Játéktesztek oldal


Visszakerült a játéktesztek oldal, ahol listázva van, hogy mely játékokról írtam tesztet. Itt konzolonként vannak listázva a játékok, illetve azok egy linket tartalmaznak, ahol közvetlenül elérhetők a játékok tesztjei.

Nincs még meg mindegyik játékteszt, mert ezeknek itt külön oldaluk volt, aztán, ahogy átvittem az ex videojátékos blogomra, olyan rendes voltam magamhoz, hogy töröltem őket… Az összes írást megőriztem, direkt azért, mert sok blogpost innen származik, és hogy megmaradjanak, azokat töröltem… Ezzel extra munkát csináltam magamnak, mert hozhatom vissza az írásaimat. Úgyhogy a linkek folyamatosan kerülnek ki.

Ideális sablon


Végre megtaláltam az ideális sablont, ami nemcsak jól néz ki, de kétoldali oldalsávja van! Így bal oldalra végre el tudom helyezni a címkéket és a kategóriákat, jobb oldalt van a többi. De lehet, hogy többet is átteszek bal oldalra. Például linkek, a postok havi bontása. Egyébként is folyamatosan csökkennek a kategóriák, ahogy helyezem át őket a megfelelőbe. Így, hogy egyre inkább úgy néz ki a blog, ahogy tetszik, egyre erősödik bennem az érzés, hogy végleg ide költözök. Ha a kategóriák és címkék rendben lesznek, valamint minden blog.hu-s és blogspot.com post átkerül ide, akkor azt hiszem, teljesen kész lesz.

Láthatatlan javítás


Dolgozok most ezen a blogon, hogy jobb legyen, áttekinthetőbb. Egészen pontosan a kategóriákat és a címkéket rendezgetem. Rengeteg kategóriát fogok törölni, és csak a legfőbbek maradnak meg. Például: Nintendo, Anime, Film, Zene, Anison. Illetve a filmen, zenén belül meghagyom az adathordozókat (CD, DVD, stb.) Ha jól emlékszem, kb. 420 kategória volt, most tartok kb. 327-nél. Azt gondolom, hogy a végére kb. 40-50 lesz. A címkéken belül pedig sok a félreírt, duplázott címke. Azokból 900 körül van… Azokkal később fogok foglalkozni. A kategóriáknál átnézem az összes postot, és törlöm az egyes “tematikus” kategóriákat. Például animén belül volt olyan, hogy “Slayers” vagy “One Piece”, ezek törölve lesznek, és minden csak anime kategóriájú lesz. Közben a címkéket is átírom a helyesre. A címkéken belül lesz a Slayers és a One Piece, így lesz értelme mind a kettőnek. Kategórián belül csak az Anime lesz. Ha kész lesznek a kategóriák, akkor a címkékkel már sokkal könnyebb dolgom lesz, mert már csak törölni kell a szükségteleneket, félreírtakat, mivel azokat is folyamatosan javítom. Ha ez is meglesz, akkor áttekinthetőbb lesz, és kikerülhet minden a blogba, és lehet választani.

Tervezem, hogy visszaköltözzek ide, és minden blogpost egy helyen legyen. 2015 elején találtam ki, hogy témánként kerüljenek külön blogokba az írásaim. Ennek több oka is volt. Egyrészt, azt olvastam, hogy a tematikus blogok népszerűbbek, másrészt meg többen is mondták, hogy például a videojátékos írásaimat örömmel olvassák, de az animések nem érdeklik, harmadrészt meg minden blogmotornak megvan a maga előnye, “hangulata”, ami miatt jó azt használni. De hát a hiányosságok is bőven kijönnek. Nincs olyan blogfelület, ami tökéletes lennem Ezeket venném most számba:

  • blog.hu: Ezt azért szeretem, mert magyar. Így jobban “magyar-érzetetű” lesz a blog. Alapvetően ennek a legegyszerűbb a kezelőfelülete, ellenben csak itt lehet alapvetően táblázatot létrehozni. Ami viszont rettenetesen bosszantott, és visszavetette a lelkesedésemet, hogy a címkék közül nem listázza ki azokat, amikben kettőspont van Márpedig játéknál nem nehéz kettőspontot használni: “The Legend of Zelda: Twilight Princess”. És ezeket nem listázza… És sajnos a blog.hu-nál nincs címkekezelő, hogy lehessen azokat kezelni, így az összes blogpostban külön-külön kéne átírni. Amikor a supportban kértem segítséget, hát csak széttárták a kezüket, hogy ez van. Hát akkor én is széttárom a kezem, és elköltözök onnan.
  • Blogger: Ez azért jó, mert Google. És akinek van Google profilja, az miért is ne használhatná ki teljes körűen a benne rejlő lehetőségeket? Ezért kezdtem el azt használni. Ennek a kezelőfelülete inkább minimalista, mint egyszerű. Ennek HTML-je furcsa, mert “div”-ben formázza az írást, és nem “p”-ben. így némileg másképp néz ki. Kétszer kell entert nyomni, ha bekezdést akarok váltani, meg ilyenek. Előny viszont minden felületen egységes külső-beli beállítási lehetőség van. És mivel szeretem a két oldalú oldalsávot, ezért ez egyértelműen előny a bloggernél. Egyszerűen azért szeretem, mert áttekinthetőbb. Bal oldalon lennének a kategóriák, címkék, jobb oldalon meg az egyebek: Keresés, impresszum, Twitter, Instagram plugin és egyebek. Viszont ami idegesítő, hogy a címkék összesen 200 karakter hosszúak lehetnek. Például egy éves összesítésnél, ahol különböző animéket, előadókat említek meg, ott azért meglódulnak a címkék. A másik komoly hiba, hogy a képeket csak 1600 pixel szélesen jeleníti meg maximálisan, nem abban, amibe feltöltöm.
  • WordPress: Konkrétan itt van a beállítási lehetőség. Meg az egész a maga modern felületével sokkal inkább menő blog-feelinget ad. Meg hogy külön vannak választva a kategóriák, címkék, az sokat lendít az áttekinthetőségen. De a hiányosságok is, mint például hogy nem lehet csak úgy táblázatot létrehozni, azon könnyen lehet segíteni: Beírom a HTML-felületbe a kódot és kész. Kinézetre és külsőre ez tetszik a legjobban, ugyanakkor habár sok a sablon van, de a beállítási lehetőségeket erősen korlátozták azzal, hogy csak prémium felhasználók számára érhető el a CSS-felület. Meglátom, milyen lehetőség van a prémiumnál, és ha úgy döntöttem, hogy végleg ideköltözök ismét, akkor elképzelhető, hogy előfizetek, ha további számomra releváns előnyt nyújt.

Igazából nagyon hajlok arra, hogy visszaköltözzek ide, és minden egy helyen legyen megint. Aztán mindenki azt a postot olvassa, ami neki tetszik. Csak ez nemcsak azzal fog járni, hogy a kategóriákat, címkéket rendbe tenni, hanem az összes blogpostot ide áthozni 2015-ig visszamenőleg. Meglátom, hogy haladok a kategóriák és címkék rendezésével, akkor milyen lehetőség lesz akkor, és megfontolom majd akkor, hogy végleg itt legyen minden. Akkor itt lenne minden Wii U, Nintendo Switch, post, sőt, az a rengeteg Haikyuu!! írás, amit idén ejtettem meg az animés blogomban. Úgyhogy miért is ne?

Megújult a Last.fm weboldal


Már néhány hónapja látható volt béta verziójában az új Last.fm weboldal. Amikor megláttam, az volt az első gondolatom, hogy én törlöm magam onnan, nekem ez nem kell! Áttekinthetetlen, jelentéktelen dolgok kiemelve, és sötét. Tegnapra élesítették az oldalt. Talán javították is azóta, de mostani állapotában jobban tetszik, de az most sem, hogy fekete minden. A réginél alapértelmezetten a piros volt a szín, és lehetett feketét választani. Én persze, hogy maradtam a pirosnál, hiszen az a kedvenc színem, de a megújult oldal hiába dizájnosabb, modernebb, de a fekete nagyon elsötétíti az egész oldalt. Még több lehetőséget is letiltottak, amíg véglegesítik az oldalt, remélem bővíteni is fogják, mert nagyon zavar, hogy hirtelen minden fekete lett. Viszont ami miatt tetszik, hogy többféle statisztikát lehet nézni az oldalon, és ahogy régebben is írtam, szeretek statisztikákat böngészni, elemezni, értelmezni. És a Last.fm azért jó, mert ezt a statisztikát én magam alakíthatom. Igazából ennek az oldalnak nagyjából ennyi az értelme, na meg ezáltal meg lehet mutatni a zenei ízlésünket. Ezért is jó nekem, mivel a zene az életem, ezért ezzel az oldallal sokkal inkább meg tudom mutatni önmagam, mint a Facebook-kal. Ha nem lenne ennyire sötét, sokkal jobban tetszene az oldal, de sajnos… 😦 De azért nézzétek meg a profilomat:

supermario4ever Last.fm profile

 

Miből lesz a cserebogár


Nagyon rég nem éreztem, hogy ennyire sínen vagyok, minden nagyon jól alakul. Még szerdán voltam a WirralMet iskola Birkenhead-i épületében érdeklődni angol nyelvtanfolyam iránt, és konkrétan utolsó pillanatban jelentkeztem, ugyanis másnap volt a szintfelmérő. Erre természetesen el is mentem. Maguk a feladatok annyira nem, de a rendszer nagyon emlékeztetett a TELC-es nyelvvizsgára. Azt hallottam egyébként, hogy külföldön nagyra becsülik a TELC rendszerét, mert ha jól tudom a feladatokat az adott anyaországban állítják össze, és ott is javítják. Teszt volt döntő többségében, meg szövegbe kellett behelyettesíteni a megfelelő szót, valamint levelet kellett írni egy külföldi ismerősnek, aki jelezte, hogy ellátogatna a szülőországunkba, és lássam el tanácsokkal. Igyekeztem választékosan fogalmazni, azért ha megerőltetem magam, akkor megy. Ott azonnal kiértékelték a tesztet, kicsit olyannak tűnt, mintha kutyafuttában cselekedtek volna. 37 pontot értem el az 50-ből, ezzel a jobbik csoportba kerültem. Level 1 és level 2 van, és nekem a kettes jutott. Azt mondom, hogy nem olyan rossz, kezdetnek megfelel, de ha tényleg az lesz, hogy végleg itt maradok, akkor minden helyzetben kiválóan kell beszélni angolul, és akkor bizony a végére nem 50 pont kell, hanem legalább 60 az 50-ből. És most erre iszonyú lelkesedést érzek. Szeptember 8-án kezdődik a tanfolyam, egy héten háromszor kell menni hétfőtől szerdáig 9 és 12 óra között. Összesen egy éves lesz. A teszten persze mindenféle nemzetiség megfordult, az egész világ három kis teremben.

Amúgy a teszten pont azok nem mentek, amiket már nem nagyon tanultam. Mert talán kiírtam ide korábban, de én angolt össze-vissza tanultam, mivel általános iskolában és gimnáziumban németet tanultam, valamint középiskolában az olasz volt a második nyelvem. Az olasz nyelv iránti érdeklődés még a Játék Határok Nélkül egyik “maradványa”, ugyanis, ahogy írtam, az olaszok voltak a magyarok mellett, akiknek nagyon szurkoltam, és mivel láttam, hogy van lehetőség a nyelvük megtanulására, ezért mellette döntöttem. De ne tettem volna… Tényleg nagyon sok múlik a tanáron, a végén már csak a túlélésre játszottam. Tehát, angolul először magántanárnál tanultam 1997-1999 között, majd ahogy elment a kezdeti nagy lelkesedés, úgy maradt abba. Ezek után dalszövegekből, innen-onnan lestem el szavakat, kifejezési formákat. Majd tanárnál ismét 2006-tól kezdtem el tanulni, miután leérettségiztem, és képzésekre jártam. Ez elment 2010-ig. Igazából sok haszna volt, mert sok mindent megtanultam, de mivel haladó csoportba kerültem, ezért egy árok képződött. Mert ugye tanulgattam én a két időintervallum között is, de nem a nyelvtant. Például az alap igeidőket ismerem, de hogy a különböző múlt és jövő időket mikor használjuk, azt már nem. Remélem majd erre is sor fog kerülni. Meg sokszor keverem a szavakat angolul, elsősorban a hasonló kiejtésűeket. Például előfordul, hogy a drága szó helyett tapasztalatot mondok (expensive – experience). Vagy keverem azokat az igeidőket is, amiket tudok. Múltban megtörtént eseményekről jövő időben beszélek. Ezek csak úgy jönnek, gondolkodás nélkül, és ez néha kavarodást eredményez.

Elkezdtem komolyabban nézni az albérleteket. Több eshetőségre is felkészülök, de az biztos, hogy ha tényleg fizetnek nekem egy egyszobás stúdiólakást is, akkor nem lesz nekem rossz sorom. Sok felújított, vagy új építésű házat adnak ki, mely a képek alapján igazán szépnek tűnik. Csak annyi, hogy berendezetlen. De mondta nővérem, hogy nem baj, mert tudnak bútort, ágyat adni és hogy ne lelkesedjek arról, hogy adományboltokban milyen olcsón lehet hozzájutni, mert akkor már kezdem azt érezni, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Valószínűleg a jövő héten tudok költözni, de ezt még meg kell beszélni.

És most, hogy úgy néz ki, hogy maradok, vásároltam néhány olyan dolgot, amiket már akkor vettem volna, ha biztosra kiderül, hogy nem megyek haza. A DVD és egyéb kínálatot mindig is kerültem, hogy ha hazamegyek akkor ne legyen gond a hazaszállítással. Azt hiszem egy második nagy Harry Potter korszak veszi kezdetét, az összes DVD első kiadását be akarom szerezni, valamint a könyveket is, hogy ne csak érdekes történetet olvassak, hanem fejlesszem az angol tudásomat. Az első két filmet megnéztem, és mivel tartani akarom a sorrendet, ezért a hatodikkal várni fogok. Mint ahogy a könyvből is először az elsőt akarom elolvasni. Azt meg nem is figyeltem, hogy az első DVD felső részéről hiányzik a sárga csík, ami ott van a második DVD-nél, és most már tudom, hogy mit jelent: 4:3-as képarányú, és nem 16:9-es. Hiba volt ezt nem figyelni, de ezért nem viszem vissza, mert annyira olcsó a DVD, hogy érték tekintetében nem játszik már szerepet. £1.99 volt egy HP, és azért vettem hármat, mert együtt £5 voltak. A Gyűrűk urát is azért vettem meg, mert érdekel. Tudtam, hogy mekkora kultusznak örvendett már annak idején, de mivel az első filmet nem láttam, csak a másodikat a moziban, ezért az egész nem állt össze egy egésszé, így kevés dolog maradt meg bennem. Szinte már megaláztatás, hogy £1-ről 75p-re értékelték le, pedig eredeti első kiadás a belső papírja is benne van. Nem hiszem el, hogy ennyire nincs értéke a DVD-nek, pedig annak idején mekkora lendülettel indult. Biztos voltak ezek a maguk idejében 15-20 fontok. Mindegy, csak én járok jól, mert igen jutányos áron be tudom szerezni azokat, amik érdekelnek.

Üdítők tekintetében ez a nagy kedvenc:

Az összes fajta kóla közül ennek van a legjobb íze, és hogy koffeinmentes, az talán kicsit egészségesebbé teszi.

Hazatérés


Igen hamar döntöttünk felőle, de megvettük a repülőjegyet novemberre. Néhány napja egyszer néztem, hogy ha most vennénk meg a jegyet, akkor mennyibe kerülne, és láttam, hogy az egyik járatra 25 font, hát az igen olcsó. Hétfőn beszéltem anyámmal Skype-on, megemlítettem neki ezt az árat, és az lett a vége, hogy megvettük, ugyanis az utolsó hely volt arra a járatra ezen az áron. Persze nővéremet is bevontuk a döntésbe, ugyanis felmerült, hogy vagy október végén vagy karácsonykor ők is jönnének Magyarországra. Október végén van az egy hetes iskolai szünet, arra az időre jöttek volna haza. Persze a repülőtársaságoknak is megvan a magukhoz való eszük, természetesen a szünet első napjára nagyon drága volt a jegy, ahogy az utolsó napra sem fapados áron adják a hazatérőknek. Karácsonyi időszak meg természetes… Az ő látogatásuk tehát egyelőre még kérdéses.

Még korábban úgy beszéltük meg, hogy novemberben ha látogatóba is, de hazamegyek, ezért is döntöttük ilyen gyorsan, hogy ha van jó áron repülőjegy, akkor megvesszük. Nem akarom véglegesnek mondani a hazatérésemet, mert fenntartom a lehetőséget, hogy történik valami olyan dolog, ami végleg ideköt, de ez jelen állás szerint lehetetlenség. Azt a frusztrációt pedig inkább a bizonytalanság hozta ki belőlem, amit például az Adarna Karaoke fórumon is kiadtam magamból (persze keretek között). Inkább amiatt volt bűntudatom, hogy olyan stílusban írtam ki a gondolataimat, amit utálok másoktól olvasni. Most így letisztult fejjel azt mondom, hogy el tudom fogadni azt, hogy a briteknek ez az életforma a normális, amit nap mint nap látok, de ez teljesen elüt az én habitusomtól, és egyszerűen képtelen vagyok beilleszteni a mindennapjaimba. Túlságosan szabadelvűek, nemtörődöm, anyák fiatalon (20-22 évesen) szülnek, és nem látom azt a fajta gondoskodást a gyerekük irányába, ami például minket, magyarokat még azért jellemez minket. De vannak jó dolgok, amiket el lehetne tanulni a britektől: Nagyobb szerepet vesznek ki az apák a nevelésben, sőt, néhány esetben konkrétan az volt az érzésem, hogy a valódi szülői érzelmeket az apától kapja meg a gyerek. Jó látni, ahogy a parkban együtt játszanak a gyerekükkel. Meg néhány embernél azt látom, hogy nagyon lelkiismeretes munkaerő, és szívét-lelkét beleadja a munkába. Úgyhogy szó nincs arról, hogy csak rossz dolgok lennének itt, csak ahhoz képest, ami korábban láttam, amikor látogatóként jártam ide 2-3 hétre, sok csalódás ért, sokkal jobbnak képzeltem el itt a dolgokat. Aztán persze lehet mondani, hogy az a pár hét nem annyira releváns, ha hosszabb ideig van az ember egy adott országban, akkor látja csak igazán, hogy mi a helyzet. Legyen így, én már elfogadtam. Több angol családnál is voltunk, nővérem ismerőseinél, nagyjából ugyanaz a légkör, viszont a múlt héten egy magyar családnál voltunk látogatóban Bebington-ban. Hát az olyan volt, mintha hazamentem volna, teljesen más volt ott lenni. Nagyon kijön az, hogy mennyire mások a britek és a magyarok.

Aztán elképzeltem, hogy más külföldi országokban milyen lehet élni. Szerintem Németország hasonló lehet, mint Anglia, ott is eléggé szabadelvűek az emberek, ráadásul ott a fiatalok beszédstílusa eléggé lekezelő. Ezt a német Legyen Ön Is Milliomosban vettem észre, amikor nagyon fiatalok, 18-22 évesek, játszanak, van egy ilyen “mit képzelsz magadról, én vagyok a király” stílusú beszédük. Erre először LL hívta fel a figyelmemet, aztán jobban figyeltem erre, amikor néztem otthon a német vetélkedőt, és láttam, hogy igaza van. És ez teljesen normális volt a műsorvezetőnek, Günther Jauch-nak. A másik ország, melyről hasonlóképp elmélkedtem, az Ausztria. Ott nem vagyok biztos abban, hogy annyira érvényesülnek azok a normák, amik a fent említett két országban vannak. Az a véleményem (aztán lehet, hogy rossz logika), hogy mivel olyan országokkal határos Magyarország mellett, mint Szlovénia, Szlovákia, Csehország, az osztrákok némileg keretek közé szabják életüket. De még egyszer sem voltan Bécsben, úgyhogy ez csak saját gondolat. Szeretnék oda eljutni, nagyon kíváncsi vagyok, milyen város lehet, határozottan jók az elképzeléseim. De nem élem bele magam, nehogy csalódjak…

Amúgy most a héten kifejezetten jó idő van itt Angliában, egyszer volt 25°C is. Valamit mutat magából a nyár itt is, kifejezetten nyári hangulatom volt az elmúlt napokban. Most is ha méltóztatna felszakadozni a gomolyfelhőzet az égen, megint meglenne. A múlt héten volt nagyon rossz idő, sokat esett az eső, és nem nagyon volt 15°C felett kint. Kifejezetten októberi hangulatom volt akkor. De ahogy nézem az idokep.hu oldalon, otthon sem olyan meleg a nyár, mint szokott lenni. Azt látom, hogy pár napig 30°C körül van, aztán jön valami hidegfront, és hűl le a levegő. Bár most nézem, hogy jövő héten 34°C lesz… Inkább ne láttam volna. T_T Na de mindegy is, inkább az itteni enyhébb napoknak örülök, minthogy azon sírjak, hogy otthon micsoda hőség van. Amúgy találtam egy számomra érdekes képet a timeanddate.com weboldalon:

sunmapHa egy gömbként képzeljük el, akkor teljesen természetes, hiszen a Nap most a mi oldalunkon van, arra csodálkoztam rá, hogy ha megfigyelitek a szinuszgörbe-szerűséget, pont Angliánál fordul a csúcs felé nagyobb ívben. Most már érhető, hogy miért van itt még 22 órakor is világos, és miért kezd már 3 órakor világosodni.

Windows 8


Feltettem magamnak a Windows 8-at, mert egyre jobban kezdett érdekelni, hogy milyen lehet a gyakorlatban. De az ilyen telepítések akkor a legszebbek, ha egyáltalán nem mennek simán, most is ez történt. Nagy elánnal formázom a C meghajtót, hogy teljesen frissen rákerüljön az új Windows, amikor hidegzuhanyként ér, hogy nem telepíthetem rá. Egyik meghajtóra sem engedi. Igyekeztem nem kétségbe esni, amikor elolvastam a problémát, valami olyasmi volt EFI módban csak GPT típusú partíciókra enged Windowst telepíteni. Hát én ilyennel még életemben nem találkoztam. O_O Először azt gondoltam, hogy megoldás lehet az, ha törlöm a C meghajtót, és ha újat hozok létre, akkor abban lehetséges. Törölni töröltem, de nem tudtam újat létrehozni. Nem is értem, hogy nem lehetett, minden egyértelmű volt. Nővérem gépénél kerestem valami megoldást, szerencsére a Windows 8 javításánál van Parancssor, így ott olvasva, tudtam valamit cselekedni. Diskpart, ugyanis azt olvastam, hogy MBR-ből GPT-be kell konvertálni a partíciót. Ezt akartam, amikor eszembe jut, hogy töröltem a C meghajtót, így minden szabad helyet “átadott” a D meghajtónak. Megfordult a fejemben az, hogy formázom a D meghajtót is, de valahogy éreztem, hogy annak nincs szüksége. Meg ott sok fontos dolog van nekem. A megoldás végül úgy lett meg, hogy megnéztem a bootolási lehetőségeket, és látom, hogy kétféle módja van a lemezről való bootolásnak. Ekkor már éreztem, hogy jó úton járok, mert akkor nem UEFI módban kell bootolni lemezről, hanem “normál” módon. És mit ad isten? Nemhogy sikerült visszahozni a C meghajtót, hanem végre elindulhatott ott a telepítés. Mindig szeretek újat tanulni. Annak fényében is érdekesnek tartom ezt a dolgot, mert nemcsak hogy az volt, hogy ilyennel még soha nem találkoztam, hanem mert láttam, hogy Win7 környezetében hogy lehet ilyet csinálni. Ezért úgy voltam vele, hogy ha visszateszem a Win7-et, akkor ezt megcsinálom, és jöhet rá a win8. De most a Win7-et sem engedte telepíteni. O_O Ez így alakult. Már csak ezért is megtartom a Win8-at, ha már ennyit szenvedtem a felrakásával. Az, hogy valóban olyan rossz-e, mint ahogy ismerősi körökben hallom, az majd kiderül. Én a Vistával is jól elvoltam, pedig az aztán tényleg minden volt, hogy Szent Johanna nem. Ami máris tetszik a Win8-ban, hogy végre tudom használni a bal oldali bemeneteket a Laptopomon. Ez a HP gép egyébként Win8-ra van optimalizálva, és amíg Win7-em volt, addig a bal oldali USB portok egyáltalán nem működtek, így lényegében egy USB porton éltem. Most már három van. Lenne itt nekem egy SD kártya-bemenetem is, valahogy ez még nem akar működni. Vajon külön driver kell neki? Majd utánanézek. A Start menü nekem is hiányzik, de tetszenek ezek az alkalmazások.

Érdekes dolog ez, mert végig táblagép-ellenes voltam, egyszerűen nem láttam értelmét. A China Spirit nyílt napján elbeszélgettem egy magyar lánnyal, egyszer csak elővette a táblagépét, és megkérdeztem tőle, hogy miért jó neki, hogy az van. Csak mint érdeklődő. Ő magyarázta el, hogy az alkalmazások megkönnyítik a dolgait. Elgondolkodtam rajta, és arra jutottam magamban, hogy az alkalmazás lényegében nem más, mint egy “dinamikus” program vagy szoftver, amit folyamatosan frissítenek adatokkal, és csak olvasni tudjuk. Adott esetben weboldalt is helyettesíthet. Nekem tetszik az, hogy a Windows 8 lényegében nem más, mint egy operációs rendszer, melyre alkalmazások is kerülhetnek. Persze csak a Windows áruházból, így azok az alkalmazások, melyek csak Androidon érhetők el (pl. Időkép), azok egyelőre bukta, de amit eddig láttam, elégedett vagyok a Win8-cal. A technikai része dolgoknak meg majd kiderül.