supermario4ever blog – 少年になりたい

Nintendo, Anime, Manga, Jpop, anison, és egy kicsit magamról is.

Archive for the ‘Macska’ Category

Bizonyíték

Posted by supermario4ever - 2014. július 14. hétfő


Na, csak hogy mutassam, hogy nem a levegőbe beszélek:

A füzetben, ahol másfajta tollal van írva, az a mai nap, ha esetleg valaki szemfüles lenne. Ez az Unterwegs Neu A könyvek 1. leckéje. Nagyon el voltam maradva a tanulással, mert sehogy nem tudtam az itteni mindennapjaimba beépíteni. Igazából ezért is tettem a fogadalmat, hogy végre visszarázzam magam a nyelvtanulásba. Hiányzott már nagyon, jó újra tanulni, remélem, tényleg be tudom úgy tartani, ahogy mondtam.

Néhány alvó macskás képet csináltam a mieinkről:

És akkor csoda, hogy nem tudok ellenállni nekik.

Posted in Macska, német | Címkézve: , | Leave a Comment »

Poszterezés

Posted by supermario4ever - 2014. május 12. hétfő


Kettes fokozatba érkezett a szórólapozás, ma posztereket osztottam szét boltokban, és megkértem őket, hogy ragasszák ki, vagy tegyék ki vásárlók számára jól látható helyre. Mindenki belement, és most is nagyon jó volt megtapasztalni az emberek kedvességét, közvetlenségét. Itt annyira más minden e téren, nemcsak közvetlenek, hanem van egy alapvető bizalom. Átnézték a posztert, és szimpatikus volt nekik, elfogadtak egyet. Egyvalaki volt, aki 50p-t kért hetente azért, hogy kiragassza a falra. Hát akkor köszönjük szépen… de mégis átvett egyet, és az asztalra tette. Aztán voltunk egy virágboltban, melynek eladója egy idősebb férfi, aki egy időben komolyan foglalkozott marketinggel, és kritikus szemmel nézve mondta, hogy a plakát itt meg ott hibádzik: az időpont rossz, külön mondattal kellett volna a kapcsolattartást kiemelni, és még isten tudja miket mondott, csak lestem, hogy mi ez a kritikus megnyilvánulás. Meg hogy csak a free taster sessions volt írva, de hogy utána mennyi az ára, azt hiányolta. Mondjuk ezt szerintem felesleges kiírni, mert a plakát csak a próbaórákról szól, ha már kritikust játsszunk. Amúgy végig kedvesen mondta, nem volt ezzel semmi baj. Amúgy ezt is élveztem, jó buli volt, ha kell még csinálni, szinte csak néhány mondatába kerül.

Szegény Jaspert holnap viszik ivartalanítani, egy kicsit sajnálom őt. Értem, hogy szabályozni kell a macskák szaporulatát, és hogy ne csavarogjon el csajok után kajtatva, és ne adj isten összeszed valami fertőzést, de akkor is úgy érzem, hogy azért megfosztjuk őt valamitől. Habár vasárnap, amikor hazajöttem a szórólapozásból, olyan kellemetlen macskaszag volt, hogy azonnal kinyitottam a hátsó ajtót, és mondtam, hogy azonnal kasztrálják ezt a macskát, ilyen nincs! Biztos, hogy lesz utóhatása, mert hallom, hogy amikor Lucy-t is elköttették, utána sokáig olyan lehangolt, rosszkedvű volt, Valószínűleg érezte, hogy van ő maga, de valami hiányzik… Valószínű hasonló lesz most is. Mondjuk a harcoskodástól nem féltem, mert Jasper nyugodt jellem, nem nagyon gondolnám róla, hogy nekiállna az utcán harcolni egy másik kandúrral.

Holnap igényelni fogok ilyen “előjogosítvány”-t. Nincs rendes magyar neve, az a lényege, hogy ilyenje bárkinek lehet, aki 17-18 éven felüli, és felügyelet mellett vezethet autót. Ugyanis itt Angliában nincs elméleti oktatás, azt mindenki magának tanulja meg, csak vizsgázni kell menni, és utána lehet gyakorlatot tanulni, vezetni oktató mellett, és megszerezni a végső jogosítványt, mellyel már egyedül is lehet vezetni. Na de nem azért akarok magamnak jogosítványt, hogy az országutak réme legyek, hanem hogy Angliában nyissak egy bankszámlát, ehhez meg valami angol fényképes igazolvány kell, nem fogadják el a magyart. Ugyanis történt az, hogy döbbenettel néztem hó elején, hogy egy testesebb szeletet levágtak a számlámról… Nem tudom ellenőrizni, hogy mi volt, mert ugye a netbankba belépéshez SMS-ben kapunk ellenőrző kódot, és nekik még mindig a magyar, immáron nem létező telefonszámom van nekik megadva. Az a gyanúm, hogy a bank levett valami extra költséget, mert itt használom a kártyát, ezért azt találtam ki, hogy ha jön valami pénz, akkor azonnal átutalom magamnak paypal-on keresztül a leendő angol számlára. Ehhez intézkedek, mert nincs pénzem extra költségeket fizetni.

Posted in Macska, magamról | Leave a Comment »

Macskák, zene és egyebek

Posted by supermario4ever - 2014. május 4. vasárnap


Na ha már itt élek két macskával, akkor szóljak róluk is.

Az egyik macska, Lucy, 3 éves nőstény (most is épp tisztítja magát előttem), sokat változott azóta, mióta utoljára voltam itt. Akkor rettenetesen harcias volt, szinte mindig karmolt. Azóta lenyugodott, mindig engedi, hogy simogassam, persze, amikor éhes, akkor mindig ő bújik hozzám, ami igen gyakran van. Minden reggel, szinte mindig én vagyok az első, aki felkel, és lemegy a konyhába, akkor Lucy mindig odabújik a lábamhoz, szinte tudom, hogy a macskakaja után kell nyúlnom, és a tálkáját megtölteni. Persze miután evett, tudomást sem vesz rólam, de néha jól esik magamhoz venni és megszeretgetni. Különben rengeteget eszik, és rettenetesen szemtelen. Minden egyes alkalommal, amikor eszünk, odajön az asztalhoz, vagy amikor kaját csinálunk, akkor a konyhába, és nem lehet elűzni. Mondjuk ma szerencséje volt, mert nem szoktam sok húst enni, és ami nem kellett azt odaadtam neki. Nővérem egyik magyar barátnője ma ünnepelte a születésnapját egy török étteremben, de néhányan nem maradtunk ott végig, mert Xingbónak King Fu versenyre kellett órát tartania, és néhányan vele tartottunk. A kaja épp akkor készült el, azt már nem vártuk meg, hogy megegyük, ezért elcsomagolták nekünk. Csirkehús volt rizzsel, meg valami zöldségköret. Ízlett mind, csak nem is volt elég rizs, ezért a maradékot odaadtam a macskának. Egy kép róla:

Látszik rajta, hogy sokat eszik, mi? Állítom, hogy ha egy ház lenne tele macskakajával, az sem maradna meg sokáig. Egyébként főleg akkor látszik rajta, hogy kövér, amikor megy le a lépcsőn, akkor csak lesek, hogy milyen gömbölyű… Amúgy nem tudtam normális képet csinálni róla. Ja, és el van köttetve, valószínűleg ezért szelídült meg ennyire, és eszik még annál is többet, mint előtte.

A másik macska, Jasper, 1 éves kandúr. Még megvannak a cuccai, néha érezzünk az orrunkon keresztül. Elvileg ivartalanítva lesz, nem tudom, mikor. Annyira nem látszik még a viselkedésén ivarérett lenne, néha előfordul az, hogy fetreng a földön, háton fekszik, és keres valamit, aminek utánakaphat. Ekkor szoktam a kezemet nyújtani neki, megkarmolná, de én gyorsan rácsapok. Már mondtam is, hogy piros pacsizok a macskával. Néha mondjuk véres pacsi lesz belőle, amikor megkarmol, de amúgy élvezem. Amúgy kevésbé szociális, mint az anyja, nem nagyon értékeli, ha simogatom, szeretgetem. És akkor sem nagyon bújik, ha kaja kell neki, de ha érzi az illatot, bizony ő is lesben áll. Meg ha tudja, hogy töltöm ki a kaját, bizony nem rest a tálkához jönni. Ő van itt:

Jellemző póz, ugyanis sokat alszik.

Nagy nehezen sikerült megtalálni azt a dalt, amiről írtam, hogy tetszik. Nem emlékeztem, hogy bemondták volna a rádióban az előadót és a címet, ezért azt találtam ki, hogy belehallgatok a Now That’s What I Call Music 87-be (ez a legújabb), itt nem találtam meg, ezért belehallgattam a 86-osba. Itt sincs, akkor jöjjön a 85-ös, de itt is csak a rosszabbnál rosszabb dalok vannak. Aztán egyik este UK chart ment, azon volt, aztán elkezdtem utánanézni a neten, belehallgattam a dalokba. Így lett meg valahogy. Ez az:

Hát istenemre, milyen kicsi a világ… hol forgatták a klipet? Japánban, és az elején is ott van az előadó és a cím japánul. A hivatalos videó alatt ott a leírás, hogy egy japán rajongóról szól a klip, aki többször látja vízióiban az együttest. Furcsa, amúgy tetszik még most is a dal, azt mondanám, hogy ha ilyen lenne a nyugati populáris zene, akkor semmi bajom nem lenne velük. Különben miután nem találtam meg egyik Now That’s What I Call Music válogatáson, azt gondoltam, hogy annyira friss, hogy még nem tudott felkerülni. De 2013. december 5-én rakták ki a hivatalos klipet, úgyhogy nem értem, hogy nem találtam meg. De most is fogom a fejem, hogy milyen zenék mennek itt. Az egyik, amin röhögni szoktam, az a “money on my mind”. Ezt már imitálni is szoktam néha, amikor egyedül vagyok, és ilyen “álmenő” hangon mondogatom, hogy “pénz az agyamon”. Nagyjából ennyit ér. A másik, amin ki vagyok akadva, a videoklipen öt fiatal srác azt játssza, hogy tud zenélni, és “she is so perfect” címen játsszák a nagymenőt. Na mondom magamban, ezek is kijárták a nagymenő-képzőt. Nem jó egyébként, ha ennyire menőnek mutatják azt, hogy milyen dolog sztárnak lenni, mert sok fiatal beugrik neki.

Múltkor írtam, hogy nem egységesek az árak. Csak egy példa, hogy mennyire igaz ez: Pénteken néztem tárolódobozt, hogy a papírjaim, füzeteim rendben legyenek, és ne össze-vissza. Először a WHSmith-ben néztem, és csak lestem, hogy £9.99 volt. Igaz, hogy buy one, get one free akció volt rá, de akkor is egy több emeletes papírdobozért nem adok ki ennyi pénzt. Aztán elmentem a mellette levő B&M boltba, itt meg találtam egy talán jobbat, ami £1.99 volt. Nagyon olcsó ez a bolt, többször lestem, hogy milyen jó áraik vannak, ugyanaz a termék olcsóbb, mint bárhol máshol, és ilyen mini mindenes. Élelmiszer mellett papír, ajándék, játék és egyéb D.I.Y cuccok, minden van itt.

Amúgy összességében jól érzem itt magam, csak eléggé ingatag az, hogy most itt akarok maradni, vagy később vissza szeretnék menni. Van olyan, amikor azt érzem, hogy igen, itt a helyem, aztán máskor, amikor elkap valami hangulat, akkor szeretnék hazamenni. Most például valami “nyár-imitátort” szeretnék, ami 35-40°C-ot csinál a közegemben, mert jelen pillanatban a közelgő nyár az, amit hiányolok. Egyszer előfordult már az is, eljátszottam a gondolattal, hogy jó, haza lehet menni, de akkor tessék átgondolni, hogy mik a lehetőségek otthon. Szinte üres maradt a képzeletbeli papír. Most, hogy itt vagyok Angliában, és tudom, hogy lehet olyan munkám, amivel akár £1.000-ot is megkereshetek, akkor nem akarok havi nettó 65.000 forintra hazamenni. Azóta egy kicsit megálljt parancsoltam a honvágyamnak. Meg mi az, amit szeretek itt? Hogy itt sokfélék az emberek, szinte minden nemzetiséggel találkozok nap mint nap, és nem nagyon emlékszem arra, hogy bárkiben a negatív oldalát láttam volna. Ezért férnek meg itt jól a különböző nemzetiségek.

Posted in Macska, magamról | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Anglia – 1. nap

Posted by supermario4ever - 2014. április 3. csütörtök


Na, sikeresen megérkeztem Angliába. :) Szerencsére sima volt a repülőút, végig jól ment a gép, csak én vagyok olyan beszari még mindig, ha repülésről van szó. Igazából csak felszállás után félek, mert a gép akkor még ferdén áll, meg sokat fordul, hogy beálljon a helyes irányba, és ilyenkor gondolatban már a végrendeletemet írom… Persze, nem mutatom ki, hogy félek, de amíg egyenesbe nem áll, addig borzasztóan érzem magam belül. Aztán ha már beáll egyenesbe, akkor már semmi bajom nincs. Játszottam az úton, de nem sokat tudtam, mert lemerült.

Be se volt kapcsolva, ezért nem tudtam bagszival Streetpassolni. Kijött elém a repülőtérre, mert az Insert Coin egyesületnek kért régi Nintendo játékokat, melyekkel jól lehet többen is játszani, kiválasztottam neki egy párat. Leljék bennük örömüket. :) Én is örömömet leltem abban, hogy megszólalt a szokásos vészcsengő, és telefonáltam neki, hogy hol van… elaludt. De szerencsére utána sietett, ahogy tudott, úgyhogy nem okozott fennakadást. Elbúcsúztunk egymástól, nagyon fog hiányozni. Meg a többiek is, akikkel jobban tartom a kapcsolatot. Majd látjuk, hogy lesz. Elképzelhető, hogy ha találok egy jó munkát, és megszedem magam egy kis pénzzel hazamegyek, és Pesten megpróbálok végre normálisan munkát keresni. És akkor lesz végre munkatapasztalatom is, főleg külföldi. Tavaly, amikor voltam csoportos állásinterjún, a HR-es nagyon figyelt arra az álláskeresőre, aki külföldön dolgozott. Majd figyelni fog rám is. De az is lehet, hogy annyira megszeretem itt a dolgokat, hogy csak látogatóba járok majd haza.

Szerencsére a gép rendben landolt. Érdekes, hogy leszállásnál egyáltalán nem félek már, csak a jobb fülem dugul be (érdekes, amelyik kevésbé érzékeny…). Manchester, 3-as terminál. Miután megállt a gép, nem szeretek azonnal felállni, és a csomagommal előretolakodni, mert szűkösek a helyek. Igazából a szűkös hely miatt nem szeretek repülni, nem is azért, mert félek felszálláskor, az gyorsan elmúlik. Ha utazás, akkor nálam a vonat a #1. Repülőn, mivel szűkös helyen ülünk hatan egy sorban, ezért nem nagyon tudok közlekedni, főleg, hogy ablak mellett ültem. A táj viszont szép volt. :) Olyan mint egy domborzati térkép felülről. Az autók ilyen kicsi matchbox-nak tűnnek, többször elképzeltem, hogy megfogom őket, mint egy gyerek, és én mozgatom. Örülnének a benne utazók… Az épületek közül még a 10 emeletes panel is úgy néz ki, mint egy kicsi LEGO darabka.

Miután elővettem a csomagomat, nővérem várt már, és máris indultunk. De még nem haza, hozzájuk, hanem előbb Liverpool-ba. Egyből elkapott az a bizonyos “brit hangulat”, ami miatt viszont nagyon szeretek itt lenni. Olyan dolog ez, hogy amiket ott hagytam (érzések, hangulatok, hasonlók), azok miatt rossz otthagyni Magyarországot, de amiket meg itt kapok, azokért megéri itt lenni. Liverpool-ban beültünk egy kávézóba, a Costa Coffee-ba, és mit ad isten? Felszolgálót keresnek. XD Nővérem meg is érdeklődte, hogy mi a helyzet, hogyan lehet jelentkezni. Igazából nem is figyeltem, hogy mit beszélt a sráccal, csak az “experience” szóra kaptam fel a fejem. Már tudtam miről van szó. Boldogan dolgoznék kávézóban is. Meg hipermarketben árufeltöltőként, pizzafutárként (csak ehhez kellene jogosítvány), adatrögzítőként, de akár szórólapoznék is. Istenemre mondom, hogy nem válogatnék, csak sikerüljön valami, és végre dolgozzak, gyűjtsek tapasztalatot, és pénzt… Szóval itt egy cappuccinót ittam, és melegszendvicset ettem. A nővérem csak kávét kért. Utána mentünk egy magyar boltba, ugyanis van Liverpool-ban ilyen is. Taste of Hungary a neve, kedves kis üzlet. Természetesen drágább minden, mintha otthon vennénk, de hát benne van az árrés mellett a szállítás is. Sok kizárólag Magyarországon kapható kaját lehet ott kapni, pl. Erős Pista. Aztán elmentünk a nagy ázsiai üzletbe, onnan Tofu kellett. Ezután jöttünk haza.

Nagyjából kicsomagoltam. A nagy bőrönd fogója és az egyik kereke letört, úgyhogy az kuka. Egyébként is régi már, csak azért hoztuk ezt, mert ez a legnagyobb. Meglett a 20 kg, amennyi mehet (igazából 20,9 kg-ot mért a mérleg, de felengedték, nem szóltak érte), csak nem volt teljesen tele, mert vettünk olyan zsákot, melybe bele lehet tenni a ruhákat, és porszívóval ki lehet szívni belőle a levegőt, így jóval kisebb helyet foglal. Nagyon ötletes dolog. Igazából számoltunk is azzal, hogy nem lesz megtöltve a bőrönd teljesen, csak azért akartam ilyen zsákba hozni a ruháimat, hogy ha úgy alakul, hogy visszamegyek, akkor se foglaljanak sok helyet, ha olyanokat vennék, amik nagyobbak. De majd meglátjuk, hogy mi lesz. Szomorúan vettem tudomásul, hogy nem tudok kutyázni. T_T Túl kellett adni a kutyán, mert nem bírtak vele nővéremék (pl. rágcsálta a vezetékeket, mert nőttek a fogai, ásott a veteményesbe, meg nem is volt idejük rá, hogy sétáltassák), úgyhogy ez tűnt a legjobb megoldásnak. De a két macska megvan. *_* Itt van a nőstény macska, Lucy, akivel előző ittlétem alatt sokat harcoltam, mert állandóan karmolni akart. Mostanra nagyon megnyugodott. És itt a kandúr is, Jasper, akit említettem. Történetesen most 1 éves, úgyhogy lesz valami Happy Birthday neki. Most egyelőre úgy tűnik, hogy minden nagyon jó lesz, de igazából majd hónapok múlva tudok hitelesen nyilatkozni arról, hogy mi lesz a helyzet valójában. És várhatóan sokkal gyakrabban fogok majd tudni írni, mert végre eseménydús lesz az életem, és mivel lesz nálam fényképezőgép, majd teszek közzé képeket is.

Posted in Macska, magamról | Címkézve: , | Leave a Comment »

Végre van net

Posted by supermario4ever - 2012. augusztus 23. csütörtök


Végre van normális internetem, amit korlátlanul használhatok. ^_^ 9-re jött a DIGI TV-s szerelő. Alapból nem volt sok munkája, csak a modemet kellett regisztrálnia, az ment nagyon nehezen. Pontosabban sehogy nem ment neki, úgy kellett felhívni az egyik kollégáját, hogy regisztrálja neki a modemet. Pedig sokmindent megpróbált. Megpróbáltam szépen megkérni, hogy megcsinálná-e nekem a vezeték nélküli routert, hogy ossza a netet, de azért már felárat kért volna fel, úgyhogy inkább áthívtam bagszit, hogy csinálja meg nekem. Nem mintha nem tudnám megcsinálni, csak mivel úgyis találkoztunk volna ma, akkor jöjjön el ide is. Egyszer régen próbáltam is, de valami hibádzott, és akkor is inkább áthívtam valakit, hogy segítsen. Hát ezt sem tudtam volna egyedül megcsinálni, mert bagszi a vezeték nélküli routerrel is elég sokat szenvedett, mire megtalálta a megoldást. Már nem is emlékszem, hogy mi volt a diagnózis. ^^’ Végre a Wiimben, és a 3DS-emben is van net! ^_^ Régóta vágytam erre. Még ettünk, és utána elmentünk egész Dunakesziig. A metróval elmentünk Újpest-Városkapuig, majd a 104-es busz vitt el minket. Az ottani Auchan üzletsorában van egy Galaxy outlet nevű játékbolt, arról úgy hírlett, hogy másfél éve volt egy rakat Pokémon játék kiárusítva. Igaz, hogy azóta már sok idő eltelt, de úgy voltunk vele, hogy egy próbát megér, ezért eljöttünk ide. Nagyon kietlen helyre visz ki a 104-es busz, egy idő után már furcsa volt. Egyébként a játékboltban minden volt, de Pokémon nincs. Volt régen a “Mint a TV-ben” játéküzlet. Annak szélesebb volt a kínálata, és többféle rajzfilm karakter is volt, a Galaxy bár eléggé nagy volt, de kisebb kínálattal rendelkezett. De amikor kérdeztük a Pokémont, akkor az egyik eladó egyszer csak elővett a szekrényből egy Pokémon máanyag figurát, és odaadta bagszinak, mivel nem volt benne a rendszerben, ezért nem tudta volna eladni, így ingyen odaadta neki. Nagyon jófej volt. Az Auchanban már korántsem volt ennyire rózsás a helyzet. Augusztusban minden csütörtökön 65 Ft a pizzás csiga. Jól is jött, mert nagyon éhesek voltunk. De elvitték az összeset, és fél óra, mire elkészül a következő. Ezt már nem akartuk kivárni, ezért valami pizzás csavartat vettünk 169 forintért, elég nagy volt, ezért esett erre a választás. Többmindent is vettünk, és amikor végeztünk, igyekeztünk abba a pénztárba beállni, ahol a lehető legkevesebben voltak mögöttünk. Én fizettem előbb, de nagyon rosszul jártam. A pénztáros nő eléggé hanyagul adta a blokkot, és a visszajáró pénzt, leesett 110 forintnyi apró, és nem került elő. A pénztáros már rég bagszival foglalkozott, amikor mondogatom, hogy nincs meg 110 forint. És kérdőn néz rám, hogy erre mit csináljon. Hirtelen nagyon dühös lettem, mondtam neki, hogy valahol elveszett. Az dühített, hogy nem láttam a szándékot, hogy segítene, csak fölényeskedett, és mentette magát, hogy én hibáztam, hogy miért hagytam elgurulni a pénzt. Idegességemben már arra is gondoltam, hogy akkor azt mondom, hogy nem kérek semmit, kérem vissza a pénzt, de inkább azt mondtam, hogy adjon 110 forintot. Mondja, hogy ő nem csinál hiányt magának. Inkább otthagytuk. Legyen boldog a maga frusztrációjával. És amikor ilyet látok, akkor annyira meg tudom érteni, hogy miért szidják a magyarokat. Ilyet külföldön (Anglia konkrét példa számomra) meg merne tenni egy pénztáros, úgy kirúgnák, hogy a lába nem érné a földet! Még nekünk is tanították, amikor Kereskedelmi Technikusi szakra jártam, hogy a vevőnek mindig igaza van. Ez így ebben a formában azért nem igaz, mert azt azért nem kell elviselni, hogy ha porig aláznak, inkább arra akart “utalni”, hogy udvariasnak kell lenni mindig, és ha vétettünk alázatosan bocsánatot kell kérni. Itt ennek jelét sem éreztem. Úgyhogy a Dunakeszi Auchan az Auchan-ök legalja, alig vártam, hogy felszálljunk a buszra, hiszen Kispesten az élet hurrikán, de rég néztem Kacsameséket! Volt a sorozat DVD-n 500 forintért, és az egyiket megvettem, és majd megnézem. Visszajöttünk, és akkor irány haza. Legközelebb a Soroksári Auchan-ba megyek, ahhoz legalább elég csak a 123-as buszra felszállni, és talán a kiszolgálás is kedvesebb.

Egyébként az is dühített, hogy annyira látszott a nőn a frusztráltság, hogy nem szereti, amit csinál. Talán csicskamunkát végez? Akkor sajnos igen. Tévedés ne essék, nem azt nevezem csicskamunkának, hogy pénztáros, hanem azt, hogy nem szereti csinálni azt, amit csinál. Úgyhogy ennyi, és sokáig voltam a szituáció miatt nyugtalan, de igazából nem baj, hogy valaki ilyen, mert pont az ilyen mutat példát, hogy milyen ne legyek.

Épp most itt a szomszéd kiscicája, és engedte, hogy megsimogassam! ^_^ Olyan aranyos volt, nem értem, miért hempergett a homokban. ^^’ Kicsit fölé tartottam a kezemet, aztán a feje búbjával már ugrott is utána, de amikor megpróbáltam felvenni, akkor csak kalimpált, hogy engedjem le. Aztán amint kapott egy kis szeretetet, már tovább is ment. Érdekes.

Posted in Macska, magamról, Pokémon | Címkézve: , , | 2 hozzászólás »

Scott Pilgrim akció

Posted by supermario4ever - 2012. augusztus 14. kedd


A Libriben akcióban van a Scott Pilgrim képregénysorozat. Az első három kötet 490 forint, míg a 4-6. kötetek 990 forintba kerülnek. Meg is vettem a második kötetet. :) Ajánlom mindenkinek, mert az első kötet nagyon lekötötte a figyelmemet, és a második is nagyon jó. Az akció szeptember 30-ig tart, így bőven lesz idő megvenni a hiányzó 4 kötetet.

Mégiscsak meg tudtam rendelni online a DIGI szolgáltatást. Rájöttem, hogy nem sorrendben vannak a kerületek, ezért nem találtam meg a XVIII. és a XX. kerület között a XIX. kerületet. Várom a szerelő hívását, remélem még péntek előtt meg tudja nekem csinálni, mert hazamegyek a hosszú hétvégére. Nem nézek sokat TV-t, de mégis szükségem van rá, mert bizonyos TV műsorok hangulatot adnak, mindemellett nagyon sajnálom, hogy lemaradtam az Olimpiáról. :(

Az egyik szomszédnak van két macskája. Viszont a szomszéd keveset van itthon, ezért többször jártak át hozzám ennivalóért. Eddig nem adtam nekik, mert nem akartam, hogy ideszokjanak, de ma mégis adtam nekik zöldbabfőzeléket. Nagyon éhesek lehettek, jó sokat ettek. ^^’ Nagyon aranyosak, szívesen venném gondját az egyiknek.

Posted in Macska, Scott Pilgrim | Címkézve: , , | 4 hozzászólás »

Csak egy kicsi hiányzott

Posted by supermario4ever - 2012. június 9. szombat


Tegnaptól van internet. Igaz, csak mobilinternet, ugyanis rendes szélessávú nem lehet, mert kiderült, hogy 52.000 forintos tartozást halmoztak fel itt. A szerelő azt mondta, hogy határozott idejű szerződés lehetséges, ami abból áll, hogy előre kell kifizetni a havidíjat, akár több hónapra előre, és csak annyi időre köttetik meg a szerződés, és ha letelik az adott időszak, akkor újra meg kell kötni. Bementem a Digihez (eredetileg hozzájuk akartunk, mert hát ők a legolcsóbbak), és azt mondták, hogy még ez sem lehetséges, mert maga a szolgáltatás van korlátozva. Hát ez csodálatos… Aztán elmentem más internetszolgáltatókhoz érdeklődni, hogy milyen árajánlataik vannak, és ők mondták azt, hogy csak határozott idejű szerződés lehetséges. Ezek szerint mindenki látja az elmaradást… Sajnos derülnek ki a rejtett a hibák, a konyhaablak alja is válik le, úgyhogy mindig csukva kell tartani, mert ha kiesik az üveg, azon már csak a komplett csere segít, így még esetleg lehet gittelni.

Újabb negatív tapasztalat albérletek kapcsán: Ha valaki egy havi kaucióval adja ki a lakást, az valószínűleg azért van, mert így könnyebben veszik ki, és a rejtett hibákat már csak utólag veszik észre. Persze nem lehet általánosítani, de azt el lehet mondani, hogy a két havi kaució az nemcsak a főbérlőnek biztosíték, hogy igényes ember veszi ki, hanem az albérlőnek is, hogy viszonylag normális lakást vesz ki, ugyanis az a főbérlő, aki a két havi kaucióval akarja biztonságban tudni a lakását, az vélhetőleg vigyáz rá.

Inkább azt az Üllői útit vettük volna ki. T_T Volt egy nagyon jó a Pöttyös utcai metró megállónál, ami képek alapján tényleg nagyon jól nézett ki, csak a két havi kaució miatt nem tudtuk, mert zsidának nem volt rá lehetősége, és gyorsan akart költözni. Ha kivártuk volna azt a kis időt, míg mindkettőnknek több pénze lett volna, akkor sokkal-sokkal jobban jártunk volna. Az a környék (Ecseri út és Határ út közötti hely) egyébként is nagyon tetszik. Tudatosság, és körültekintés… Annyira zavarban volt a srác, aki megmutatta nekünk ezt a lakást, mi annak tulajdonítottuk be, hogy még nem voltak lerakva a járólapok, gondoltuk is magunkban, hogy ne aggódjon, megcsináljuk mi. Most így utólag kiderült, hogy volt is miért zavarban lennie. Hosszútávra terveztünk, de így nem. Meg én egyébként sem egy lakásban akarom leélni az életemet. Sokkal jobban szeretnék egy, ha nem is családi házat, de egy sorházat, mert ott van szabad tér is, és talán jobban “testre szabható”. Ami egy lakásban nehézkes, mert egy felújítási munkálat… A mai napig idegesít, ha valahonnan fúrógép hangot hallok, főleg, amikor erőlteti bele a betonba. Tegnapelőtt egyébként szó volt a Kossuth Rádióban a panellakásokról, hogy ki szereti, ki nem, és egy pszichológus is vendég volt. Nevettem magamban, amikor arról beszélt, hogy bár mindenkinek megvan a maga kis helye, de a földszinten lakó Mari néni kiabálás nélkül mondhatja a 10. emeleten lakó Jancsi bácsinak, hogy egészségére, mert meghallja a tüsszentését. Van benne valami. ^^’ Úgyhogy mégsem végleges ez a hely, mert azért sok mindent kéne itt csinálni, és van egy gyanúnk, hogy a főbérlő nem menne bele, mert nem kapna sokszor bérleti díjat. Pedig hosszú távon jobban járna, mert mi is tovább maradnánk, és a következő lakók is könnyebben vennék ki utánunk.

Az a helyzet, hogy 2007 óta nézem az albérleteket, akkor még csak álom volt, hogy majd ide költözök, de hírlevél formájában mindig néztem, hogy mik vannak, mik a lehetőségek. És már akkor is kialakult bennem az a vélemény, amikor láttam hogy egy albérletben minden felszerelésből, legyen az csap, tűzhely, vagy bútor, a régebbi, az ócskább van, hogy biztos azért, mert akinek nincs pénze saját lakásra, annak biztosan megfelelnek ezek a körülmények is. Sajnos tévedésben él. Jó, nyilván nem várok el 45.000-50.000 forintért kacsalábon forgó palotát, de azért egy áltag ember számára élhető legyen. A sorház kapcsán eszembe jutott az első albérletem, ami ugye a 17. kerületben egy házrész volt. Annak is megvolt a maga feelingje, kellemes volt, de mégis egy kicsit feszélyezve éreztem magam, mert bár a lakásban lakók soha nem néztek be az ablakon, de azért így, hogy gyakran láttam kint őket a kertben, soha nem éreztem igazán sajátomnak azt a helyet, ahol lakom.

Nagyon úgy tűnik, hogy nem ez az albérlet lesz a végleges, de ötödikre, most már tényleg egy normálisat szeretnék, ami élhető. Nagyon sok cuccom van, de ha eljön az idő, és ha találunk egy normálisat, akkor egy utolsó költözést bevállalok, de az akkor már tényleg olyan hely lesz, ahol szívesen lakok. Egyébként pont az utolsó utáni pillanatban jutott eszembe, hogy az alberlet.hu oldalon, ha házra keresek, és nem lakásra, akkor nem paneleket ad ki. Késő bánat. -_- Majd ötödjére.

De megszaladtam az albérletes írással, pedig a cím egyáltalán nem erre akart utalni. :D Hanem: Voltam ma a Petőfi Csarnokban a bolhapiacon, hátha találok valami menőséget. Találni találtam, de valamiért semmit nem akaródzott venni. A Game Boy Advance-es Magical Quest: Starring Mickey & Minnie játék kísértett a legjobban, oda is adta volna 2.500 forint helyett 2.000 forintért, de kopott volt már a kazettán a matrica, úgyhogy ejtettem. Az általunk menő srácnak nevezett eladó természetesen csak 11 órakor kezdett el kipakolni. Mindig késve megy ki, pedig már 8-tól nyitva van a bolhapiac. Most is volt egy pár játéka, ami érdekelt: 1080° Snowboarding, ExciteBike 64, Lego Racers, Worms Armageddon, mind a négy Nintendo 64 cím. Azért most így visszagondolva, azért vehettem volna magamnak valamit. T_T  Meg keresek Disney filmzenéket. Miért nincs eladóba soha? Egyet sem találtam.

Amikor kimentem a piacról, a bejáratnál az egyik hölgynek volt két macskája, ingyen elvihető, az egyiket majdnem elhoztam. Tarka, nőstény, 3 hónapos kiscicák, egyszerűen annyira édesek voltak. Sokat gondolkodtam, hogy elhozzam-e, fel is tettem néhány kérdést a hölgynek, akivel nagyon jó volt beszélgetni. Látszott rajta, hogy tényleg az a célja, hogy szerető gazdikhoz kerüljenek a kiscicák. Elmondása szerint lehet lakásban tartani, szobatiszták, a bútorokról nem mondott biztosan semmit. Arra voltam kíváncsi, hogy mennyire találja meg a karmaival. Azt mondta, hogy ha veszünk neki kaparófát, akkor azon élesíti a karmait, de erről én azt hallottam, hogy mindenhol élesíti a karmait, csak pont a kaparófán nem. És igazából látok ebben logikát, mert egy macska szerintem nem tud úgymond “különbséget” tenni a kaparófa és a bútorok között. Csak látja, hogy fa, akkor “dolgozzuk meg” egy kicsit. Bár én ezt nem tudom, csak ez az én saját gondolatom. Azt mondta viszont, hogy a macska átszokik a gazdája életmódjához, tehát ha éjszaka alszik, akkor alszik a macska is. Nagyon rendes volt a nő, de az lett a a történet vége, hogy más vitte el a két macskát. Pont arra járt egy férfi a kislányával, és elvitték ők mind a kettőt. Így jobb, mert csak egy helyen vannak. Mondta a nő, hogy van még két kiscicájuk, holnap kihozza őket, és akkor elvihetem az egyiket, ha úgy döntök. Nem hiszem, hogy úgy döntök, akármennyire is megvan lakásban is, de inkább egy házban, és előbb legyen saját stabil keresetem, hogy legyen miből eltartani.

De azért jó volt kézbe venni, és simogatni. ^^ Nem mintha olyan nagy felfedezés lenne, de tényleg más egy élő állat, mint egy virtuális.

Posted in Macska | Címkézve: , | Leave a Comment »

Kisebb bevásárlás

Posted by supermario4ever - 2010. június 3. csütörtök


Ma délelőtt a Csaba Centerben vásároltam, szandált kerestem magamnak nyárra. Az egyik cipőboltban találtam egy párat, de olyan drágák voltak, hogy szinte azonnal letettem róla, pláne azután, hogy több üzletben is szétnéztem, és nagyon kevés volt, azok sem voltak az igazik, azok gondolkodtam, hogy egy jobb papucs is megfelelő lesz nyári viseletre. Az egyik sport üzletben találtam egy számomra megfelelőt, ami nem is volt annyira drága, és kényelmes a viselete.

Most már nagyon komolyan tervezem a macskatartást, és hogy minél többet tudjak meg rólunk, vettem egy könyvet: Macskatartók nagykönyve. Nagyon jó, minden részletre kiterjed, hogy kell bánni kölyök macskákkal, felnőtt macskákkal, ivartalanítás, szaporodás, betegségek jelei, stb, stb, képekkel illusztrálva. Meg vettem még Naruto 6 mangát, bővítve a mangagyűjteményemet.

Szerintem ma már itt nem lesz több nagyobb bevásárlásom, most már sokkal inkább a költözésre, a jó albérlet keresésére és munkahely keresésére összpontosítok.

Posted in Macska, magamról, Naruto | Címkézve: , | Leave a Comment »

Kiscica

Posted by supermario4ever - 2010. május 31. hétfő


Csibi küldött képet a kismacskáról, melyet nekem jelöltek ki. Még csak pár napos, de most mondja meg valaki róla, hogy nem aranyos. Fiú lesz, így a Link nevet fogom adni neki. Természetesen szó nincs arról, hogy a Zelda játék főhőséről lenne elnevezve! :D Azt viccelődtek vele a többi BigN-es, hogy csináljak neki zöld sapkát. Azt éppen nem fog kapni, de ha olyan izgága lesz, akkor bőven van, mi utaljon a nevére. Nagyon szeretnék neki mindent megadni, amire egy macskának szüksége van, és hogy minél tovább legyen velem. Még könyvből is tanulnék, melyekben minden benne van, hogy egy macskának mire van szüksége. Gondolok itt az evésre, szükséges oltásokra, meg esetleg ivartalanítás. Ezt nem tudom pontosan, de talán ez fiúmacskánál annyira nem szükséges. Csak azt hallottam, hogy az ivartalanított macska sokkal nyugodtabb, és bújósabb. Majd még komoyan utánanézek a dolgoknak.

Posted in Macska | Leave a Comment »

 
%d blogger ezt kedveli: