Okui Masami és JAM Project teóriák


Na, hát nincs második hetes eladási szám Okui Masami-tól a Symbolic Bride ezzel “hivatalosan” is az énekesnő legrosszabbul teljesítő albuma a maga 838-as eladásával. Egyrészt csalódott voltam, másrészt meg most is éreztem, hogy emögött az eladási szám mögött megint jóval több van, mint ahogy szokott lenni. Most is nagyon szeretem böngészni az eladási adatokat, ennek több oka van. Egyrészt általánosságban véve szeretem a számokat. Szeretem böngészni őket, fejben egészen magas számig tudok számolni. Másrészt meg az, hogy jobban magaménak érzek egy-egy albumot, ha minél többet tudok róluk. Harmadrészt meg úgy érzem, hogy az eladási számok sokkal többet mondanak, mint hogy ott áll egy 3, 4, 5 … jegyű szám, és tényszerűen adatot közöl.

Viszont most nagy “gondban” voltam az album eladási adatainak értelmezésével, hiszen a legújabb kislemez, a Takarabako -TREASURE BOX- az eddigiekhez képest óriási siker, Okui Masami is nagyon örült neki. Most meg mélyen hallgat… Mi lehet az egész mögött? Az egyik barátommal, aki szintén rajong az énekesnőért eldiskuráltunk erről E-mailben. Sejtésem beigazolódott afelől, hogy tényleg több rejtőzik ezen számok mögött is.

Már akkor lehetett sejteni, hogy ez az album nem úgy jelenik meg, mint az előzőek, amikor Okui Masami azt nyilatkozta, hogy csak azért készülhetett új album, mert most nem volt annyira betáblázva a JAM Project, mint máskor. Arra az időszakra… És ez az a tény, ami nagyban befolyásolta az album sikerét, ugyanis ha sikeres lett volna az album, akkor mindenhova meghívnák fellépni, szerepelni, ami azt eredményezné, hogy nem maradna ideje a JAM Project-re. Okui-sama pedig kulcsszereplője a csapatnak, mint egyetlen női tag, de azért is, mert ő maga hatalmas egyéniség, ilyen személyt nem találnának még egyet. Ez az egyéniség tetten érhető az általa írt dalokban is, ugyanis markánsan különböznek a Kageyama Hironobu által írt daloktól. Ezért szeretem nagyon azokat a Super Robot Wars kislemezeket, melyek openingjeit Kage-chan írja, az endingjeit meg Okui Masami. Ők ketten képesek úgy összedolgozni, két olyan dalt ínak külön-külön, ami eltér egymásban hangulatban, mégis van kohézió, van kapcsolódási pont. És erre tényleg nagy szükség van, ugyanis a legújabb SRW kislemez ending dalát már Endoh Masaaki írta, és érezhető a különbség. A Kessen the Final Round egyébként is egy érdekes kislemez, az emészteni kell. A Rebellion ~Hangyaku no Senshitachi~ sokkal inkább alkot egy egészet és beleillik a JAM Project hangulatvilágába. Az Okui Masami által írt PRAY FOR YOU dal hallgatása alatt pedig garantáltan szem nem marad szárazon. És érzékelve így a különbséget ész érvekre hallgatva tényleg kulcs szerepe van Masami-nak a csapatban, nélküle az együttes nem bírná sokáig.

De volt egy időszak, amikor az énekesnő nagyon ki akart válni az együttesből, csak az akkor még nagyobb törés lett volna, ugyanis Matsumoto Rica is akkor lépett ki az együttesből (tehát 2008-at írunk), és az együttes készült a világ körüli turnéjára. Női tag mindenképp kell az együttesnek, és Matsumoto Rica kiválása azért kisebb törés az együttesnek, mert nem írt dalokat és a Pokémonos szóló munkáka sokkal fontosabb, ugyanis a Pokémon, mint márka akkora a szigetországban, hogy szinte biztosra vehető, hogy ha más szinkronizálná Satoshi-t (vagy Ash-t, ahogy itt ismerjük), akkor rajongóinak milliói hagynák el a Pokémont, ugyanis a szigetország Tajiri Satoshi és Matsumoto Rica már egy és ugyanaz, és ez a bizonyos “szövetség” felbonthatatlan. Talán túlzásnak hangzik, de annak megbontása yen-ben biztos, hogy nemcsak milliókban lenne mérhető, ha az anyagi károkat nézzük.

Okui Masami ugyan hatalmas életművet hagyott maga után a szólóénekesnői karrierjével, de a Lantis nem véletlen nem támogatja a tagok szólókarrierjét külön-külön, hiszen a JAM Project egy kiadványára jóval több rajongó “gyűlik” össze, mintha a tagokat külön szponzorálnák. Azt kell mondjam, hogy ezt nagyon jól látja a kiadó, ugyanis ha Okui Masami nem lenne tag, valószínűleg nem is érdekelne, hogy létezik egy olyan együttes, melyet JAM Project-nek neveznek. Sok Okui Masami rajongó mondta, hogy csak onnastól érdekli a JAM Project, amikortól ő maga is tagja lett az együttesnek. Úgyhogy a Supergroup Japánban is nagy találmány, alapból sikerre van ítélve az az együttes, melynek tagjai más együttesben vagy szóló előadóként már letették a névjegyüket. Hozzák egyrészt a szakmai tapasztalatukat, másrészt a rajongótáborukat. Én meg olyan vagyok, hogy ha megszeretek egy együttest, akkor az egész diszkográfiája érdekel, így elmondhatom, hogy ez a bizonyos szakmai tapasztalat már az első kislemezekben is hallható volt. Már az első BEST COLLECTION album is minőségben igencsak magasra tette a lécet, mai napig élmény hallgatni. Az énekesnő a belépésével pedig új színfoltot hozott az együttesbe. De azt csak most tudtam meg, hogy Okui Masami nem magától lett a JAM Project tagja, hanem javasolták neki, mondván, hogy az együttesben jövedelmezőbb lesz a karrierje. Hogy ezt akkor mire alapozták, nem tudom, ugyanis ekkor az eladások tekintetében még igencsak rosszul állt az együttes. Az, hogy pont a SKILL lett az első nagy siker, az nem az énekesnő megjelenésének volt köszönhető, hanem magának a dalnak, és annak, hogy a Super Robot Wars sorozat nagy siker volt már akkor is Japánban, most is veszik a játékosok. Mindenesetre az érdekes, hogy a SKILL előtt sok volt a szóló kislemez a csapaton belül, vagyis a JAM Project neve alatt egy-egy előadó, vagy ketten duettként énekeltek fel egy dalt. És érdekes, hogy a SKILL és a VICTORY sikere után ezek a szóló kislemezek jelentősen megritkultak. A következő nagy állomás pedig az internet előretörése és a világ körüli turnéjuk volt, ezek által is nagyban nőtt a népszerűségük.

Legtöbbször az szokott lenni, hogy ha valaki megszeret egy együttest, akarva-akaratlanul kiválaszt magának egy kedvencet, akinek adott esetben megvenné a szólóalbumát, de ha egy másik tag is megjelentetne önálló lemezt, arra jó eséllyel rá se nézne, és egyesült erőben rejlenek az eladások. Ez viszont azzal jár, hogy kompromisszumot kell kötni, ami adott esetben áldozattal jár. Egyértelműen Okui Masami hozza a legnagyobb áldozatot, hiszen az ő szóló dalai ütnek el a legjobban az együttestől. És gondolom, hogy úgy érezte, hogy bár jók az általa együttesnek írt dalok, mégsem tudja kibontatkoztatni az egyéniségét igazán, ezért akart kiválni az együttesből, de erről Kageyama Hironobu beszélte le. Azért látom magam előtt az átsírt, éjszakákon át tartó lelkizős beszélgetéseket. És ebbe semmi gúny nincs, ugyanis világosan látszik, hogy Kageyama az, aki igazán egybe tartja az együttest. Az elején amikor jobban domináltak a szólódalok a csapaton belül, én mindig azt hittem, hogy az adott előadó írta a dalt, ugyanis annyira passzolt az egyéniségéhez, mintha ő maga írta volna. Hát kiderült, hogy Kageyama Hironobu a “bűnös”, és abból, hogy ennyire az előadó egyénére szabja a dalt, nekem az jön le, hogy Kage-chan, mint ember egy végtelenül empatikus, megértő, kedves személyiség, ezek a jellemvonások pedig dicséretére válna minden férfinak. Ebből gondolom azt, hogy ő az, aki egybe tartja az együttest. A Lantis meg az, aki valahol kényszerből, még ha ez nyersen is hangzik. Ugyanis ahogy fentebb írtam, minden egyes tagnak van egy rajongótábora, de koránt sem olyan nagy, hogy a kiadónak megérje külön-külön is támogatni a szólókarrierjüket. Bár Okui Masami-nak is visszatartották úgymond a lemezforgalmazását, hogy ne legyen az, hogy a feltörekvő szólókarrierje miatt ne legyen ideje a JAM-re.

Azt nem gondolom, hogy Okui-sama megbánta volna, hogy belépett az együttesbe, hiszen biztos hogy a többi tagot nagyon tiszteli az énektudásuk és a teljesítményük miatt, és nagyon jó barátai egymásnak a JAM tagok, de hogy nem boldog jelen helyzetben az is biztos. 2013-ban volt az énekesnő debütálásának 20. évfordulója, és a Lantis semmilyen lehetőséget nem biztosított arra, hogy erről kiadvány formájában megemlékezzen. Se egy best album, egy stúdió album, de még kislemez sem jelent meg. Mi rajongók megemlékeztünk róla a magunk módján, de egy hivatalos emlékkiadvány lett volna az igazi. Remélem azért a 25. évfordulóra legalább egy tortát süthet.

Bakuman.


Holnap jelenik meg a JAM Project: Yume Sketch kislemeze, mely a Bakuman anime 3. évadának ending dala. Nem tulajdonítottam olyan nagy jelentősséget az animének, mert úgy voltam vele, hogy mivel a JAM Project, ha anime dalt énekel, azok (mármint maguk az animék) ilyen középszintű, inkább gyerekeknek szóló alkotások. Ilyen volt például a Cardfight!! Vanguard is, amiből megnéztem egy pár részt, olyan viszonylag jó, de semmi nem emeli ki az átlagból, ezért abbahagytam. A Bakumant már csak azért is soroltam ebbe a kategóriába, mert egyből a Bakugan-ra asszociáltam, ami ugye igencsak gyerek-kategória. De aztán ma reggel úgy voltam vele, hogy csak elolvasok egy ismertetőt róla, hogy mégis milyen lehet, és kiderült, hogy sokkal komolyabb történetről van szó, meg is néztem az első két részt.

A mangakává válás rögös útját hivatott bemutatni a történet, melynek főhőse Moritaka Mashiro, akinek titkos álma, hogy mangaka legyen. Nem hiába álmodozik róla, már az elején kiderül, hogy nagyon jól rajzol, az osztályában lerajzolja az egyik lányosztálytársát, aki egyáltalán nem közömbös számára. A füzetét véletenül bent felejtette, ezért visszamegy érte, ám ott várja az egyik barátja, Akito Tagaki, akinek szintén hasonló álmai vannak, ő nagyon jó történeteket ír. Felajánlja, hogy összefoghatnának, és valósítsák meg közösen álmaikat. Ám Moritaka már régesrég letett erről, ugyanis nagybátyja is mangaka volt, több szuperhősös manga az ő nevét jegyzi, ő inspirálta hősünket. Csakhogy néhány éve meghalt a nagybátyja. Általános tény, hogy a sok munka őrölte fel, ám Moritaka meg van győződve arról, hogy öngyilkos lett. És hát valljuk be, igencsak demotiváló az, ha öngyilkos lesz az az ember, aki leginkább inspirálta őt, ám barátja rendületlenül bíztatja, hogy igenis meg kell valósítani az álmukat. Ezután sem bízik benne, de ráhagyja. Aznap este elmennek ahhoz a lányhoz, akibe Moritaka titkon szerelmes. A barátja valami nagy vallomásra készül neki. Nem hitték volna, hogy kijön, és meghallgatja őket, mert szinte már istennői rangot adtak neki gondolatban. Mi volt a nagy vallomás? Hogy mangakák lesznek mind a ketten. A lány ennek örül, a fiúk felbátorodnak, és felkérik őt, hogy ha majd animét készítenek a művükből, akkor legyen ő a seiyuu. Ez kapóra jön, ugyanis a lánynak pedig az minden álma, hogy szinkronszínésznő legyen. Minden összáll, hősünk erre úgy elbátorodik, hogy szimplán megkéri a lányt, hogy legyen a felesége. Még ő maga is ledöbben, hogy miket beszél, de legnagyobb meglepetésére belemegy a lány. Ugyanis kiderül, hogy szerelme nem viszonzatlan. Ám csak akkor házasodhatnak össze, ha beteljesül az álmuk, a fiúból sikeres mangaka lesz, míg a lányból hasonlóan sikeres seiyuu. Tehát igencsak rögös úton kell végigmenniük, hősünk nem is annyira lelkes, mert még mindig visszatartja a nagybátyja halála. Barátja tovább ösztökéli, hogy igenis végig kell menniük az úton. Amikor Moritaka beszél az anyjával, nem engedi meg, hogy a fia a nagybátyja útját kövesse, és még csak nem is a haláltól félti, hanem, hogy a mangakák iskolája nem olyan nagy hírnevű, és mint köztudott, Japánban a nagy középiskoláknak, és egyetemeknek presztízs-értékük van. De azt megígéri, hogy megbeszéli az apjával, aki mondván, hogy egy nő nem értheti meg egy férfi álmát, engedi, hogy a fia magvalósítsa álmát. Már csak nagypapával kell beszélni, akin bár még látszik a fia halála miatt érzett keserűség, ennek ellenére ő is zöld utat ad unokájának, így már ő is másképp látja a világot.

Egyelőre ennyi, és talán nem is kell többet elárulni a történetből. Az meglepett az első rész elején, hogy két openingje van az animének. O_O Az elsőben nem is ismertem fel a képen látott szereplőket, de ami még jobban meglepett, hogy Kageyama Hironobu énekelte. Aztán a második volt a “valódi”, aztán a történetből kiderül, hogy miért is van két opening, tökre vicces. Nekem nagyon bejött így az első két rész alapján, és a történet menetét ismerve, biztos, hogy nem egy rövid animével van dolgunk, szerintem több száz részig elmehet. Arra leszek kíváncsi, hogy végül összejön-e a két főszereplő. Mert erre eddig nem nagyon figyeltem fel, de nagyon meglepett, amit Eiji, és Tukeinon mondtak a főszereplők szerelmi életéről, eddig ez nekem nem is tűnt fel. Eiji igencsak otthon van a japán zenében nagy KAT-TUN rajongó, és mesélte, hogy az egyik tag nemrégiben azért vált ki, mert egyébként is balhés élete volt, meg megházasodott. Az első rész még világos is, de miért baj az, hogy megházasodott? Akkor magyarázta el, hogy a japán énekeseknek nem szabad megházasodniuk, ugyanis az imidzsük része az, hogy beleszeretnek a rajongó lányok, és fenn kell tartani azt az illúziót, hogy vele bármikor összejöhetnek. Sokan csak ezért veszik meg kedvencük albumait, és többször volt már arra példa, hogy egy hasonló kaliberű énekes megházasodott, annak igencsak megcsappant a népszerűsége, és rajongók sorra adták el a lemezeiket. Sokféle módját hallottam annak, hogy a média hogyan befolyásolja az embereket, de azt bátran ki merem jelenteni, hogy ez az elmélet kiütéssel legyőzte a többit. Ez valami borzalom, az illúzió magasiskolája. És erre Tuki tette hozzá, hogy az animékben is hasonló tendencia figyelhető meg. Több animében is nem jön össze a főszereplő a szíve választottjával, mert hogy a sokkal több rajongója lesz az animének, ha a szerelmi szál nincs, vagy negatívan van lezárva hasonló okok miatt. Ezt én nagyon nem figyeltem meg, később eszembe jutott a Kaleido Star Sora és Ken kapcsolata, melynek nincs valódi lezárása, mivel Sora közömbös a fiú iránt, vagy a Méz és lóhere fő szerelmi szála, ami ugye zátonyra futott. Ezek olyan dolgok, amire már nem lehet azt mondani, hogy ez a japánok egyéni gondolkodásmódja, ez már hülyeség.

Szintfelmérő


Eredetileg a Mario Kart: Double Dash!!-sal akartam volna játszani, de aztán rájöttem, hogy a GameCube játékok nincsenek itt (bagszinál vannak azok a dolgok, amiket nem akartam hazahozni, mert tudtam, hogy kelleni fognak, ha majd visszaköltözök Pestre). Mert bár az a legrosszabb Mario Kart, mégis ami miatt nagyon szeretem, az az All Cup Tour mode, tehát egyszerre végig lehet menni az összes pályán. Ez nagyon jó egyfajta tesztnek is, hogy mennyire vagy jó, a játékban. De aztán rájöttem, hogy közvetve ugyan, de a Wii-s Mario Kart-ban is lehet ilyet játszani. Egyjátékos mód, VS. 32 pálya, random, és hogy igazán izgalmas legyen, 150cc, hard-ra állítottam a gépi ellenfeleket. Örültem annak, hogy nem ismételt pályát, azaz mindegyiken egyenként végigmentem. Az első helyezet 15 pontot kap, ami ha beszorzunk 32-vel, akkor az összesen 480 pont. Én a végére 419 pontot értem el, azt gondolom, hogy nincs szégyellnivalóm. 🙂 Több, mint másfél óra volt, de élveztem, nagyszerű játék volt. Egyedül az idegesített, hogy Baby Peach volt mögöttem mindig, és rettenetesen utálom a hangját. Legalább élvezet volt elpüfölni.

És egy kis zene: Már megjelenése óta ismerem Hironobu Kageyama: Kiba ~Tusk of Darkness~ kislemezét, de csak nemrég vettem észre, hogy mennyire nagyszerű a B-side track. Az ilyen dalok hangulatát imádom:

Worrier ~Yami wo Kakeru Kiba~

2012-ben megjelent japan kislemezek


Tavaly, tavalyelott is osszegeztem a szamomra fontos japan kislemezek megjeleneset, iden is megtennem ezt.

Januar 25:

  • JAM Project: Waga Na wa Garo
  • ALI PROJECT: Kyomu Densen
  • angela: THE LIGHTS OF HEROES

Februar 8:

  • Hironobu Kageyama: ROCK JAPAN

Februar 29:

  • Minori Chihara: D-Formation

Marcius 7:

  • Suara: Niji Iro no Mirai

Marcius 21:

  • Minori Chihara: Celestial Diva

Aprilis 25:

  • JAM Project: LIMIT BREAK
  • ANIMETAL USA×Hironobu Kageyama: Give Lee Give Lee Rock Lee

Majus 23:

  • JAM Project: Hagane no Resistance
  • Suara: Future World / Thanks a lot

Julius 4:

  • Masami Okui: Love Axel

Julius 11:

  • Minori Chihara: ZONE//ALONE

Julius 18:

  • ALI PROJECT: Gansakushi
  • Anisama Friends: INFINITY ~1000nen no Yume~

Augusztus 8:

  • Masami Okui: Sora no Uta
  • Hiroshi Kitadani: Real

Szeptember 5:

  • FLOW: Brave Blue

Szeptember 26:

  • Suara: The Best ~Tie-Up Collection~

Szeptember 29:

  • Megumi Hayashibara: Tsubasa

Oktober 24:

  • angela: KINGS

November 14:

  • JAM Project BEST COLLECTION IX: THE MONSTERS

December 5:

  • JAM Project: Wings of the legend

December 26:

  • Super Robot Taisen X JAM Project OPENING THEME COLLECTION ALBUM: MAX THE POWER

Újra Dragon Ball Z


Ismét megy a Dragon Ball Z? Annak idején kimaradt nekem, úgyhogy nem tudom, hogy az akkori anime társadalomnak mit jelent, de ami késik, nem múlik. Gondolom, hogy most sem a Kageyama Hironobu openinggel fog menni a Viasat 6-on, de örülök, hogy legadják, és én is tudom nézni, úgyhogy 17.40-től fix a program.

2008. június 25-én megjelent albumok


1. Slayers MEGUMIX

Az album borítója

Megjelenés: 2008. június 25.
Kiadó: King Records
KICA-916~8
Ár: ¥3.000

Disc 1 -GOLD-

  1. Get along ~SelfTag Version~ 4:06
  2. Give a reason (Adj egy okot) 4:24
  3. Breeze (Szellő) 4:23
  4. don’t be discouraged (ne légy bátortalan) 4:09
  5. MIDNIGHT BLUE (ÉJFÉLI FÉNY) 5:33
  6. Just be conscious (Csak légy magabiztos) 4:40
  7. Reflection (Tükörkép) 5:22
  8. raging waves (tomboló hullámok) 5:00
  9. feel well (jó érzés) 4:41
  10. Meet again (Újra találkozunk) 4:47
  11. Give a reason ~Ballade Version~ 4:36
  12. Going History (Múló Idő) 4:34
  13. Kagirinai Yokubou no Nakani (限りない欲望の中に; Határtalan vágyak) 5:11
  14. Plenty of grit ~TV size~ 1:42
  15. Revolution ~TV size~ 1:52

Disc 2 -SILVER-

  1. Megumi Hayashibara & Masami Okui: Get along 4:09
  2. Megumi Hayashibara & Masami Okui: KUJIKENAIKARA! 4:33
  3. Megumi Hayashibara & Masami Okui: Nemurenai Yoru wa… (眠れない夜は・・・; Álmatlan éjszakákon…) 4:59
  4. Megumi Hayashibara, Yasunori Matsumoto, Masami Suzuki & Hikaru Midorikawa: SLAYERS 4 the future 4:15
  5. Megumi Hayashibara & Masami Suzuki: Otome no Inori (乙女の祈り; A kislány imája) 2:23
  6. Shining Girl (Ragyogó lány) 4:14
  7. RUN ALL THE WAY! (FUSS MINDENÁRON!) 4:57
  8. GLORIA ~Kimi ni Todoketai~ (GLORIA~君に届けたい~; DICSŐSÉG ~Át akarom adni neked) 4:23
  9. Rumba Rumba (ルンバ・ルンバ) 4:11
  10. I & Myself (Én és Önmagam) 4:32
  11. Shakunetsu no Koi (灼熱の恋; Perzselő szerelem) 4:00
  12. Touch Yourself 5:08
  13. EXIT→RUNNING 4:25
  14. Kono Sekai no Doko ka de (MEGUMIX Version) (この世界のどこかで; Valahol ebben a világban) 3:58

Disc 3 -BRONZE-

  1. Get along ~SelfTag Version~ (off vocal version) 4:10
  2. Give a reason (off vocal version) 4:27
  3. Breeze (off vocal version) 4:25
  4. don’t be discouraged (off vocal version) 4:11
  5. MIDNIGHT BLUE <OFF VOCAL VERSION> 5:34
  6. Just be conscious (off vocal version) 4:40
  7. Reflection (off vocal version) 5:21
  8. raging waves (off vocal version) 4:59
  9. feel well (instrumental ver.) 4:41
  10. Meet again (off vocal version) 4:47
  11. Give a reason ~Ballade Version~ (off vocal version) 4:36
  12. Going History (off vocal version) 4:34
  13. Kagirinai Yokubou no Nakani (off vocal version) 5:07

A Slayers MEGUMIX Megumi Hayashibara 3. válogatásalbuma. Az albumon a Slayers anime általa felénekelt dalai szerepelnek, amolyan ráhangolódás a Slayers REVOLUTION animére. Az album a 14. helyet érte el az Oricon charton, 10 hétig volt listán, és 35.744 példányt adtak el belőle.

Disc 1 letöltése itt / Disc 1 Download here
Disc2 letöltése itt / Disc2 Download here
Disc3 letöltése itt / Disc3 Download here
320 kbps mp3
BK scans letöltése itt / BK scans download here

Hetek száma H K Sz Cs P Sz V Helyezés Eladás
1. hét 11 12 19 21 12 20 14 15.819
2. hét 18 37 38 27 35 28 39 32 5.915
3. hét 36 44 45 37 35 38 44 3.883
4. hét 50 50 59 2.802
5. hét 80 2.411
6. hét 103 1.617
7. hét 142 1.059
8. hét 164 929
9. hét 215 659
10. hét 248 650
Összes eladás 35.744

2. Chihiro Yonekura: Ever After

Az album borítója

Megjelenés: 2008. június 25.
Kiadó: King Records
KICM-1366
Ár: ¥3.150

  1. Zankoku na Tenshi no Teeze (残酷な天使のテーゼ; A Könyörtelen angyal tézise) 5:31
  2. Give a reason (Adj egy okot) 4:26
  3. Mizu no Hoshi he Ai wo Komete (水の星へ愛をこめて; Szeretettel a csillagok tengeréhez) 4:38
  4. Arashi no Naka de Kagayaite (嵐の中で輝いて; Ragyogni a viharban) 5:01
  5. Tenshi no Yubikiri (天使のゆびきり) 5:05
  6. Tooi Kioku (遠い記憶; Távoli emlék) 4:23
  7. Trust you forever (Örökké bízok benned) 4:56
  8. Yakusoku no Basho he (約束の場所へ; A megígért helyre) 6:22
  9. Tenshi no Kyuusoku (天使の休息; Angyalok pihenése) 4:53
  10. YOU GET TO BURNING (EL FOGSZ ÉGNI) 5:08
  11. FRIENDS (BARÁTOK) 5:16

Az Ever After Chihiro Yonekura feldolgozásalbuma. Az album a 119. helyet érte el az Oricon charton, 1 hétig volt listán, és 1.820 példányt adtak el belőle.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3 + BK scans

3. Tribute to Masami Okui ~Buddy~

Az album borítója

Megjelenés: 2008. június 25.
Kiadó: evolution
EVCA-1001
Ár: ¥3.150

  1. Minami Kuribayashi: TRUST 4:25
  2. Minori Chihara: Rinbu-revolution (輪舞-revolution) 5:14
  3. Aki Misato: Jounetsu (情熱; Szenvedély) 5:25
  4. Masaaki Endoh: INTRODUCTION (BEMUTATKOZÁS) 4:47
  5. Yoko Ishida: Olive 4:52
  6. Suara: Iiwake (いいわけ; Mentség) 4:45
  7. Tomoe Ohmi: Otomegokoro Mugen (乙女心無限; Ártatlan lány gondolatai) 4:36
  8. Haruko Momoi: Koishimasho Nebarimasho (恋しましょ ねばりましょ; A dolgok szeretivaló oldala) 4:23
  9. Hironobu Kageyama: Wasuregusa (ワスレグサ) 5:32
  10. Chihiro Yonekura: HAPPY PLACE (VIDÁM HELY) 4:22

A Tribute to Masami Okui ~Buddy~ Okui Masami tiszteletére készített album, mely az énekesnő karrierjének 15. évfordulója alkalmából jelent meg. Az album a 120. helyet érte el az Oricon charton, 1 hétig volt listán, és 1.816 példányt adtak el belőle.

Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3 + BK scans

In England 11th day – New Year’s Eve


Most egy jó hosszú blogpost következik, évértékelés több szempontból miegymás. Hamarosan megyünk egy kínai családhoz vendégségbe, úgyhogy majd éjszaka fogom befejezni. Ma délelőtt még voltunk néhány dolgot vásárolni, ami még otthonra kell, néhány nap múlva megyek haza. Most nézek ki az ablakon, nagyon durván esik az eső, és erről jutott eszembe, hogy száraz talajt még nem láttam itt.

Brit sorházak

Így néznek ki Angliában a tipikus házak. Egymás mellett vannak, előttük van egy kis előtér. Nagyon érdekes egyébként, hogy kívülről nagynak tűnnek a házak, ehhez képest jóval kisebb a belmagasságuk, amikor megérkeztem a nővéremhez, úgy emlékeztem, hogy jóval nagyobb a házuk. Belül egyébként olyan, hogy belépsz egy kis folyosó fogad, melynek egyik oldalán van a lépcső, ott lehet felmenni a hálószobákba, melyekből rendszerint három van, és a fürdőszobába. A másik oldalon van a nappali, és mellette a konyha, és a konyhából lehet kilépni a hátsó kertbe. Az emberek döntő többsége ilyen házakban él. Nekem szimpatikus, el tudnám képzelni, hogy ilyen házban éljek. Csak a britek elég hülye szokása az, hogy hétvégén, amikor nem készülnek sehová, akkor hálóruhában, és köntösben mennek át a szomszédhoz, vagy a közeli közértbe. Azon voltam ledöbbenve, amikor egyszer a Birkenhead-i Shopping Centerben láttam két nőt így. Ez nálam is már az abnormalitás határa. 😀 De jó emberek élnek itt.

Most jöttünk meg a kínai családtól, nem hittem volna, hogy ennyire érdekes lesz. Én azt hittem, hogy kedves, aranyos emberek társaságában megvacsorázunk Xingbo szokásához híven beszél, és ennyi. Hoylake-ben voltunk, de vagy 15 kínai volt, ha nem több. Nagyon aranyosak voltak, tényleg nekem semmi bajom az ázsiaiakkal, de annyira furcsán éreztem magam, mert nem ismertem senkit, és a ház légköre bár nagyon kellemes volt, mégis fojtogató. Nagyon visszafogott voltam, pedig ez nem jellemző rám, ha idegen van a társaságban, de hogy csak néhány embert ismertem magamon kívül, ráadásul senki nem beszélte az én nyelvemet, az nagyban visszavetett az önbizalmamból, az nem érdekel, hogy miféle emberek vannak körülöttem. De mindenféle korosztály volt, fiatalabbak, idősebbek, és hopp! A fiatal srácnak Nintendója van! És Nintendós plakátok a falán! Ez egy nagyszerű barátság kezdete lehet nálam! 😉 Nem volt nehéz megtalálni a közös hangot, de valamiért vele is olyan visszafogott voltam. Volt még két lány, akinek szintén volt DS Lite-ja. A srác is “csak” DS Lite-tal bírt, teljesen elbűvölten csodálta a 3DS-emet, és a Mario Kart 7-et. De DS Lite-on játszottunk multit. Először valami Bombermannel, egész jó volt, majd New Super Mario Bros. A csajok nagyban nyomják, mert szarrá vertek minket! 😀 Mellettem egy korombelinek tűnő srác segített a játékban, kicsit felejtettem a New Super Mario Bros. multijaiban. Annak a srácnak ilyen tipikus otaku-feje volt. Szemüveges, és kissé visszafogott volt. Ezután mentünk kajálni. Svédasztal kínai módra! Fűű, volt itt minden, ami kínai. Nem ettem sokat, nem arról van szó, hogy annyira rossz lenne, de tényleg, csak ezek a kínai kaják olyanok, hogy csak akkor finom, ha keveset eszek belőlük, ezt nem tudom, hogy miért van így. A kacsa is tök finom volt, de éreztem, hogy baj lesz, ha sokat eszek belőle. Volt garnélarák is, azzal a mai napig “problémáim” vannak. Az is nagyon finom étel, de ahogy belegondolok egy olyan tengeri állat húsát eszem, melyhez nincs sok “közöm” (ez nagyon rossz szó, és nem is jut eszembe olyan, mely kifejezi az érzéseimet), akkor valamiért nem tudom befogadni, és ugyanígy vagyok a tengeri herkentyűkkel is. De valószínűleg, ha hosszabb távon élnék kínaiakkal együtt, akkor hamar megszoknám. Vacsora után visszamentem az emeletre, Huicong már korábban felment, de zavarta a zaj. Viccel? Ő legalább érti, hogy mit beszélnek, ugyanis mivel a nővéremnek nem volt kedve jönni, ezért egyedül voltam európai. ^^’ Érdekes téma került terítékre, a kínaiak és a japánok közötti ellentét. Ezt már a nővérem is mondta, hogy a kínaiak azért utálják a japánokat, mert néhány száz éve lemészárolták őket. Huicong valahogy úgy mesélte, hogy a japánok is Kínából származnak. Volt egy király, és rangban közvetlen alatta 500 férfi, és 500 nő átment egy kis szigetre, amit mi Japánnak hívunk. Ezek az emberek az évszázadok során benépesítették azt a kis szigetet, és amikor már nem fértek el, akkor mentek át Kínába erőszakos földfoglalás ürügyén. Huicongnak olyan szinten nincsen gondja a japánokkal, ő is tisztában van vele, hogy szemléletváltással, és a múlt lezárásával örök béke lehetne köztük. De ez az 500 férfi, 500 nő története nekem nagyon tetszett, én teljesen elbűvölten hallgattam ezt a történetet, mint egy kisgyerek. Ennél már csak Vietnam legendája szebb, amit nem fogok tudni pontosan visszaidézni, de valami olyasmit hallottam, hogy valami sárkánytól származnak. Valahol élt egy tündér, és egy sárkány, mindkettőhöz 50-50 ember tartozott (nem merek gyereket írni). Ezek békében megéltek egymás mellett, ám egy napon úgy döntöttek, hogy elválnak útjaik. A tündér az egyik irányba, a sárkány a másik irányba ment, és a sárkány a mai Vietnam földjén telepedett le az 50 emberrel. Nem tudom, hogy így van-e, aki tudja, az segítsen ki kommentben. ^^’  Amikor a fiatalok is megvacsoráztak, jöttek vissza. A srác a 2 csajjal monopolyzott, míg a többiek beszélgettek. És gondolatban kupán vágtam a srácot, mert az iPad-jén általa Jpop-nak nevezett dalt játszott le a YouTube-ról, ami koreai volt, és Bubble Pop volt a dal címe. Persze visszafogtam magam, de valamiért itt megint furcsán éreztem magam, lementem, és megkérdeztem Xingbo-t, hogy mikor megyünk haza. Mentünk már, mert Dominik is már nyűgös volt. Összességében tényleg jól éreztem magam, de nem tudtam feloldódni, hiába voltak nagyon rendesek és aranyosak. És ezt hazafele menet el is mondtam Xingbo-nak, aki mondta, (amit egyébként én is vallok), hogy közvetlennek kell lenni az emberekkel, ő is nagyon sokakat nem ismert, de mégis olyan oldottan beszélgetett velük, és ez látszott is rajta. Azért ne felejtsük el, hogy neki van némi előnye. De azt mesélte, hogy ő csak 2 évig tanult angolul, de az semmi nem volt ahhoz képest, amit itt sajátított el angol emberek körében, és most már nagyon magabiztosan beszéli a nyelvet. És így visszagondolva, tényleg látszott a kínaiakon, hogy kíváncsiak voltak rám, szívesen beszélgettek volna velem is, és nagyon jó érzésekkel jöttem el onnan. De ha sokat lennék az ázsiaiak köreikben, biztos minden más lenne.

De Angliával is van egy problémám, ugyanis hiába tudok elég jól angolul, nagyon sok mindent el tudok olvasni, egy szövegben is legfeljebb néhány szó, amit nem értek, de a britek beszéde valami rettenetes. Annyira, csak pár szót értek abból, amit mondanak, például a boltban is, amikor odamegyek a pénztárhoz, és megkérdezik általában, hogy “That’s all?”, egyszer odafordultam a nővéremhez, hogy mit mond? És akkor esik le, hogy a beszédükből ennyit sem értek. Mára már azt csinálom, hogy megkérem, hogy beszéljenek lassabban, és akkor már sokkal jobban értem, hogy mit mondanak, de egyébként borzalmas számomra. Biztos vagyok benne, hogy ha hosszú távon maradnék itt, akkor ráállna a fülem, de egyébként…

Ennyi élménybeszámoló után jöjjön egy kis személyes évértékelő beszéd, mert azért nem akármilyen évet hagytam mögött, ha számvetést kellene végeznem a 2011-es évről. Nagyon sok minden történt velem, legalább annyiszor voltam boldog, mint ahányszor sírtam is (még ha csak lélekben is). Most már határozottan azt érzem, hogy nem riadok vissza a megmérettetésektől, mert rájöttem arra, hogy tényleg semmi nincs hiába, ha kifizettem a tanulópénzt, mert utána erősebb leszek. Az egyik legnagyobb tanulsága az volt számomra ennek az évnek, hogy a boldogságot csak az adott napra lehet megszerezni. Ezt megtapasztalni nagyon nehéz volt, de aztán rájöttem, hogy mégsem akkora ördöngősség. Ugyanis a negatív tulajdonságok, olyanok, mint az éhség: Végleg soha nem lehet “legyőzni”, hanem folyamatosan harcolni kell ellene, és erről szólnak a belső harcaink. És aki sikeresen megküzd ellenük, azokból válnak igazi értékes emberré, tehát önmagunkért vívjuk meg azokat. És ahhoz, hogy folyamatosan sikeresen felvehessük ellenük a harcot, hihetetlen nagy alázatra van szükség, hogy elfogadjuk, hogy nem lehet végleg legyőzni. És erre hosszú folyamat után jöttem rá, hogy ez tényleg így van, meg kellett sebződni egy jónéhányszor, de megérte, mert megtérül! Megtérült, elég csak arra gondolni, hogy lefogytam. Nem azt mondom, hogy keményen megszenvedtem érte, de azért nem az égből jött, hogy én mostantól sovány vagyok, és ez így is marad. Nagyon örülök, hogy sikerült elérni tudatos és következetes munkával. Mindig ellenőriztem magam, ha nem volt jó valami, újragondoltam az egészet, mit ronthattam el, és akkor másképp csinálni. A másik, amit nagy eredménynek tartok idén, az a Nintendo 3DS, amit saját pénzemből vettem meg. Lehet, hogy ez így kívülről nem hangzik olyan nagy dolognak egy 25 éves fiatal “szájából”, de akik tudják, hogy miken mentem etéren keresztül, azok értik miről beszélek. Nagyon örülök, mert ez is egy jel, hogy ha valamiért megdolgozok (akár anyagi, akár érzelmi szempontból), azt elérhetem, ez nagy útravaló az új esztendőre. Ezek miatt is van az, hogy nem félek csalódni, és a mai napig azt vallom, hogy inkább csalódjunk az emberekben, minthogy bezárjuk a szívünket, hogy márpedig én nem bízok meg senkiben. Egyrészt, mert sokkal többet vesztünk barátok “nem szerzésével”, másrészt meg azoktól is nagyon sokat lehet tanulni, akikben csalódtunk, nem véletlen van az a mondás, hogy a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség. Van is még mit tanulnom, mert még korántsem értem az utam végére, még több hibám is van, ami javításra vár. Például rá kellett jönnöm, hogy a mai napig nem vagyok képes jól kezelni a gyors és hirtelen váltásokat. Ezalatt azt értem, hogy például ha két barát oldottan beszélget valami pozitív témáról, majd az egyik hirtelen átvált egy kényes témára, és arra hogy reagál azonnal. És erre egy bizonyos beszélgetés alkalmával jöttem rá, mely mindkettőnknek nagyon kellemetlen volt, de ki kellett beszélni magunkból. Amennyire ki tudtuk… Az a lényeg, hogy az annyira derült égből villámcsapásként ért, hogy szabályosan kapálóztam a szavakért, hogy közben a legjobbakat mondjam. Ekkor döbbentem arra rá, hogy ahhoz, hogy hitelesek legyünk a lehető legtöbb ember szemében (mert mindenkiében nem lehet) nagyon fontos, hogy a lehető legtöbb témában egyenesek és határozottak legyünk, és ehhez az kell, hogy őszintén kimondjuk magunkról, hogy ez meg ez a hibánk, ugyanis ezáltal tudjuk minél jobban megismerni magunkat, és így tudjuk a másikat is egyre jobban kiismerni, hiszen ezáltal nagy mértékben fejlődik az érzelmi intelligenciánk. De a jövőre nézve 2012-ben is rengeteg teendőm és tervem van, mely mind megvalósításra vár!

Zene terén kicsit felemás év volt az idei, mindenki jelentetett meg albumot, aki számított. Az alábbiak határozták meg az évemet:

  • Masami Okui: Self Satisfaction II
  • Chihiro Yonekura: Nakeru Anison
  • JAM Project Best Collection VIII GOING
  • Megumi Hayashibara: VINTAGE White
  • Suara: Karin

És néhány album, melyek nem voltak olyan nagy hatással rám, de jó volt egyszer-egyszer hallgatni:

  • JAM Project: Victoria Cross
  • ALI PROJECT: QUEENDOM
  • angela: mirror☆ge

Kislemezekből valamiért nem jelent meg olyan sok idén, ami érdekel, csak a JAM Project volt aktív, de akad egy pár, ami örökzöld lesz:

  • Minori Chihara: Defection
  • JAM Project: Vanguard
  • TOPGUN×Chihiro Yonekura: Naked Soul
  • JAM Project: NOAH
  • Nekocan (Neko) feat. Chihiro Yonekura: Pandemic!!
  • Anisama Friends: rainbow
  • JAM Project: Believe in my existence
  • Hiroshi Kitadani: We Go!

Se Okui Masami, se ALI PROJECT, se Megumi Hayashibara, se Suara nem jelentetett meg idén kislemezt. Suara egy ideje nagyon passzív albumok terén, kezdem azt érezni vele kapcsán, hogy áttér koncertezésekre, meg csak az AQUAPLUS VOCAL COLLECTION albumokra énekel fel dalokat. Pedig most is nagyszerű albumot adott ki, szeretném, ha többször hallanánk róla! Számomra az év legnagyobb felfedezése a JAM Project volt. Teljesen a rajongójuk lettem, pedig előtte úgy voltam velük, hogy túlságosan erőltetett, meg annyira egy kalap alá megy a zenéjük, hogy hiába igényes, de unalmas. És az év elején tették ki letöltésre a JAM Project 10th Anniversary Complete BOX 8 CD-jét, és akkor úgy döntöttem, hogy itt az ideje megismerni őket komolyabban. Meghallgattam a BEST PROJECT albumot, és onnantól nem volt megállás! És ha meg kéne neveznem a 2011-es év legjobb dalát, akkor az egyértelműen az alábbi lenne:

JAM PROJECT: Negai

Okui Masami szerzemény. Hozzászoktam már ahhoz, hogy amihez Okui-san hozzányúl, az arannyá válik, de ezzel ritka szép drágakövet adott ki a kezéből! Pályafutásának egyik legszebb dala.

És immáron harmadjára szeretném az éves Last.fm listámat közzé tenni. Én bevallom őszintén, teljesen Last.fm addikt lettem, sokkal több értelmét látom, mint a Facebooknak. Idén is az évben legtöbbet hallgatott előadó, majd album, kislemez Top 10-es listáját írom ki, majd a dalok 100-as listáját.

Top 10 előadók:

  1. Masami Okui
  2. JAM Project
  3. ALI PROJECT
  4. Chihiro Yonekura
  5. Megumi Hayashibara
  6. Suara
  7. Tomoe Ohmi
  8. Zorán
  9. Yuuto Suzuki
  10. FLOW

Top 10 album

  1. Masami Okui: Self Satisfaction II
  2. JAM Project Best Collection VIII GOING
  3. Chihiro Yonekura: Nakeru Anison
  4. Suara: Karin
  5. Hiroshi Kitadani: R-new
  6. Masami Okui: i-magination
  7. Megumi Hayashibara: VINTAGE White
  8. Zorán: KÖRTÁNC • Kóló
  9. Masami Okui: Self Satisfaction
  10. Masami Okui: crossroad

Top 10 kislemez

  1. JAM Project: NOAH
  2. Yuuto Suzuki: Garden of Eden
  3. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
  4. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
  5. JAM Project: Believe in my existence
  6. ALI PROJECT: Waga Routashi Aku no Hana
  7. Tomoe Ohmi: Happy Days
  8. Masami Okui: Birth
  9. ALI PROJECT: Kotodama
  10. JAM Project: Rescue Fire

Top 100 dalok

  1. Yuuto Suzuki: Garden of Eden
  2. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
  3. JAM Project: NOAH
  4. JAM Project: Believe in my existence
  5. ALI PROJECT: Waga Routashi Aku no Hana
  6. Masami Okui: Cosmic Dance
  7. Chihiro Yonekura: you
  8. Masaaku Endoh: Kankyou Chouin Ecogainder (off vocal)
  9. JAM Project: MAXON
  10. Hiroshi Kitadani: Giri Giri Emotion
  11. JAM Project: Negai
  12. JAM Project: Battle No Limit
  13. JAM Project Rescue Fire
  14. Analog Fish: Speed
  15. JAM Project: Negai (off vocal)
  16. ALI PROJECT: Kotodama
  17. JAM Project: TRANSFORMERS EVO.
  18. JAM Project: Bouken Ou ~Across the legendary kingdom~
  19. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
  20. The Babystars: Hikari he
  21. Masami Okui: Niji Iro Shooter
  22. Yuuto Suzuki: Garden of Eden -off vocal-
  23. ALI PROJECT: Zekkoku TEMPEST
  24. Masami Okui: Dead or Alive
  25. abingdon boys school: JAP
  26. Mikuni Shimokawa: Only my raingun -Electro Japarican Mix-
  27. JAM Project: Ryuusei Lovers
  28. JAM Project: DRAGON
  29. Eiko Shimamiya: Naraku no Hana
  30. JAM Project: Crest of “Z’s”
  31. Tomoe Ohmi: Happy Days (instrumental)
  32. ALI PROJECT: Boukoku Kakusei Catharsis
  33. JAM Project: Danger Zone
  34. Mikuni Shimokawa: KOHAKU
  35. Chihiro Yonekura: Hoshizora no Waltz
  36. Hiroshi Kitadani: We are!
  37. Chihiro Yonekura. Diamond Crevasse
  38. JAM Project: Hikari he no Countdown
  39. Tackey & Tsubasa: Mirai Koukai
  40. ALI PROJECT: Yuukyou Seishunka
  41. Masami Okui: Taiyou no Hana (OFF VOCAL VERSION)
  42. Suara: Hana Kotoba
  43. June: Baby it’s you
  44. Chihiro Yonekura: Lion no Tsubasa
  45. Tomoe Ohmi: Happy Days
  46. Tomoe Ohmi:Rock River he (instrumental)
  47. Hironobu Kageyama: EVER LAST
  48. Suara: Rin to Shite Saku Hana no You ni
  49. FLOW: GO!!!
  50. Masami Okui: Satisfaction
  51. CHABA: Parade
  52. Suara: Yokorenbo
  53. JAM Project: Kurenai no Kiba
  54. JAM Project: GONG
  55. FLOW: Re:member
  56. JAM Project: Go! Stand Up!
  57. Suara: Kaze no Requiem
  58. Masami Okui: Taiyou no Hana
  59. FLOW: Realize
  60. Masami Okui: Happy Days
  61. JAM Project: Nageki no Rozario
  62. JAM Project: Lady Fighter
  63. Masami Okui: wild cat
  64. savage genius feat. Tomoe Ohmi: Maze
  65. JAM Project: Ideyo Gaia Leon
  66. Péterfy Bori & Love Band: Hajolj bele a hajamba
  67. Masami Okui: LOVE SHIELD
  68. Suara: MOON PHASE
  69. Masami Okui: Dare Yori mo Zutto… <OFF VOCAL VERSION>
  70. Hiro Takahashi: Unbalance na Kiss wo Shite
  71. Masami Okui: Chou
  72. Tsukishima Kirari starring. Koharu Kusumi: Koi no Mahou wa Hapipinopi
  73. JAM Project: Get over the Border
  74. ALI PROJECT: Jigoku no Mon
  75. D-51: BRAND NEW WORLD
  76. Yuuto Suzuki: La-La-La
  77. JAM Project: PRAISE BE TO DECEPTICON
  78. Masami Okui: GRADUATION
  79. Hiroshi Kitadani: We Go!
  80. Tackey & Tsubasa: Crazy Rainbow
  81. Minori Chihara: Defection
  82. Minori Chihara: raison pour la saison
  83. Minori Chihara: Fukakuei Seigenri
  84. FLOW: COLORS
  85. Masami Okui: Dive to Future
  86. Chihiro Yonekura: Tori no Uta
  87. Sister Mayo: Love Tropicana Deluxe
  88. ALI PROJECT: Suigetsu Kyouka
  89. Hiroshi Kitadani: Mono Telepathy
  90. Porno Graffitti: Anima Rossa
  91. JAM Project: Vanguard
  92. FLOW: Hey!!
  93. Suara: Kakurenbo
  94. Tomoe Ohmi: Momen no Handkerchief
  95. JAM Project: NOAH (off vocal)
  96. Chihiro Yonekura: Arashi no Naka de Kagayaite
  97. Masami Okui: Tabibito
  98. Mikuni Shimokawa: Over Soul
  99. Masami Okui: Garden of Eden
  100. ALI PROJECT: GOD DIVA