supermario4ever blog – 少年になりたい

Nintendo, Anime, Manga, Jpop, anison, és egy kicsit magamról is.

Archive for the ‘Orsi’ Category

Orsi promóciós anyag

Posted by supermario4ever - 2013. november 26. kedd


Új és jól ismert ajándékdalok Orsitól

Új és jól ismert ajándékdalok Orsitól CD scan

Szétnéztem az interneten, és döbbenettel vettem tudomásul, hogy jóformán semmi nem maradt fenn erről a kis CD-ről. Orsi második albuma után (1998) megjelent egy kislemez, amit ajándékba kaphattunk, ja jól emlékszem Maxell videokazetta mellé. Nem emlékszem erre tisztán, csak a Maxell logo segített visszahozni az emlékeket, és mivel annak idején sok üres videokazettát vásároltam, szerintem egy ilyen kettes vagy hármas csomag mellé volt a lemez csomagolva. Csak úgy magába a lemez, azért valami kis borítót csinálhattak volna hozzá… Apám itthon gyártott hozzá papírból borítót, ezért maradt meg ilyen jó állapotban, lehet még most is hallgatni. Igazából csak egy dal van, ami a lemezen is olvasható, a Megamix ’98, 10:41 hosszú, és három dalt foglal magába:

  1. Adj gázt!
  2. A legjobb dolog
  3. Ha lemegy a Nap

Önmagában, mint megamix nem nagy szám, a három dal szinte teljes terjedelmében végighallgatható, csak kis átvezető van a dalok között, de amúgy a maguk eredeti verziójában hallhatók. Mindenesetre berippeltem, ha valakit érdekel:

320 kbps mp3
flac (lossless)

Még veszteségmentesen is, hadd szóljon. Különben önmagában egyáltalán nem rossz ötlet, csak ahogy rátaláltam erre a CD-re, akkor vált világossá számomra, hogy tényleg nem volt sikeres Orsi második albuma. Írtam már korábban, most csak emlékeztetőnek: Az első lemez (Ha lemegy a Nap) sikeres volt, 7. helyet érte el a MAHASZ lemezeladási listáján, és 12. hétig volt listán, ehhez képest a második album nem került fel a heti Top 40-es listára. És valószínűleg ezen változtatni kívánva adták ki ezt, mint promóciós anyag. Csak sajnos nem járt sikerrel. :( Különben én nem is emlékszem arra, hogy az Egy csepp méz ne lett volna sikeres, bennem az maradt meg, hogy nyomták az Adj gázt! később a Minden csepp méz videoklipeket, én megvettem kazettán 1000 forintért, és rogyásig hallgattam. Szerintem még most is szól, ha beteszem a még működő walkmanembe. CD-n csak később jutottam hozzá, talán 1 évre rá, azt tudom, hogy kazettán nem sokkal megjelenés után vettem meg (nagyon vártam, soha nem felejtem el). De pont azért, mert láttam TV-ben a videoklipet, a rádiók is játszották a dalait, ezért nem is gondoltam, hogy nincs szó sikerről, és utólag sem értem… Orsi lényegében csak a Ha lemegy a Nap című dal miatt lett országszerte ismert és közkedvelt? Úgy tűnik. Most is végighallgattam a második albumot, még most is jó hallgatni, kicsit visszahozni az akkori közeget.

A sikertelenség okáról is értekeztem már korábban, valószínűleg azért nem tudott tartós népszerűséget felmutatni, mert úgy istenigazából nincs az a csoport, korosztály, akihez szólnának a dalok, ami önmagában nagyon jó dolog, csak mivel fiatal énekesnő volt, és sokan (véleményem szerint) az akkori trendi zenék közé sorolták a dalait, ezért az igényesebb zenehallgatók körében nem talált értő fülekre, az akkori fiatalság meg nem tudott mit kezdeni a többi dalával. Én kb. 20.000-re tippelem a Ha lemegy a Nap című album összeladási példányszámát, és érdekel, hogy mi van most azokkal az CD-kkel, amiket megvettek, tehát mennyire hallgatták, vagy hogy “érintette” őket a többi dalok “mássága” a közkedvelt címadó dalhoz képest.

Nekem az a tippem Orsi kapcsán, hogy neki az volt a célja, hogy az akkori fiatalságot irányítsa az igényesebb zene felé, és ez vallott kudarcot. Őszintén sajnálom, tényleg többet érdemelt volna.

Posted in Orsi | Címkézve: | Leave a Comment »

Vissza a ’90-es évekbe

Posted by supermario4ever - 2012. július 5. csütörtök


Érdekes diákmunkám van, Nyugdíj igazgatóság egyik irodájában rögzítek adatokat. Bér, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék… Érdekessége számomra abban rejlik, hogy 1988-1997 közötti adatokat kell berögzíteni, és ahogy nézegetem a papíron szereplő dolgokat, valósággal elfog a nosztalgia. Másrészt meg amikor látom a béreket, és hogy mennyi járulékot vontak le, azért komolyan elgondolkodtam azon, hogy meg lehetett-e élni akkoriban? Jó, tudom, hogy akkor az árak is lényegesen alacsonyabbak voltak, de a mostani fejemmel valahogy nonszensznek érzem, hogy ha 1991-ben dolgoztam volna, akkor az egész havi munkámért 4-5.000 forintot vigyek haza. Tavaly jelent meg a Best of könyvsorozat, egy néhány részét megvettem 1990-1993-ig, most kíváncsiságból végiglapozgattam az 1991-es évit, akkoriban tényleg totál más világ volt. Igazából elgondolkodva a dolgokon arra jöttem rá, hogy igazából a dolgok nem változtak sokat az elmúlt 20 év során, csak mi lettünk mások. Igazából én a mobiltelefon létét a mai napig totál feleslegesnek tartom. Nemrég láttam egy ilyen plakáthirdetést mobiltelefon kapcsán: “A világ felgyorsult. A mobilod is?” Ez bicskanyitogató számomra. Nem elég, hogy hirdeti, hogy milyen egy érzékelten felgyorsult világban élünk, ahol az embernek nincs ideje magára, de még meg is kérdezi, hogy alkalmazkodtál már hozzá? Nem, én nem alkalmazkodtam hozzá, és nem is kívánok. Igazából nem is a gondtalan gyermekkort sírom vissza, mert jól érzem magam a jelenben is, tényleg sokkal inkább azt a nyugalmat, amikor még nem volt ennyire elbulvárosodva a média, és több idő volt egymásra, bár erre is csak azt a már-már sablonszövegnek mondható dolgot lehet mondani, hogy minden a fejben dől el, és szemléletváltás kérdése az egész. Talán az internetről nem tudnék lemondani. Olyan sokat ad az embernek manapság, hogy azt nem nagyon lehet pótolni.

Ennek örömére több hónap után nemrég meghallgattam Orsi: Ha lemegy a Nap albumát, a mai napig tisztán látom azt a kövérkés gyereket magam előtt, aki én voltam, amikor azokat a ’90-es évek beli dalokat hallgatoma, amiket akkoriban nagyon sokat hallgattam.

Viszont felfedeztem most egy egyéni zenét. Devin Taylor a zeneszerző, és régi Nintendo játékok zenéit hangszereli át, de még milyen jól! Nagyon kellemes hangzást ad nekik, érdemes belehallgatni, amit ezen link alatt meg lehet tenni.

Posted in Orsi | Címkézve: , | Leave a Comment »

Orsi: Ha lemegy a Nap CD

Posted by supermario4ever - 2011. november 4. péntek


Két hete írtam, hogy régi kedvenceket hallgattam, és milyen nosztagikus élmény volt. Az albumok többszöri meghallgatása után arra jöttem rá, hogy még ma is jó ezeket a zenéket hallgatni. Én trendi zenéknél megállok a ’90-es években! :D Ahogy így hallgatom ezeket a dalokat, arra jöttem rá magamban, hogy az akkori tinédzsereket, fiatal felnőtteket is ugyanaz a téma foglalkoztatta, mint 15 év után a mostaniakat, buli, szerelem, szex, de az albumokon fellelhetők olyan szövegek is, melyek komolyabb mondanivalót hordoznak magukban, és a könnyedebb témájú dalok szövege is választékos, és mivel az akkori fiatalságnak ez nagyon bejött, ezért azt gondol(hat)ták róluk, hogy bár szabadok akartak lenni, mégis ismerték a korlátaikat, határaikat, és érett gondolkodásúak voltak, felkészültek a nagybetűs életre. Hogy most mi van, azt szerintem nem kell firtatni, mindenki tudja.

Orsi: Ha lemegy a Nap CD

Az egyik ’90-es évek beli énekesnő, akiről korábban írtam, Orsi, sikerült a zsibvásáron megszerezni a Ha lemegy a Nap albumát CD-n. A zsibvásár, ha valaki nem ismerné, olyan aukciós oldal, mint a vatera, vagy a teszvesz, és viszonylag elég sok minden megtalálható rajta, mivel nem kell jutalékot fizetni, így elég hamar népszerű lett. Szoktam is nézni, mert többször előfordult, hogy amit nem találok meg vaterán, azt megtalálom itt. Most is így jártam. Örülök, hogy sikerült beszerezni végre, mert akkoriban megvettem kazettán, 980 forint volt, de mivel nagyon megszerettem a dalait, nagyon meg akartam venni CD-n is, csak sehogy nem jött össze anyagilag. Pedig emlékszem, Békéscsabán az Univerzál áruházban, amikor ott volt az 1. emeleten a lemezbolt, ott 2.100 forint volt a CD. Akkoriban 2.000 forint körül volt a magyar kiadványok átlagára. Kellemes hangja van Orsinak, jó hallgatni a dalait. Azt túlzás lenne mondani, hogy egy álom vált valóra ezzel a CD-vel, de örülök neki, és majd berippelem 320-as mp3-ba, kiteszem ide is.

Posted in Orsi | Címkézve: | Leave a Comment »

Nosztalgia – Egy kis ízelítő a ’90-es második felének magyar zenéjéből

Posted by supermario4ever - 2011. október 23. vasárnap


Baby Sisters: Jó estét nyár, jó estét szerelem! CD borító (1997)

Mindig, amikor Békéscsabán vagyok, és előkerül egy pár régebbi relikvia, mindig elkap a nosztalgia élmény. Baby Sisters és Orsi valakinek mondanak valamit ezek a nevek? Nekem akkoriban kedvenceim voltak. Már gyerekként is kiterjesztett zenei ízlésem volt, ugyanúgy szerettem hallgatni LGT-t Zoránt, Skorpiót, mint egy pár tőlük teljesen eltérő zenét, például a fentebb említett együttest, és énekesnőt.

Csütörtökön az Üllői úti CBA Prímában láttam a kazetták között egy régebbi Pa-Dö-Dő albumot, és mivel ők is azok közé tartoznak, akiket szívesen hallgatok, így megvettem 289 forintért. Már korábban is írtam, hogy a mai napig szeretek kazettákat hallgatni, van is egy jó Sony Walkmanem, így tudom hallgatni őket, bár ma már nagyon ritkán hallgatok kazettát. Eszembe jutott, hogy van egy Pa-Dö-Dő CD-m, melyen rajta van az egyik dal Karaoke verziója (Utazz velünk), hát gondoltam, csinálok kfn-t belőle. Ha Tukeinon leellőrzi, akkor ide is kiteszem. És bár tudom, hogy nem azért csinálnak albumokat, hogy műemléket hagyjanak maguk után, de poénnak nagyon jók a dalaik, nagyon bírom őket. Ennek ellenére mégis elgondolkodtatott, hogy azért a mai zene mellett kifejezetten igényesnek számít, amit csinálnak, és akkor gondolkodtam el azon, hogy amikor gyerek voltam, akkor mennyit szidták a magyar zenét, hogy mivé fajult. És tegnap jutott eszembe Baby Sisters és Orsi, akiket anno nagyon szerettem, hát gondoltam, leszedem az albumaikat, hogy ma milyen érzés tölt el, amikor meghallgatom őket. Szerintem ilyen érzés lehet a Harry Potter könyvekben, és filmekben belelátni a Merengőbe. Nagyon-nagyon régen nem hallgattam az albumaikat, és most így újra hallgatva őket tisztára elfogott az a 11-14 éves korombeli életérzés. Jó érzés volt, ugyanakkor, ha mai fejemmel nézem, ma már egyáltalán nem ugyanaz az érzés ezeket a dalokat hallgatni, mint akkor. Azóta sok minden történt az életemben, formálódott a zenei ízlésem, azt nem mondom, hogy nem tartom jónak ezt a zenét, de ma már nem tudom elképzelni, hogy szinte csak ezeket hallgassam.

Orsi - Ha lemegy a Nap CD borító (1997)

A Baby Sisters nagyon jól visszaadta azt a ’90-es évek beli életérzést, hogyan gondolkodtak az akkori fiatalok, akik azért ma sem idősek, de eltelt egy pár év, ezért változtak a dolgok. A zene meg nagyon trendi volt az akkori időkben, így sikeresek is voltak. És itt gondolkodtam el azon, hogy ez a zene mai szemmel kifejezetten igényesnek számít a mai borzalmakhoz képest. De ezt már megjósolták akkor is, hogy vissza fogjuk sírni ami akkor volt. Igazuk volt. Orsi dalai még egy fokkal jobbak voltak, de róla mai fejjel az a véleményem, hogy sokkal többet is ki lehetett volna hozni, viszont az akkori divatnak megfelelően le volt egyszerűsítve az egész lénye, és azon kapom magam, hogy néhány dalszövege nagyon rossz. Érdekes, hogy ez akkoriban nem tűnt fel, de sok a ún. töltelékszó (pl. “végre már”, vagy “újra már”), mindez csak azért, hogy meglegyen a szükséges szótagszám, és kijöjjön a rím. Nagyon nem szeretem a kényszerrímeket. De még a komolyabb dalszövegek tartalma nekem túlzottan egyszerű, de lehet, hogy azért, mert az élet dolgairól másképp gondolkodok. Például van az Ákossal a duettje, a 7 másodperc, ami önmagában komoly mondanivalót magában hordozó szöveget tartalmaz. De én nem tudok azonosulni vele, mert nem szeretek azon gondolkodni, hogy milyen rövid az élet, és hogy mi csak egy porszemek vagyunk a természethez képest. Nagyon szép dolog az alázat, szükség is van rá, de egy olyan dalszöveg már sokkal közelebb állna hozzám, hogy rövid az élet, ezért mindent meg kell tenni, hogy ebben a kevés időben, mely megadatott nekünk, boldogok legyünk. Visszatérve Orsira, azon azért elgondolkodtam már akkor is, hogy az “Egy csepp méz” albuma után miért állt le, és miért csak 3 év múlva jött elő új lemezzel? Erre tegnap megkaptam a választ: Mert a második albuma nem került fel a MAHASZ listára. Ja, hát milyen igaz, hogy aki nem tud jó lemezeladást produkálni, azzal megszakítják a lemezszerződést. De mai fejjel meglep, hogy nem jutott fel, mert tisztán emlékszem, hogy anno, 1998-ban sok helyen lehetett elérni az albumát, tehát egyértelműen sok volt a leszállított példányszám, és későbbről sincs arról emlékem, hogy sorakoztak volna a CD-k, és a kazetták mélyen leszállított áron, mert senkinek nem kellett. Úgyhogy érdekes, hogy legközelebb csak 2001-ben jelentetett meg új albumot, no arra már emlékszem, hogy azt adták olcsón. És mivel engem sem érdekelt már annyira a zenéje, ezért, amikor láttam olcsón, na akkor annyiért megvettem kazettán. Arra már nem emlékszem, hogy mennyi volt, de párszáz forint lehetett. Mivel én magam is láttam, hogy nem volt sikeres az az album, ezért nem is vártam, hogy a jövőben jelentkezni fog albummal, és így is lett… Pedig a Ha lemegy a Nap az örök érvényű sláger. Amikor rádió szól valahol a környezetemben, a mai napig hallom azt a számot. Az első albuma sikeres is lett, ugyanis a 7. helyet érte el a MAHASZ listán, és 12 hétig volt fent.

Én akkoriban csak kazettán vettem meg az albumaikat, de azok megvannak a mai napig, felkutattam őket. Szerintem még a mai napig hallgathatók, ha visszamegyek Pestre, majd teszek egy próbát. De jó kis időutazás volt ezeket a régi dalokat hallgatni. Azért a zenében is megmutatkozik, hogy mennyivel másabb világ volt akkor.

Posted in Baby Sisters, Orsi, Pa-Dö-Dő | Címkézve: , , , , | 1 Comment »

 
%d blogger ezt kedveli: