Category: Pixar



Örvendek, hogy néha nem hiába kapcsolom be a TV-t, az M1 december 25-én leadta a Pixar egyik remekművét, a Verdákat. Megmondom őszintén, most láttam először, előtte soha, bár hallottam róla, hogy nagyon jó. És valóban. Végig hangulatos volt, minden egyes jelenetére kíváncsi voltam, de egyértelműen a vége tetszett a legjobban. Nem nagyon tudnék most olyan példát említeni, ahol teljesen váratlan lenne, hogyan fejezik be a történetet. Érdemes volt nézni, ha találok majd egy eredeti kiadású InterCom-os DVD-t, majd lecsapok rá.

Mostanság egyébként is érdemes lesz többször TV-zni, úgy tűnik, hogy bejönnek a várakozásaim az M3 kapcsán. Össze se lehet hasonlítani, hogy régen mennyivel nézhetőbbek voltak a műsorok. Annak idején nem néztem a Leg…leg…leg… műsort, de most megnéztem egy részt, amit leadtak. Akkor is megvolt a maga cirkusz-hangulata, de mégis százszor nézhetőbb azokhoz képest, mint amik most mennek. Rózsa Györgynek is volt egy stílusa, azzal csak még jobban rásegített. És annyira átjött az 1994-es hangulat, hogy komolyan mondom, újraéltem azokat az időket.

A Játék Határok Nélkül meg… gyerekkorom egyik legszebb élménye TV-s élménye volt. Megmosolyogni a jelmezeket, a játékok ötletességét, szurkolni a magyaroknak. Kis túlzással élve olimpiával egyenrangú esemény volt számomra. Én még az olaszoknak is szurkoltam. Nem tudom miért, de szimpatikusak voltak számomra. És most ezeket mind újraélhetem.

Meg amit szintén most kezdtem el nézni kíváncsiságból, az a Családi kör. Na ez egy nagyon érdekes műsor, és talán jobb is, hogy felnőtt fejjel most nézem, gyerekként nem sokat értettem volna a valódi lényegből. Csak egy részt láttam ebből, konkrétan a karácsonyit. Lényegében arról szól, hogy adott egy család, akik láthatóan átlagos életet élnek, de valami érződik a levegőben, hogy nincs rendben. Időről időre a felszínre tör. És a film végén a műsorvezető egy pszichológussal beszélte ki az adott történéseket. Érdekes volt, mert nagyon jól megcsinálták, úgy jelenítették meg a vitákat, és ahogy lerendezik azokat, ami bármely családdal megtörténhet. Ebből kifolyólag hiteles és tanulságos. Talán pont jó, hogy épp a karácsonyi részt néztem meg, hiszen mikor törnek ki a felgyülemlett frusztrációk és törnek ki a lerendezetlen viták, ha nem karácsonykor? De akkor nagyon. Ilyen jellegű műsorokra most kiváltképp szükség van, amikor még annyira sem családcentrikusak az emberek, mint 20 éve.

Való világ szinte ingyen


A Super Mario Galaxy 2 mellett a The Sims 3 volt Wiire a kiárusított játékok között a Tescóban. Ez már tavaly ősz óta ott volt, akkor 3.495 forintért adták, aztán lett valami 2.000 forint. Alakul, de még mindig nem az igazi. Úgy vagyok vele, hogy nagyon olcsón megvenném, mert miért is ne? És ez a nap ma jött el, 699 forintot megér, hogy kipróbáljam. Volt dolgom egyébként Sims játékkal, PC-n próbáltam ki az első részt, de annyira nem hatott meg. Nem éreztem át a hangulatát, és az sem lelkesített túlságosan, hogy az lett a játék vége, hogy kiégett a lakás, és minden lakó bennégett. Ha jól emlékszem, az egyik karaktert még be is irányította a tűzbe, égjen el, mindnyájunknak jobb lesz így. Nyugi, egyáltalán nem vagyok ilyen a való életben, csak azt akartam szemléltetni, hogy mennyire ragadott meg a játék. De ha már van lehetőség egy Nintendós verziót olcsón beszerezni, akkor miért is ne?

Egész jól elvoltam vele. Csináltam egy férfi Simet a saját nevem alatt. Olyanná tettem, amilyenné de jó lenne válni a való életben is, sportos fiatalember, aki szeret úszni, ugyanakkor az érzelmeit sem rejti el, ha arról van szó. Elég jól sikerült, választék van bőven külsőségi és jellembéli tulajdonságok terén, igyekeztem úgy kinézetni magam, hogy a legmenőbb legyek a környéken. De egy másik Simet is létre kellett hoznom, mert nem vagyok elég nagykorú, ezért megnéztem, hogy mit tehetek női téren. Egy igencsak szép, és családcentrikus női Simet hoztam létre édesanyámként, aki lendületes habitusú, és igencsak fiatalosra sikeredett. És a számomra legkedvesebb női nevet adtam neki, a Tímeát. És így ketten éldegélünk. Édesapa nincs, mondjuk, hogy elvált, de majd összehozatom valami pasival, akivel új családot alapíthat, és akkor egy szerető férfi mellett megvalósíthatja álmát. A ház berendezése igencsak problémás volt, ugyanis bár berendezett lakást vettem, de nem volt meg minden, és nem tudtam mindent betenni a lakásba, így az udvaron árválkodik a kanapé, és az íróasztal, és még nem jöttem arra rá, hogyan tehetném be a lakásba. Úgy összességében egyébként egy érdekes produktumról van szó, több hibája is van. Zavar, hogy bizonyos teendőket nem tudok megszüntetni, hanem meg kell várnom, mire a Simem dönt úgy, hogy véget vet a napozásnak, vagy annak, hogy kiültettem az udvarra a napágyra pihenni. És zavaró, hogy néznem kell, amíg alszik, és majd felkel a napágyból. A másik, ami rossz, hogy nem tudom állítani a kamerát, legalábbis nem jöttem rá, hogy kell, de majdnem 1 perc ment el azzal, mire megtaláltam a fürdőszobának az ajtaját. Többször kinyitottam a hűtőszekrény ajtaját, azt hittem, hogy belépek a zuhanyzóba. A grafika egyébként is csúnya, Nintendo által kiadott játékok kidolgozattabbak ennél. Az elején elég nehéz volt eligazodni a dolgokban, aztán szépen lassan rájöttem, hogy kell kezelni, de úszni még mindig csak ruhában tudok, nem tudom, hogy vált át úszónadrágra. Most így elöljáróban ennyit, nagyon érdekes, hogy nem azért játszottam vele vagy 2 órát, mert annyira jó játék lenne, mert ezt is ki akartam próbálni, meg azt is, múlik az idő, és egyszer csak azt vettem észre, hogy már majdnem dél van… Az ilyen játékok tényleg magukba tudják szippantani az embert. Ennyi pénzt nekem megért, hogy kipróbáljam. Ha a 3DS-es Sims 3-at is megtalálom ilyen olcsón, akkor jöhet.

Néhány hete ugyanígy olcsón, 400 forintért vettem a Disney-Pixar Fel című filmjét DVD-n. Erről sok jót hallottam, de annyira mégsem maradt meg bennem. Olyan logikátlannak tűntek benne a dolgok, van az a léggömbmennyiség, ami a magasba tud emelni egy házat? Meg az a ház amennyi sérülést elszenvedett, annak régesrég darabjaira kellett volna esni, és ez az egész álommegvalósításos téma nekem nem jött át. Végignéztem, jó volt, de nem lesz kedvenc
Tegnap szétnéztem a Media Markt-ban újra kiadták az összes Disney DVD-t, de már nem az InterCom, hanem a ProVideo kiadóhoz került mind. Nem hittem volna, hogy a Rontó Ralph más kiadónál történő megjelenése konkrétan teljes váltást eredményez. Az új DVD-k egyaránt 990 forintba kerülnek, és már nem átlátszó tokban jelennek meg. Amin konkrétan megdöbbentem, az az Aladdin DVD újrakiadott változata, a régi borítóval jelentették meg, amivel ’93-ban a videokazettát. Na erre befizetek majd. Nekem egyébként egy kicsit idegenek a fekete DVD tokok, jobb lett volna, ha megmaradnak az átlátszók, a belső részben is vannak képek.

Tombol a névmánia a Coca Colánál, megtaláltam mind a három nevemmel ellátott kólát, megőrzöm ezeket emlékbe. Olvastam egyébként, hogy a 70-80 leggyakoribb neveket gyűjtötték össze, és havi váltásban jelennek meg újabb keresztnevek. Volt is a cikkben, hogy ez egy újfajta marketing, de pont ma láttam, hogy 2 literes kóláknál barátok, lakótársak, haverok, stb. vannak írva.

Mint a filmekben


Ma kikerült az énekverseny előfordulós végeredménye. Én egyenes ágon nem jutottam tovább, szavazásra lettem bocsátva. Többen is jelezték, hogy szavaztak rám is (3 emberre lehet), bizalmat előlegezve, hogy versenyre jobb leszek. Ez őszintén jól esett, és voltam én is olyan szerénytelen, hogy saját magamra is szavazzak, de azért, mert többen is bíztak bennem, igen nagy esélyt adtam magamnak arra, hogy továbbjutok. Ehhez képest hidegzuhanyként ért, hogy 6 szavazattal az 5. helyen végeztem, és csak 3 ember juthat tovább, DE! Két továbbjutott egyéni versenyző csoportban is énekel, és mivel a kettőt egyszerre nem lehet, ezért az egyéni szereplésüket kizárták, így továbbjutott a 4., 5. legtöbb szavazatot kapott egyén is. Ez már tényleg olyan, mint egy filmben, amikor a főszereplő elfogadja, hogy valami nem sikerült, de valami közbejött, vagy a legvégére kiderül valami, melynek köszönhetően továbbjut. Talán ahhoz tudnám hasonlítani, hogy már elindult a vonat, de ég gyorsan felszaladok rá, és elérem. Kicsit érdekesre sikeredett, de akkor itt a nagy lehetőség, hogy további gyakorlással rászolgáljak a továbbjutásra.

Ha már film: Disney DVD-k ismét 50%-os kedvezménnyel a Tescóban, és vettem is magamnak egyet, a Toy Story 3-at. De hogy csináltak az eredetileg 2.000 forintból 400 forintot, az se semmi. Ezt a 2.000 forintos árat először levitték 800 forintra… legalábbis az árcédula tanúsága szerint, ugyanis amikor megnéztem a vonalkódleolvasón, akkor 1.990 forintos árat mutatott. Na mondom magamban, ez ittmarad, később ki is javították 1.990 forintra az árát. Majd most ez az 50%-os kezdezvmény, megnézem, mennyibe kerül, 399 forint, így már mindjárt más. Valószínűleg aztán tényleg levitték 799 forintra, de jobb is, hogy nem értesültem arról, mert így még olcsóbban vehettem meg. Volt egyébként több Disney DVD is, ami érdekelt, például a Kincses Bolygó 556 forint, majdnem megvettem, jó alkalom lett volna, hogy megnézzem, még soha nem láttam, de végül mégsem, mert gyanakodtam, hogy ennek van egy régebbi kiadása is, és ahogy írtam, én az első kiadásokat gyűjtöm. Ami még komolyabban elgondolkodtatott, az a Bűbáj 995 forintért, de végül mégsem, még volt belőle 4 darab, így várok egy jobb alkalomra.

Nem lelkesedek azért, hogy az új kiadással együtt a borítót is megváltoztatják, főleg ezek az új Pixar “egyenkiadványok” borzasztóak. Szinte ritkaság már a régi borítóval találni DVD-t, ezért is örültem, hogy rábukkantam erre, ráadásul papírtok öleli körül az eredeti műanyag tokot, egyébként is nagyon híján vagyok a Pixar DVD-knek. A Toy Story-hoz egyébként nagyon kevés közöm van, egyetlen egyszer láttam az első részt a moziban akkor 1996 eleje táján, és kész.  Jó volt, emlékezetes volt, de soha nem láttam a 2. részt, és a 3. részt is csak most először. Tetszett, nagyon jó volt, bár az elején, ahogy elindították, na mondom, jó hangulata lesz, aztán egyszer csak egy szobában kötünk ki. ^^’ Érdekes kezdet, és nem is nagyon tudom visszavezetni, hogy miért akarták elindítani, csak arra tudok tippelni, hogy a 2. részt így fejezhették be. Aztán az egészből valami totálisan más történet kerekedett ki, tele klisékkel. Szinte csak jó véleményt olvastam róla, de engem összességében annyira nem ragadott magával. Bár azt el tudom képzelni, hogy sok embernek tetszett, de valahogy nekem túlságosan kiszámítható volt az egész. Nem kell annyira izgulni, úgyis megmenekülnek az utolsó pillanatban, nem volt váratlan fordulat. De ettől függetlenül tetszett.


Tegnap adtam egy második esélyt a Merida, a bátornak, hogy hátha meg fog tetszeni. Amikor láttam a moziban, sajnos nem jött be. Tegnap úgy voltam vele, hogy ha úgy nézem, hogy nem várok semmit, akkor lehet, hogy fog tetszeni, de másodjára sem jött be. Nézhető, de most is úgy vagyok vele, hogy nem jön át a “bátraké a szerencse” érzés. Dramaturgiailag alulteljesít, de a történet is annyira kaotikus. Valahogy nem illik az egészbe, hogy az apuka marhul a többiekkel, miközben Meridáéknak komoly problémájuk van. Az egész annyira idióta. Majd megveszem DVD-n, hogy a Disney-Pixar gyűjteménybe meglegyen, de nem 3.190 forintért, megvárok egy árcsökkenést.

Tegnap ismét megnéztem az Eszeveszett Birodalmat, annyira megtetszett Yzma magyar hangja, hogy úgy döntöttem, hogy utánanézek, hogy ki ő. Először nem mondott semmit a “Szabó Éva” név, aztán leesik, hogy ő a Família Kft.-ből a Margitka. Ő a törzsvevő, aki mindig határozatlan… “Hát nem tudom… lehet, hogy mégsem kérem az egy kiló lisztet. Meg most látom, hogy ez a cukor román! Így nem kérem!” Magyarán “imádja” a Szép család. :D És ez a határozatlan hölgy, aki titkon szerelmes a Nagypapába, nagyon hitelesen adja a poénos negatív szereplő hangját, úgyhogy nagyot nőtt a szememben.

És… mától tessék játszani a The Legend of Zelda: Majora’s Mask-kal! Ugyanis mától számolva 72 óra múlva lesz a világvége! :o És ennek a játéknak a végén is beköszönt a világvége, ha nem állítjuk meg a holdat. mely csak nő. Egyébként én tisztára úgy vagyok vele, hogy 21-én eljön a vég. Nem pánikolok, tökre nyugodtan “várom” az egészet. Jó, tudom, hogy nem lesz semmi, de valamiért nehéz elképzelnem, hogy lesz 2013.

997822_20110608_screen001És ha már így meg vannak számlálva a napjaim, akkor úgy menjek el, hogy erős vagyok a Mario Kart 7-ben. Már csak egy bajnokságban hiányzik a két csillagos minősítés, az istenért sem akar összejönni. Hát ha nem akar összejönni, akkor hajtok a 3 csillagra. Most néztem utána a neten, elég sok kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy megkapjuk a 3 csillagot. Ezeket megírom most, megbújik néhány jótanács is:

  1. Mindig első helyen végezz. Ez az alapvető. Ha egyszer nem vagy első, akkor automatikusan elúszik a három csillag.
  2. Igyekezz minden kanyarnál driftelni. Ha egy kanyar “túl nagy” (például a DS Airship Fortress-nél van ilyen) és pirosat szikrázik a kartunk, inkább engedjük el, és kezdjük újra. Ha túl sokáig driftelünk, sebességet vesztünk.
  3. Gyűjtsd az érméket! Lehetőleg minden pályán legyen meg a 10 érme. Egyrészt ezt is számolja a gép, ha sok hiányzik, hiába vagyunk mindenhol első helyen, ha nincs elég érme, nem kapunk három csillagot. Másrészt meg minél több érménk van, annál gyorsabbak vagyunk.
  4. Igyekezz gyorsan indulni. Amikor Lakitu visszaszámol, akkor a kettesnél kell nyomva tartani az A gombot, akkor tudunk gyorsan indulni.
  5. Igyekezz minden tárgyat felhasználni, védd meg az első helyedet.
  6. Okosan használd a tárgyakat! Ha első helyen vagy, akkor jó eséllyel csak banánt és zöld teknőt kapsz. Ezeket az L gomb nyomva tartásával tartsd magad mögött, hogy ha piros teknővel támad a második helyezett, akkor azzal ki tudjuk védeni. Nagyon ritkán kaphatunk gombát. Ezt se azonnal használjuk el, mert ha kék teknővel támadnak, és ha akkor aktiváljuk a gombát, amikor támadna, akkor ki tudjuk védeni!
  7. Ne vállalj rizikót! Ha első vagy, inkább felejtsd el a rövidítéseket, mert azokban általában kockázatos menni, és ha leesel, onnan nagyon nehéz visszakerülni az élre.
  8. Először 50-100-150cc-s bajnokságokon szerezd meg a három csillagot, és csak ezután menj neki a Mirror-nak, mert a pályák meg vannak fordítva, és ha váltogatod, akkor könnyen össze lehet keverni, hogy hol melyik irányba kell fordulni.
  9. Találd meg azt a kocsit, mellyel jól tudsz menni. Embere válogatja, hogy ki melyik kocsival, karakterrel tud jól menni, az 50cc arra is jó, hogy kísérletezz. Ha megvan a számodra jó kocsi, akkor ajánlatos csak azzal menni 150cc-n, és Mirror-ban.
  10. Szerencse. Sajnos mindezek mellett nagy szerencsefaktor kell, hogy biztosan sikerüljön, hiszen nem minden esetben lehet kivédeni az ellenségek támadásait. De nekünk az a dolgunk, hogy a lehető legtöbbet tegyünk meg a győzelmünk érdekében.
  11. Sokan csinálják azt, hogy ha tudják, hogy jön a kék teknő, és nem lehet kivédelni, akkor lefékeznek, hogy a második helyezett is sebződjön. Én ezt nem tartom célszerűnek, mert a második helyezett mögött már jó eséllyel ott sorakoznak a többiek, akik nem biztos, hogy sérülnek, így rosszabb helyre eshetünk vissza. Inkább javaslom, hogy pont akkor húzzunk bele, mert ha meg is sebződünk, akkor sem esünk vissza annyit, így nagyobb esély van viszakerülni az élre.

Remélem, így mindenkinek jobban fog menni. Sok szerencsét mindenkinek, és magamnak is!

És ha már megvan mindenhol a három csillagos minősítés, akkor sokszorosára lehet megnövelni a játék szavatosságát azzal, hogy más kocsikkal is gyakorolsz. Azokból kerülnek ki a világszínvonalú játékosok, akik minden kocsival minden körülmények között tudnak nyerni!


Egy régi Disney, és egy új Pixar rajzfilm, most ezeket néztem meg, azokon felül, amiket videokazettán vettem meg nemrégiben. Elég jó áron volt az Aranyhaj, a Wall-E és a Robinson Család titka DVD-n, ezért beruháztam rájuk. Talán a Robinson Családról nem írtam, hogy azt láttam nemrég, és bejött. Meg is lepett, mert már régóta láttam, hogy ez a DVD csak 699 forint, pedig igazán szép a papírborítója, de azt gondoltam magamban, hogy azért adják ilyen olcsón, mert annyira rossz, hogy senkinek kell a DVD. Ehhez képest meglehetősen jó volt, érdekes, fordulatos, megradagta a figyelmemet. A Wall-E volt az, amelyiket még nem láttam. A DVD tokjára is kíváncsi voltam, mert egyszerűen el nem tudtam képzelni, hogy milyen lehet. Szerintem egész ötletesre sikeredett:

Sok jó kritikát olvastam a filmről, úgyhogy kíváncsivá tett, de a várt hatás elmaradt. Már az elején is olyan vontatottnak éreztem, és valahogy nem tudtam azonosulni a robot jellemével, nem váltott ki érzelmeket sem. Igaz, hogy effektíve elzárkóztam tőle, hogy egy robot nem képes érzelmeket kimutatni, és valahol azért megértettem a történetet, de nekem nagyon lassú volt. Bár az emberek “tetszettek”. Nem pozitív értelemben mondom, hanem úgy, hogy tényleg effelé tendál a világ. ilyen elhízott, nagydarab emberek, akiknek még a fogát is az a szerkezet mossa meg, melyen ülnek, és nem állnak fel onnan soha. A történet ugyanis 2815-ben játszódik. De akkor is, ha őszinte akarok lenni, meglepett, hogy Oscar-díjat is kapott, mert akármennyire is komoly a háttértörténet, valahogy nagyon nem élt az egész. Aztán lehet, hogy ha másodjára, harmadjára nézem meg, akkor jobban fog tetszeni, de úgy tűnik, hogy ez egy olyan kivételes Pixar alkotás, melyhez másképp kell hozzáállni.

A másik, amit előre megnéztem magamnak, az az Alice csodaországban. Szintén csalódás. Alice egy rendkívül kedves, szerethető lány, de egy csodaországot nem így képzelek el. A többi szereplő annyira elvont volt, hogy egyáltalán nem ütöttek a poénok, inkább csak úgy elnézegettem, valamin csak lestem, hogy ezen mi a vicces? Lehet, hogy az én gondolkodásom nem kompatibilis a történettel, de nem értettem semmit belőle. Az világos, hogy Alice egy saját világról álmodik, de akkor az miért úgy jelent meg, ahogy? Ezzel akarták rávenni, hogy a valódi világban keresse meg az élet szépségeit? Mert akkor nagyon nem jött át az üzenet. Ez a rajzfilm 1951-es, tehát Hamupipőke után 1 évvel készült. Hatalmas visszaesés.

Amúgy gondolkodtam rajta, hogy megnézem azokat a Disney rajzfilmeket, melyek nem terjedtek el annyira, például, ami most így hirtelen eszembe jut, a Saludos Amigos. Ki tudja, hátha van közöttük egy-két kiemelkedő, és nemcsak azért nem terjedt el, mert nem volt jó, hanem mondjuk anyagiak miatt.

És holnap Rontó Ralph mozi! Nagyon várom!


Pedig csak egy hajszál választott el attól, hogy meglegyen a 150cc Special Cup-on is a serleg. A Flower- és a Star Cup-on egy-egy ezüstöt sikerült beszerezni. Egyelőre ez is teljesítmény, ugyanis a Bowser Castle 2, 3 pályái rettenetesen nehezek, tényleg olyan, hogy elég egyet hibázni, és gyakorlatilag vége a dalnak. És talán pont ezért jó, hogy ennyire izgalmas. Mivel a Super Mario Kart-ban még az a rendszer, hogy csak akkor mehetsz tovább a következő pályára, ha negyedik, vagy jobb helyen végzel. Úgyhogy amikor 4 századmásodpercen múlt, hogy éppen megvan a 4. helyen, akkor talán nem kell elnézést kérni, ha kiordítom magamból az adrenalint. :D Tegnap este a Special Cup-on próbáltam meg. A Donut Plains 3-mal is ugyanaz a helyzet, mint a Bowser Castle pályákkal, hogy egy hiba, és vége. De amikor nem maradt egy életem sem (A Super Mario Kart életeket számol), akkor már egészen a 2. helyig jutottam el. Úgyhogy egyáltalán nem reménytelen. Sok múlik az induláson, hogy gyorsan tudj indulni, az nagyon sokat segít. Onnastól már csak észnél kell lenni, és láthatóan van csoda. Két második, és két első hely után a Rainbow Road-on az elején jól mentem, de ezen a pályán Invincible Thwomp-ok vannak (magyarán, csillag hatása alatt vannak), és ha nekik mész, na ott van vége. Mert ha ki is jössz, és ha megint lecsap, megint megsebződsz. Konkrétan így jártam, harmadikra épp, hogy nem tudtam tovább lépni, összenyomott… Úgyhogy kész, már úgy elment a 7. helyezett, hogy erre már tényleg azt lehet mondani, hogy reménytelen. Aztán már annyira nem érdekelt, hogy a végére, már mindenki lekörözött. Sajnos így ért véget a tündérmese.

És akkor megírtam a Super Mario Kart tesztet, olvassátok el:

Super Mario Kart teszt

Ha már tündérmese: A hosszú hétvége alatt további 3 Disney és 2 Pixar rajzfilmet néztem meg:

  • A róka és a kutya
  • A kis hableány
  • Aranyhaj és a nagy gubanc
  • Szörny Rt.
  • Hihetetlen Család

A Róka és a kutyáról én emlékeim szerint soha életemben nem hallottam, csak most, amikor komolyan kezdtem el érdeklődni tavaly a Disney-k után, akkor láttam a DVD-k között. Akkor nem gondoltam, hogy bármiben is különleges lenne, csak egy aranyos kisrókát, meg egy kölyök Basset Hound-ot láttam a borítón, csak utána hallottam, hogy mennyire jó, meg milyen szép a története. Hát akkor lássuk. És tényleg nagyon szép. Rendkívül aranyosak mind a ketten, de aztán furcsa fordulatot vesz a történet, sajnáltam is a rókát, hogy szegény így megjárta, megváltozott a kutya, de aztán a végére. És pont azért néztem nagy figyelemmel, mert ahogy ment a történet, egyszerűen el nem tudtam képzelni, hogy mi lesz a vége, de még az utolsó 15 percben sem tudtam elképzelni, hogy fogják befejezni. Mert azért azt gondolom, hogy a Disney alkotások döntő többségénél azért lehet számítani arra, hogy mi lesz a vége, de a kivitelezés, és a végső harc adja meg az igazán, hogy milyen érzéssel is állunk fel az adott film végén. De ez így… Hát külön, de boldogan. Nagyon szép volt az egész, de érdekes, hogy rajzstílus szerintem nem az a tipikus disney-s, inkább magyar rajzfilmnek mondanám, csak szebb kivitelben, a Vukra asszociáltam magamban. Ugyanakkor meg mivel 1981-es, érződik az átmenet a régi, és az új Disney-k között, és ez az utolsó, melynek nincs végefőcíme. Ajánlott mindenkinek, aki szereti az állatmeséket, gazdag érzelemvilággal áldották meg őket. A vadász meg minden idők legszemetebb vadásza.

A kis hableányt már láttam egyszer félig, de akkor annyira nem fogott meg, de most nagyon. Ariel otaku-mivoltja vicces, hogy úgy gyűjti az emberekkel kapcsolatos kegytárgyakat, mint néhány nagy animés a japánokkal kapcsolatos dolgokat. És úgy vágyik ki a felszínre, mint mi Japánba :D És ugye az apja nem érti meg, szentül őrzi a a nagy titkot, hogy ők csak a tenger mélyén léteznek, és az embereknek nem fedhetik fel a kilétüket. Kétségtelenül Sebastian, és a sirály a legnagyobb arc, és a “Ringat a víz” című dal az úgy összességében az egyik legnagyobb Disney zene. Nagyon megmaradt bennem. Tehát most már sokkal jobban tetszik. A sorozatra emlékszem, és az is elérhető, meg is néztem a második részt. Érdekes, mert azt gondolnám, hogy valamilyen összeköttetésben van a filmmel, de más idősíkban játszódik, így a legokosabb, amit ki tudtam következtetni magamban, hogy még a film előtt játszódik, amikor Ariel még csak nem is vágyott az emberek közé. És a “Ringat a víz” instrumentalja a nyitózene, el is gondoltam, hogy ha annak tényleg van instrumentalja, akkor egy karaokét nem lenne rossz csinálni belőle. Sőt azt hiszem, hogy a sorozatot is kiadták VHS-en.

Az Aranyhaj is olyan, ami a borító alapján nem jött be, mert az volt a tippem, hogy már a High School Musical meg ezek hatása alatt készült. A borító alapján ilyen tudatlan, nagyszájú lányt képzeltem el a főszereplő személyében… Aki nem tudná, ez a legfrissebb (nem sokáig, jön az újabb nagyszerű alkotás ;) ) Disney film, 2010-es. És az 50. És végignézve azt mondtam magamban, hogy méltóképp ünnepelték meg a jubileumot. Hála istennek, a minőségből nem adnak le, ha tényleg komolyan veszik. Az animációt először furcsálltam, hogy átálltak teljes számítógépesbe, de aztán átgondoltam, hogy ha jól tudom, akkor a Szépség és a szörnyeteg volt az első, amiben számítógépes trükköket alkalmaztak, mert az kézzel túl nagy munka lett volna. És szerintem már akkor, 1991-ben eldöntötték, hogy ha eljön az ideje, akkor majd 100%-osan számítógépesek lesznek a rajzfilmek. A 2005-ös Csodacsibével (ha jól tudom, ez volt az első teljesen számítógépes animációs film) el is jött ez az idő. Engem addig nem zavar ez, amíg adnak a minőségre. Egyedül az volt az érdekes, hogy már-már macskaszemei voltak a szereplőknek. A történet kissé sablonos, hogy a főszereplő lányt elzárja a “nevelőanyja” (jobb szót erre hirtelen nem tudtam, de elég érdekes nevelőanyának hívni azt a nőt ^^’) a külvilágtól, mert nem akarja, hogy a valódi szülei megtalálják, hiszen, ha énekel, a haja fénylik, és a boszorkánynak megmarad a fiatalsága. De tele van poénokkal. Még vagy ötször vágja fejbe serpenyővel Flynn Rider-t, úgy kell. :D Meg a Maximus nevű fehér ló is valami eszméletlen. Végig megragadta a figyelmemet, és örömmel veszem tudomásul, hogy a Disney-re a mai napig lehet számítani, ha minőségről van szó. Nagyon várom a Rontó Ralph-ot.

De nem is értem, hogy a Pixar miért nem tudta ilyenre megcsinálni a Meridát, pont valami ilyesmit képzeltem el! Ha úgy vesszük, az alapkoncepció ugyanaz, mint az Aranyhaj esetében, de a történettel a mai napig nem vagyok kibékülve. Egyébként olvastam egy olyat, hogy a Disney már nem akarja megtartani a Pixart, és ha ebből indulunk ki, akkor van valóságalapja. Szerintem nem méltó a megemlékezés Steve Jobs-ra.

Még két Pixar alkotást néztem, mind a kettő jó volt. A Szörny Rt. érdekes. Egyrészt a szörnyek láttán nekem ilyen Domestos kórokozó-feelingem volt, esküszöm, úgy néztek ki, hogy szinte azt vártam, hogy mikor kapnak már a fertőtlenítőből. :D De tetszett ötlet, hogy miért is ijesztgetnek szörnyek a gyerekek szobájában. És ahogy az odatévedt kislányt milyen göröngyös úton próbálják meg visszajuttatni a saját világába. Hatalmas poénok voltak. :D A Hihetetlen családnak pedig érdekes története van nálam. Ugyanis 2004-ben annak idején láttam moziban, és arra is emlékszem, hogy tetszett, de a történet totál kiesett. XD És most így másodjára megnézve azt mondom, hogy nem rossz, de nem éri el a Szörny Rt. vagy az Egy bogár élete szintjét. Tele van jó poénokkal, jó ez a megmentős buli, meglepő, hogy kiből csináltak rosszfiút, de amúgy olyan 7 pontos a 10-ből nálam.

És ennyi. A Pixarokat is azért néztem meg, mert a Szörny Rt. videokazettát találtam a bolhapiacon 100 forintért, a Hihetetlen Családot, pedig a Líra könyvesboltban volt leárazva 500 forintra. Meg tudtam volna aznap is venni, amikor megláttam, de úgy voltam vele, hogy megvár az. És meg is várt máig, ma már sokkal inkább azt mondtam rá magamban, hogy igen, most már jöhet. És 3.400 forint volt a VHS eredeti ára. :D Tényleg durva, hiszen ma már DVD-ért sem ad ki mindenki ennyi pénzt.

Merida a bátor


Ahogy megígértem a hétvégén, ma megnéztem a moziban a Merida a bátor filmet. Hát mit mondjak? Egyrészről nagyon csalódott vagyok. Ugyanis bár a trailert nem láttam, de a képből nekem az jött le, hogy egy lány, aki jól bánik a nyilakkal, bebizonyítja, hogy neki is van helye a harcias férfiak között. A film eleje nem lepett meg, hogy szembe kell szállni az anyjával, de hogy egy ügyetlen baki miatt medvévé változzon… Merida részéről lehet látni az érzelmi fejlődést, de én az anyja felől nem éreztem ezt. És ezzel a medvés dologgal igencsak Mackótestvér beütése lett a történetnek, de ott érthető oka volt, hogy miért változott a főhős medvévé. Itt meg csak egy baki miatt. Sajnos a történet nem jött be. Viszont a zene az nagyon tetszett, a rajz is jó volt, bár poénokkal nem volt nagyon eleresztve, de egy-két megmozdulás jó volt. Főleg Merida apjának voltak jó poénjai (nekem már az is tetszett, hogy Frédi hangján szólalt meg). Végig lehetett nézni, összességében jó volt, de nem erre számítottam, és amit kaptam cserébe, az sem kompenzált engem.

Hát sajnálom, hogy így jött össze, de azért örültem, hogy láttam.


A hosszú hétvégére hazajöttem Békéscsabára. Milyen érdekes, hogy 2 éve, amikor felköltöztem Pestre, és akkoriban hazajártam, szinte mindig aznap vissza akartam menni, most meg kellemesen érzem itt magam. Változtam ezidő alatt, sokminden miatt voltam nyugtalan akkoriban, de úgy érzem, hogy azóta jóra fordultak a dolgok, és innen már csak feljebb van út.

És akkor jómúltkorában 10 Disney videokazettát hoztam haza, megnéztem akkor hármat, most a maradék hetet. Ezekről írnék.

Nagyon vágytam arra, hogy ismét megnézzem a 101 Kiskutya élőszereplős verzióját, ez valamiért sokkal jobban tetszik, mint az eredeti rajzfilm, jobban a hatása alá kerülök általa. A rajzfilmben valahogy annyira komolytalan Szörnyella De Frász, viszont a filmben sokkal jobban kijön az őrült jelleme, ezért a tettei sokkal hatásosabbak. Na meg hát filmben sokal szeretetőbbek a kiskutyák.

A két Oroszlánkirályt egybe fogom vetni, ugyanis most jutott idő az Oroszlánkirály extra változatára. Egy jelenetet átalakítottak benne (vagy az eredeti mivoltában láthatjuk?). Amikor Zazu hozza a friss napi híreket Mufasának. El is gondolkodtam azon, hogy valami nincs rendben, nem ezt mondja. Aztán leesett, hogy ez az extra jelenet. Ha valóban ez lett volna az eredeti forgatókönyv, akkor jobb, hogy átalakították, mert egyrészt hirtelen jön az ének, másrészt nagyon nem is illik oda, hogy dalban mondja el Zazu a dolgokat, harmadrészt, meg a jelenet végén túlságosan hirtelen jön a hangulatváltás, ahol már visszatérünk az általunk ismert jelenetekhez. A videokazettát a film végén megspékelték még két videoklippel. Az egyik valami Disney Channel Circle of Stars, ahol ilyen megcsinált tinik éneklik el a Circle of Life dalt. Az ilyenekből nőttek ki a Hannah Montana és társai, rémes volt, bár talán egy fokkal jobbak voltak, mert természetesebbnek tűntek, de az énekstílus miatt egyébként is felejthető, nem szeretem az ilyet. Nagyon elrontották vele a videokazetta értékét. A másik videoklip pedig Elton John: Can you feel the love tonight? dal PV-je, természetesen az eredeti. Amit még ennyi idő után is nagyon kellemes hallgatni, biztos nincs olyan ember, aki ne ismerné a dalt.
Aki jó Disney folytatást szeretne nézni, az mindenképp az Oroszlánkirály 2: Simba büszkeségét válassza. Sőt, még második megnézésre is azt mondom, hogy ez jobb lett, mint az első, mert mélyebb a mondanivalója, és nagyon jól megcsinálták a készítők. Sokszor még saját magamon is tapasztalom, hogy az egy dolog, hogy egy bölcseletet, egy elméletet megértesz, magadénak tudsz, de azokat alkalmazni teljesen más. Nagyjából így írható le az Oroszlánkirály 2 története. Ugyanis az első részben az apjától megkapja a szükséges intelmeket ahhoz, hogy jó király legyen, de a második részben, amikor király lesz, rajta a sor, hogy azokat következetesen alkalmazza. Ugye milyen nehéz? De egy nagyon nehéz, göröngyös úton Simba megérti apja tanításait, és igazi jó király lesz belőle.

És ha már jó folytatás: Hasonlóan tetszetős volt a Szépség és a Szörnyeteg: Varázslatos Karácsony. Bár ha az eredeti rajzfilm anime lenne, ez inkább egy OVA lenne, mert bár jól kiegészíti a történetet, nélküle is teljes értékű a rajzfilm, és rövidebb is. Mégis nagyon jó lett. Soha nem láttam az eredeti Szépség és a Szörnyeteget, az egész emlékem róla annyi, hogy egy mozis újságból levő óriásplakát volt belőle kirakva apám szobájában. És annak idején a poszter alapján valahogy nem gondoltam, hogy olyan jó lenne. Aranyosak voltak az életre keltett tárgyak, de ennyi. De ez a rajzfilm nagyon megtetszett, keresni fogom az eredeti történetet (videokazettán és DVD-n), felkeltette az érdeklődésemet.

És ha extra változat, akkor az Aladdin is. Bár nem tudom, hogy mivel érdemelte meg az “extra változat” rangot, mivel semmivel nem több az eredetinél, max az új borító, de csak a DVD érdemli meg az extra változat jelzőt, hiszen az 2 lemezes. De ettől függetlenül jó volt megint megnézni. Mind az Aladdin, mind az Oroszlánkirály esetében eszembe jutott a SNES játék, főleg az Oroszlánkirálynál, hogy milyen nehéz. Elhatároztam, hogy ha hazamegyek, megpróbálom.

És egy nagyon-nagyon régi Disney rajzfilm, amit szintén most láttam először: Bambi. Csak azt tudtam róla, hogy legenda, (mifelénk még italt is neveztek el róla. Jó ez elcsépelt. ^^’) és sok jóra megtaníthatja a gyerekeket, de ennyi. Hát most megnézve inkább az aranyosságra helyezték a hangsúlyt. Nézhető felnőttek számára is, de annyira… nem is tudom hogy kifejezni magam, de egyáltalán nem negatívan gondolom. Tehát annyira gyerekeknek akarja elmagyarázni az élet dolgait, hogy hozzám például egyáltalán nem jutott el úgymond. Néztem, nagyon aranyosak voltak az állatok, kedves történet, jó a lezárás, de ennyi. Igazából nem érintett meg mélyen.

És a legvégére hagytam az első Disney-Pixar alkotást, az Egy bogár életét. Nagyon-nagyon régen nem láttam Pixar rajzfilmet, és talán most éreztem meg igazán, hogy mennyire hülye vagyok, hogy mert 16-18 éves voltam, akkor azt gondoltam, hogy ezeket úgyis gyerekeknek találták ki, én már nem nézek több ilyet. Pár órája még bántam, de most már nem. Lehet, hogy így volt jó, mert most fejlődtem úgy érzelmileg, hogy megint tudom szeretni a Pixar alkotásokat. Nemrég ment a mozikban (talán még megy? Akkor meg fogom nézni) a Merida, a bátor, zsida látta, és mesélte, hogy ez a rajzfilm is ugyanazt a hatást váltotta ki belőle, mint a korábbi Pixar animációs filmek, hogy teljesen a hatása alatt leszel napokig, szinte lázban égsz tőle, és az Egy bogár élete is pontosan ilyen. Mert a szereplők szerethetőek, jó a történet, hiteles az egész megjelenítés, a poénok ütnek, és az egész hangulatvilág, nagyon meg tudják ragadni az embert. Csupán egyetlen egy hátránya van az Egy bogár életének, az pedig a végefőcímdal. A magyar előadója valami borzalmas, semmi hangja nincs az énekesnek. De ez nem szegte a lelkesedésemet, hogy a Pixar kiadványokat is összegyűjtsem. Kíváncsiságból megnéztem, hogy milyen a Disney-Pixar lista, nem túl hosszú, én hosszabbra számítottam. Nem lesz nehéz bepótolni a többit. Bár azt megjegyzem, hogy én azért is gondoltam hosszabbnak, mert amielőtt nem foglalkoztam komolyabban a Disney rajzfilmekkel, azelőtt nekem a Pixar, és a Dreamworks alkotásait teljesen egy kalap alá vettem, és a kettőt egynek hittem, ezért gondoltam azt, hogy jóval több Pixar rajzfilm van, de most már látom, hogy nem így van. Így nem lesz nehéz dolgom megszerezni a hiányzókat is.

Holnap megyek haza (nekem Békéscsaba és Budapest is ugyanúgy az otthonomat nyújtja. ^^’), kiválasztottam 4 régi 576 Konzol magazint, amiket magammal viszek, hogy olvassam az úton. A 2000. áprilisiban van benne az Egy bogár élete Nintendo 64 játék tesztje, azt fogom elolvasni, valamint egy olyan N64 játék, mely régen megvolt nekem: Vigilante 8: 2nd Offense. Nem egy Mario Kart, de elvoltam vele. A másik, a 2003. áprilisi szám, ebben van egy 2 oldalas ismertető a Game Boy Advance SP-ről. Érdekel, hogy akkoriban mit írtak róla. A harmadik, a 2003. júniusi, ebben van egy 22 oldalas írás az E3 2003-ról, valamint egy 2 oldalas teszt a GBA-s WarioWare, Inc.: Minigame Mania játékról. És végül a 2003. novemberiben van benne a Super Mario Advance 4: Super Mario Bros. 3 teszt, és egy jó reklám róla. Idefele a vonaton pedig az új Konzol magazint olvastam. Gratulálok a szerkesztőknek, sikerült színvonalas magazinná avanzsálni az újságot, van akkora élmény olvasni, mint a régi 576 Konzolokat. Ne adják alább!

%d blogger ezt kedveli: