Category: Mario’s Picross



Amióta az eszemet tudom, tisztába vagyok azzal, hogy a focihoz finoman szólva semmi közöm nincs, tegnap este szembesültem azzal, hogy ez mit sem változott. Megvan Super Nintendóra a Super Soccer játék, (melyet a Super Tennis párjának tartok) és nagyon csúfos vereséget szenvedtem. Japán színeiben játszva Uruguay ellen 21-0-ra kaptam ki… Egyszer-kétszer értem a háló közelébe, akkor is mindig elkapta a kapus a labdát. Az volt a baj nálam, hogy amikor irányítom a kapust, ő mindig úgy vetődött a labdának, hogy alatta pont belesett a labda a hálóba, és soha nem tudok vele másfele menni, például csak oldalra, és úgy elkapja. Nem tudom, hogy van-e más irányítása, de ez így nagyon szerencsétlen.

És akkor már a Super Tennis-szel is játszottam egy kicsit. Ebben kicsit jobb eredményt értem el, füves pályán 6-4-re vesztettem. Zöld talajon ment eddig a legnehezebben, de most arra is volt példa, hogy 2-3-ra vezettem, csak aztán 5-3 lett, de azt becsületből felhoztam 5-4-re. Érdekes, hogy nálam a teniszben nincs olyan, hogy feladás, többször volt már példa arra, hogy 40-0-ás game-et 40-40-re hoztam fel, aztán végül több ilyet meg is nyertem. Nagyon érlelődik bennem, hogy élőben is kipróbáljam a sportot, konkrétan ki is akartam, de nagyon hülye vége lett a történetnek:

Megnéztem az interneten, hogy Békéscsabán a Kórház utcában van teniszezési lehetőség. Igaz, hogy a város másik végében van, mint ahol lakunk, de elsétáltam oda. Egyébként ott van a focipálya, voltak idők, amikor nagy meccsek voltak nálunk. Amikor odaértem, nem nagyon ismertem ki magam, nem nagyon jártam a környéken, akkor is csak a kórházban voltam. Ott találtam egy bejáratot, talán ott tudnak valamit mondani. Bemegyek, de nem történik semmi, nincs is senki, aki fogadhatná a betévedt egyéneket. Negyed órán keresztül voltam ott, több ember is elment a környéken, volt olyan, aki nem is köszönt nekem. Aki köszönt, az sem érdekelte, hogy ki vagyok, mit keresek itt. Vártam egy pár emberre, hátha valakinek eszébe jut kérdezni. Közben nézegettem a képeket a falon, régi nagy Előre FC Békéscsabai focicsapat (ilyen ’70-es, ’80-as, ’90-es évek eleji) képei voltak, eszembe is jutott, hogy apám mondta többször is, hogy Békéscsabán milyen színvonalas volt régen a foci. De nagyon meglepett, hogy mennyire nem foglalkoztatott senkit a jelenlétem, komolyan mondom, az is megfordult a fejemben, hogy az se érdekelné őket, ha leemelnék a falról egy képet, hónom alá csapom, és elviszem. Nyilván nem tennék ilyet, de elgondolkodtató volt. Olyan 15 perc után úgy döntöttem, hogy elég volt, és hazaindultam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nem érdeklik ott senki, aki bemegy. Így akarjon aktívan sportolni az ember…

A Game Boy Coloros Mario Golf-ban meg nagyon jól haladok. 12 óra 1 perces játékidő után karakterem 31-es szinten van, és 229 yard távolságra tudja elütni a labdát. Persze azt tudni kell, hogy ahogy emelem a maximális távolságot, úgy válik egyre pontatlanabbá az ütés, úgy megy ferdén a labda, ahogy egyre távolabbra tudok ütni. Ezért lehet a pontosságot is fejleszteni, és jó az, hogy szintemelkedéssel egyénileg választhatjuk ki, hogy mit fejlesztünk. Amúgy nagyon élvezem a játékot, nyilván nem egy Final Fantasy szintű az RPG játék benne, de a maga nemében nagyon jó lett. Már legyőztem mind a négy pálya bajnokát, bár Tournamentben van a Link’s Club-ban még nem tudtam első helyet elérni, de bronz serlegem már van. Csak akkor nyílik meg a Peach’s Castle pálya, ha az aranyserleg is megvan, most erre megyek rá. A GBC-s verzió összetettebb golftudást igényel, mint a N64-es.

A Mario’s Picross az, amivel sokat játszok még. Amióta rájöttem erre az átfedéses dologra, nagyon beindult, sokkal könnyebb kilogikázni, hogy akkor a szomszédos oldalakon is hogy jönnek a jó négyzetek egymás után, könnyebben jönnek a megoldások. Már majdnem kész a Kinoko Course, így 128 feladvány lesz megoldva a lehetséges 256-ból.


Ma állásinterjún voltam Pesten. Előtte bementem az iskolába a bizonyítványomért, aztán sietősre vettem a figurát, mert a 10.14-es vonattal akartam elmenni. A sietésnek megvolt az ára, mert 1-2 dolog otthon maradt, ráadásul az egyikről csak azt hittem, hogy otthon maradt. A vonatúton a Mario’s Picross-szal, és a Mario Golf-fal játszottam többnyire, mind a két játék nagyon menő. A Picrossban nemrég jöttem rá, mennyire megkönnyíti a játékot, ha átfedést keresünk. Ez lényegében annyit takar, hogy ha egy 15×15-ös táblán játszunk, és az egyik sorban vagy oszlopban van például egy 9-es szám, akkor a középső hármat biztosan ki lehet ütni, mert akárhogy is legyen, a középső három biztosan jó.

A vonat megérkezése után Trunerrel találkoztam, ugyanis néhány hete írta, hogy vannak vannak Disney kazettái, amik esetleg nem-e érdekelnek. Hát lássuk. Volt egy-két nagy ritkaság, ami nagyon menőség volt

A felső sorból egyedül a Pocahontas van meg, a többi nincs. A Notre Dame-i toronyőrről és a Kis Hableányról tudtam, viszont a Herkules és a Mulan meglepetés, hogy a filmzenéje mégiscsak megjelent, csak hát a PolyGram adta ki őket, amely cégről mint írtam korábban, semmi emléket nem őriz a régi kiadványairól. Egy kicsit beszélgettünk, aztán ment is tovább, mert dolga volt. A Keletiből az Árkádba mentem, ott találkoztam a Csibivel. Ott adtam volna át neki a vasalható gyöngyöket, amiket vettem magamnak korábban, hogy azokból megpróbáljak egy kis pénzt csinálni, de nem sikerült nekem. Megbeszéltük, hogy odaadom neki, de úgy tűnik, hogy nem hoztam el. Megbeszéltük, hogy megmutatom, hogy mim van, és akkor postafordultával megkapja. Ide is kiteszem, hogy mindenki lássa:

Beszélgettünk egy adagot, aztán mentünk a Media Marktba, mert fényképeket nyomtatott ki. Nekem már nem maradt sok idő, de nagyon hálás voltam azért az egy képért, amit nekem kinyomtatott, és külön kifizette, hogy el tudjak menni az állásinterjúra.

Ahova 14.45-re kellett menni. Egy sportüzletbe eladónak. Név szerint a Sports Direct nyit üzletet az Aréna Plázában. Nagyon meglepődtem rajtuk, ugyanis ők azok, akik Angliában nagyon mélyen leszállított áron adják a ruháikat, sportszereiket, a minőséggel semmi baj nincs. Járni kéne oda. Viszonylag sok embert keresnek, ilyen 20-25 főre számítanak. Ami itt problémás volt, hogy a tájékoztató E-mailben az volt, hogy ünnepi megjelenést kérnek. Na ez most ugrott, ugyanis a nadrágomat is otthon felejtettem. Az Árkádban a nyilvános WC-ben terveztem átöltözni, ott vettem észre, hogy ezt csak hiányosan tehetem meg. Csak a fehér inget felvenni a rövidnadrágra meg eléggé vicces lenne. Úgyhogy pólóban, rövidnadrágban jelentem meg, izgultam is, hogy nem-e lesz baj, de semmit nem szóltak miatta. Amúgy jónak ítélem meg a dolgokat, hátha felvesznek. Jövő héten jeleznek vissza, de mi is érdeklődhetünk E-mailben. Semmit nem bízok a véletlenre, így fogok cselekedni.

Az állásinterjúról a WestEnd-be mentem, itt derült ki számomra, hogy mégiscsak elhoztam a Csibinek a vasalható gyöngyöket, csak a hátizsákomban volt, és a nem az utazótáskában, ahova márpedig én megesküdtem, hogy odatettem. Egy kicsit elvoltam, olyan 17.15-re terveztem elmenni a 47-es villamossal a Hauszmann Alajos utcára egy adás-vétel okán, a Mario Golf Game Boy Colorra, meg is lett:

Végre megvan kompletten a játék. ^_^ Kumitétől van meg, őt is rég láttam, de csak egy pár percet beszélgettünk, mert még nem volt vége a munkaidejének. Eddig csak a kazetta volt meg, így a másik eladósorba került, de nem kellett sokáig várni az új gazdájára, ugyanis felajánlottam LernenBoy-nak, aki azonnal le is csapott rá, az övé. Biztosan imádni fogja a játék RPG-részét, ahol szintfejlődéssel válhatsz egyre jobb golfossá. Nekem nagyon bejön. A Nintendo 64-essel is nagyon sokat lehet játszani, ez sincs híján a játékidőnek, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Pont induláskor kezdett el esni az eső, és még nincs vége a napnak. Következő út a 7-es busz végállomásához, az Albertfalva vasútállomáshoz vezetett, amire odaértem, konkrétan leszakadt az ég. Gyorsan átrohantam egy fedett helyre, és ott vártam a másik eladót, két Irigy Hónaljmirigy kazettát veszek tőle. Meg is jelent. Ezúton is nagyon köszönöm neki, hogy a szakadó esőben megjelent, csak pozitívat érdemel, és még így is szerény voltam. Két régi IHM kazetta:

A Csillagok Háborognak albumról már írtam korábban, hogy személyes kedvenc, mert azzal ismertem meg az együttest, és nagyon sokat hallgattam ezt az albumot. A Buliwood meg egy mini-album, az igazából a karácsonyi daluk miatt jelentős, viszont az a dal hatalmas alkotás.

A 19.10-es vonattal indultam haza, olyan 22 órára érkeztem meg. És most jól kifáradva megyek aludni.


Ma olyat műveltünk itt nálam bagszival, hogy én szó szerint kimondtam azt, hogy ezt világra szóló történet kell, hogy legyen, mert meg merem kockáztatni, hogy ilyen senkivel nem fordult elő. :D De szépen sorjában, több említésre méltó is történt.

Kuribayashi Minami (栗林みな実)

Két hete jelent meg Kuribayashi Minami válogatásalbuma, mely a “stories” névre hallgat. Nem vagyok nagy rajongója az énekesnőnek, egy pár kislemezét hallgattam meg, de azon dalok nem vettek rá engem arra, hogy további dalokat ismerjek meg tőle. De egy ilyen best of album mindig remek lehetőség egy újabb esélyre. Ezen az albumon szerepel a Tsubasa wa Pleasure Line dala, amit szerintem soha nem fogok elfelejteni. Valahonnan nagyon ismerős volt, de az istennek sem akart eszembe jutni, hogy hol hallottam. Nem rémlett, hogy Okui Masami TV műsorában, az @Tunes.-ben hallottam volna, ahol vendég volt Kuribayashi-san, sem az, hogy elénekelte volna az Animelo Summer Live-on. Kíváncsiságból megnéztem a kislemezt, (mivel megjelent kislemezen is) és akkor látom, hogy ez a Chrno Crusade anime opening dala. Hatalmasat koppant, amikor leesett… Basszus, ez ment az Animaxen is, néztem is, és nem jutott eszembe. Ez a felismerés-érzés már-már borzalmas volt. :D Ugyanakkor jó volt betudni azt, hogy ment Magyarországon olyan anime, melynek openingjét Minami énekelte, és a Chrno Crusade viszonylag népszerű nálunk. Különben így a 28 dalt hallgatva azt tudom mondani, hogy vannak kellemes dalai, azokat mindenképp jobban megismerem. pl: boyfriend, Kimi ga Nozomu Eien, Love Jump, Crystal Energy, mind touch és a Tsubasa wa Pleasure Line se maradjon ki. :D

Ma délben meghozta a postás a vaterás rendelésemet, a Game Boy-os Mario’s Picross. Élvezetes logikai játék. Mivel soha nem hallottam a Nintendón kívül a Picross-ról, ezért azt hittem, hogy ez Nintendo találmány, de mint kiderült, nem. Bár helyileg nem járunk messze, mert egy japán ember nevéhez kötődik a Picross, és ahogy utánanéztem, magyarul is kapott nevet: Grafilogika. A linkre rákattintva képekben megtekinthető, mi a játék lényege. Nagy ötlet, ha nem is vetekszik az orosz Tetris-szel, de közel jár hozzá. Mario-köntösbe bújtatva pedig még nagyobb a játékélmény, csak ajánlani tudom mindenkinek, nagyon ötletes.

Késő délután, bagszi munkaideje után találkoztam vele a Nyugatinál, majd együtt mentün a Console Corner-be, ő is felkapta a fejét az akciókra. Wii Partyt, és Wii Fit Plus-t vett. Csökken a Wii-játék kínálatuk, úgy tűnik, hogy terjed a híre az akciójuknak. Viszont az eladó srácra nem bíznék lemezt. Már akkor megfigyeltem, amikor a Wii Fit Plus-t vettem magamnak, hogy szabályosan odakarcolja a műanyag tokhoz a lemezt, mire beleteszi a tokba, nagyon erőszakosan bánik a lemezekkel. Nem szóltam neki érte, mert úgy voltam vele, hogy úgyis utoljára látta a példányomat, csak azért egy konzol üzlet eladójának így bánni egy lemezzel… A vásár után bementünk a Blahánál levő Burger Kingbe, megkajáltunk, utána jöttünk haza.

Azért jött ide, mert tavaly szeptemberben írtam arról, hogy ugye volt gond két Virtual Console játék letöltésével, és mint már akkor kiderült, az volt a hiba forrása, hogy az illegálisan leszedett VC játékokat a Wii memóriájából töröltem, holott azt a WAD manager-ből kellett volna. Gyors talpaló: Van a házilag készített program, a Homebrew channel, ez netről ingyenesen letölthető. Ez megjelenik a Wiiden, erre le lehet tölteni a WAD managert, mely a .wad kiterjesztésű Virtual Console játékokat a netről leszedve ingyenesen felkerülhet a Wii konzolra. Tehát, az egész egy hack. A lényeg az, hogy akkor azért nem tudtunk semmit sem csinálni, mert akkoriban (mintha olyan rég lett volna 2010. szeptembere) kellett volna az LEGO Indiana Jones játék Wiire, hogy meg lehessen hackelni a konzolt, az meg nem egy olyan jó játék, hogy bárkinek is rendelkezésére álljon. Bagszi tegnapelőtt (szombaton) mutatott egy YouTube videót, ahol könnyedén meghackelik a 4.3-as Wiit, percek alatt, mindössze csak a Letterbomb nevű programra van szükség hozzá. És mivel jó véleményt olvasott róla bagszi, ezért úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk. Ki is próbáltuk. A WAD manager installálása okozott némi problémát, de több verzió keresése után megtaláltuk az ideálisat. Feltettük azt a két játékot, melyet tavaly nem tudtam leszedni, a Super Mario 64-et, és a Mario Golfot, majd ezeket gyökerestül letöröltük innen, így szőröstül-bőröstül eltűntek ezek a játékok, a Wii nem látja őket. És most jön a történet hatalmas csattanója: Felmegyünk a Wii Shop Channel-be, hogy leszedhessem ezt a két játékot, ugyanis, amikor tavaly megpróbáltam letölteni, akkor error code mellett, arra is felhívta a figyelmemet, hogy később bármikor letölthetem a játékot. Meg is tenném, ha nem érne hidegzuhanyként, hogy nem találjuk az ingyen letölthető játékok között a Super Mario 64-et és a Mario Golfot. Mint, kiderült, a WAD manager túl jól dolgozott. Viszont annyira beleéltem magam, hogy végre meglesz ez a két fantasztikus játék VC-n, hogy végül úgy döntöttünk, hogy befizetünk 2000 pontra bankkártyával. Mivel volt 400 pontom, így 2400 pontom lett. A másik hatalmas hidegzuhany ekkor ért minket. Rámegyek a Super Mario 64-re, leszedem, és látjuk, hogy nem vont le egy pontot sem!!! A Mario Golfot is így szedtük le. Megmaradt a 2400 pont, ezen percekig röhögtünk, ugyanis a hack, és a WAD manager annyira összezavarta a Wiit, hogy azt hitte, hogy gyökerestül töröltük a játékot, de amikor meg akartam venni még egyszer a játékot, akkor esett le a konzolnak, hogy hoppá, ezért már fizettem egyszer, nem kéne még egyszer kifizettetni vele. Szabályosan úgy jellemeztük, hogy csoda történt. XD

Super Mario 64 és Mario Golf ismét a Wiimen. ^_^

Hát, mi legyen azzal a 2400 ponttal. Megvan! :o Donkey Kong Country széria! Mind a három rész, SNES játékok révén 800 pont, így pont kijön. Le is tudtam szedni, az első és harmadik részt, és nagyon jól tippel az, aki arra gondolt, hogy hack miatt nem tudtam leszedni a második részt. Ugyanis ez is illegálisan volt fent a gépemen, ám ezt is töröltem. Ezt már viszont akárhogy csűrtük-csavartuk, telepítettük-töröltük, nem akart letöltődni. Aztán jutott eszembe, a Wii csak akkor érzékeli, hogy fizettem már érte, ha még egyszer meg akarom venni. Úgyhogy annak “megvásárlása” várat magára. A pénztárca sajnos nem feneketlen. Úgy tervezem, hogy majd összespórolok egy kis pénzt, veszek egy 1000 pontos Nintendo kártyát (már 1000 pontosat is lehet venni), és azzal leszedem a Donkey Kont Country 2-t, valamint a Paper Mariót is, azt már remélem, le tudom szedni. Bagszi ment is haza, mert 22 óra volt, és másnap ment dolgozni.

Játszunk most egy kis Donkey Kong Country-t!

%d blogger ezt kedveli: