Az elmúlt napok és hetek írásai


Ma elkészültem a Nintendo DS leírással a Mariós oldalon. Valahogy sejtettem, hogy az a 2000 szó csak a cikk fele nem csak vicc, a végére 3.893 szó lett. Többször átolvastam, úgyhogy elvileg minden elgépelés és fogalmazásilag hibás mondat javítva van benne:

Nintendo DS

Hozzászoktam ahhoz, hogy mindig elolvasom a cikket, postot, mielőtt kiteszem, mert többször jártam már úgy, hogy írom, írom, kiteszem, aztán újraolvasom, és csak lesek, hogy mégis honnan jött ez a mondat? Úgy gondolom, hogy ez elég jól ki lett küszöbölve. Amúgy kész fizika óra egy konzolról részletes leírást írni, mert a processzorokról, chipekről is találok írást. Na meg hát mind a négy típust külön kielemezni sem kis dolog. Mondjuk egyedül attól tartok, hogy mivel az informatikában olyan mélyen nem vagyok jártas, ezért azok magyar megfelelőit rosszul fordítottam le, vagy rosszul értelmeztem, a tulajdonságaikat.

És néhány játék, melyeket az elmúlt időkben nagyító alá vettem:

Super Mario Advance
F-Zero: Maximum Velocity
TOCA: World Touring Cars

Super Mario Advance


Egy régóta vágyott játékot sikerült magaménak tudni. Megtaláltam olcsón a CashConverters weboldalán, az egyik üzletben volt eladó £6.39-ért. Mivel magasan ez a legolcsóbb ár (eBay-en ilyen 16-18 font körül van a teljes), ezért a nővérem megvette nekem, mintegy meghálálva, hogy segítek a házimunkában. Bár igazából én segítek neki hálából, mert segít nekem itt elhelyezkedni. Szeretem a Super Mario Advance-et, az egyik legviccesebb Nintendo remake, a karakterek beszéde miatt, a főellenségek is megszólalnak.

Különben nagyon megerősödött a Nintendo rajongásom itt Angliában, mert itt sokkal erősebb a Nintendo jelenléte, elég csak arra gondolnom, hogy minden nap, amikor megyek valahova, legalább 15-20 StreetPass van. Meg sok helyen lehet kapni játékot, az áraik pedig változóak, így érdemes körbenézni, hogy a legolcsóbb árat megtaláljuk. És bőven van is rájuk kereslet, mert az itteni fizetésekhez képest jóval olcsóbbnak számítanak a játékok, pedig forintban szinte ugyanannyiba kerülnek. De mondják többen is, hogy nem érdemes forintba átszámolni az árakat, mert akkor drágának számítanak (főleg az élelmiszerekre igaz ez), itt angol font szerint kell gondolkodni, ugyanis a fizetésekhez képest nem olyan drága itt az élet. Bár pont ez árnyalja a britekről alkotott képemet, ugyanis pénteken, amikor St. Helens-ben voltunk a meghiúsult állásinterjú ügyében, akkor a pub-ban, ahol lett volna a találkozó, többen is dolgoznak magyarok, és beszéltük, hogy pont azért, mert itt több mindent megengedhetnek maguknak az emberek, a gyerekek is jóval több mindent megkapnak. Kevésbé kertelve, el vannak kényeztetve. Valami hasonlót én is észrevettem, inkább arra lettem figyelmes, hogy a szülők nem olyan gondoskodók a gyerekükkel, mint a magyarok. Ahogy látom az utcán, hogy viszonyulnak a gyerekükhöz, élek a gyanúperrel, hogy nincs meg az az érzelmi nevelés, ami azért nálunk jobban megfigyelhető.

Meglett Suara: The Best ~Tie Up Collection~ válogatásalbum lossless-ben, de aminek még jobban örülök, hogy tartalmazza a scannelt borítót is. Méghozzá a Limited Edition borítót, így teljesnek mondható. A két jól ismert borítóképen kívül még kettő van:

Suara - The Best ISuara - The Best IISuara - The Best IIISuara - The Best IV

Az egész borító itt tölthető le: Suara: The Best ~Tie-Up Collection~ Limited Edition Booklet scans

Mindenesetre nem akarok alulmaradni munka ügyében sem, nővéremmel beregisztráltunk ilyen munkaközvetítő ügynökségekhez. Itt úgy van, hogy szakosítva vannak az ügynökségek, így két helyre regisztráltunk be, az egyik, amelyik kereskedelmi, tehát bolti eladó, és hasonlók, a másik meg az irodai, ugyanis adatrögzítőként is szívesen dolgoznék. Ezeken a helyeken adják az álláshirdetéseket, amikre a weblapon kell jelentkezni. De azt is megtehetem, mint ahogy holnap megteszem, hogy Job Centerekbe megyek, és az ottani számítógépen keresek munkát. Amik tetszenek, azokat ki is lehet nyomtatni. Csak itt nem olyanok ezek irodák, hogy bemész, beszélsz egy ügyintézővel, és ő ajánl munkát neked, hanem neked kell intézni. Pontosan nem tudom, hogy van, de ha jól sejtem, akkor inkább tanácsadással, jogi ügyekkel foglalkoznak.

Ma egy nagyot sétáltam, ugyanis elmentem egészen Bidstonig a Tesco Extrába szétnézni, meg néhány dolgot venni, aztán Birkenhead-ben mert meg akartam venni azt a papírpénzes perselyt, amiről írtam korábban, de csak készpénzzel lehetett fizetni, az meg nem volt nálam. Úgyhogy onnan kellett hazasétálni, így ma összesen kb. 17.600 lépést tettem meg a 3DS-em szerint.

Dalmaták, és a többiek


A hosszú hétvégére hazajöttem Békéscsabára. Milyen érdekes, hogy 2 éve, amikor felköltöztem Pestre, és akkoriban hazajártam, szinte mindig aznap vissza akartam menni, most meg kellemesen érzem itt magam. Változtam ezidő alatt, sokminden miatt voltam nyugtalan akkoriban, de úgy érzem, hogy azóta jóra fordultak a dolgok, és innen már csak feljebb van út.

És akkor jómúltkorában 10 Disney videokazettát hoztam haza, megnéztem akkor hármat, most a maradék hetet. Ezekről írnék.

Nagyon vágytam arra, hogy ismét megnézzem a 101 Kiskutya élőszereplős verzióját, ez valamiért sokkal jobban tetszik, mint az eredeti rajzfilm, jobban a hatása alá kerülök általa. A rajzfilmben valahogy annyira komolytalan Szörnyella De Frász, viszont a filmben sokkal jobban kijön az őrült jelleme, ezért a tettei sokkal hatásosabbak. Na meg hát filmben sokal szeretetőbbek a kiskutyák.

A két Oroszlánkirályt egybe fogom vetni, ugyanis most jutott idő az Oroszlánkirály extra változatára. Egy jelenetet átalakítottak benne (vagy az eredeti mivoltában láthatjuk?). Amikor Zazu hozza a friss napi híreket Mufasának. El is gondolkodtam azon, hogy valami nincs rendben, nem ezt mondja. Aztán leesett, hogy ez az extra jelenet. Ha valóban ez lett volna az eredeti forgatókönyv, akkor jobb, hogy átalakították, mert egyrészt hirtelen jön az ének, másrészt nagyon nem is illik oda, hogy dalban mondja el Zazu a dolgokat, harmadrészt, meg a jelenet végén túlságosan hirtelen jön a hangulatváltás, ahol már visszatérünk az általunk ismert jelenetekhez. A videokazettát a film végén megspékelték még két videoklippel. Az egyik valami Disney Channel Circle of Stars, ahol ilyen megcsinált tinik éneklik el a Circle of Life dalt. Az ilyenekből nőttek ki a Hannah Montana és társai, rémes volt, bár talán egy fokkal jobbak voltak, mert természetesebbnek tűntek, de az énekstílus miatt egyébként is felejthető, nem szeretem az ilyet. Nagyon elrontották vele a videokazetta értékét. A másik videoklip pedig Elton John: Can you feel the love tonight? dal PV-je, természetesen az eredeti. Amit még ennyi idő után is nagyon kellemes hallgatni, biztos nincs olyan ember, aki ne ismerné a dalt.
Aki jó Disney folytatást szeretne nézni, az mindenképp az Oroszlánkirály 2: Simba büszkeségét válassza. Sőt, még második megnézésre is azt mondom, hogy ez jobb lett, mint az első, mert mélyebb a mondanivalója, és nagyon jól megcsinálták a készítők. Sokszor még saját magamon is tapasztalom, hogy az egy dolog, hogy egy bölcseletet, egy elméletet megértesz, magadénak tudsz, de azokat alkalmazni teljesen más. Nagyjából így írható le az Oroszlánkirály 2 története. Ugyanis az első részben az apjától megkapja a szükséges intelmeket ahhoz, hogy jó király legyen, de a második részben, amikor király lesz, rajta a sor, hogy azokat következetesen alkalmazza. Ugye milyen nehéz? De egy nagyon nehéz, göröngyös úton Simba megérti apja tanításait, és igazi jó király lesz belőle.

És ha már jó folytatás: Hasonlóan tetszetős volt a Szépség és a Szörnyeteg: Varázslatos Karácsony. Bár ha az eredeti rajzfilm anime lenne, ez inkább egy OVA lenne, mert bár jól kiegészíti a történetet, nélküle is teljes értékű a rajzfilm, és rövidebb is. Mégis nagyon jó lett. Soha nem láttam az eredeti Szépség és a Szörnyeteget, az egész emlékem róla annyi, hogy egy mozis újságból levő óriásplakát volt belőle kirakva apám szobájában. És annak idején a poszter alapján valahogy nem gondoltam, hogy olyan jó lenne. Aranyosak voltak az életre keltett tárgyak, de ennyi. De ez a rajzfilm nagyon megtetszett, keresni fogom az eredeti történetet (videokazettán és DVD-n), felkeltette az érdeklődésemet.

És ha extra változat, akkor az Aladdin is. Bár nem tudom, hogy mivel érdemelte meg az “extra változat” rangot, mivel semmivel nem több az eredetinél, max az új borító, de csak a DVD érdemli meg az extra változat jelzőt, hiszen az 2 lemezes. De ettől függetlenül jó volt megint megnézni. Mind az Aladdin, mind az Oroszlánkirály esetében eszembe jutott a SNES játék, főleg az Oroszlánkirálynál, hogy milyen nehéz. Elhatároztam, hogy ha hazamegyek, megpróbálom.

És egy nagyon-nagyon régi Disney rajzfilm, amit szintén most láttam először: Bambi. Csak azt tudtam róla, hogy legenda, (mifelénk még italt is neveztek el róla. Jó ez elcsépelt. ^^’) és sok jóra megtaníthatja a gyerekeket, de ennyi. Hát most megnézve inkább az aranyosságra helyezték a hangsúlyt. Nézhető felnőttek számára is, de annyira… nem is tudom hogy kifejezni magam, de egyáltalán nem negatívan gondolom. Tehát annyira gyerekeknek akarja elmagyarázni az élet dolgait, hogy hozzám például egyáltalán nem jutott el úgymond. Néztem, nagyon aranyosak voltak az állatok, kedves történet, jó a lezárás, de ennyi. Igazából nem érintett meg mélyen.

És a legvégére hagytam az első Disney-Pixar alkotást, az Egy bogár életét. Nagyon-nagyon régen nem láttam Pixar rajzfilmet, és talán most éreztem meg igazán, hogy mennyire hülye vagyok, hogy mert 16-18 éves voltam, akkor azt gondoltam, hogy ezeket úgyis gyerekeknek találták ki, én már nem nézek több ilyet. Pár órája még bántam, de most már nem. Lehet, hogy így volt jó, mert most fejlődtem úgy érzelmileg, hogy megint tudom szeretni a Pixar alkotásokat. Nemrég ment a mozikban (talán még megy? Akkor meg fogom nézni) a Merida, a bátor, zsida látta, és mesélte, hogy ez a rajzfilm is ugyanazt a hatást váltotta ki belőle, mint a korábbi Pixar animációs filmek, hogy teljesen a hatása alatt leszel napokig, szinte lázban égsz tőle, és az Egy bogár élete is pontosan ilyen. Mert a szereplők szerethetőek, jó a történet, hiteles az egész megjelenítés, a poénok ütnek, és az egész hangulatvilág, nagyon meg tudják ragadni az embert. Csupán egyetlen egy hátránya van az Egy bogár életének, az pedig a végefőcímdal. A magyar előadója valami borzalmas, semmi hangja nincs az énekesnek. De ez nem szegte a lelkesedésemet, hogy a Pixar kiadványokat is összegyűjtsem. Kíváncsiságból megnéztem, hogy milyen a Disney-Pixar lista, nem túl hosszú, én hosszabbra számítottam. Nem lesz nehéz bepótolni a többit. Bár azt megjegyzem, hogy én azért is gondoltam hosszabbnak, mert amielőtt nem foglalkoztam komolyabban a Disney rajzfilmekkel, azelőtt nekem a Pixar, és a Dreamworks alkotásait teljesen egy kalap alá vettem, és a kettőt egynek hittem, ezért gondoltam azt, hogy jóval több Pixar rajzfilm van, de most már látom, hogy nem így van. Így nem lesz nehéz dolgom megszerezni a hiányzókat is.

Holnap megyek haza (nekem Békéscsaba és Budapest is ugyanúgy az otthonomat nyújtja. ^^’), kiválasztottam 4 régi 576 Konzol magazint, amiket magammal viszek, hogy olvassam az úton. A 2000. áprilisiban van benne az Egy bogár élete Nintendo 64 játék tesztje, azt fogom elolvasni, valamint egy olyan N64 játék, mely régen megvolt nekem: Vigilante 8: 2nd Offense. Nem egy Mario Kart, de elvoltam vele. A másik, a 2003. áprilisi szám, ebben van egy 2 oldalas ismertető a Game Boy Advance SP-ről. Érdekel, hogy akkoriban mit írtak róla. A harmadik, a 2003. júniusi, ebben van egy 22 oldalas írás az E3 2003-ról, valamint egy 2 oldalas teszt a GBA-s WarioWare, Inc.: Minigame Mania játékról. És végül a 2003. novemberiben van benne a Super Mario Advance 4: Super Mario Bros. 3 teszt, és egy jó reklám róla. Idefele a vonaton pedig az új Konzol magazint olvastam. Gratulálok a szerkesztőknek, sikerült színvonalas magazinná avanzsálni az újságot, van akkora élmény olvasni, mint a régi 576 Konzolokat. Ne adják alább!

Super Mario Advance 4


Ismét egy régi gamer vágyálmom teljesült, megvan a Game Boy Advance-es Super Mario Bros. 3. 2003. októberében jelent meg, gyakorlatilag amióta tudok róla, azóta szerettem volna megvenni, és ez most sikerült. Tudom, hogy sok elsősorban hardcore gamer elítéli a remake-eket, mert kevés anyagi ráfordítással, ugyanazt a játékot eladják még egyszer, ezzel hatalmas vagyont kaszálva. Nézzük más szemszögből a dolgokat. Az új gamer generáció is megismerheti a régi hatalmas klasszikusokat új köntösbe bújtatva. Egyébként a grafika a Super Mario All-Stars-béli, tehát már csak ezért is volt régi vágyálom. Esetenként belecsempészhetnek újdonságokat is, melynek köszönhetően akár a veterán játékosok számára is megéri játszani. Aki játszott az All Stars-szal, az sok újdonságot nem fog látni. Itt-ott grafikai fejlesztés. Toad kapott egy mosolygó arcot, a 4. világ térképén az óriás kalapács testvéreknek saját alakjuk van, és néhol egy-egy apró átalakítás a pályán, hogy egy kicsit könnyebbé tegyék a játékot. A nehézsége számomra semmi. Totál meg voltam lepve, hogy néhány éve, akik először játszottak a játékkal, panaszkodtak, hogy milyen nehéz. A régi és új játékok nehézségéről már többször írtam, és csak ismételném magam, hogy annak idején annyira természetes volt, hogy egy játék ilyen, hogy fel sem tűnt, hogy mi számít nehéznek, és mi nem.

Engem kiskoromban már a játék dobozának a színe is nagyon megfogott, ez az élénk sárga szín. És ehhez hozzá jött a játék minősége, és Dévényi Tibor műsora, az Elektor Kalandor, ezek miatt számomra ez a játék, amíg élek, legenda lesz. “Teki Katona”, “Farkas Mario”. Ezek mind Tibi bácsi beszólásai voltak. Talán jobb is, hogy farkasnak mondta, mert akkor csak törtem volna a fejem, hogy mi az a mosómedve? Most meg csak lesek, hogy jutott eszébe a farkas? Teljesen nyilvánvaló, hogy mosómedve farka van Mariónak. Egyetlen egy nagyobb újítás mondható el a játékról, amit én személy szerint jó ötletnek tartok: Ismertek a térképen a Pikk-négyzetek. Ha kirakjuk a gombát, virágot, vagy csillagot, akkor ugye életet kapunk. Érdekes, hogy mindemellett, ha sikerült kirakni valamelyiket, akkor a Pikk-négyzet átalakul Kőr-négyzetté, amikor csillag helyett Szuper-levelet rakhatunk ki, mellyel nem 5, hanem 7 életet szerezhetünk. Ha itt nem sikerül kirakni valamelyik ábrát, akkor visszaváltozik Pikk-négyzetté. Zeneileg jól felhozták GBA szintjére, tehát még a SNES verziónál is szebben szól.

Annak ellenére, hogy nincs benne annyi újítás, én minden percét élveztem. Hétfőn megkaptam, kedden már Bowser a szakadékban volt. Persze ettől még nem végeztem a játékkal, hiszen ebben is jelen van a Mario Bros. játék, valamint a Mario 3-at végig lehet vinni Marióval és Luigival együtt. Meg egyébként is, ebből a játékból soha nem elég.

Már csak az első Super Mario Advance hiányzik a sorozatból.

Mai szerzemény


Ismét egy olyan játékot szereztem be, melyről azt tudom mondani, hogy nagyon régi vágyam volt: Yoshi’s Island: Super Mario Advance 3. Az egész Yoshi’s Island játékkal csak most 3DS-en kezdtem el játszani, ahogy ambassadorossá tettem a gépemet, és szerelem lett nem is első, nulladik látásra! :D Úgyhogy most GBA-n viszem végig. És pár napig szüneteltetnem kell a 3DS használtatát, mert egyelőre még a fekete 3DS-en van minden adat, azt meg vissza kellett adnom az eredeti tulajdonosnak, mert az analóg kapja valamiért nagyon nehezen mozog, és garanciálisan megcsinálják neki, remélhetőleg addig, mire vissza tudná adni. Majd kiderül, hogy mi lesz.

Ma voltam az Aréna Plázában, mert tegnap írta a Gamer365-ön egy srác, hogy van díszdobozos Akira DVD 1000 forintért. Hát én annyiért még szép, hogy elvinném. Meg is vettem volna, de pont ma küldték visszárura. -_- Meg bementem az 576-ba is, és amikor mondtam, hogy Nintendo játékot keresek, a pult mögött levő srác, a magasba emelte a kezét, hogy mondja, hogy 2-3 hónap múlva az egyik 576-ban (még nem dőlt el, hogy melyikben) kiárusítják az összes Nintendo DS játékot, mert nem fognak foglalkozni vele többet, és akár 70-80% kedvezmény is lehet! Még szerencse, hogy van miből félretenni pénzt. Remélem találok elfekvőben egy pár nagyon jó játékot, ami nincs pl. Pokémon HeartGold. Ami így hirtelenjében eszembe jut, nagyon várom, hogy mik lesznek.

Néhány hete a McDonald’s-ban a Happy Meal menü mellé Pokémon játékot adnak! Az én kicsi pónim nálam nem játszik. Eddig megvan minden, amit kiadtak:

Nagyon szépen néznek ki. Zekromot, és Reshiramot (a két szélsőt) bagszival együtt vettük egy pár hete, még menüt is ettünk mellé. Nem is tudom, melyikünk bánta meg jobban, továbbra sem laktat jól. A Pikachut már bagszitól külön vettem 2 hete, neki több volt, Tepiget és Snivy-t tegnap vettem meg az Europarkos mekiben. Szerencsére adják külön is játékokat, az nekem bőven elég. Egy középkorú nő volt szolgált ki, szegénynek semmi fogalma nem volt a Pokémonról. ^^’ Úgy kellett megmutatnom, hogy mit is szeretnék én valójában. Ez az 5 darab van, és még egynek ki kell jönnie. Az 5. genes vizi pokémonnak, melynek nem jut eszembe a neve. De igazán jól néznek ki.

Most, hogy az Animax végig leadta a Narutót, megint régebbi részeket adnak le, úgy tűnik, nem vették meg a Shippuudeneket, úgyhogy azokat DVD-n nézem. Kövezzetek meg, de én élveztem az első széria fillereit is. Azt láttam, hogy nem ment előre a történet, de elvoltam velük. Egyedül azon akadtam ki, amikor a bogarakat keresték, mely szag alapján meg tudja mondani, hogy hol van Sasuke. Végig nagyon ígéretes és szép volt a történet, de a végén azzal elbaszni az egész sztorit, hogy Naruto befingott, és őt követték a bogarak, ezt fel kellett dolgoznom. -_- Ilyet hogy engedhettek meg maguknak… De az meglepett, hogy Gaarából Kazekage lett, és hogy megváltozott a végére, az azért elgondolkodtatott. Mert a realitás talaján maradva, joggal merülhet fel a kérdés, hogy létezik-e ilyen változás a valóságban? Hogy valakinek a gyilkolás volt az élete, és akkor érezte igazán jól magát, ha elvehette mások életét, mert a gyerekkori traumáit rosszul dolgozta fel, és ennek fényében létezik-e ilyen változás, hogy van valaki, aki ugyanabban a cipőben járt, és a tetteivel bizonyítani tudta, hogy lehet másképp is. Megmondom őszintén ebben kételkedem. Merőben más világban élnénk, ha lenne ilyen a mi világunkban is.

Perfect!


Egy ötletes videó kíséretében megkaptam a Super Mario World: Super Mario Advance 2 GBA játékban a perfect minősítést. Hihetetlen, hogy 21 pályán hiányoztak még a Yoshi érmék, és egy nap alatt sikerült megszerezni mindet. Szeretem ezt a “csak azért sem adom fel” jellememet, bizonyos szituációkban nagyon erős bennem. És gyümölcsöző. Bár nem úgy kell elképzelni, hogy mindenhol izzasztó csatát vívtam a Yoshi érméknél, hiszen írtam, hogy voltak olyan pályák, ahol azért nem lettek meg a Yoshi érmék, mert időközben meghaltam, és nem tudtam visszamenni értük a pályafelező miatt. De most direkt nem aktiváltam őket. Így a 21 pályahiányt gyorsan le tudtam apasztani 11-12-re. Aztán volt egy pár olyan pálya, mint pl. a Larry’s Castle, vagy a Star Road 4, ahol egyszerűen el nem tudtam képzelni, hogy hol lehetnek Yoshi érmék, muszáj voltam utánanézni. És olyan helyen voltak, ahol el nem tudtam volna képzelni, hogy ott legyen… Mit keres ott? Na mindegy, meg tudtam szerezni őket. De azért volt egy pár pálya, ahol keményen küzdöttem a Yoshi érmékért. Most, hogy megvan mind, most Peach érmék jelentek meg a Yoshi érmék helyén… Mi van? Ahogy elnézem, ezeket nem menti el, úgyhogy ezeket kihagyom. ^^’ Szép volt, jó volt, de most mást akarok.

Super Mario Sunshine! El is kezdtem. Tetszik. Ez az egyetlen Mario játék, melynek komolyabb története van. A lényege az, hogy Mario, Peach hercegnő, és Toad nyaralni készülnek a Delfin szigeten (Isle Deflino). Ez az a sziget, ahol az év minden szakaszában süt a Nap, ez adja a lakók boldogságát. Ám, amikor Marióék megérkeznek, furcsa dolgoknak lesznek szemtanúi. Minden össze van festékezve, az ég borult, a lakók bosszankodnak. A sziget közepén álló hatalmas Shine Sprite elvesztette az erejét. Mariót hirtelen letartóztatják, és gyorsított eljárás keretében elítélik, ugyanis a szemtanúk meg vannak győződve arról, hogy Mario fizimiskájával tökéletesen megegyező alak csinálja a galibát. Csak ők nem látták még Shadow Mariót, aki a problémák valódi okozója. Csakhogy Mario büntetést kap, addig nem hagyhatja el a szigetet, amíg nem tisztítja meg a szigetet. Persze Mario nincs egyedül, a hátulján levő FLUDD (Flash Liquidizer Ultra Doushing Device) egy többfunkciós kütyü, mely vizet spriccel magából, ezzel tudjuk megtisztítani a szigetet. És nagy segítségünkre lesz, sok ellenséget ezzel tudunk megölni azáltal, hogy meglocsoljuk az ellenséget körülölelő festéket, vagy befecskendezzük a szájába a vizet, így megfekszik a hirtelen kapott sok víztől, és rá kell taposni a hasára. De többféleképp lehet megölni ellenfeleket. Van egy bossfight, ahol szerintem eléggé gusztustalan módon kell megölni az ellenfelet, de majd akkor írok erről. De 3 Shine-t (miután itt nem csillagot kell összegyűjteni) sikerült összeszerezni. Vajon meglesz a 120? Én mindent megteszek érte.

Preparing for Super Mario Sunshine!


Közel egy hetes gamer-szünet után tegnap ismét elővettem GBA-n a Super Mario Worldöt, meg van nyitva mind a 96 kijárat. És valóban elment mindent, összeszámoltam magamban, hogy 70 pályán lehet összesen megszerezni a Yoshi érméket, nekem 49 pályán sikerült. Ez pont 70%. Ahol nem sikerült megszerezni, annak általában két oka van.

  1. Elvileg meglett volna, de meghaltam, és a pályafelező után voltam, ott meg nem menti el az addig megszerezett Yoshi érméket. Bosszankodtam is magamban egy néhányszor emiatt.
  2. Vagy a pálya nehézsége miatt nem voltam azon, hogy meglegyen mind, vagy kerestem, de annyira el lett tüntetve 1-2, hogy egyszerűen nem lett meg.

De dolgozni fogok azon, hogy meglegyen mind, hiszen csak így lehet tökéletesen, 100%-ra kész a játék. Egyébként tetszik a játék, van egy pár újdonság benne, amiről akkor tudtam, hogy benne van, de valahogy kiment a fejemből. Például beszéltem arról, hogy immáron Luigi nemcsak megkapta a saját jellegzetes küllemét, hanem egyedi tulajdonságai is vannak, magas ugrás, például. De azt totál elfelejtettem, hogy ha Luigi üli meg Yoshit, akkor Yoshi nem nyel le semmit (kivéve az almákat), hanem ki lehet köpni, akár rá a következő megjelenő ellenfélre. Ötletes.

Most erre a hétvégére hazajöttem Békéscsabára, és elhatároztam, hogy megkeresem a Super Mario Sunshine tesztet és végigjátszást (576 Konzolosok), és nekikezdek a játéknak, ha visszamegyek Pestre. A végigjátszás elég nehezen lett meg, kicsit kellett is rámolni. De előkerült. Elkezdtem olvasni a tesztet, és valahogy előjöttek azok a bizonyos rossz érzések a játék iránt, de ugyanakkor azok a kellemesek is, mert akármennyire is bosszantott, hogy akkor hogy szenvedtem vele, azért nem 1 pontot adnék rá 10-es skálán. De változott a játékokhoz való hozzáállásom is az évek során, én is változtam, és kíváncsi vagyok, hogy így hogy menne a játék, bízok benne, hogy sokkal jobban. Előkerült egy jópár végigjátszás: The Legend of Zelda: The Wind Waker, Golden Sun: The Lost Age, és Wario World. Ezeket is elviszem, és el fogom olvasni.

Érdekes korszak volt ez a 2000-es évek eleje, jó visszaemlékezni rá. Ma már azért teljesen más olvasni az 576 Konzolt, ahogy tisztán látok, esküszöm, nem hittem volna, hogy igaza van Martinnak a Nintendo ügyében. De a Stadlbauer mostani ténykedése teljesen az 576-ot támasztja alá. Ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy ez mindig is így volt. Az egyik ismerősöm szerint, amíg a hivatalos magyar Nintendo forgalmazónak azzal a kevesebb eladott példányszámmal is van egy biztos vásárlói bázisa, melyek bevételei bőven fedezik a Stadlbauer (siralmasan szegényes) tevékenységét, addig nem érdekük új vásárlóbázist kialakítani, egy stabil Nintendós közösséget létrehozni. Ha így állunk, akkor nekem sem érdekem támogatni őket.