Category: New Super Mario Bros. Wii



Ha a németek átneveznek valamit egy játékban – legyen az pálya vagy ellenség – azt nem nagy fantáziával teszik. Sokszor elég egyszerű neveket adnak bizonyos játékelemeknek, de annyira tetszett, hogy a Super Mario 64 Tick Tock Clock pályájának Tick Tack Trauma nevet adták, hogy úgy döntöttem, hogy ez lesz ennek a post-nak a címe. Nagyon is idevág, mert nagyon sokat szenvedtem ezen a pályán tegnap. Megpróbáltam összeszedni a 100 érmét, rettenetesen nehéz. Hiába ismerem a játékot, hiába írtam az elején, hogy túl könnyű, van egy pár küldetés, ami még most is nagyon megizzaszt.

Ráadásul van egy dolog, amit csak most vettem észre, utána is néztem, és nem sokan írtak erről. Azt eddig is tudtam, hogy ha egészkor megyünk a pályába, akkor a szerkezet megáll. Gondolom, mondanom sem kell, hogy mennyivel könnyebb így a játék. Viszont nem lehet így mindegyik csillagot megszerezni, ugyanis a magasabb szintek közötti szintkülönbségsek olyan nagyok, hogy muszáj a pályaelemeknek mozogjanak, msáképp nem érjük el a magasan levő csillagokat. De hogy váltakozó sebességben mozogjon az óra, az meglepett. Attól függ, mikor lépünk be a pályára:

  • Egészkor: A szerkezet megáll
  • Negyedkor: A szerkezet lassan mozog
  • Félkor: A szerkezet váltakozó sebességben, össze-vissza mozog
  • Háromnegyedkor: A szerkezet gyorsan mozog

Félkor tegnap először és egyúttal utoljára mentem. Kiszámíthatatlanul mozog minden. Például az inga gyorsan átleng a másik oldalra, megáll, ott marad egy kicsit, majd váratlanul gyorsan visszaleng. A forgó lift egyszer az egyik irányba forog, majd gondol egyet, és elindul visszafelé. Az összes többi pályaelem hasonló elven mozog. Hasonlóképpen jogos lehet a felvetés, hogy ha már tudjuk, hogy gyorsan jár az óra, akkor ki lenne az, aki 3/4-kor menne be? Pedig a harmadik csillag megszerzésekor kifejezetten előnyös, ha gyorsan múlik az idő, ugyanis a másodperc mutatón kell utazni, hogy elérjük a csillagot. Viszont csak egy szűk platformról lehet elérni, így ha épp nincs ott, akkor meg kell várni, mire újra odaér. Ha pedig gyorsan jár, akkor nem kell annyit várni, és gyorsan oda lehet érni. Addig a platformig eljutni pedig nem nehéz. Annyira nem nehéz egyébként a pálya, csak a negyedik és ötödik csillagok megszerzése kalandos, mert azok vannak legfelül, és ott úgy van az út, hogy éppen át lehet ugrani a szakadékot. Sikertelen kísérlet esetén szinteket zuhanunk, és újra kezdhetjük. Én annyiszor zuhantam le tegnap, hogy Mario csontja már nem ripityára, hanem porrá tört volna, ha nem lenne a szív.

Tériszonyosok számára talán kicsit kellemetlen lehet látni videojáték karaktereket több szintet zuhanni. A Zelda Ocarina of Time volt számomra hasonló élmény, amikor a Fire Temple-ben Link az 5. emeletről az 1. emeletre zuhant le. Ez azt hiszem, kétszer történt meg, és akkor annyira beleéltem magam abba, hogy milyen lehet ilyen magasról földet érni, hogy szinte elfelejtettem, hogy szinte az egész pályát elölről kellett kezdeni.

Tegnap már nem is volt téma, annyiszor estem le, és így is lett vége, hogy már nem tudtam “padlót fogni”, így kiestem a pályáról. Már nem is zavart, inkább az idegesített, hogy volt néhány sárga “!” kocka, amiben érméket reméltem, “csak” életgomba volt. Amikor már 86 érmém volt, és reméltem, hogy közelebb kerülök a 100-hoz, akkor nem lelkesedek azért, ha már lapul benne, főleg, ha azért estem le sokszor, mert szinte elérhetetlen helyen van. Ennyire még soha nem “nem örültem” (miért kell a magyarnak kétszer tagadni? -_-) egy életgombának, mint most. Most már emlékszem, hogy melyik kockában mi lapul, és célirányosan megyek előre, remélem, hogy ma nagyobb sikert fogok aratni. Tegnap 113 csillagról indultam, és azzal a reménnyel, hogy 117-tel tudom zárni, ehhez képest csak egyet sikerült szerezni, így 114 lett. És a legeslegkeményebb küldetésen (Wing Mario over the rainbow) még nem is vagyok túl. Na ahhoz kell még külön idegrendszer.

Más. Mindig elfelejtettem írni, de most már csak azért is, mert valamennyire témába vág: Szilveszterkor még a New Super Mario Bros. Wii-vel játszottunk. De nem sokáig, mert elég gyorsan ráuntunk, és váltottunk. Pedig négyen játszottuk… az ember teljes játékélményt remél, azt teljesen mást kap. Nemrég megírtam a Super Mario Bros. 3 tesztet a 3DS Hungary-re, mivel nemrég jelent meg 3DS Virtual Console-ra. Beleírtam a tesztbe is, ami most tudatosodott bennem véglegesen (bár korábban is sejtettem), hogy egy játék, akkor lesz IGAZI játék, ha évek múltán, hosszú távon is szórakoztat. A New Super Mario Bros. széria meg pont itt vérzik el, nem érzem azt, hogy évek után is élmény játszani velük. Már a DS-es debütáló címre is igaz ez. Egyszer végigjátszottam, akkor nagyon jó volt, még a hangulata is nagyon tetszett, aztán amikor elővettem másodjára, egy kicsit játszottam vele, aztán egyáltalán nem inspirált további játékra. Nincs meg bennük az a valódi élmény, amitől egy játékot több év után is elővenném, ugyanez igaz a Wii-s változatra, pedig azt első végigjátszásra jobban élveztem, mint a DS-es változatot. Aztán, hogy a New Super Mario Bros. 2 ökörségeit a Nintendo teljes áron akarja eladni, azt már végképp nem tudtam lenyelni. Van egy hangulata, ami miatt azt mondanám rá, hogy 6-7000 forintot kiadnék érte, de hogy 6 óra alatt végigjátszható, azért nem fizetek 12-13.000 forintot. Aztán a Wii U-s változattal még nem játszottam (illetve az AnimeConon egy keveset), de azt látom, hogy az sem más, mint a Wii-s NSMB HD-ban. Az alapok megvoltak a DS-es játékból, és azon nem sokat csiszoltak. Pedig régen a Super Mario Bros.-hármas és a Super Mario World mennyi újdonságot tartalmazott. Részint az adta a játékok varázsát, hogy fejest mertek ugrani a készítők az ismeretlenbe, és olyan elemeket raktak be a játékokba, amiket korábban még senki. Ezek bejöttek, imádtuk, faltuk a Nintendo játékokat.

Azt azért fontosnak tartom közölni, hogy ezek mind csak a New Super Mario Bros. szériával összevetve igazak. A Super Mario Galaxy duó “árnyalja” (inkább derűsebbé teszi) a negatív képet, és szerencsére nem mondható el teljes mértékben a cégről, hogy a Nintendo DS és Wii őrült sikere kényelmessé tette őket, de a mostani fejemmel azt mondom, hogy a New Super Mario Bros. sorozatot eltolták, lényegében azzal, hogy kevés újdonság van az újabb részben, és nincs meg az az érzet, hogy újra végigjátsszam. Pedig az alapötlet nagyon jó. Visszatérve a pozitívumokra, a Super Mario 3D Land jobb összképet ad, jobban benne van, hogy többször elővegyem, és változatosabb is. A nehezített Special World csak lendített a minőségen. Negatívum csak az, hogy rövidek a pályák. Ennek fényképben én is remélem, hogy a Super Mario 3D World is hasonlóan jobb, de úgy tűnik, hogy túlságosan nem lendítette fel a Wii U eladásait. Jobbak voltak decemberben az eladási mutatók, de majd most fog januárban kiderülni, hogy az valóban a játéknak volt köszönhető, vagy mert karácsonyi időszak volt? És a nagy vízválasztó csak most jön a Mario Kart 8-cal és az új Smash Bros.-szal. Nagy terhet visel (mintha élő személyek lennének) a hátán a két játék, rajtuk áll vagy bukik a Wii U. Mindig az első nagy játék viszi fel az adott konzol dolgát. A Wii U esetében elmondható az, hogy talán az első két Mario játék, nem mondható olyan nagy címnek, amik feltétlen életben tartanák a HD konzolt, viszont a Mario Kart és a Super Smash Bros. már kellően nagy címek ahhoz, hogy tőlük már el lehessen várni, hogy felvirágoztassák az új gépet. Viszont ha nem így lesz, akkor egyáltalán nem túlzás az az előrejelzés, hogy a Sega Dreamcast sorsára fog jutni a Wii U. De inkább az optimista előrejelzés bekövetkeztét tartom valószínűbbnek, mert a Mario Kart és a Smash Bros. akkora húzócímek, hogy biztosan megmentik az asztali konzolt (lassan kifogyok a szinoníma szavakból…). És egyébként is felesleges tovább filozofálni, majd tavasszal úgyis kiderül minden, és majd akkor pezsgőt bontunk, vagy gyászmisét tartunk.


Én azt gondolom, hogy legalább annyira idegesítő a Valentin nap ellenes megnyilvánulásokat olvasni, mint azok ömlengéseit, akik csak ma, mindent pirosban látnak, és ezen a jeles napon úgy el fogják kápráztatni életük szerelmét, hogy azt soha nem fogja elfelejteni. Ahol igaz szerelem van, ott minden nap Valentin nap, de akik ellenzik, azok értelmileg legalább annyira buták, mint akik az “ellentábor”. Mindent csak azért elítélni, mert csak azt látja, hogy micsoda divat lett a Valentin nap, húzzunk le még egy adagot az ember bőréről, lepje meg valami drága csokival a szerelmét. A kedvencem az volt, hogy majd akkor ünnepeljük meg a Valentin napot, amikor az amerikaiak a Busójárást. Butaság, inkább olvasnának utána, hogy mi az ünnep eredete. Ugyanis nagyon szép története van, olvassátok el a Wikipedia, és a Szeretlek Magyarország cikkét. Kicsit másképp meséli el a történéseket, de a lényeg ugyanaz. A legszebb az egészben, hogy sokan amerikai ünnepnek titulálják csakis azért, hogy eggyel több okunk legyen utálni, amikor ez brit ünnep.

Másik, amit szoktak mondani, hogy egy csak egy nap, amikor az egyedülállók még rosszabbul érezzék magukat, hogy nincs párjuk. Érdekes, nekem nincs rossz érzésem emiatt, bár tény, hogy néha érzem, hogy rossz egyedül lenni. Néhány napja úgy döntöttem, hogy szembenézek minden félelmemmel, és teszek egy próbát valami társkereső oldalon. Nem gondoltam volna, hogy tényleg rövid életű lesz ez a próba. A lehetséges 686 találatból konkrétan 5 volt olyan, akinek egyáltalán megnéztem a profilját, ebből 2 komolyan érdekelt, majd kiderült, hogy vagy én nem felelnék meg neki, vagy mégis találtam kivetnivalót benne. Ez már az a szituáció, amikor nem azért érzed rosszul magad, mert nem kellessz senkinek, hanem mert neked nem kell senki. Így végső konklúzióként a 686-ból maradt 0. Nehéz dolgom lesz így. XD Egyébként ezek kb. fele azért lett kirostálva, mert alkalmi kapcsolatot keres, én meg ugye, ha már idáig jutottam, akkor komolyan gondolom.

Ha már külön postot szántam rá, akkor foglalkozzunk a Valentin nap videojátékos oldalával, összeszedtem egy pár Nintendós képet ennek kapcsán:

285708_10151724458140744_2036423191_nEzzel kezdték a napot, és a kérdés, hogy ki az, akivel legjobban szeretsz játszani? Írták is, hogy nem is feltétlen a szerelmedre gondolnak, hanem akár legjobb barátodra. Nos, nálam az adott személy vicces volt annak idején: Nagyon jól össze tudtunk dolgozni a New Super Mario Bros. Wii-ben, de a legszebb az volt, amikor minden szakadékot át tudott ugrani, de a legeslegkisebbe beleesett. Hát azt tanítani kéne. Ez a kép Super Mario 64-ből van, a másik a Super Mario All-Stars-os, ami híres lett:

mario-and-princess-peachA másik a Super Mario World ending-je, azt nem találtam meg képen. Egyébként nem alaptalan az a gondolat, hogy Mario azért is menti meg a Gomba Királyságot, mert szerelmes Hercegnőbe, és barátnőként említik, de erre a Nintendo nyíltan soha nem írt ilyet tudtom szerint, meg én is azt gondolom, hogy Marióban inkább a hősi, semmint a férfi-mivolta szólalt meg, amikor elhatározta, hogy szembeszáll Bowserrel.

Néhány vicces ötlet:

307479_10151345020039584_1276176677_n35445_478409328882214_1498357463_n563037_497485943626529_1257048629_n487757_10151451227058128_247582253_n

Érdekes, hogy a legtöbb esetben Mariót veszik elő, ha szerelmes képről van szó, bár Linkről, és Zeldáról is látni néhány ilyet, de most azokat vettem elő, amiket ma kitettek Nintendós csoportok.

Íme néhány Luigi’s Mansion: Dark Moon képeslap. Ezekre rákattintva nagyméretben is megnézhető:

793707_444692635602733_1823684414_o793770_444692632269400_2101454512_o798371_444692712269392_880586385_o812610_444692758936054_245170880_o819362_444692828936047_844061210_o823486_444692738936056_326131327_o830431_444692622269401_1407470816_o841098_444692772269386_1091205264_o843007_444692805602716_1773834933_oNagyon ötletesek lettek. :) Most néhány Fire Emblem képeslap:

164400_447316688673661_791687187_n164400_447316692006994_744769902_n164400_447316695340327_1779292826_n164400_447316698673660_806696158_n164400_447316702006993_418332337_nEzek sem rosszak, bár a Luigis nekem jobban bejön. Végül egy Narutós, ami nekem nagyon megtetszett, és ezzel búcsúznék is mára:

528721_10151261495886006_346264197_n


Ma a Csibi volt itt, megkérdezte, hogy hova is mehetne el ma, hát mondom neki, jöjjön el ide. Túl van tárgyalva. Elmentem érte az Örs Vezér Terére, és elhoztam hozzánk. Mario Kart Wii, Brawl. Az egyikben hatalmas győzelmet arattam, a másikban péppé vertek. Felmerült bennem a kérdés, hogy most csak én voltam mindig is ennyire nyeszlett, ha a Brawl-ról van szó, vagy lehetséges, hogy ilyen sokat romlott a játéktudásom? Nagyon jó nap volt. Ja, és a közös New Super Mario Bros. Wii-zés. Akárki játszik velem, az sajnos halálra van ítélve. Valamiért nem tudok tekintettel lenni a többi játékostársamra, csak megyek a saját fejem után. Hatalmas ötlet a kooperatív multiplayer a New Super Mario Bros. Wii-ben, jó lenne egy kis csapatszellemet tanulnom. A Mario platformok esetében nem vagyok hozzászokva a közös munkára. ^^’

És Csibinek van egy trükkje, hogyan lehet visszaállítani a 2009-es MSN-t a 2011-es helyet, ami valljuk be, igencsak gagyi lett, elég csak a kinézetére gondolunk. De nekem megcsinálta. És engedelmével közzé teszem, hogy csinálta meg:

1.) Lépés: Tölts le a Revo Uninstaller nevű program bármely verzióját, nyisd meg,
majd keresd meg a fájlok között a Live Essentials nevű képződményt.
2.) Klikkelj rá, és ki fog írni egy olyat, hogy milyen szintű törlést akarsz véghezvinni. Érdemes a legmagasabb
szintűre rámenned.
3.) Szépen sorjában el fogja kezdeni pusztítani ezt a szörnyűséget, és mindig jelezni fogja, hogy hol tart.
A második lépésnél uninstalláld magát a programot, aminek szépen fel is fogja dobni az ablakát.
Az utolsó pedig az lesz, hogy a rejtett fájlokat szeretné majd eltvolítani. A Revo Uninstallerlegjújabb verzióban nyugodtan menj rá
arra, hogy az összes törlése, viszont az egyel rébebbiben fehívja a figyelmedet arra, hogy csak a vastag betűseket távolítsd el. Érdemes megfogadni azt a tanácsot.
4.) A Messenger teljes egészében letörlődött a gépedről. A wwww.msnfan.hu oldaról töltsd le a 2009-es verzót, majd tedd föl a gépedre.
5.) Nos, itt még nem fog tudni neked bejelentkezni, mert érzékeli, hogy neked régebbi verzió van meg.
Az utolsó teendőd az, hogy jobbklikk az MSN-re, beállítás, és kompatibilitás. Állítsd be, hogy XP-n futtassa a progit, mert akkor nem akar majd frisíteni.
6.) Mostmár tökéletesen fog működni az 2009-es verzió is. =) Ami még zavaró lehet, hogy mindig “válzotásokat akar majd végrehajtani a gépeden” minden egyes indításkor.
Ez egy okéval megoldható, de ha nem akarod, hogy kiírja többet, menj arra a felugró ablakra, majd ott alul lesz valami
(már nem emlékszem, hogy mi volt oda írva), na oda menj rá, oszt húz le a csúszkát legalulra.)

Ez itt 100%-ban az ő megfogalmazása. ^^’


Igen mozgalmas hétvégén vagyok túl, jó bulik voltak. Fel fog költözni zsida Pestre, és feljött ezen a hétvégén albérletet és munkát keresni. Sok minden nem lett belőle, mert albérletet majdhogynem azonnal talált, bár eredetileg volt egy olyan verzió is, hogy az üres szobát veszi ki ebben a házban, de neki az kicsi. Végül Újpesten kötött ki. Itt hagyott nálam négy Wii játékot, amíg feljön Pestre, azt mondta, hogy úgysem lesz ideje játszani, meg ő GameCube-on akar játszani. Ezeket hagyta itt:

  • Donkey Kong Country Returns
  • Epic Mickey
  • Metroid Prime Trilogy
  • Super Mario Galaxy 2

Ki is próbáltam egyedül a DKCR-t. Anno, még megjelenéskor Cater-nél próbáltuk ki kettesben, nagyon tetszett. És most is. Szerintem jól visszahozták a SNES-es feelinget. De én mindig a 2010-es E3-at említem magamban, az annyira megmaradt bennem, amikor mondták, hogy egy meglepetéssel szolgálnak, és felcsendül a jól ismert Donkey Kong Country zene. De elég volt csak az első pár szólamnak megszólalnia, és hatalmas ováció fogadja a videót. Donkey Kong Country visszatér! Nagyon jó játék lett Wiire is. Zsida szerint nehéz, de nem frusztráló. Ha így állunk, akkor nekem való. Az első világ az szerintem smafu, az nagyon könnyű. A főellenség kivégzése után hagytam abba, de fogom még játszani.

Este gondoltam ki, hogy hívjuk át ma is bagszit egy néhány órára, és átjött. Mario Party 8. Ugye manapság elég sokat Mario Partyztam, egy kicsit DS-en is nyomtam, nekem ott az tetszik, hogy sok gyűjthető tárgy van, amit egy bizonyos MP point elérése után kapunk meg, és nekem tetszik ez a gyűjtögetés. Átkoztak, hogy mekkora szerencsém van, magasan nyertem. Aztán azon poénkodtunk, hogy Daisy (vele volt bagszi) biztos tűzoltó, és teljesen agyára ment a sziréna hangja, mert mindig, amikor 3 érmét kap, akkor mindig “nénó”-hoz igencsak hasonló szócskát mond. De nagyon jól szórakoztunk. De olyan élfél lett, mire aludtunk.

Így vasárnap sokáig aludtunk. Én kicsit korábban ébredtem, ezért én még itt foglalatoskodtam neten. A Generasia wikis oldalát fejlesztettem. Ez az oldal japán zenével foglalkozik. Érdemes böngészni, mert sok információ lelhető fel. Az első hat Chihiro Yonekura albumnak csináltam meg a Generasia oldalát, valamint Hiroshi Kitadani profil oldalát. Aztán összekészülődtem, úgy volt, hogy bagszi átjön, de üzent, hogy nem tud, de ha mi átmegyünk, az nem gond. Hát átmentünk. De hogyan! Most megint valamit csinálnak a Határ út, és Kőbánya-Kispest között, ezért ingajárat van. Mi gyanútlanul felszállunk az azon a vágányon álló metróra, ahol eredetileg Újpest-Központ felé lehet menni. De záródik az ajtó, Kőbánya-Kispest következik… Én már nem bírtam visszafogni magam, hogy és kiabáltam (de nem mérgesen), hogy miért nem szólsz, hogy rossz metróra szálltunk fel? De én is gondolhattam volna, hogy túl sokat áll a metró, és volt a kapaszkodóknál egy tábla, én el nem olvastam, csak mutattam a zsidának, hogy mennyire figyelmezteti a BKV az utasokat, hogy kell közlekedni. De hogy azon kulcsfontosságú információ van, arra nem gondoltam. Úgyhogy Kőbánya-Kispestnél vissza, most már jó metróra szálltunk fel a Határ úton, és el bagszihoz. Előtte az Ecseri útnál a Burger Kingben ettünk zsidával. Tudni kell róla, hogy konyhán dolgozott három évig, és azóta kritikus szemmel nézi a kajákat, véleménye szerint a Burger King nem is annyira rossz, mint amilyennek a közvélemény beállítja a gyorséttermeket. Ekkor kezdtünk el beszélgetni az egészséges életmódról. Zsida tökéletesen azt gondolja, amit én: Nem létezik tökéletesen egészséges kaja, mindenben van káros anyag, egyetlen egy kulcsszó van: MÉRTÉK. Egyébként bármit lehet enni, csak nagyon fontos mértéket tartani. Én tényleg, egyáltalán semmilyen alkoholt nem fogyasztok, de az nekem nagyon tetszett, amikor egy vagy két éve azt hiszem, hogy a Soproninak volt az a szlogenje, hogy “fogyaszd felelősséggel”. Ez a legjobb irányelv. De én nem emlékszem arra, hogy a Burger Kingben csalódtam volna. Aztán elmentünk bagszihoz.

Először Wii Party-val játszottunk. Hát engem nagyon lázba hozott. Nagyon jó játék, annyira fellelkesített, mint kevés játék. Nem azt mondom, hogy világ legjobb játéka, mert szó nincs erről, de az atmoszféra nagyon megfogott engem. Maga a társasjáték rész csak egy kicsi szelete az egész játéknak (konkrétan egy tábla van csak), de sokkal dinamikusabb, mint a Mario Party. Itt nincsenek se érmék és csillagok, itt az a lényeg, hogy minél hamarabb feljuss a hegy tetejére, vagyis a pálya végére. Ami érdekesség, hogy nem minden kör végén van mini-játék, hanem minden kör elején, és aki nyer, az két kockával dobhat (ezek már valóban hat oldalasak), a második és harmadik helyezett is két kockával dobhat, ám a második kocka legnagyobb értéke a második helyezettnél három, míg a harmadik helyezettnél kettő. Az utolsó meg már csak egy kockával dobhat. És sokkal jobb, magán a táblán is sokkal több minden van, meg a Mario Party 8-cal összehasonlíthatatlan. Tegnap a MP8 esetében én azt tapasztaltam egy idő után, hogy jó társaság minden, de én a játékot halálra untam. És még mindig egyszerű a grafikai megjelenítés. Én megmondom őszintén, hogy sokat szidtam magamban az 576 Konzolt, hogy miért van az, hogy a Mario Party 5 grafikáját siralmasra értékelték, míg a Mario Party 6 tesztjében meg azt írták, hogy a grafika Nintendo 64 szintjén van. És nemrég értettem meg, hogy ennyi karakter-megjelenítést beprogramozni igazából nem nagy munka, és néhány esetben meg az az arc, vagy testmozgás, amit levág egyszer-egyszer egy Mario karakter a játékban, annyira bárgyúnak, idiótának hat, hogy nem igaz. Például, ha a következő mező egy szinttel magasabban van, akkor mindig ugyanúgy ugrik. Pedig a GameCube ennél sokkal többet tud. Milyen jó grafikai elem lenne, ha például felkapaszkodna ugrás után. De az ugrás mindig ugyanaz. És ez az egyszerűség már gyerekes hatást kölcsönöz a játéknak, sokan már ezért minősítették le a sorozatot. Mindazonáltal meg jó a játék, mert a mini-játékok hihetetlen ötletesek, változatosak. A Mario Party 5-ben meg a zene az, ami nagyon jó. Visszatérve a grafikai megjelenítésre, ez a szinte a Nintendo 64-en egyáltalán nem zavaró. És szerintem ezért (is) írták azt, hogy a grafika N64 szintű. És a Nintendo 64-es Mario Party-k ezért voltak nagyon jók. Viszont a Wii Party, bár alapvetően a többi Wii játék grafikai szintje +1, +2 pont, de mégis sokkal jobb a Mario Party-knál. Végre nem az az érzésem volt, hogy egy gyerekjátékkal van dolgom, a karakterek megjelenítése a többi Wii játékhoz hasonlóan dinamikus, és ez nálam nagyon felvitte a játék értékét. És ahogy így hirtelen átnéztem az értékelőoldalakat, talán az átlagvélemény is jobb egy fokkal a Wii Partyról. De tényleg, hatalmasat szórakoztunk, sokkal jobban. Igaz, hogy a végén bagsziék nem szívesen vették tudomásul, hogy én nyertem, mert mindig szerencsém volt, de tényleg, ha valaki engem kérdez, én azt mondom, hogy a Wii Party lényegesen jobb a Mario Partyknál, még ezzel az egy táblájával is. Kipróbáltuk még a Bingót is, ezzel is jól elvoltunk, meg az állathang-felismerő játékot. Ez nagyon mókás. Mind a három Wiimote-ot egymás mellé kell helyezni (szabály szerint, de oda tesszük, ahova akarjuk), és fel kell emelni azt, amelyik hangszórójában az adott állathang megszólal. Nagyon jó, már csak azért is mert megtévesztő, mert amíg pl. a kutya hangját kell keresni, addig egy másik Wiimote-ban megszólalhat a tehén, és összezavarhat, hogy akkor most mit is kell keresni, hol van a kutya?

Na de megjött a pizzafutár, ebédszünet. Míg ettük a pizzát, addig a Dorkly nevű weboldalon néztünk videókat. Megmondom őszintén, én egyáltalán nem vagyok híve a rajongók által készített videóknak, ahol az adott játékot próbálják kifigurázni, felnagyítani, új meglátásba helyezni a játék sajátosságait, és ezzel poénkodni, de ezen az oldalon annyira jó videók vannak, hogy sírtam a röhögéstől. Nemcsak az, hogy a paródia jó, hanem maga a videó is annyira jól meg van csinálva, meg a karakterek hangjai is iszonyat poénosak. Tehát szerintem ez ritka jó oldal. Evés után egy kis New Super Mario Bros. Wii. Ezzel nagyon jól elvoltunk. Igazából ebben a játékban mindig kitűnik, hogy nem vagyok csapatjátékos, de amit tegnap műveltem, azt szerintem soha nem fogjuk elfelejteni. Én meghalok, buborékban jövök vissza, bagszi kiszabadít. Viszont ő egy keskeny platformon volt, balra piranha virág, jobbra piranha virág. Én meg, hogy helyem legyen, gondolkodás nélkül felemeltem bagszit, és nekidobtam a növénynek. Ezt meg kellett állítani, mert ezen legalább 5 percig röhögtünk, hogy mekkora testvérgyilkos vagyok (én Marióval voltam, ő meg Luigival), ugyanis meghalt. Úgyhogy hatalmas élményekkel gazdagodtunk, és még nincs vége!

Zsidának eszébe jutott, hogy hoppá, ő albérlet-keresés miatt van igazából Pesten. Nem sokat keresett, talált egy szobát Újpesten. Megnézte a képeket, tetszett neki, máris hívta a srácot. Aktuális, akár most is megnézheti. Úgyhogy a játékot félbehagytuk, elkísértem Zsidát Újpestre. Amióta Kispesten lakok, azóta csak egyszer mentem tovább a Nyugati Pályaudvarnál a hármas metróval, és most furcsa volt, újra a Gyöngyösi utcánál lenni. Egyből visszaemlékeztem a sok ott történt dologra, amíg arra laktam. De most Újpest-Központig mentünk. Kis séta után odataláltunk. Zsida nem teketóriázott sokáig, azonnal odaadta a foglalót, ő ide fog költözni. Hát legyen jó sora. Aztán elmentünk a Határ útra az Europarkba, vacsorára alapanyagokat vásároltunk be. Bolognai spagetti, de nem spagetti alappal, hanem paradicsommal. Jól bevásároltunk, utána elmentünk hozzám, letettük a felesleges cuccokat, meg zsida hozta a sajátját, mert bagsznál alszik. Aztán busszal mentünk vissza, közben jól elbeszélgette az időt zsida a többiekkel. Újpesten is, és itt is, én már rég mentem volna, de ő még beszélgetett a főbérlőkkel. De ha nagyon akarunk vacsorázni, akkor menni kellett, mert már így is 20 óra múlt, és éjfél lesz, mire hazaérek. Visszamentünk bagszihoz, itt kipakoltunk, a zsida hivatásos szakács módjára megfőzte a vacsorát, mi meg bagszival beszélgetés mellett néha játszottunk. Egy tíz menetes Mario Kart Wii, majd Wii Play. Ezután ettünk, majd zsidával hárman Mario Kart Wiiztünk. Ő nagyon sokat idegeskedett, mert Rosalinával az egyik legnehezebben irányítható motort választotta, és először játszott ezzel. Így nem csoda, hogy most nem szereti a játékot. De mondtam neki, hogy ha ideköltözik, akkor odaadom neki a játékot, hogy tanulja ki, mert nagyon jó játék, és megéri játszani vele. Most a GameCube-os Zelda: Twilight Princess-t kérte kölcsön, természetesen megkapta, évezredek óta nem Zeldáztam, és annyira nem is vágyok rá. Az csak egy korszak volt. Meg bagszitól kölcsönkaptam a Wii Sports Resortot is, mert zsida még itthagyta a fekete wiimote-ját, a fekete nunchaku-ját, és a fekete Classic Controller Pro-t, és a Wiimote-hoz volt kötve egy Motion Plus is. Örültem neki, most nagyon ráfüggtem a Wii játékokra. Mondjon akárki akármit, én nagyon élvezem. És ha ezek után azt mondja rám bárki is, hogy casual játékos vagyok, hát a legnyíltabban vállalom.

Azért csak lett éjfél, de nem mire hazaértem, hanem mire egyáltalán elindultam. Életemben először mentem éjszakai járattal. Nem rossz. Aztán hazasétáltam, olyan 1:20 körül lett, mire hazaértem. Hazaértem, betettem a Wii Sports Resortot, de még mielőtt rámentem volna, a Mii Channelben állítgattam dolgokat. Sokáig nem értettem a Mii készítésnél, hogy miért van a “favorite” gomb. Az csak egy színt kap a Mii nadrágja, de nemrég esett le, hogy azzal lehet kijelölni kedvenc Miiket. Előtte random embereknek adtam, most átalakítottam. Most csak EGYETLEN EGY valakinek van “favorite”-je. És érdekes. Ő azóta jóval többször szerepel így játékokban, már csak a Wii Sports Resort is elég bizonyíték. Egyébként jó játék, tetszik. Most csak Bowlingoztam, meg kardoztam, mert elfáradtam (ahhoz képest, lassan 4 óra, és még itt vagyok). De szerintem most már lassan megyek aludni. Nagyon jó hétvége volt, legyen még sok ilyen!


Ma átjött hozzám Fantos, mert tegnap este valamiért nem tudtam feltelepíteni a Wireless Routert. TP-LINK WR340GD. Békéscsabán vettem, mert egyrészt úgyis szükség lesz rá, másrészt meg, hogy Wiibe és DSi XL-be legyen. Tegnap este hazajöttem, és hiába próbáltam feltenni, próbáltam a beállításokat módosítani, mindig ugyanott akadt meg. Aztán ma átjött Fantos, és ahogy nézegette a beállításokat, lassan kezdtem rájönni, hogy a szolgáltatótól kapott nevet, és jelszavat hiányolta. Aztán megcsinálta és rendben lett. Utólag is köszönöm neki. :) Ki is próbáltuk, de előtte megcsinálta a Miijét nálam, mert ami a gépén van, az rövid hajú, és azóta megnőtt neki. Mario Kart Wiiztünk, jó volt, bár az a furcsa, hogy amikor másodmagammal játszok online, akkor nemigen figyelek a játékom “minőségére”, de ez majdnem mindig így van. Amikor többen játszunk, akkor csak arra figyelek, hogy élvezzem a játékot, és nem azon, hogy izzadjak egy esetleges győzelemért. Le is mentem 8000 pont alá. De hogy milyen manővert hajtottam végre, az tényleg nem semmi. :D A Grumble Volcano pályán egyszer úgy trükköztem, hogy centiméterek hiányoztak, hogy földre essek, a szakadékot értem. Majd Fantos mondta szétnézve a játékaim között, hogy még soha nem játszott Link’s Crossbow Traininggel, és szeretné. Hát csak tessék. Addig én megkajáltam, ahogy elnéztem, tetszett neki a játék. Ezután New Super Mario Bros. Wiiztünk egy jó adagot. Nagyon jó játék, már most meg lehet mondani róla, hogy hatalmas klasszikus lesz, és nagy kultusz fogja övezni. Megmutattam neki a játékaimat, kiválasztott magának egy párat kölcsönbe: Polarium (DS), The Legend of Zelda (NES), Zelda II: The Adventure of Link (NES). Aztán átmentünk az Europarkba, de mivel már negyed 8 körül volt, ezért már minden bezárt. Lényegében ennyi. Örülök, hogy most már van teljes netem.

Wii árak egyre lejjebb


Úgy tűnik ennek is eljött az ideje. Igen jó áron találtam Nintendo Wii konzolt. A Konzol Stúdió 46990 forintért adja a fehér konzolt, a fekete meg 53990 forint. Itt megtekinthető. Sokáig kellett erre várni, de megérte.

De azért a 69990 forintos induló ár véleményem szerint nem volt annyira durva. A GameCube 2002-ben 74990 forinttal startolt. Csak annyi a különbség, hogy a GC ára viharos sebességgel ment le. Én 2005-ben 2 játékkal 43000 forintért vettem. De azt soha nem felejtem el, hogy amikor megjelenés után megláttam a Tescóban 75000 forintos áron, többször volt visszatérő álmom, hogy ott vagyok a Tescóban, leemelem a gépet, mennék a pénztárhoz kifizetni, de soha nem értem el, mert mindig felébredtem. És abban a tudatban voltam az első pár pillanatban, hogy ott vagyok a Tescóban géppel a kezemben, de amikor körbenéztem, akkor ért a felismerés, hogy a helyszín egy kicsit más, a GC sehol. Szóval van történetem a GC kapcsán. ^^’ Aztán gyorsan lement az ára, és végre nekem is elérhető lett.

De azt a Zeldás GameCube-ot a mai napig visszasírom, amit 2004. karácsonya után kénytelen voltam otthagyni. Volt egy Zelda Wind Waker Pak GC, karácsonyig nem kelt el, így karácsony után lett sárga címkével értékesítve, de ilyen tizen- huszonvalahányezer forint körül. És nem vehettem meg! T_T Nagyon hiányzik.

De most inkább a jelenbe térjünk vissza. Most ez a háttérképem.


Még mielőtt bárki is megijedne, gyorsan leszögezném, hogy nem halt meg senki. ^^’ De a New Super Mario Bros. Wii még mindig a hatása alatt tart. Spoiler Ilyen jól megrendezett jelenetet egy játékban még életemben nem láttam. És valahogy annyira logikusnak tűnt az egész. Nincs meg a harmadik érme, biztos ott felejtettem valahol. És amikor először harcoltam Bowserrel, gyakorlatilag Hercegnő miért is ne fordíthatná el a fejét? Annyira fél, retteg Bowsertől, hogy látni sem bírja. És amikor legyőzöm, nekem még az is logikus volt, hogy Hercegnő nem fordítja hozzánk a fejét azonnal. Biztosan fél még, hogy ott van még, vagy már elment. És amikor megjelenik… Ha nekem valaki pár éve azt mondja, hogy egy Mario játék miatt egyszer meg fog hűlni a vér bennem, biztos kinevetném. És tessék… Megtörtént. De annyira ártatlanul várom, hogy jöjjön már, biztos csak a hatást akarták fokozni azzal, hogy Hercegnő nem néz felénk azonnal, és nézd meg… Hát SIKERÜLT fokozni a hatást!!! spoiler vége

Miközben hallgattam az ALI PROJECT: Kinjirareta Asobi dalát, úgy végigfutott bennem a Mariós korszakom. Ahogy 1991-ben Dévényi Tibor: Elektor Kalandor műsorában meglátom Mariót, és megismerem ezt az egész videojáték fogalmat. És abban az évben megkapom a NES-t. Majd életem egyik legjobb játékának tartott Super Mario All-Stars 1993-ban a Super Nintendo konzollal együtt felejthetetlen éveket töltök. Majd 1996-1997-ben meglátom a német RTL-en a Super Mario 64 reklámot! Mario 3D-ben! Igen, ez kell nekünk, gondoltam magamban! Mario Kartok, Mario Golf, minőségi spinoffok. Game Boy Advance, GameCube, ahogy 2005-2006 között beleőrülök a Super Mario Sunshine-ba, annyira nehéz. Majd egy kisebb passzív időszak, melyet érdemben csak 2008-ban a Super Mario Galaxy tör meg. Felejthetetlen online multik a Mario Kart Wiivel és a Super Smash Bros. Brawllal! Azt gondoltam, ennél többet úgysem kaphatok, és itt van a New Super Mario Bros. Wii!

Hát ez a Nintendo! 2010-ben 25 év után is van még a tarsolyában! Amivel ilyen hatást kelt a rajongóiból! Nagyon tiszteli a retro játékosokat, nem hiába a Virtual Console, de nem hagyja, hogy belefásuljunk abba a tudatba, hogy bezzeg a régi szép idők… Már most előre megírom, hogy hatalmas legendaként fogunk emlékezni 20-25 év múlva a New Super Mario Bros. Wiiről! Az egész Mario szérián végigmentek a játékok, elvoltam azzal a gondolattal, hogy kedves tájakkal megáldott játék vízvezeték-szerelő hősünkkel, mely azért keményen megizzaszt itt-ott, és jön ez az APRÓSÁG, még nálam átírja az egész Mario játékokról alkotott fogalmamat. Így azért más lesz nézni a Mario játékokat.


És azt kell, hogy mondjam, hogy voltak nehéz pályák, de összességében azért annyira nem volt nehéz. Bowser Jr. megölésén azért kellett gondolkodnom, csak egy véletlennek köszönhetően jöttem rá a titok nyitjára. Aztán jött a nagy kastély. Na az aztán végképp nem volt nehéz. Könnyű volt elérni Bowsert, egyedül az volt a gyanús, hogy csak 2 érmét találtam. Na mondom, biztos elvesztettem egyet valahol nem érdekes. Lényegében ugyanúgy kell megölni, mint az Super Mario Brosban. Végülis átjutottam rajta, le is esett, de ami utána jött… Spoiler Várom, hogy jöjjön le Hercegnő, de csak nem jön. Megfordítja az arcát… Basszus, annyira megijedtem, hogy komolyan majdnem elsírtam magam! Tényleg rám hozta a szívbajt. Fél 4-kor ilyet látni… Nem vagyok félős az éjszakában, de azért az ember mégiscsak másképp érzékel dolgokat sötétben, mint világosban… Kamek Peach hercegnő ruházatban. Nagyon durva volt látni. Aztán persze jön Giga Bowser, és tisztára Ocarina of Time hangulatot árasztva borít maga körül széjjel mindent, romba dől minden Spoiler vége, de Hercegnő megmentve. Hát ezt nem fogom egyhamar elfelejteni. Nem tudom ki találta ki, de hatalmas volt! Így válik emlékezetessé egy játék. Tehát első ütemben végigjátszva! Most jön a Toadok megmentése, és közben szerzem az érméket, ahogy tudom.

Hetedik világ


Mert bizony már itt járok a New Super Mario Bros. Wiiben. Morton Koopa legyőzése nem volt nagyon nehéz, de ez a 7. világ Ludwig von Koopával (már csak ő maradt) azért nem semmi. A pályák még úgy-ahogy mentek, de a mini-kastély nagyon nehéz volt. Itt is előjött a Super Guide, de már nem csináltam meg magamtól még egyszer. Mondjuk azt megmosolyogtam, ahogy Ludwig von Koopa a levegőben próbál Yoshit játszani, és a lábaival kapálózva fent maradni. Persze nem bírja sokáig, akkor jövünk mi. És háromszori ütés után meghal. Az utána levő Ghost House-nál meg átmenetileg végeztem. Hamarosan megyek, és megpróbálom továbbvinni.

Ismét pozitív tapasztalat a CDJapan kapcsán. Ugye múlt hét pénteken adtam fel a CD-kre a pénzt. Ma reggel kaptam meg az E-mail-t, hogy megkapták, és mivel többet küldtem, a maradékot jóváírták, hogy azt levásárolhatom. Persze kénytelen voltam többet küldeni, mert 7445 yen volt a 3 kislemez, és az album, plusz a posta, és 8000-et tudtam csak küldeni, mert 1000 yenes a legkisebb papírpénz. És a maradék 555 yent jóváírták, hogy a következő vásárlásnál ennyivel kevesebbet kell fizetni. Azért nem kis pénz, ha azt vesszük, hogy forintban kb. 1150 ft, és ha veszek egy 1200 yenes kislemezt, csak a felét kell már kifizetni. Valahogy így kéne vonzani a vásárlókat mindenkinek.


Az 5. világ kastélya, már sajnos kifogott rajtam annyira, hogy megjelent a Super Guide. Egyrészt nem szégyelltem használni, másrészt meg amúgy is kíváncsi voltam, hogy csinálja meg a gép. Hát sokkal okosabbak nem leszünk tőle. A titkokat nem tárja fel, Luigi lassan megy, igaz nem sebződik. Iggy koopa azért már nem annyira könnyű. De nagyon ötletes. Aztán megcsináltam magamtól is, ekkor már ment. Az 5. világ egyébként ilyen erdős volt. Hogy ez a 6. világ milyen? Nem tudom magam sem megmondani. Ilyen hegyes-lávás. Talán vulkanikus. Ennek a főnöke Morton Koopa Jr. Megmosolyogtam, amikor megláttam őt.

És végre működik a Naruto Wiire! De milyen érdekes. Amikor segítséget kérek, akkor működik. -_-‘ De sebaj, az a lényeg, hogy meggyógyult. És csak azt tudom mondani több játékidő után, hogy egyszerűen fantasztikus! Akinek megvan a játék, én személy szerint a Classic Controlleres irányítást javaslom, azzal sokkal jobban kivitelezhetőek a támadások. Szinte letehetetlen a játék. Tényleg érdemes vigyázni vele, mert függővé lehet válni. Még soha nem találkoztam a szórakoztatásnak ezen módjával, ami ennyire letehetetlen.

Spirit Tracks kincses láda? Van benne egy pár rajongók számára értékes kincs. Póló, fából készült síp, és maga a játék. Mint látható, amerikai, tehát félő, hogy nálunk nem kapható.

Azt hiszem, értem már, hogy miért nem érdekel a cosplay. Mert szinte soha nem látok ennyire igényes cosplayt, mint ezt. MOTHER cosplay japánból. De mikor lesz itthon ilyen jó? Nem tudni. Érdemes megnézni alul a linkek alatt található képeket. Hihetetlen jól kitalált, már a képek is sokat mesélnek, hogy milyen jó performance lehetett. Ha nálunk is ilyen cosplayek lennének, hogy akkor simán egyenrangú lenne a karaoke mellett a conokon, sőt, még én is beöltöznék, de az nagyon-nagyon hosszú munka.

Az két linkért köszönet Young Linknek.

%d blogger ezt kedveli: