába került. Szintén lemondott a trónról fia javára, de ő tartotta a hatalmat. Ezt nagyon jól megmutatja “Tree with Deep Roots” dorama, de a “The Great King Sejong” első részei is hangosak voltak a kivégzésektől.
4 Nagy Szedzsong 1418-1450 Merőben más jellem, mint az apja. Igazságos, szerethető király volt, ő a hangul írás feltalálója. Ő szerepel egyébként a koreai 10.000 Von papírpénz előoldalán is. A “Tree with Deep Roots” és a “The Great King Sejong” a főbb doramák a királyról, de nagyon sokban megemlékeznek róla.
5 Mundzsong 1450-1452 Betegségben halt meg, így nem tudott sokat tenni az országért.
6 Tandzsong 1452-1455 16 évesen meggyilkolták, 1457-ben. Gyerekként nem tudott sokat tenni az országért, ezért 1455-ben lemondásra kényszerítették, és száműzték. A “The Princess’ Man” doramában láthatjuk.
7 Szedzso 1455-1468 Tadzsong nagybátyja, Szedzsong király fia. Ő ölette meg Tandzsong-ot, viszont szerette a nép, mert jó vezetője volt az országnak. A “The King and I” sorozat egy eunuch életéről szól, aki több királyt is szolgált.
8 Jedzsong 1468-1469 Gyenge volt fizikailag, és egy betegség következtében halt meg. A “The King and I“-ban megjelenik.
9 Szongdzsong 1469-1494 Uralkodása alatt jelentősen felvirágzott a gazdaság, jólétben éltek az emberek. A “Dae Jang-Geum (A palota ékköve)” sorozat azzal kezdődik, hogy a király feleségét méreggel kivégzik, de a “The King and I“-ban a királyt is láthatjuk.
10 Jonszangun 1494-1506 A hírhedt zsarnok király. A gazdaság és az oktatás visszaszorítása, valamint rengeteg ember élete írható a számlájára. A “Dae Jang-Geum (A palota ékköve)” sorozat harmadik részében láthatjuk, amint Jang-Geum apját elhurcolják, és kivégzik, mint mindenkit, akinek köze volt anyja meggyilkolásához. A “The King and the Clown” doramában gúnyt űznek a királyból.
11 Csungdzsong 1506-1544 Jonszangun féltestvére, sikerült helyrehoznia az országot. A “Dae Jang-Geum (A palota ékköve)” róla szól, valamint a “Hwang Yin Ji” sorozat az ő korában játszódik, az egyik leghíresebb kiszeng életét mutatja be.
12 Indzsong 1544-1545 Nagyon lelkes, ambiciózus király volt, aki reformokkal akarta megerősíteni az országot, valamint keményen küzdött a korrupció ellen. Állítólag ezért gyilkolták meg ellenségei. A “Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon” fiatalkorát és gyilkosságának körülményeit mutatja be.
13 Mjongdzsong 1545-1567 Mivel Indzsong király fiúutód nélkül halt meg, ezért féltestvére követte a trónon. Ő is szerepel, a “Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon” sorozatban, mely az anyját kegyetlen nőnek mutatja be. Ő is utód nélkül halt meg.
14 Szondzso 1567-1608 Mjongdzsong unokaöccse. Nagy politikai káosz volt uralkodása alatt, valamint ő volt a király a hét éves háború alatt is, amikor Japán megtámadta Koreát. Ezek az idők megkeményítették, így ábrázolják a “Jung Yi – The Goddess of Fire” doramában is. A “Heojun” sorozat pedig egy királyi orvosról szól.
15 Kvanghegun 1608-1623 Zseniális király volt, ennek ellenére trónfosztást szenvedett el, és száműzték. Politikai harcok voltak az uralkodása alatt, és ennek lett áldozata. “Jung Yi – The Goddess of Fire” doramában elsősorban koronahercegként láthatjuk.
16 Indzso 1623-1649 Gyenge király volt. Két inváziót is indított Korea ellen a kínai Csing-dinasztia, mint a kettőt elvesztette a király, ezzel instabillá vált a Csoszon-dinasztia. A “Cruel Palace – War of Flowers” a király egyik ágyasáról szól, aki női bájaival akarta meggyengíteni a királyt és nagyobb hatalomra szert tenni. A “Strongest Chil Woo” a király fiának halálának körülményeit mutatja be.
17 Hjodzsong 1649-1659 A Csing-dinasztia foglya volt, mielőtt király lett volna. Aztán királysága alatt segítette a kínai dinasztiát, hogy legyőzze Oroszországot. Emellett megerősítette a katonaságot. A “Horse Doctor” sorozatban tűnik fel, ahol egy állatorvosból királyi orvos lesz.
18 Hjongdzong 1659-1674 Nagy politikai harcok alakultak ki a királysága idején, főleg a nyugati és a déli frakciók között. A “Horse Doctor“-ban őt is láthatjuk.
19 Szukdzsong 1674-1720 Fantasztikus király volt, de uralkodása alatt tovább erősödött a politikai háború, melyet úgy oldott meg, hogy gyakran cserélgette az embereket. A “Dong Yi – A királyi ház titkai“-ban ezen harcok mellett mély érzelmet jelenít meg a király és az egyik ágyasa, Szukpin között. A “Jang Ok-Jung” dorama Dzsng Hui-Bin-ről szól, aki a király egyik ágyasa volt. Itt a királyt koronahercegként láthatjuk, de megjelenik Dong-Yi is.
20 Kjongdzsong 1720-1724 Jólelkű király volt, aki szolgálni akarta népét, de sokat betegeskedett, ezért féltestvére, Joning herceg régensi hatalommal uralkodott helyette. A “Dong Yi – A királyi ház titkai“-ban gyerekként és tinédzserként láthattuk, viszont uralkodását kihagyták.
21 Jongdzso 1724-1776 A leghosszabb ideig uralkodó király. Eleinte vígkedélyű, vidám volt, de a rengeteg állami ügy annyira érzéketlenné tette, hogy a családjával sem tudott foglalkozni, emellett keménylelkűvé vált. De mindvégig igazságos maradt, és mindent megtett a népéért. A “Dong Yi – A királyi ház titkai“-ban gyerekként láthatjuk, valamint az utolsó részben megkoronázzák. A “Yi San – A korona hercege” sorozatban már idős király volt, aki szigorú, de igazságos uralkodó volt.
22 Csongdzso 1776-1800 A dinasztia legjobb uralkodója volt. Nemcsak mert nagyszerűen átlátta a politikai harcokat, hanem mert nagyban stabilizálta a gazdaságot, és jólétet hozott az embereknek. Róla készült a legtöbb sorozat. A “Yi San – A korona hercege” sorozatot róla nevezték el, az életéről szól. A “Painter of the Wind” egy híres festőről szól. A “Sungkyunkwan Scandal” egy vígjáték, mely szintén a király korában játszódik, négy olyan fiatalról szól, akik olyan iskolába jártak, ahova csak fiúk járhattak. Az “Eight Days – Mystery of Jeongjo” a király olyan nyolc napját eleveníti meg, amikor elhagyja a palotát, hogy ünnepségen vegyen részt, melyet az apja emlékére rendeztek meg. Végül a “Warrior Baek Dong Soo” az apjáról, Szado koronahercegről szól.
23 Szundzso 1800-1834 Reformjai rendre balul sültek el. Uralkodása alatt kezdett el hanyatlani a Csoszon dinasztia és Korea. A “Sangdo” dorama az ő korában játszódik, az ekkori kereskedelmi életet mutatja be. Fia 1830-ban meghalt.
24 Hondzsong 1834-1849 Szundzso király unokája, 7 évesen került trónra, ezért nagyanyja, Szunvon királyné kapott régensi hatalmat. De felnőtt korában sem tudott uralkodni. 21 évesen halt meg.
25 Csholdzsong 1849-1863 Mivel Hondzsong örökös nélkül halt meg, ezért az ekkor már szinte teljes hatalmat gyakorló Angong Kim klán választott királyt. Csholdzsong Jongdzso király távoli rokona, aki alacsony származása miatt nem tudott írni, olvasni, és mivel egyáltalán nem volt jártas a politikában, a klán teljességgel befolyást gyakorolt felette. És mivel csak a hatalom érdekelte őket, olyan szinten elszabadult a korrupció és a szegénység, hogy már nem lehetett kordában tartani. Szintén örökös nélkül halt meg.
26 Kodzsong 1863-1897 Az utolsó Csoszon dinasztia-béli király. Megerősítette a kínai Csing-dinasztiával a kapcsolatot. Éhínség, szegénység, magas adók és a korrupció ekkor már parasztlázadásokat hozott magával. Japán és Kína között nagyon megerősödtek az ellentétek. Japán kényszerítette Koreát, hogy az ország legyen a háború helyszíne, és ajánlják fel természeti erőforrásaikat. Ezután esett szét a dinasztia és császárság alakult ki, melynek 1907-ig volt császára. Az “Empress Myeongseong” a király egyik feleségéről szól, akit japán ügynökök megöltek. A “Dr. Jin” egy japán manga koreai adaptációja, mely szintén az utolsó éveket mutatja be.

A tűz istennője


Jung_Yi_Goddess_Of_Fire-0004Beszélgettem egy sráccal neten, aki szintén rajongója a koreai történelmi sorozatoknak. Mutatott egy weboldalt, ahol elég sok sorozatról van leírás, de nemcsak koreai, hanem japán, kínai, tajvani is, és mindenféle témájú. Japán miatt is érdekelt vagyok, de most az volt az elsődleges célom, hogy olyan koreai történelmi sorozatot keressek, amelyik a Csoszon dinasztiában játszódik. Találtam többet is, feljegyeztem őket, a legszimpatikusabbat pedig elkezdtem nézni. Ez pedig a Jung Yi – The Goddess of Fire. Egészen friss alkotás, 2013-as. Az első női keramikus mester történetéről szól. 1573-ban kezdődik a történet, abban az évben, amikor igen hányattatott körülmények között megszületik Yoo Jung Yi, a főszereplőnő. Anyja a gyermek születése után meghal, ugyanis belecsapott a villám abba a házba, ahol megszülte a lányát, és ráomlott az egész. Végül az a férfi neveli fel, akibe szerelmes volt. Ő száműzetésben él, ugyanis a királynak (Szondzso király volt ekkor uralkodó, aki a dinasztia 14. királya volt) készített kerámiából edényeket, poharakat. Az egyik ilyen pohárból iszik a királyné, amikor hirtelen elájul. A király majdnem halálra ítéli, mert azt hitték, hogy meghalt, pedig csak allergiás reakció jött ki rajta, ugyanis a kerámia mázába valaki máriatövist (ha jól emlékszem, ebben nem vagyok biztos) kevert, amire allergiás a királyné. Így végül száműzetéssel “megússza” az incidenst. Itt neveli fel fogadott lányát, akit eleinte nem érdekli a kézművesség, de aztán nagyon belejön. Egy szép napon (ez már 1590 környéke lehet) a király két fia vadászatra indul. A két fiú folyton rivalizál egymással, hogy ki a jobb. Ennek megmérettetésére a vadászat nagyszerű lehetőség. Persze a tiszteletet azt mindenkitől megkövetelik, mert különben meglakolnak… De hogy mire? Az idősebbik fiú verembe esik, amit speciel a főszereplő lány ásott ki. Kimentené a fiút, de gőgössége arra “készteti”, hogy ne siessen a mentőakcióval. Végül megszólal a segítő énje: beugrik ő is, hogy majd egymást kisegítve kimásznak a veremből. Na itt kezdődik a komédia: Egy gőgös koronaherceg és egy makacs lány persze, hogy nem férnek meg egymás mellett. És persze kiderül, hogy több mint összeillenek. Persze ezt nem szép kimutatni, de kénytelenek lesznek közel kerülni egymáshoz, ugyanis nincs valami nagy meleg… Nekem nagyon tetszik, ahogy a koreai sorozatokban megjelenítik a szerelmet. Nekem hitelesnek tűnik

Gondolom a sorozat folyamán a két fiú gőgössége meg fog enyhülni – legalábbis a koronahercegé biztosan – mindenesetre a király nem valami szimpatikus. Volt kitől örökölni a fiúknak a gőgösséget, a király is legalább ennyire megkövetelte a tiszteletet, akik nem hajolnak meg, azok megbánják… De szerencsére távolról sem volt olyan kegyetlen, mint Jonszangun, a zsarnok király. Meg lehet, hogy csak ebben az egy részben ilyen, aztán kiderül, hogy egy jó királyról van szó. Mindenesetre az opening és az ending zene nagyon tetszik. Meg fogom nézni, csak 32 részes, úgyhogy könnyen “emészthető”.

%d blogger ezt kedveli: