Elavult technológia életrekeltése


Alkalmanként nézegettem a vaterán, zsibvásáron, jófogáson AKAI VS-G440-es videomagnót. Volt ilyen nekünk gyerekkoromban, kifejezetten szerettem, csak évek múltán aztán eltűnt. Aztán néztem, hogy vannak még videokazettáim, amiket néznék, így néha néztem, hogy lehet-e ilyen videót találni, de sokáig nem láttam. Aztán a héten megtaláltam a Jófogáson 3.000 forintért. Olcsó volt és mivel abban a kerületben volt, ahol én lakom, ezért másnap reggel telefonáltam is (éjfélkor találtam meg), hogy megvan-e még? Örömmel vettem tudomásul, hogy megvan, el is mentem érte még aznap este.

004Az alsó az. A felső egy Samsung BD-F5500-as Blu-ray lejátszó. Úgyhogy jelen van a mai technológia is, de mindenképp akartam egy videomagnót, mert van néhány kazettám, amit szívesen néznék néha. Erre vettem. Még szerdán mentem el érte (tök menő, hogy a szembe lévő utcában volt), aznap be is üzemeltem, de csak ma tudtam kazettával kipróbálni, mert mindegyik Békéscsabán van. Otthon voltam a hétvégén, és elhoztam néhányat. Próbára is tettem.

005Így működik rendesen, bár a kép kicsit ijesztő.

007Látható, hogy a felső rész ugrál jobbra, remélem, hogy ez csak ennél a videokazettánál van. Akármennyire is imádom a Super Mario Kalandjai rajzfilmet, de most azt mondom, hogy az a kisebbik rossz, hogy annak a szalagja gyűrődött meg, vagy mit tudom én, de a lényeg, hogy akkor inkább nézek mást videón, de szívesen használnám.

Bár azon elgondolkodtam, hogy lehetne ezen kívül használni, mert a lejátszáson kívül tényleg eljárt az idő a videó felett. Már digitálisan vesszük a TV adókat, a videó ezen minőségén csak ront. De ha videóra is kötnénk, üres videokazettát sem érdemes tartani, mert rosszabb képminőségben veszi fel a műsorokat. Sőt, meg is lepődtem, amikor látok néha Media Markt-ban vagy InterSpar-ban üres videokazettákat, milyen drágák. Egy darab ilyen 1.000 forint körül van… Nem értem miért ennyire drága, véleményem szerint nincs eszmei értéke. Nem tudom azt elképzelni, hogy valaki gyűjti az üres kazettákat, hogy aztán arra vegyen rá valami műsort, vagy filmet. De lehet, hogy van valami, mert nemrég találtam egy weboldalt, amelyik a magnókazettákról szól. Üres kazettákat mutat be márkánként és szériánként külön-külön. Rengeteg van belőle. Magnókazetta is aktívan volt az életemben, nem gondoltam volna, hogy azokat is szériákban gyártották. Mindenesetre most már érdekeltebb leszek a videokazettákban, a vaterán lehet venni olcsón jó filmeket, ha úgy alakul, bővítem a gyűjteményemet, és remélem, hogy a videó rendben működik.

Néhány nyugati sorozat


Egyáltalán nem ismeretlenek azok a sorozatok, amiket nézek, nem is ismertetőt írnék, hanem személyes gondolatokat. Ebből az egyik rajzfilm, kezdjük ezzel:

  • Garfield és barátai: Az utóbbi félévben untig írtam Garfield-ról, és többször tettem említést arról, hogy nézem a rajzfilmsorozatot. Már kétszer végignéztem mind a hét évadot (kivéve az ötödiket, mert az nem elérhető), és most harmadjára, mert tényleg úgy vagyok vele, hogy nem lehet elégszer látni, a poénok mindig megnevettetnek.
  • Jóbarátok: Ez szintén egy olyan sorozat, amit nem lehet elégszer megnézni. Olyan veszett nagy rajongója nem vagyok a sorozatnak, de amikor ment a TV-ben egy rész, mindig végignéztem, a nevetés pedig garantált volt. Aztán tavaly határoztam el, hogy leülök és végignéztem. El is jutottam a 7. évadig, de utána abbamaradt. Most az elejétől nézem ismét, és úgy tűnik, hogy ez is olyan sorozat, amit tényleg nem lehet elégszer megnézni. Mert bár sok jelentre emlékszem, mégis ütnek a poénok másodjára is. A két kedvencem Chandler a fanyar humorával, és Phoebe az elvont személyiségével.
  • Xena: Warrior Princess: Ezt annak idején nagyon szerettem, amikor a TV2-n ment. Általános iskolában az egyik lány osztálytársam beszélt nekem róla, és úgy voltam bele, hogy belenézek. A belenézésből megnézés lett, a megnézésből pedig rajongás. Most is nagyon tetszik. Nagyon jó színésznőt választottak Xenához, hihetetlen erős kisugárzása van. Láttam a színésznőről “civil” képet is, és nyilván, ha nem is feltétlen a sorozathoz hasonlóan, de erős kisugárzása volt. A történettel pedig betaláltak nálam, mert alapvetően szeretem az ókori görög történelmet, így az eseményeket is érdeklődve nézem. Bár tudom, hogy a történések nem valódiak, vagy nem úgy történtek meg, ahogy a sorozatban láthatjuk, de tetszik az, ahogy megjeleníti a sztorit, ezért nem azzal foglalkozom, hogy azok valóban megtörténtek-e vagy sem, csak élvezem, amit látok. Bár azt hozzá kell tenni, hogy néhány cselekmény eléggé valószínűtlen. Még úgy is, hogy egy harcosnővel ilyen dolgok megtörténjenek. Erre jó példa az 1. évad 21. része, ahol Xena meghal. Halála előtt is nagyon rosszul volt, mégis el tudta látni a betolakodók baját, aztán ahogy kijött a halálból, és utána ahogy harcolt. De nem ezek foglalkoztatnak, mert annyira erős és élő a cselekmény a sorozatban, hogy bár látom, némely kifejezetten furcsa, de nem ez dominál. Lucy Lawless (Xenát alakító színésznő) pedig annyira fantasztikusan alakította, hogy én ezért odaadnám neki az Emmy-díjat (úgy tudom, ezt kapják a sorozatban nyújtott alakításokért).

És van Xena: Warrior Princess játék Nintendo 64-re. Kerestetik. Játszottam vele régen, nem egy kiemelkedő darab, de szívesen betudnám a gyűjteménybe. Egy verekedős játék, átlagos stuffról van szó. Azt gondolom, hogy azért nem kiemelkedő, hogy a karakterek harcstílusa nem sokban térnek el egymástól. Ettől függetlenül megvenném a játékot. Amúgy PlayStation-re is van Xena játék, méghozzá kalandjáték. Jobban örültem volna annak, bár szinte mindenhol azt olvastam, hogy rövid játék.

 

Kankyou Choujin Ecogainder


Miután mostanság nagyon átálltam a JAM Project és tagok dalaiba, ezért most komolyabban elkezdtem érdeklődni a Tokusatsu sorozatok iránt. Ahogy elnéztem, elsősorban a Super Sentai és a Kamen Rider uralják a stílust, most mégis olyat választottam magamnak elsőre, melynek címadó dalát nagyon szeretem: Kankyou Choujin Ecogainder. Endoh Masaaki énekli a betétdalt, és annyira szeretem azt, hogy úgy vagyok vele, hogy ha csak ez az egy dal lenne az énekes szólókarrierjében, akkor is a világ egyik legjobb énekesei közé sorolnám. Így érthető, hogy érdekelt ez a sorozat, és hosszas keresgélés után sikerült megtalálni.

kankyou_choujin_ecogainder_dvd_1Ez egy alacsony költségvetésű sorozat, és mivel elsősorban a gyerekeket célozták meg vele, ez igencsak meglátszik a színészi játék minőségén. Mondhatnám, hogy nagyon rossz és gagyi, de igazából pont azért nézhető, mert nem is akarja komolyan venni magát. A sorozat célja az, hogy gyerekeket megtanítsa, hogyan lehet védeni a környezetet. A “Kankyou” szó környezetvédelmet jelent, a Choujin a japán megfelelője a supermannek, az Ecogainder pedig egy érdekes szó, ugyanis kijön belőle japánul az, hogy “Eco ga ii“, vagyis az “öko az jó”. Ezt énekli is az énekes. Amit még érdekesnek tartok a dalszövegben, az “EKO to EGO wa chigau’n da” vagyis az “Öko és az egó különböznek egymástól”. 14 részes a sorozat, egy epizód 10 perces, és egy ilyen részben látunk egy szituációt a környezetszennyezésre, és erre jön a megoldás. A sorozat főszereplője a Suzuki család, történetük ott kezdődik, hogy a két gyerek Ryuusuke és Urara iskolából hazamenet találnak egy különös vázát, amit hazavisznek. Persze fogalmuk sincs, mit is rejt az valójában. Abban lakik az “ECO CRUSHERS” banda két tagja, Hakais és Mudaana, akik azért jöttek a jövőből, hogy minden környezetvédő tevékenységet megakadályozzanak. A vázát a TV mellé teszik le, és érdekessége, hogy mindig, amikor a család környezetszennyező tevékenységet végez, akkor megjelenik az Eco Crushers, és nemhogy megköszönik, hogy segítik a munkájukat, hanem még biztatják is, hogy csak így tovább, a pazarlás nagyon jó dolog. És tényleg olyan dolgot csinál a család környezetszennyezés címén, ami igazából bárkivel előfordulhat, igencsak sokfelé kellene oszlani a bandatagoknak, ha minden háztartásban jelen lenne egy ilyen váza. Ahogy írtam, hogy nem komoly a színészi játék, a negatív szereplőkre talán erős lenne azt mondani, hogy a vicc kategóriájába tartoznak, de sokkal inkább “funkcionálnak” rossz lelkiismeretként, hiszen mindig biztatják a családtagokat, hogy gyerünk, vedd lejjebb a légkondi hőmérsékletét, vagy ne zárd el a vizet, hiszen az energiapocsékolás nagyon jó dolog. Ekkor ugyanúgy a családtagok megjelenítése is a poén kategóriájába tartozik, mintha komolyan vennék, és mindig könyörögve mondja az anyuka, hogy “Yamete kudasai!” vagyis “álljanak le, kérem!”. Mindig ekkor szólal meg a főhősünk, Kankyou Choujin Ecogainder testére erősített vészjelző, és “Ecology Power Charge” felkiáltással a tett helyszínén jelenik meg. Ebbe a sorozatba már csak azért van beleerőltetve a harc, mert ezt ilyen sorozat ezt megköveteli. Ecogainder ekkor az “Ecology beam” nevű fegyverrel támad, erre lebénulnak a rosszak, mert nem bírják, hogy tisztul az ökológia körülöttük, és elmenekülnek. Miután Ecogainder végzett velük, ismét megjelenik a család házában (a csatatér máshol van), elmagyarázza, hogy az adott tettük miért számít környezetszennyezésnek, és mit tehetnek ellene, majd a családtagok végül “Arigatou, Ecogainder!”-rel elbúcsúznak hősünktől. Ecogainder-t egyébként egy Dr. Katagiri nevű kutató hozta a jelenünkbe a jövőből, ugyanis a Föld már most nagyon rosszul áll környezetszennyezés tekintetében, és mi lenne, ha senki nem tenne érte? Robottestű főhősünk (akinek a homlokán egy hatalmas falevél ékeskedik) pedig a környezetvédelem elkötelezett híve.

Különben érdekesség, hogy amíg az első részekben a színészi játék tényleg borzasztó, ahogy haladunk a sorozat vége felé, úgy javul egyre inkább, és a végére egészen jó lesz. Ez jellemző egyébként a japán sorozatokra. Külön kuriózum, hogy a 10. résztől megjelenik az Eco Crushers vezetője, Queen Deathgaia, akit nem más, mint MATSUMOTO RICA alakít. Először a sorozat hivatalos weboldalán találkoztam a nevével, először nem akartam elhinni, azt gondoltam, hogy valami nagyon hasonló nevű színésznő alakítja, aztán jobban megnéztem az arcot, akármennyire is sminkek, maszk, paróka, ez nem lehet tévedés. Ez a Pokémon főhősének seiyuu-ja. Ezek után naná, hogy még jobban érdekelt a sorozat, és amikor megláttam a 10. részben, azért ott van az arc, a kisugárzás, és a hanglejtés. Matsumoto Rica itt is kihasználja azon képességét, hogy képes hangokat utánozni, de a hanglejtése, beszédstílusa annyira jellegzetes, hogy ezer közül is megismerem. Megörültem neki nagyon, és most kivételesen vele örültem, amikor sikeres akciót hajtott végre, elvégre Matsumoto Rica mégis csak Matsumoto Rica. Összességében nézhető sorozat, a stílus rajongói nem fognak hasra esni a minőségétől, de az opening dal van akkora húzóerő, hogy végignézzük a sorozatot.

Szereplők

Suzuki család

  • Suzuki Ryuusuke: Fuushuku Hayate (idősebb fiútestvér)
  • Suzuki Urara: Maeda Ayuna (fiatalabb lánytestvér)
  • Okaasan (édesanya, nincs nevén nevezve): Yanagisawa Emi
  • Otousan (édesapa, szintén nincs nevén nevezve): Sakata Tadashi

Eco Crushers

  • Queen Deathgaia: Matsumoto Rica
  • Mudaana: Akimoto Sayaka (AKB48)
  • Hakais: Yamamoto Jiro (Elshalakarni)

Kutatók

  • Dr. Katagiri: Sakai Kazuyoshi
  • Yoshikawa kutató: Nakajima Takatsuki

Kankyou Choujin Ecogainder: Yuuki Ohno (Hashizume Taiki)

Epizódok listája

  1. Kankyou Choujin Ecogainder Toujou! Teikon ni Tamote!
    Kankyou Choujin Ecogainder jelen! Tartsd a megfelelő hőmérsékletet!
  2. Sessui Seyo!
    Spórolj a vízzel!
  3. Reizouko ni Kiwotsukero!
    Vigyázz a hűtőszekrénnyel!
  4. Dameda! Ukkari Tsukke’ppanashi!
    Rossz dolog őrizetlenül felkapcsolva hagyni a lámpát!
  5. Sora to Mudaana to My Bottle
    Az égbolt, Mudaana és az én flakonom
  6. Kaiketsu! Fukin wo Tsukae!
    A megoldás! Használj törölközőt!
  7. Sono Te ni ~Okaimono ni wa Eco Bag~
    Abban a kézben ~Vásárláshoz ökotáska~
  8. Ecogainder Kikiipatsu! ~Seigi no Eco Ishiki~
    Ecogainder kritikus pillanata! ~A megfelelő Eco-érzékelő~
  9. Gomi? Shigen? ~Bunbetsu no Mukougawa~
    Hulladék? Újrahasznosítható? ~A szelekció másik oldala~
  10. Mottainai! ~Kanshoku datte Eco de Aru~
    Ne légy pazarló! ~Az öko azt is jelenti, hogy elmosogatod a tányért~
  11. Mayonaka no Kankyou Hakai ~Nemurenu Eco Crusher~
    Éjféli környezetrombolás ~Álmatlan Eco Crusher~
  12. Kanashimi no Ecogainder ~Chiisana Eco Ishiki~
    Ecogainder bánata ~Egy kis öko-tudat~
  13. Kieta Egao ~Ecogainder, Sono Shimei~
    Eltűnt mosoly ~Ecogainder és a küldetése~
  14. Mirai wa Kimitachi no Te ni
    A jövő a ti kezetekben van

Játék határok nélkül 1993 – 3. forduló


A harmadik forduló Svájcban játszódik, a téma pedig Svájc 700 éves történelme és az országra jellemző közhelyek, sablonok. Ötletes korhű Tell Vilmos videóval indítják a műsort, a csapatokat úgy mutatják be, hogy Tell Volmos különböző, számára furcsa fegyverekkel találja el a műsorvezetők feletti almát, felettük mutatják be a csapatokat

Részt vevő városok:

Svájc: Loeche-Les-Bains
Csehország: Karlovy Vary
Wales: Bethesda
Görögország: Kessariani
Magyarország: Gödöllő
Olaszország: Rosolina Mare
Portugália: Amadora

Felvétel: 1993. június 22.
TV-ben leadták: 1993. július 11.

1. játék

1. játékAz Alpokot és az alpesi teheneket eleveníti meg az első játék. Egy óriási 6 részes tehén puzzle-darabokat kell szánkón egy dombon felvinni (inkább felvonszolni) és a dombtetőn kirakni a tehenet. A leesett darabokért vissza lehet menni.

Jokert kértek: Portugália

Magyar játékosok: Vörös Beatrix, Liptói Krisztina, Polyák Gyula, Meggyes Gábor és Mucsai Zoltán

Eredmények:

1. Rosolina Mare [I] – 2:48 (7 pont)
2. Amadora [P] – 2:55 (2×6 pont)
3. Karlovy Vary [CZ] – 3:04 (5 pont)
4. Bethesda [GB] – 3:06 (4 pont)
5. Loeche-Les-Bains [CH] – 3:21 (3 pont)
6. Gödöllő [H] – 3:24 (2 pont)
7. Kessariani [GR] – 3:30 Nem fejezték be (1 pont)

Jelenlegi állás:

1. Amadora [P] – 12 pont*
2. Rosolina Mare [I] – 7 pont
3. Karlovy Vary [CZ] – 5 pont
4. Bethesda [GB] – 4 pont
5. Loeche-Les-Bains [CH] – 3 pont
6. Gödöllő [H] – 2 pont
7. Kessariani [GR] – 1 pont

2. játék

2. játékAz alpesi falvakban kutyafogattal viszik a tejet a sajtfeldolgozóba. A játékban meg kell fejni a tehenet, 1-1 játékos csinálja a csapatokból egyszerre, ők irányítják a tejet a másik játékosnak, aki egy kannába gyűjti, ott átönti a kutyának, akinek a fején van a kanna, és ő viszi el az akadálypályán keresztül mérőedényhez.

Jokert kért: Csehország

Magyar játékosok: Buherna Erika, Zsákai Annamária és Hamernik Tibor

Eredmények:

1. Gödöllő [H] – 29 liter (7 pont)
2. Karlovy Vary [CZ] – 26 liter (2×6 pont)
3. Amadora [P] – 21 liter (5 pont)
4. Bethesda [GB] – 18 liter (4 pont)
4. Kessariani [GR] – 18 liter (4 pont)
4. Rosolina Mare [I] – 18 liter (4 pont)
7. Loeche-Les-Bains [CH] – 17 liter (1 liter)

Jelenlegi állás:

1. Karlovy Vary [CZ] – 17 pont*
1. Amadora [P] – 17 pont*
3. Rosolina Mare [I] 11 pont
4. Gödöllő [H] – 9 pont
5. Bethesda [GB] – 8 pont
6. Kessariani [GR] – 5 pont
7. Loeche-Les-Bains [CH]  – 4 pont

3. játék

3. játékA világhírű svájci csokoládé, melyek a XX. század elején még kézzel készítettek. Felnőttek, gyerekek kedvence, de legjobban a tanároké, mert nagyon jól lehetett jutalmazni vele. A játékban egy hatalmas csokoládérudat kell átvinni egy akadálypályán, hol egy szobor felett, hol alagút alatt. A csokoládét szállító játékosok szeme be van kötve, de könnyítésként egy női játékos irányítja őket.

Magyar játékosok: Bucsai Zoltán és Meggyes Gábor
Geszler Dorottya ebben a játékban vesz részt, ő irányítja a fiúkat.

Eredmények:

1. Loeche-Les-Bains [CH] – 1:45 (7 pont)
2. Amadora [P] – 1:52 (6 pont)
3. Rosolina Mare [I] – 2:18 (5 pont)
4. Karlovy Vary [CZ] – 2:24 (4 pont)
5. Gödöllő [H] – 2:27 (3 pont)
6. Kessariani [GR] – 1:58 nem értek a végére (2 pont)
7. Bethesda [GB] – 2:30 nem értek a végére (1 pont)

Jelenlegi állás:

1. Amadora [P] – 23 pont*
2. Karlovy Vary [CZ] – 21 pont*
3. Rosolina Mare [I] – 16 pont
4. Gödöllő [H] – 12 pont
5. Loeche-Les-Bains [CH] – 11 pont
6. Bethesda [GB] – 9 pont
7. Kessariani [GR] – 7 pont

4. játék

4. játék1950 és 1970 között megváltozott a csokoládégyártás hagyománya. Az addig ismert tej- és mogyorós csokoládé mellett megjelentek a különböző mandulás és gyümölcsös csokoládék. Persze Svájcban ma is a mogyorós csoki a legkedveltebb. A játékban nagy vízi léggömbök szimbolizálják a mogyoródarabkákat, amiket a mókusjelmezben levő játékosnak kell elkapni egy trambulinon ugrálva. A leesett mogyoródarabokat a cukrászlány viszi el a csokoládégyárba.

Jokert kért: Wales

Magyar játékosok: Liptói Krisztina (cukrász), Polyák Gyula (mókus)

Eredmények:

1. Amadora [P] – 8 mogyoró 2:05 (7 pont)
2. Bethesda [GB] – 4 mogyoró 1:31 (2×6 pont)
3. Kessariani [GR] – 4 mogyoró 1:56 (5 pont)
4. Gödöllő [H] – 3 mogyoró 0:49 (4 pont)
5. Karlovy Vary [CZ] – 2 mogyoró 1:05 (3 pont)
6. Loeche-Les-Bains [CH] . 1 mogyoró 0:11 (2 pont)
7. Rosolina Mare [I] – 1 mogyoró 0:13 (1 pont)

Jelenlegi állás:

1. Amadora [P] – 30 pont*
2. Karlovy Vary [CZ] – 24 pont*
3. Bethesda [GB] – 21 pont*
4. Rosolina Mare [I] – 17 pont
5. Gödöllő [H] – 16 pont
6. Loeche-Les-Bains [CH] – 13 pont
7. Kessariani [GR] – 12 pont

5. játék

5. játékÉvente körülbelül 60.000 tonna sajtot gyártanak Svájcban, melyet főleg belföldön értékesítenek. A játékban egerek egy mókuskereket hajtanak, mellyel átmennek a pálya egyik végéből a másikba, ott magukhoz veszik a sajt darabjait, azzal visszamennek a mókuskerékben a kiindulási pontra, ahol is összerakják a sajtdarabokból a kerek egészet. A sajtdarabokat csak kettesével lehet hordani.

Jokert kért: Olaszország

Magyar játékosok: Vörös Beatrix és Hamernik Tibor

Eredmények:

1. Rosolina Mare [I] – 4 sajt 1:56 (2×7 pont)
2. Karlovy Vary [CZ] – 4 sajt 1:58 (6 pont)
3. Bethesda [GB] – 2 sajt 0:55 (5 pont)
4. Loeche-Les-Bains [CH] – 2 sajt 0:59 (4 pont)
5. Gödöllő [H] – 2 sajt 1:06 (3 pont)
6. Amadora [P] – 2 sajt 1:16 (2 pont)
7. Kessariani [GR] – 2 sajt 1:34 (1 pont)

Jelenlegi állás:

1. Amadora [P] – 32 pont*
2. Rosolina Mare [I] – 31 pont*
3, Karlovy Vary [CZ] – 30 pont*
4. Bethesda [GB] – 26 pont*
5. Gödöllő [H] – 19 pont
6. Loeche-Les-Bains [CH] – 17 pont
7. Kessariani [GR] – 13 pont

6. játék

6. játékSvájc luxusszállodáiról is híres, valamint vendéglátóképző iskoláiról. Világszerte nagyon sokan jelentkeznek ezekbe az intézményekbe annak ellenére, hogy nagyon drága, bejutni pedig nagyon nehéz. Különböző bútorokat kell költöztetni az alagúton egy szűk, kör alakú résen. Ha átment az asztal, szék az italos üveg és az üvegpohár, akkor viszik át a vendégek a hosszúkás párnát, végül megpihenhetnek az ágyukban.

Jokert kért: Svájc

Magyar játékosok: Meggyes Gábor (költöztető), Mucsai Zoltán és Zsákai Annamária (vendégek)

Eredmények:

1. Rosolina Mare [I] – 1:36 (7 pont)
2. Amadora [P] – 1:41 (6 pont)
3. Loeche-Les-Bains [CH] – 1:42 (2×5 pont)
4. Bethesda [GB] – 1:57 (4 pont)
4. Gödöllő [H] – 1:57 (4 pont)
6. Karlovy Vary [CZ] – 1:58 (2 pont)
7. Kessariani [GR] – 3:30 nem fejezték be (1 pont)

Jelenlegi állás:

1. Rosolina Mare [I] – 38 pont*
1. Amadora [P] – 38 pont*
3. Carlovy Vary [CZ] – 32 pont*
4. Bethesda [GB] – 30 pont*
5. Loeche-Les-Bains [CH] – 27 pont*
6. Gödöllő [H] – 23 pont
7. Kessariani [GR] – 14 pont

7. játék

7. játékA svájciakra mindig is jellemző volt a pontosság és a takarékosság. Egy malacperselybe kell pénzt gyűjteni. Az egyik játékos mackó jelmezben gurítja a hordót, melyben társa van a pénzérmékkel. Ő odadobja a malacpersely tetején ülő játékosnak, aki végül bedobja a pénzérméket.

Jokert kértek: Magyarország és Görögország

Magyar játékosok: Polyák Gyula (mackójelmezben), Liptói Krisztina (hordóban) és Buherna Erika (persely tetején)

Eredmények:

1. Rosolina Mare [I] – 8 érme 1:59 (7 pont)
2. Kesseriani [GR] – 8 érme 2:17 (2×6 pont)
3. Loeche-Les-Bains [CH] – 6 érme 2:01 (5 pont)
4. Karlovy Vary [CZ] – 5 érme 1:53 (4 pont)
5. Amadora [P] – 5 érme 2:26 (3 pont)
6. Gödöllő [H] – 4 érme 2:06 (2×2 pont)
7. Bethesda [GB] – 2 érme 2:20 (1 pont)

Jelenlegi állás:

1. Rosolina Mare [I] – 45 pont*
2. Amadora [P] – 41 pont*
3. Karlovy Vary [CZ] – 36 pont*
4. Loeche-Les-Bains [CH] – 32 pont*
5. Bethesda [GB] – 31 pont*
6. Gödöllő [H] – 27 pont*
7. Kessariani [GR] – 26 pont*

Döntő játék

8. játékA Fondü egy tipikus svájci sajtféleség, baráti körben szokás fogyasztani, és az a szokás, hogy akinek beesik a kenyere a sajtba, az fizet egy üveg bort a többieknek. A játékban egy hatalmas “fondü-medencében” kell a kenyérdarabkákat megtalálni, és beadni a nagy arcbábu szájába. Csak a saját színű kenyereket lehet kihalászni.

Magyar játékosok: Vörös Beatrix és Hamernik Tibor

Eredmények:

1. Amadora [P] – 10 kenyér 3:22 (14 pont)
2. Loeche-Les-Bains [CH] – 9 kenyér 3:15 (12 pont)
3. Gödöllő [H] – 8 kenyér 3:05 (10 pont)
4. Rosolina Mare [I] – 8 kenyér 3:25 (8 pont)
5. Karlovy Vary [CZ] – 7 kenyér 2:57 (6 pont)
6. Bethesda [GB] – 7 kenyér 3:24 (4 pont)
7. Kessariani [GR] – 6 kenyér 3:06 (2 pont)

Végeredmény

1. Amadora [P] – 55 pont*
2. Rosolina Mare [I] – 53 pont*
3. Loeche-Les-Bains [CH] – 44 pont*
4. Karlovy Vary [CZ] – 42 pont*
5. Gödöllő [H] – 37 pont*
6. Bethesda [GB] – 35 pont*
7. Kessariani [GR] – 28 pont*

A király és a bohóc


The King and the Clown [2005] movie_posterValami különös “hiányérzet” késztetett arra, hogy ismét nézzek történelmi koreai sorozatokat. Kíváncsi voltam valami újra a Csoszon dinasztia korából, és rátaláltam a “The King and the Clown” filmre, ami felkeltette az érdeklődésemet, mert tudtam, hogy az a hírhedt zsarnok királyról, Jonszangün-ről szól. Egy két órás film volt, rendkívül érdekes. Egyszerre volt tele iróniával, ugyanakkor nagyon komoly volt az egész. Úgy konkrétan nem mutatta, de éreztette, hogy nagyon nehéz helyzetre sodorta Koreát a király. Nem érdekelte az állam ügyei, csak a saját szórakoztatása volt a célja, emellett, bárki, aki ellen mert neki szegülni, az legtöbbször súlyos büntetést kapott.

SPOILER! Ha nem láttad a filmet, meg akarod nézni, ugord át ezt a részt!

Két utcai szórakoztató (nem tudom, hogy hívják őket hivatalosan) van még főszerepben, velük kezdődik a film. Egy rossz szereplésük miatt kilépnek a társulatból, végül meg sem állnak egészen a palotáig. Igazából nem volt nehéz eljutniuk oda, mivel különböző helyzeteket parodizáltak ki, és ekkor (1504-et írunk, amikor már 10 éve uralkodott a király) már ismert volt az uralkodó kegyetlen mivolta, ezt is nagyító alá vették, bár tudták, hogy nem egy életbiztosítás, amit csinálnak. És ez eljutott a királyhoz is, és csak akkor nem végzik ki őket, ha meg tudják nevettetni a királyt. Ez sikerült is, innen kezdődött minden bonyodalom. A kép megtévesztő lehet első látásra, bizony jobb oldalt is férfi van, aki pont arról hírhedt, hogy lányos külsejű fiú, ezért ő legtöbbször királyi ágyasokat játszott. A film nagyszerűen mutatja be, hogy mi az oka a király zsarnokságának, és mivel a jobb oldali fiú nagyon jól játszotta el, hogy mi történt, ezért többször kéri, hogy térjen be hozzá a lakosztályába, hogy szórakoztassa. Persze a bábokkal, meg szerepekkel. De a király szívét annyira megérintette a fiú jelenléte, és hogy érezte, hogy mennyire egy hullámhosszon van vele lelkileg, hogy meg is csókolta. Persze, semmi komoly nem lett a dologból, viszont ez az igen közeli kapcsolat a két szórakoztató férfi barátságán tört csorbát. A másik férfi továbbra sem riad vissza a királytól, és gúnyolja. Amikor ezt meglátja, megölni ugyan nem tudja, de elrendeli, hogy forró vassal vakítsák meg. És még a saját vakságán is gúnyolódik, a másik fiú eltávolodik érzelmileg a királytól, és ők ketten ismét egymásra találnak, és társak lesznek a munkában.

SPOILER VÉGE

Nem véletlen találták ki ezt a bohócos dolgot. Ez egyrészt szimbolizálja azt, hogy Korea már olyan szinten válságban volt, hogy inkább ezen szórakozik a nép, csak elfelejtse a saját tragédiáját, másrészt meg iróniának is nagyszerű. A köztes jelenetek meg kellőképpen érzékeltetik a helyzet komolyságát. Nem egy könnyed szórakozás a film, nagyon komoly lett, de érdemes volt megnézni, és látni, hogy milyen is volt az akkori Korea. Mindig is kíváncsi voltam arra, hogyan vészelte át a nép azt a 12 évet, amíg ez a király uralkodott. Meglepetést nem okozott, de így látni, azért nem volt semmi. Amúgy először azt hittem a jobb oldali emberről, hogy lány, na mondom magamban, ritka szép, de amikor megszólalt, akkor szembesültem a valósággal. Tetszik, hogy tele van szimbólumokkal, jelekkel a film, aki szerette a történelmi sorozatokat, amik a köztévében mentek, azoknak ajánlom. Nem könnyű film, de nagy hatással lehet az emberre.

Tomodachi Life demo


Állítólag véletlenszerűen választották ki, hogy kik kapnak letöltőkódot a Tomodachi Life Welcome Version-höz, nekem jutott. Mondjuk érdekes dolog, nem értem, hogy miért ne lenne érdeke a Nintendónak, hogy mindenki kipróbálja. Na mindegy, ez már legyen az ő dolguk. A lényeg az, hogy kaptam, és ki is próbáltam. A cím árulkodó, életszimulátorról van szó, Nintendo módra. Nem ez az első ilyen próbálkozása a cégnek, ugyanis ott van az Animal Crossing és a Nintendogs is, de most nem kell se állatot keresztezni, se kutyákat nevelni, hanem szimplán Mii-nk életét kell egyengetni a játékban. Jókat nevettem azon, hogy hangszínt, beszédstílust is be lehet állítani, valamint személyiséget is. Egy nagy szállodában gyűlnek össze a Mii-k, átjárnak egymás szobájába, beszélgetnek, játszanak együtt, vagy közösen elmennek valahova. Így alakulnak ki barátságok, szerelmek. A szigetet nagyon fantáziadúsan “sm4e-island”-nek neveztem el, mivel 10 karakteres lehet csak. Jellemző, hogy megint csődöt mond a fantáziám. Képregényfigurákhoz hasonlóan buborékok vannak, de nem szövegeket olvashatunk bennük, hanem az a bizonyos “füstjel” jelenik meg, ami a haragot szokta jelezni. Senki nem akar törni-zúzni, csupán így jelzik a Mii-k, hogy igényük van: Éhesek, szomjasak, vagy előfordulhat, hogy például lakberendezési ötletük akad, ezt másképp jelzi. Lehetett még Mii-ket is betenni, hogy ne egy lakatlan szigetek éljek. Miután nagyon ismerősök, barátok nincsenek, ezért Hayashibara Megumi-t és Okui Masami-t vittem be a játékba, róluk még régen készítettem még a Wii-be Mii-t. Egyből barátja lettem mindkettőnek, Okui Masami még méltatja is a japán nyelvtudásomat, hiszen örömmel konstatálja, hogy tudom, hogy a Tomodachi japánul barátokat jelent. Ez ilyen véletlen, hogy pont egy japán, mert állítom, hogy bármelyik nemzetiségű Mii is hasonlóképp örülne az A1-es szintű japán nyelvtudásomnak. A csúcspont egyértelműen az volt, amikor hárman összegyűltünk, és nem tudom ki adta az ötletet, ugrálásban manifesztálódott minden örömünk. Még képet is csináltam:

HNI_0008Ez a kép sikerült a legjobban, bal oldalt van Okui-sama, jobb oldalt előttem meg Megumi. Tényleg nem tudom kinek az agyából pattant ki, de betegre röhögtem magam rajta. Elképzelem, ahogy három felnőtt azzal adja ki örömét, hogy ugrálnak körös-körül. Meg persze volt rockzenekar nálunk is. Egy koncertteremben alkottunk hárman együttest. A két énekesnő volt a gitáros, én pedig az énekes punk-frizurával. Hát ezzel a fazonnal nem fogunk Get along-ot énekelni… Ezt már nem tudtam lefényképezni, mert pont az utolsó pillanatban vettem észre, hogy az X-gombbal lehet fényképezni. Lényegében ennyi volt a demo. Eddig is tudtam, hogy a játék nem ér meg 30 fontot, ebben csak megerősített a próbaverzió. Viszont egy 15-20 fontért jöhet, ha arról van szó, de biztos, hogy nem maholnap viszik le a használt árát. Amúgy nem mozgatja meg úgy a fantáziámat.

Manapság egyébként is ilyen betegre röhögős időszakom van, ugyanis tegnap láttam a Jóbarátok 2. évadának 12. részét, amikor Joey-val randizik az a lány, aki tisztára azt hiszi, hogy ő doktor nemtudomkicsoda, akit az egyik filmjében eljátszott. A lényeg az, hogy egyszer ez a lány elmegy hozzá, mert látta a filmben csókolózni egy lánnyal, amikor vele jár… Leönti őt egy pohár vízzel, és a többiek azt találják ki, hogy úgy mentik meg Joey-t a lánytól, hogy kitalálnak róla valami történetet, hogy rászedi a lányokat, és mindegyik leönti egy-egy pohár vízzel. Az előadás, ahogy számunkra nyilvánvaló a kitaláció, és ahogy leöntik, azt nem bírtam ép ésszel végignézni.

Elindult az 1998-as Játék Határok Nélkül is az M3-on. Nagyon kíváncsi voltam erre is, mert ebből már jóval több mindenre emlékszem, mint a ’97-esből. Így összehasonlítva, marad az 1997-es elsőszámú kedvencnek. Jó oldala az újabb évadnak, hogy sokkal több játék van egy fordulóban: 15, míg egy évvel korábban 10 volt. A műsoridő ugyanakkor maradt a kb. 1 óra 20 perc, és így tömörnek hat egy-egy műsor, olyan mintha ledarálnák gyorsan az egész műsort, így nem jön át annyira a hangulat. E tekintetben mérföldekkel jobb volt a ’97-es. Ez az emlékezés meg érdekes dolog, ugyanis, ahogy figyeltem az 1997-es adásokat, folyamatosan az volt az érzésem, hogy ezt mintha láttam volna annak idején, erre mintha emlékeznék. De csak a 9. forduló az, ami olyan tisztán ugrott be, mintha tegnap láttam volna utoljára. Ekkor állt össze a kép, hogy csak a 9. fordulót vettem fel videóra annak idején, és annyiszor visszanéztem, hogy konkrétan Gundel Takács Gábor szavai, hanglejtései pontosan visszajöttek. Pedig talán 15 éve láttam utoljára. Amikor még otthon voltam, akkor hallottam egy nagyon jó mondatot a Ridikülben, azt hiszem, Jókai Anna mondta, mégpedig hogy a szerelem soha nem múlik el, csak hibernálódik. Egyrészt saját tapasztalat, hogy igaz, másrészt meg ez a hibernálás-dolog szinte minden téren igaz, hiszen, ahogy írtam a ’90-es évek zenéiről korábban, ahogy felrémlettek régi emlékek abból az időből, tényleg egy az egyben visszahozzák azokat az időket. Ugyanez van a Játék Határok Nélkül 1997-es év 9. fordulója kapcsán is. Olyan szinten felrémlettek a játékok, Borbás Mária, Gundel Takács Gábor szavajárásai, hogy az valami hihetetlen. Tényleg olyan ez, mint az agyban egy képzeletbeli könyvespolc, ahova könyvként elraktam ezeket, akkor nagyon sokat olvastam, aztán eltettem, és bár 15 évig elő nem vettem, de úgy feljöttek, mintha tegnap hallottam volna utoljára. Ettől a résztől kezdve vettem fel az összes adást videóra, de letörlődött (ezért nem tudtam visszanézni később). És eszembe is jutott az is, ahogy múlt vasárnap láttam az 1998-as év első adását, hogy csalódott is voltam akkoriban. Egyrészt, hogy hét csapat volt, nem nyolc, másrészt meg a lassítás, valamint a pont- és az eredménytábla alatt hallható zenék teljesen eltűntek. Furcsának tűnhet, mert kívülállónak jelentéktelen lehet, de nekem nagyon megadták a hangulatot. Főleg a ponttáblázat háttérzenéje maradt meg. Most semmi nincs. Az új főcímzene sem rossz, de összességében az 1997-es év magasan veri nálam az összeset. Talán az 1995-ös áll a második helyen, mert tetszett a műsorvezetők egyéni játéka. Az 1998-asból a fix játékok nagyon megmaradtak az emlékezetekben, a szumós játékot sokaktól hallottam, hogy emlékeznek rá. A rókás is vicces volt, amikor rókajelmezben kellett a frissen tojt tojásokat gyűjteni. A ’98-as lesz a bronzérmes, mert nagyon jó ötletek voltak benne, csak összecsapottnak érződik.

Heti Hetes okozta jókedv


Egész végig nagyon jókedvem volt, csak az 1996-os Játék határok nélkül első adása elrontotta a hangulatot. Nagyon remélem, hogy ez a két műsorvezetőnek álcázott egyén csak egy baki volt, és a másodikra visszatér Gundel Takács Gábor, mert nemcsak arról van szó, hogy Gundelt senki nem helyettesítheti, akkora egyéniség, hanem egyáltalán nem szimpatikusak.

A jókedv és a nevetés tárgya az volt, hogy Huicong megjegyezte, hogy a tegnap esti nevetésem olyan volt, mintha egy ördög a kezében tartaná az elkészült tűzlabdát és örül neki. És ezen röhögtek egész idő alatt a bátyám nevelt lányával Barbival. Amikor már kinevették magukat, akkor jön át az egyikük szólni, hogy legyek csendben. De nagyon szép, lágy hangon. Csoda, hogy bírta nevetés nélkül… Az volt, hogy néztem a Heti Hetest, és olyan jó volt a tegnapi adás, hogy szénné röhögtem magam rajta. A sok idétlen vicc, meg a megjegyzések egymásra, de kétségtelen, hogy az a legviccesebb, amikor Farkasházy meséli a maga történeteit, melyeknek általában vagy az a végük, hogy bizonyos szituációból milyen szerencsétlenül jött ki, vagy hogy kiderült, hogy valamelyik rokona micsoda híresség, vagy híresség kapcsolatában áll. És ahogy a többiek heccelik, és mindig beleszólnak, az legalább kitesz egy 20 percet. A tegnapi adás végére jutott ez, és nagyon nehezemre esett, hogy ne röhögjek hangosan, mert annyira vicces, ahogy komolyan tálalja a maga szerencsétlenkedéseit, meg mintha nem értené, hogy miért történik az, ami történt. Ezzel kitehetnének egy külön adást. Mint ahogy Váncsa István is kitehetne egy külön adást, ő múlt héten volt vendég. Benne az a vicces, hogy milyen hasonlatokkal jön egy-egy hírhez.

De ma meg az történt, hogy az egyik lány előttem háttal állt, és nem tudtam, hogy melyik volt, mert mindkettejüknek sötét, hosszú haja van. Elkezdek magyarul beszélni, mert szent meggyőződésem, hogy Barbi volt. Erre Huicong fordul hátra buta arccal, hogy mit akarok én? Úgyhogy készek vagyunk teljesen. Angliában ezen a héten kezdődik a tavaszi szünet, ezért a nővérem kitalálta, hogy tavaszi nagytakarítás lesz, én az előszobát kaptam. Angliában hosszabbak az évközi szünetek, de a nyári szünet csak július közepén kezdődik. Hogy ez a jobb-e, vagy ami nálunk van, azon lehet vitatkozni, de tény, hogy nálunk a júniusnak különleges varázsa van, amikor érdemben már senki nem tanul. Itt egy nap 9-re mennek a gyerekek iskolába, és 15 órakor végeznek.

Ja, meg ne felejtsem említeni, hogy reggel azért itthon is megünnepeltük a születésnapomat, kaptam gyümölcstortát. Finom volt, ízlett mindenkinek. Takarítás után meg Birkenhead-be mentem át, hogy gazdát keressek a ma kapott £20-nak, de nem akadt jelentkező. A CEX-ben van Mario Tennis Open £12-ért, sokat gondolkodtam, hogy megvegyem-e de eszembe jutott, hogy annyira idegesített a gép csaló mivolta, hogy úgy döntöttem, hogy nem bosszantom magam vele. Végül egy DVD-t vettem magamnak 1 fontért az egy gésa emlékiratait. Még soha nem láttam, de nagyon kíváncsi vagyok rá, mindenki dicséri. Időt még nem tudtam szakítani rá. Amúgy az egyik boltban korábban láttam Mrs. Doubtfire DVD-t 3 fontért, azt kerestem, de nem emlékeztem, hogy melyikben volt. Nem is lett meg, pedig nagyon szeretem azt a filmet. Végül átbuszoztam Liscard-ba, hátha itt találom meg, de csak egy másikat vettem meg. Ugyanis a Cashgenerator üzlet nagytévéjén egy film ment, ami felkeltette az érdeklődésemet, ugyanis a kínai küzdősportokról szól, ez pedig a karatekölyök. Eleinte nem akartam megvenni a DVD-t, mert megjártam már többször is, hogy hirtelen jött impulzus alapján vásároltam, és annak nem mindig volt jó vége. De végül csak megvettem, de a Cashconverters-ben, mert itt 1 font volt (a másikban 1,20), és jobb állapotú is volt a borító. Na erre már időt szántam otthon, és megnéztem. Határozottan jó film, és még attól is eltekintenék, hogy klisés, mert a kivitelezés tetszett. Aki nem ismerné, a történet lényege, hogy egy néger srác anyja Pekingben kapott állást, így Kínába repülnek. És itt egyből a mélyébe zuhan, ugyanis egy kínai tizenéves kung fu csapat laposra veri a gyereket, aztán hogy most csak azért, mert szemet vetett a csapatvezető srác szerelmére, vagy mert nem tetszett neki, hogy néger, az nem derült ki számomra. Emellett nekem nem tetszik, hogy nincs más kínai karatés csapat, ami azért problémás, mert rettenetesen negatív színben mutatja be őket. A kínai srác ugyanis úgy tapossa össze a szerencsétlen négert, mint egy üres flakonos üveget, emellett végig bosszús, már-már gyilkos tekintettel néz rá. És más kínai csoportot nem nagyon mutat be a film. Persze kiderül, hogy az edzőjük arra tanítja a fiúkat, hogy a megszerzett fizikai képességüket arra használják, hogy másokkal elbánjanak, ha kell eltörjék a lábát. Lábtörés épp hogy nem lesz, de aztán a néger fiú is talál magának egy edzőt, aki saját módszerrel farag belőle Kung fu harcost. Gyakorlatilag az egész film a két fiú közötti csatározásról szól, melynek szerintem sejthető, hogy ki lesz a győztese, de a vége nagyon idealista. Bár tömegével lenne ilyen a valóságban is. Ilyen jellegű történetet Disney klasszikusok csokrai mutatnak be, de a filmet nézhetővé teszi, hogy szimpatikusak a szereplők. Persze megvannak a szükséges váratlan fordulatok is, és persze az is értelmet nyer, ami első látásra furcsának tűnik.

Itthon örömmel vettem tudomásul, hogy jól tettem, hogy nem vettem Mario Tennis Open-t, ugyanis Nintendo 3DS-re az Epic Mickey 2: Power of Illusion akciós lesz digitálisan. Az lesz az a Disney játék, mely játékmenetre a klasszikus Magical Quest-féle Mickey egérre hajaz, és valamennyi Disney szereplő jelen van. Így megér nekem £8.99-et. Nagyon várom a csütörtököt. A Mario Golf: World Tour demo miatt is!