Tik-tak trauma


Ha a németek átneveznek valamit egy játékban – legyen az pálya vagy ellenség – azt nem nagy fantáziával teszik. Sokszor elég egyszerű neveket adnak bizonyos játékelemeknek, de annyira tetszett, hogy a Super Mario 64 Tick Tock Clock pályájának Tick Tack Trauma nevet adták, hogy úgy döntöttem, hogy ez lesz ennek a post-nak a címe. Nagyon is idevág, mert nagyon sokat szenvedtem ezen a pályán tegnap. Megpróbáltam összeszedni a 100 érmét, rettenetesen nehéz. Hiába ismerem a játékot, hiába írtam az elején, hogy túl könnyű, van egy pár küldetés, ami még most is nagyon megizzaszt.

Ráadásul van egy dolog, amit csak most vettem észre, utána is néztem, és nem sokan írtak erről. Azt eddig is tudtam, hogy ha egészkor megyünk a pályába, akkor a szerkezet megáll. Gondolom, mondanom sem kell, hogy mennyivel könnyebb így a játék. Viszont nem lehet így mindegyik csillagot megszerezni, ugyanis a magasabb szintek közötti szintkülönbségsek olyan nagyok, hogy muszáj a pályaelemeknek mozogjanak, msáképp nem érjük el a magasan levő csillagokat. De hogy váltakozó sebességben mozogjon az óra, az meglepett. Attól függ, mikor lépünk be a pályára:

  • Egészkor: A szerkezet megáll
  • Negyedkor: A szerkezet lassan mozog
  • Félkor: A szerkezet váltakozó sebességben, össze-vissza mozog
  • Háromnegyedkor: A szerkezet gyorsan mozog

Félkor tegnap először és egyúttal utoljára mentem. Kiszámíthatatlanul mozog minden. Például az inga gyorsan átleng a másik oldalra, megáll, ott marad egy kicsit, majd váratlanul gyorsan visszaleng. A forgó lift egyszer az egyik irányba forog, majd gondol egyet, és elindul visszafelé. Az összes többi pályaelem hasonló elven mozog. Hasonlóképpen jogos lehet a felvetés, hogy ha már tudjuk, hogy gyorsan jár az óra, akkor ki lenne az, aki 3/4-kor menne be? Pedig a harmadik csillag megszerzésekor kifejezetten előnyös, ha gyorsan múlik az idő, ugyanis a másodperc mutatón kell utazni, hogy elérjük a csillagot. Viszont csak egy szűk platformról lehet elérni, így ha épp nincs ott, akkor meg kell várni, mire újra odaér. Ha pedig gyorsan jár, akkor nem kell annyit várni, és gyorsan oda lehet érni. Addig a platformig eljutni pedig nem nehéz. Annyira nem nehéz egyébként a pálya, csak a negyedik és ötödik csillagok megszerzése kalandos, mert azok vannak legfelül, és ott úgy van az út, hogy éppen át lehet ugrani a szakadékot. Sikertelen kísérlet esetén szinteket zuhanunk, és újra kezdhetjük. Én annyiszor zuhantam le tegnap, hogy Mario csontja már nem ripityára, hanem porrá tört volna, ha nem lenne a szív.

Tériszonyosok számára talán kicsit kellemetlen lehet látni videojáték karaktereket több szintet zuhanni. A Zelda Ocarina of Time volt számomra hasonló élmény, amikor a Fire Temple-ben Link az 5. emeletről az 1. emeletre zuhant le. Ez azt hiszem, kétszer történt meg, és akkor annyira beleéltem magam abba, hogy milyen lehet ilyen magasról földet érni, hogy szinte elfelejtettem, hogy szinte az egész pályát elölről kellett kezdeni.

Tegnap már nem is volt téma, annyiszor estem le, és így is lett vége, hogy már nem tudtam “padlót fogni”, így kiestem a pályáról. Már nem is zavart, inkább az idegesített, hogy volt néhány sárga “!” kocka, amiben érméket reméltem, “csak” életgomba volt. Amikor már 86 érmém volt, és reméltem, hogy közelebb kerülök a 100-hoz, akkor nem lelkesedek azért, ha már lapul benne, főleg, ha azért estem le sokszor, mert szinte elérhetetlen helyen van. Ennyire még soha nem “nem örültem” (miért kell a magyarnak kétszer tagadni? -_-) egy életgombának, mint most. Most már emlékszem, hogy melyik kockában mi lapul, és célirányosan megyek előre, remélem, hogy ma nagyobb sikert fogok aratni. Tegnap 113 csillagról indultam, és azzal a reménnyel, hogy 117-tel tudom zárni, ehhez képest csak egyet sikerült szerezni, így 114 lett. És a legeslegkeményebb küldetésen (Wing Mario over the rainbow) még nem is vagyok túl. Na ahhoz kell még külön idegrendszer.

Más. Mindig elfelejtettem írni, de most már csak azért is, mert valamennyire témába vág: Szilveszterkor még a New Super Mario Bros. Wii-vel játszottunk. De nem sokáig, mert elég gyorsan ráuntunk, és váltottunk. Pedig négyen játszottuk… az ember teljes játékélményt remél, azt teljesen mást kap. Nemrég megírtam a Super Mario Bros. 3 tesztet a 3DS Hungary-re, mivel nemrég jelent meg 3DS Virtual Console-ra. Beleírtam a tesztbe is, ami most tudatosodott bennem véglegesen (bár korábban is sejtettem), hogy egy játék, akkor lesz IGAZI játék, ha évek múltán, hosszú távon is szórakoztat. A New Super Mario Bros. széria meg pont itt vérzik el, nem érzem azt, hogy évek után is élmény játszani velük. Már a DS-es debütáló címre is igaz ez. Egyszer végigjátszottam, akkor nagyon jó volt, még a hangulata is nagyon tetszett, aztán amikor elővettem másodjára, egy kicsit játszottam vele, aztán egyáltalán nem inspirált további játékra. Nincs meg bennük az a valódi élmény, amitől egy játékot több év után is elővenném, ugyanez igaz a Wii-s változatra, pedig azt első végigjátszásra jobban élveztem, mint a DS-es változatot. Aztán, hogy a New Super Mario Bros. 2 ökörségeit a Nintendo teljes áron akarja eladni, azt már végképp nem tudtam lenyelni. Van egy hangulata, ami miatt azt mondanám rá, hogy 6-7000 forintot kiadnék érte, de hogy 6 óra alatt végigjátszható, azért nem fizetek 12-13.000 forintot. Aztán a Wii U-s változattal még nem játszottam (illetve az AnimeConon egy keveset), de azt látom, hogy az sem más, mint a Wii-s NSMB HD-ban. Az alapok megvoltak a DS-es játékból, és azon nem sokat csiszoltak. Pedig régen a Super Mario Bros.-hármas és a Super Mario World mennyi újdonságot tartalmazott. Részint az adta a játékok varázsát, hogy fejest mertek ugrani a készítők az ismeretlenbe, és olyan elemeket raktak be a játékokba, amiket korábban még senki. Ezek bejöttek, imádtuk, faltuk a Nintendo játékokat.

Azt azért fontosnak tartom közölni, hogy ezek mind csak a New Super Mario Bros. szériával összevetve igazak. A Super Mario Galaxy duó “árnyalja” (inkább derűsebbé teszi) a negatív képet, és szerencsére nem mondható el teljes mértékben a cégről, hogy a Nintendo DS és Wii őrült sikere kényelmessé tette őket, de a mostani fejemmel azt mondom, hogy a New Super Mario Bros. sorozatot eltolták, lényegében azzal, hogy kevés újdonság van az újabb részben, és nincs meg az az érzet, hogy újra végigjátsszam. Pedig az alapötlet nagyon jó. Visszatérve a pozitívumokra, a Super Mario 3D Land jobb összképet ad, jobban benne van, hogy többször elővegyem, és változatosabb is. A nehezített Special World csak lendített a minőségen. Negatívum csak az, hogy rövidek a pályák. Ennek fényképben én is remélem, hogy a Super Mario 3D World is hasonlóan jobb, de úgy tűnik, hogy túlságosan nem lendítette fel a Wii U eladásait. Jobbak voltak decemberben az eladási mutatók, de majd most fog januárban kiderülni, hogy az valóban a játéknak volt köszönhető, vagy mert karácsonyi időszak volt? És a nagy vízválasztó csak most jön a Mario Kart 8-cal és az új Smash Bros.-szal. Nagy terhet visel (mintha élő személyek lennének) a hátán a két játék, rajtuk áll vagy bukik a Wii U. Mindig az első nagy játék viszi fel az adott konzol dolgát. A Wii U esetében elmondható az, hogy talán az első két Mario játék, nem mondható olyan nagy címnek, amik feltétlen életben tartanák a HD konzolt, viszont a Mario Kart és a Super Smash Bros. már kellően nagy címek ahhoz, hogy tőlük már el lehessen várni, hogy felvirágoztassák az új gépet. Viszont ha nem így lesz, akkor egyáltalán nem túlzás az az előrejelzés, hogy a Sega Dreamcast sorsára fog jutni a Wii U. De inkább az optimista előrejelzés bekövetkeztét tartom valószínűbbnek, mert a Mario Kart és a Smash Bros. akkora húzócímek, hogy biztosan megmentik az asztali konzolt (lassan kifogyok a szinoníma szavakból…). És egyébként is felesleges tovább filozofálni, majd tavasszal úgyis kiderül minden, és majd akkor pezsgőt bontunk, vagy gyászmisét tartunk.

Hogyan állítsuk vissza a 2009-es MSN-t?


Ma a Csibi volt itt, megkérdezte, hogy hova is mehetne el ma, hát mondom neki, jöjjön el ide. Túl van tárgyalva. Elmentem érte az Örs Vezér Terére, és elhoztam hozzánk. Mario Kart Wii, Brawl. Az egyikben hatalmas győzelmet arattam, a másikban péppé vertek. Felmerült bennem a kérdés, hogy most csak én voltam mindig is ennyire nyeszlett, ha a Brawl-ról van szó, vagy lehetséges, hogy ilyen sokat romlott a játéktudásom? Nagyon jó nap volt. Ja, és a közös New Super Mario Bros. Wii-zés. Akárki játszik velem, az sajnos halálra van ítélve. Valamiért nem tudok tekintettel lenni a többi játékostársamra, csak megyek a saját fejem után. Hatalmas ötlet a kooperatív multiplayer a New Super Mario Bros. Wii-ben, jó lenne egy kis csapatszellemet tanulnom. A Mario platformok esetében nem vagyok hozzászokva a közös munkára. ^^’

És Csibinek van egy trükkje, hogyan lehet visszaállítani a 2009-es MSN-t a 2011-es helyet, ami valljuk be, igencsak gagyi lett, elég csak a kinézetére gondolunk. De nekem megcsinálta. És engedelmével közzé teszem, hogy csinálta meg:

1.) Lépés: Tölts le a Revo Uninstaller nevű program bármely verzióját, nyisd meg,
majd keresd meg a fájlok között a Live Essentials nevű képződményt.
2.) Klikkelj rá, és ki fog írni egy olyat, hogy milyen szintű törlést akarsz véghezvinni. Érdemes a legmagasabb
szintűre rámenned.
3.) Szépen sorjában el fogja kezdeni pusztítani ezt a szörnyűséget, és mindig jelezni fogja, hogy hol tart.
A második lépésnél uninstalláld magát a programot, aminek szépen fel is fogja dobni az ablakát.
Az utolsó pedig az lesz, hogy a rejtett fájlokat szeretné majd eltvolítani. A Revo Uninstallerlegjújabb verzióban nyugodtan menj rá
arra, hogy az összes törlése, viszont az egyel rébebbiben fehívja a figyelmedet arra, hogy csak a vastag betűseket távolítsd el. Érdemes megfogadni azt a tanácsot.
4.) A Messenger teljes egészében letörlődött a gépedről. A wwww.msnfan.hu oldaról töltsd le a 2009-es verzót, majd tedd föl a gépedre.
5.) Nos, itt még nem fog tudni neked bejelentkezni, mert érzékeli, hogy neked régebbi verzió van meg.
Az utolsó teendőd az, hogy jobbklikk az MSN-re, beállítás, és kompatibilitás. Állítsd be, hogy XP-n futtassa a progit, mert akkor nem akar majd frisíteni.
6.) Mostmár tökéletesen fog működni az 2009-es verzió is. =) Ami még zavaró lehet, hogy mindig “válzotásokat akar majd végrehajtani a gépeden” minden egyes indításkor.
Ez egy okéval megoldható, de ha nem akarod, hogy kiírja többet, menj arra a felugró ablakra, majd ott alul lesz valami
(már nem emlékszem, hogy mi volt oda írva), na oda menj rá, oszt húz le a csúszkát legalulra.)

Ez itt 100%-ban az ő megfogalmazása. ^^’

Wii árak egyre lejjebb


Úgy tűnik ennek is eljött az ideje. Igen jó áron találtam Nintendo Wii konzolt. A Konzol Stúdió 46990 forintért adja a fehér konzolt, a fekete meg 53990 forint. Itt megtekinthető. Sokáig kellett erre várni, de megérte.

De azért a 69990 forintos induló ár véleményem szerint nem volt annyira durva. A GameCube 2002-ben 74990 forinttal startolt. Csak annyi a különbség, hogy a GC ára viharos sebességgel ment le. Én 2005-ben 2 játékkal 43000 forintért vettem. De azt soha nem felejtem el, hogy amikor megjelenés után megláttam a Tescóban 75000 forintos áron, többször volt visszatérő álmom, hogy ott vagyok a Tescóban, leemelem a gépet, mennék a pénztárhoz kifizetni, de soha nem értem el, mert mindig felébredtem. És abban a tudatban voltam az első pár pillanatban, hogy ott vagyok a Tescóban géppel a kezemben, de amikor körbenéztem, akkor ért a felismerés, hogy a helyszín egy kicsit más, a GC sehol. Szóval van történetem a GC kapcsán. ^^’ Aztán gyorsan lement az ára, és végre nekem is elérhető lett.

De azt a Zeldás GameCube-ot a mai napig visszasírom, amit 2004. karácsonya után kénytelen voltam otthagyni. Volt egy Zelda Wind Waker Pak GC, karácsonyig nem kelt el, így karácsony után lett sárga címkével értékesítve, de ilyen tizen- huszonvalahányezer forint körül. És nem vehettem meg! T_T Nagyon hiányzik.

De most inkább a jelenbe térjünk vissza. Most ez a háttérképem.

New Super Mario Bros. Wii végigjátszva!


És azt kell, hogy mondjam, hogy voltak nehéz pályák, de összességében azért annyira nem volt nehéz. Bowser Jr. megölésén azért kellett gondolkodnom, csak egy véletlennek köszönhetően jöttem rá a titok nyitjára. Aztán jött a nagy kastély. Na az aztán végképp nem volt nehéz. Könnyű volt elérni Bowsert, egyedül az volt a gyanús, hogy csak 2 érmét találtam. Na mondom, biztos elvesztettem egyet valahol nem érdekes. Lényegében ugyanúgy kell megölni, mint az Super Mario Brosban. Végülis átjutottam rajta, le is esett, de ami utána jött… Spoiler Várom, hogy jöjjön le Hercegnő, de csak nem jön. Megfordítja az arcát… Basszus, annyira megijedtem, hogy komolyan majdnem elsírtam magam! Tényleg rám hozta a szívbajt. Fél 4-kor ilyet látni… Nem vagyok félős az éjszakában, de azért az ember mégiscsak másképp érzékel dolgokat sötétben, mint világosban… Kamek Peach hercegnő ruházatban. Nagyon durva volt látni. Aztán persze jön Giga Bowser, és tisztára Ocarina of Time hangulatot árasztva borít maga körül széjjel mindent, romba dől minden Spoiler vége, de Hercegnő megmentve. Hát ezt nem fogom egyhamar elfelejteni. Nem tudom ki találta ki, de hatalmas volt! Így válik emlékezetessé egy játék. Tehát első ütemben végigjátszva! Most jön a Toadok megmentése, és közben szerzem az érméket, ahogy tudom.

Hetedik világ


Mert bizony már itt járok a New Super Mario Bros. Wiiben. Morton Koopa legyőzése nem volt nagyon nehéz, de ez a 7. világ Ludwig von Koopával (már csak ő maradt) azért nem semmi. A pályák még úgy-ahogy mentek, de a mini-kastély nagyon nehéz volt. Itt is előjött a Super Guide, de már nem csináltam meg magamtól még egyszer. Mondjuk azt megmosolyogtam, ahogy Ludwig von Koopa a levegőben próbál Yoshit játszani, és a lábaival kapálózva fent maradni. Persze nem bírja sokáig, akkor jövünk mi. És háromszori ütés után meghal. Az utána levő Ghost House-nál meg átmenetileg végeztem. Hamarosan megyek, és megpróbálom továbbvinni.

Ismét pozitív tapasztalat a CDJapan kapcsán. Ugye múlt hét pénteken adtam fel a CD-kre a pénzt. Ma reggel kaptam meg az E-mail-t, hogy megkapták, és mivel többet küldtem, a maradékot jóváírták, hogy azt levásárolhatom. Persze kénytelen voltam többet küldeni, mert 7445 yen volt a 3 kislemez, és az album, plusz a posta, és 8000-et tudtam csak küldeni, mert 1000 yenes a legkisebb papírpénz. És a maradék 555 yent jóváírták, hogy a következő vásárlásnál ennyivel kevesebbet kell fizetni. Azért nem kis pénz, ha azt vesszük, hogy forintban kb. 1150 ft, és ha veszek egy 1200 yenes kislemezt, csak a felét kell már kifizetni. Valahogy így kéne vonzani a vásárlókat mindenkinek.

A Super Guide mód lényege


Még látom a lelki szemeimmel azokat a nem éppen pozitív hangvételű hozzászólásokat a Gamer 365-ön, amikor kiderült, hogy mit tervez a Nintendo, pláne akkor, amikor fény derült arra, hogy a New Super Mario Bros. Wii lesz az első, ahol alkalmazva lesz ez a bizonyos segítség. Gyorsan egy mondatban, aki nincs képben: A Super Guide egy vadonatúj találmány a Nintendótól, ha elakadsz, nem bírod megcsinálni, akkor meg lehet kérni a gépet, hogy csinlja meg neked azt a pályát. Persze az egész nem ilyen egyszerű.

A lényege az, hogy ha nyolcszor meghalsz egy pályán, akkor a gép felajánlja a Super Guide lehetőségét. Ha elfogadjuk, akkor megjelenik Luigi, és végigcsinálja nekünk a pályát. Az irányítást bármikor visszavehetjük, de akkor a Super Guide már nem tér vissza. Azt a pályát, amit gép csinált, másképp színeződik ki, ekkor a gép megkérdezi, hogy szeretnéd-e magadtól megcsinálni a pályát. Persze a Super Guide mód használatával a végső értékelés már nem lesz annyira fényes.

Amit a hozzászólók elfelejtettek (vagy nem említették meg) hogy ez opciánlis, nem kötelező. A gép csak felajánlja, hogy itt a lehetőség, használd ki, ha nem megy. Megmutatjuk, lehet, hogy utána menni fog. De mire föl a Super Guide? Még több játékost akar bevonni a Nintendo, vagy szükséges rossz? Nekem megvan az elméletem erről. Szerintem valahol a kettő között van a kulcs. Aki legalább olyan régóta játékos, mint én, vagy még régebb óta, az a technikai fejlődésen túl még két nagy változást tapasztalhatott az idők során:

  • Könnyebbek lettek a játékok
  • Jelentősen megnőtt a játékválaszték.

És a kettő nagyon is fedi egymást. És ez Sony “találmány”. Bár lehet, hogy nem szándékos volt, hogy minél jobban belenyúljunk a pénztárcánkba, hanem ugye nagyon sikeres volt a PSX, és a játékkiadók, készítők is szerettek volna részesedni a sikerből. És jöttek százával a játékok. És hogy minél többet tudjunk venni, gyorsan kivégezhetővé tették a játékokat. Ez a játékos-kultúra átalakulásával járt. Könnyebbek lettek a játékok, mert jelentősen megnőtt a játékválaszték, és hogy minél többet vegyünk. Én erre vezetem vissza a kezdeteket. A Nintendo úgy-ahogy tartotta a játék nehézségét, bár ugye a Zelda Wind Waker nem izzaszt már meg annyira, mint mondjuk az első Zeldák. És ahogy írtam 1-2 possztal lejjebb, bizony nehezebb lett a New Super Mario Bros. Wii az átlagnál. Komolyan, úgy éreztem, hogy ha nem lenne tapasztalatom Mario játékokban, akkor a New Super Mario Bros. Wii lenne az, amit hónapokig játszanék végig. Ez nagyon jó dolog, viszont mit szólna hozzá a sok újkori konzolos? Itt jön képbe a Super Guide mód, elméletem szerint a Nintendo ezzel sok éves problémának akarta elejét venni. Mert voltak panaszok arról, hogy könnyebbek lettek a játékok. És ezzel akarta a Nintendo azt megcsinálni, hogy legyen nehéz a játék, akár annyira is, mint a régi játékok, de hogy úgy játékosok kedvét se szegje, itt a Super Guide. Ha ez így igaz, ahogy leírtam, akkor viszont nagyon is jó dolog a Super Guide. Mert ezzel a kezdő játékosok segítséggel ugyan, de látják, hogy a gép hogy csinálná meg, és lehet, hogy azzal együtt okosabb lesz, és legközelebb már ő is fogja tudni, hogy mi a teendő ez esetben. Csak hát a minősítése nem lesz annyira magas.

Egyébként haladok a játékban, a 4 világot kezdtem meg. A 3. világ jeges volt. És nagyon érdekes. Sokkal több itt az utalás a Mario 3-ra, mint gondoltam. Habár ott a 6. világ volt a jeges, de ennek is, és a NSMBWii jég világának főnöke Lemmy Koopa. És ez még nem minden. A 4. világ a víz országa, és ennek is Wendy O. Koopa a “főnöke” mint a Mario 3-ban. Visszatérve egy kicsit, a 2. világban Roy Koopa szerintem hátrébb kellett volna, ugyanis én azt sokkal nehezebbnek éreztem, mint Lemmy Koopát. Ugyanis, ha Roy Koopa földet érése megremegtet, akkor nem menekülhetsz a sebzése elől. Viszont Lemmy Koopa labdája sehogy sem sebez. Az szerintem rém könnyű volt. Úgyhogy érdekes. Kíváncsi leszek a 4. világra.

Pályatervezés alapjai


Angliából szerzett NGamer Magazine ajándéka volt egy adag hűtőmágnes, tökéletesen alkalmas egy kezdetleges Mario pálya építésére. Ki is próbáltam magam. Szerintem egész ötletes lett.